Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 10. MNK ofvíc rJLJürll t Aö az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részes államai parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez Mii, a Varsói Szerződés tagál­lamainak parlamenti elnökei var­sói találkozónkon megvitatván az európai és a világhelyzet ala­kulásának alapvető kérdéseit, kö­telességünknek éreztük, hogy a következő felhívással forduljunk az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet részes álla­mainak parlamentjeihez. Az emberiség ma olyan válasz­ték élé került, hogy vagy újabb magaslatokat hódit meg a civili­zációs fejlődésben, vagy az egy­re puszítítóbb fegyrverfajták két­ségessé fogják tenni egyáltalán az élet további fennmaradását a Földön. Csak egyetlen ésszerű vá­lasztás van. Űj mádon kell meg­közelíteni a háború és a béke kérdéseit, új politikai gondolko­dásmódra van szükség. El kell is­merni, hogy a mai viszonyok kö­zött a háborúnak nincs értelme, a háborút ki kéü rekesztem a társadalmak életéből. Mind aranyi­unk és bármelyikünk igazi biz­tonsága nem a nukleáris elret­tents tői, nem a katonai erőtől függ, hanem áttéri, hogy teszünk-e közösen valamit a nukleáris fegy­vertől és erőszaktól mentes vi­táig megteremtéséért. Meg vagyunk győződve arról', hogy minden Országinak és min­den népnek létérdeke létrehozni egy általános nemzetközi béke- és biztonsági rendszert, szakaszo­san felszámolni az évszázad vé­géig a nukleáris és a többi tö­megpusztító fegyvereket. A par­lamentek lényegesen hozzájárul­hatnak olyan kulcsfon tosságú leszerelési kérdések megoldásá­hoz, mint: — az Európában lévő összes amerikai és szovjet köziepes ha­tótávolságú és hadművel eti­4A Varsói Szerzódós tagállamainak parlamenti elnókei július 1—3-án ta­nácskoztak Varsóban, egyebek között megvizsgálták a nemzetközi helyzet alakulását, s elemezték, hogy a hel­sinki záróokmányt aláíró országok parlamentjei hogyan segíthetnék dó a .katonai szembenállás csökkentését, a fegyverkezési verseny megfékezé­sét, a leszerelés, mlndenekdótt a nuk­leáris leszerelés megvalósítását. Ezzel Összefüggésben felhívást fogalmaz­tak meg a helsinki záróokmányt alá­író országok parlamentjeihez és par­lamenti képviselőihez, és ezt a fel­hívást most hozták nyilvánosságra, miután szóvegét minden érdekelt fél­hez eljuttatták. harcászati rakéta felszámolása; — a hadászati támadó fegyve­rek radikális csökkentése; — a világűr mlűitarizálásának megakadályozásai; — az atomkísórletek teljes be­tiltása; — a vegyi fegyverek mielőbbi betiltása és f elszámolása az egész viliágon; — a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet lényeges csökkentése egész Európa terü­letén, az Atlanti-óceántól az Űréiig, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten vadó fenn­tartása és az államok katonai ki­adásainak megfelelő csökkenté­se mellett; — a leszerelési folyamat haté­kony ellenőrzésének létrehozása. A nemzetközi helyzet az utób­bi időben úgy alakult, hogy le­hetővé válik az események ve­szélyes menetének megszakítá­sa. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek reykjavíki találkozója érezhető ösztönzésit adott a leszerelési tárgyalások­nak, megteremtette az alapot ah­hoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapo­dást kössön^ a nukleáris fegyve­rek egész osztályainak európai felszámolásáról. Ezzel összefüg­gésben megengedhetetlennek tű­nik az a próbálkozás, hogy a nyugatnémet Pershing—1A ra­kéták amerikai nukleáris robba­nó tölteteit kivonják az európai közepes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati rakéták fel­számolásáról kötendő szovjet— amerikai megállapodások hatá­lya alól. Mi mindannyian — keleten és nyugaton — tudatában vagyunk annak, hogy az enyhülésnek és a békés együttműködésnek a kölcsönös bizalom az egyik alap­vető tényezője. Ebből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai Politikai1 Tanácskozó Testület berlini ülésén azzal a javaslat­tal fordultak az észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz, hogy a két katonai és politikai csopor- - tosulás kölcsönösen tisztázza egymással szembeni szándékait, és közösen elemezze egymás ka­tonái doktrínáit. Meggyőződé­sünk, hogy ez nem csekély mér­tékben segítene eloszlatni Euró­pában a bizalmatlanság légkö­rét. < Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk azoknak a lépéseknek, ame­lyek arra irányulnak, hogy eny­hüljön a katonai szembenállás, és erősödjék a biztonság Európa egyes körzeteiben is. Felhívjuk' az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet részes ál­lamainak parlamentjeit és par­lamenti képviselőit, hogy figyel­mesen tanulmányozzák azt a tervet, amely a Lengyel Népköz- társaság terjesztett elő a közép- európai fegyverzetcsökkentésről és bizalomer ős itésről, valamint az NDK és Csehszlovákia, illet­ve Románia és Bulgálria ismert javaslatait. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet vala­mennyi részes államának köte­lessége minden módon elősegíte­ni, hogy a bécsi találkozó a meg­vitatott kérdésekkel kapcsolat­ban tartalmas, kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával sike­resen érjen véget. Javasoljuk, hogy létesüljön szo­rosabb együttműködés a két ka­tonai és politikai szövetség tag­államainak, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden részes államá­nak parlamentjei között, mind két-, mind sokoldalú alapon. A parlamentek leszerelési közös akciói: mellett készek vagyunk nagyon széles körű kapcsolatok kialakítására minden olyan kér­désben, amely létfontosságú a nemzetek számára. Egyhangúan támogatjuk a Len­gyel Népköztársaság parlament­jének azt a javaslatát, hogy Var­sóban tartsanak találkozót az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet záróokmányát aláíró országok parlamenti el­nökei. Felhívjuk Önöket, hogy fogadják el ezt a javaslatot. A tartós és szilárd bélkje közös megteremtésének történelmi esé­lyét nem szabad elszalasztani. Továbbra is tevékenykedjünk an­nak érdekében, hogy fennmarad­jon. az emberi nem, és béke lé­gyen a Földön. Varsó, 1987. július 3. A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti elnökei Köszöntő távirat Romány Fái, ss MSZMP KB tagja, a megyei párt­bizottság első titkára táviratban köszöntötte Andrej Nytkolajevics Glrenkót, akit az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Biaottsága — legutóbbi ülésén —> szovjet testvérmegyénk pártbizottsága első titká­rának választotta meg. Elődje, V. Sz. Makarenko nyugdíjba vonult. A. Girenko 1935-ben született, s előzőleg a Herszon megyei pártbizottság titkára volt Óvári Miklós Hajdú-Biharban Óvári Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizotságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára csütörtökön Hajdú-Bihar megyében tett lá­togatást. Debrecenben, a me­gyei pártbizottság székházéban Sikula Gy örgy első titkár és Sza­bó Imre, a megyei tanács elnö­ke fogadta, s tájékoztatta a Haj­dúság politikai-gazdasági éle­téről. Óvári Miklós' részt vett és fd- szólalt a megyei pártbizottság ülésén. Ezután felkereste a tar­tósítóipari kombinát debreceni gyárát, ahol Nagy Gábor vezér- igazgató és Kiss A. Lilla, az üze­mi pártbizottság titkára fogad­ták és tájékoztatták a munkáról, elmondva, hogy a korai zöldsé­gek után már megkezdődött a gyümölcsök feldolgozása is. Be­számolták arról, hogy a debre­ceni és a hatvani konzervgyár idei egyesülésével létrejött kom­binátban 150-féle zöldség-, gyü­mölcs- és húskészítményt állíta­nak elő; a termelési érték meg­haladja az évi nyolcmilliárd fo­rintot. Ezt követően óvári Miklós megtekintette a különböző üzem­részeket — a csomagolót, az elő­készítőt, a hűtőt — majd oda kalauzolták, ahol jelenleg a leg­nagyobb munka folyik; a zöld­borsó átvételéhez, feldolgozásá­hoz. Tíz féldolgozóvonal üzemel, s naponta mintegy 120 vagon frissen szedett zöldborsóból ké­szítenek fagyasztott árut, illetve dobozos és üveges konzervet. Megbeszélés a munkavédelem korszerűsítéséről A SZOT és az Országos Mun­kavédelmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség képviselői Nagy Sándor­nak, a SZOT titkárának és Tűrök Dezsőnek, a főfelügyelőség veze­tőjének részvételével csütörtö­kön megbeszélést folytattak a munkavédelem helyzetéről, kor­szerűsítésének kérdéseiről, a munkaügyi ellenőrzés szervezeté­nek tevékenységéről, s a két szer­vezet együttműködésének' konk­rét tennivalóiról. Megállapították, hogy az elmúlt években mérséklődtek a foglal­kozási balesetek és megbetege­dések. A hatósági és a társadal­mi ellenőrzés hatására némileg javult a munkafegyelem, keve­sebb az alkoholos állapotban be­következett baleset, s kialakult a munkaügyi ellenőrzés kerete. A munkakörülmények azonban a gazdálkodó szervezetek jelentős részénél romlottak. A megbeszélésen egyeztették a munkavédelemre vonatkozó magas szintű jogszabály kidolgo­zásával kapcsolatos elképzelé­seiket. Egyetértettek abban, hogy a jogszabály előkészítése során elemezni kell a jelenlegi helyze­tet, figyelemmel a társadalmi, gazdasági változásokra, a gazdál­kodó szervezetek differenciált kezelésére, a közgazdasági, mű­szaki, egészségügyi és jogi eszkö­zök összefüggéseire. Véleményt cseréltek a terve­zett adóreform és a munkavéde­lem egymással összefüggő kérdé­seiről. A szakszervezetek véle­ménye szerint a munkakörülmé­nyek javítását, a munkavédelmet szolgáló nem termelő beruházá­sokat, berendezéseket, eszközö­ket, termékeket, szolgáltatáso­kat az új adórendszerben a leg­nagyobb kedvezményben kell ré­szesíteni. A SZÓT és az OMMF vezetői megállapodtak abban, hogy a foglalkozási balesetek kivizsgá­lására, bejelentésére és nyilván­tartására vonatkozó új jogsza­bályt még az idén kiadják. Kö­zösen kezdeményezik az egyé­ni védőeszközök fejlesztését, gyártását, importját és forgalma­zását javító kormányzati intéz­kedéséket. A találkozó résztvevői egyeztet­ték elképzeléseiket a hatósági, il­letve a társadalmi munkavédel­mi, valamint munkaügyi ellenőr­zések kérdéseiben. A szakszerve­zetek fokozni kívánják társadal­mi segítő és ellenőrző szerepü­ket. Igénylik, hogy a hatósági el­lenőrzések során tovább növeked­jen a megelőző, segítő intézkedé­sek száma. A megbeszélésen nagy figyel­met fordítottak az egészségmeg­őrzés társadalmi programjával kapcsolatos kérdésekre, főként a foglalkozási, az otthoni és a sza­badidős balesetek megelőzésé­re, a munkavédelmet is érintő egészségügyi kérdésekre, a szű­rővizsgálatokra, munkaegészség­ügyi bázisok kialakítására. Támogatják a MTESZ-nek, s ezen belül a Gépipari Tudomá­nyos Egyesületnek azt a törek­vését, hogy a jobb tájékozódás, a tapasztalatcsere érdekében hozzák létre megyénként a mun­kavédelmi szakemberek .szerve­zett. fórumait, a munkavédelmi szakosztályok, klubok, bizott­ságok rendszerét. Befejeződött a szállítási nyári egyetem (Folytatás az 1. oldalról.) södött az üzemvitel, azaz a vég­rehajtás. Sok kifogás merült fel a vasúti kocsik műszaki állapo­tát illetően. A szovjet exportkül- dHrriények'költségéiiekesökken- tése érdekében új megoldásokat kellene találni. A közúti közlekedésben a kí­nálat meghaladja a keresletet, de ugyanakkor sok a jogos panasz, a járműbeszerzés, a típusválasz­ték, javítás, alkatrészellátás miatt. Romlanak közútjaink, ami a fuvarozás minőségére is hat. A Volán-vállalatok teherfu­varozásáról az a vélemény, hogy nem használják ki a szervezés­ben .rejlő lehetőségeket,-megpró­bálnak diktálni a fuvarpiacon. A fuvaroztatók sérelmezik a nem­zetközi közúti engedélyek elosz­tási rendszerét, s 'kérték annak felülvizsgálatát. Már nemcsak Budapesten, hanem több nagy­városban okoz gondot a városi áru tér ítő-for,ga 1 om, amely aka­dályozza a közlekedést. Ezért szabályozni kellene az éjszakai és az ünnepi rakodásokat. A légi közlekedés váltás előtt áll, ugyanis fel kell újítani a re- - pülőgóppankot.'v- mse foss -»íw: A sz^lítók nyári egyetemén élesen vetődött fel, ,a. hozzáadott - érték-adó bevezetése. A fuvaro­zás gyors döntést igényel, ezért jó lenne, ha a hozzáadottérték- adó mechanizmusát az ezzel fog­lalkozók Időben megismerhessék. G. G. Sajtótájékoztató az SZKP KB júniusi üléséről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának közelmúltban megtartott ülése az országban mind szélesebb kör­ben kibontakozó megújulási fo­lyamatot értékelve, a tapasztala­tokat összegezve megvetette a gazdasági mechanizmus radiká­lis reformjának alapját — tájé­koztatta csütörtökön a magyar sajtó képviselőit Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete a Szovjet Kultúra és Tudomány Házéiban. A szovjet testvérpárt júniusi tanácskozásáról beszámolva a nagykövet a résztvevő személyes tapasztalatait is megosztotta az újságírókkal. Mint elmondta, 'a plénumon Mihail Gorbacsov fő­titkár nagy érdeklődéssel kisért beszámolójában átfogó képet raj­zolt az ország fejlődéséről, az 198S áprilisában lezajlott — az átalakítás folyamatának utat nyi­tó — KB-iilés. óta megtett útról. A már mutatkozó eredmények mellett kritikusan szólt azokról a hiányosságokról, ellentmondá­sokról, amelyek fékezik a meg­újulás folyamatát. Ez a kritikai hangvétel, a követelmények nö­velésének igénye nemcsak az alsóbb szintű vezető testületek­nek, hanem elsősorban magának a Központi és a Politikai Bi­zottságnak, illetve a kormány­nak a tevékenységét érintette — mutatott rá Borisz Sztukalin. Az új követelményeikhez való igazodás nehézségei tükröződ­nek abban is, hogy egyes párt­Csütörtökön benyújtotta le­mondását a Fanfani-féle ügyve­zető olasz kormány, amely áp­rilis óta állt az ország élén. For­mailag is megnyitva az utat Fran­éS állami szervek csak bizonyos „lépéstartással” -1 követik a mind nagyobb lendülettel zajló átala-. kulást. Munkastílusuk, módsze­reik nem ideinek meg a válto­zó körülményeknek. Főként azok a vezetők alkalmazkodnak las­san az új követelményekhez, akik — előjogaikat őrizve — félnek a tömegek ellenőrzésétől. Velük szemben a nyíltság nyilvános­ság a szocialista demokrácia ki­szélesítésének fegyverével keli fellépni — hangsúlyozta a nagy­követ. A júniusi plénum legfontosabb eredménye a gazdasági mecha­nizmus, a gazdaságirányítás gyö­keres reformprogramjának ki­dolgozása. Az adminisztratív módszerekkel szemben főként gazdasági eszközökre 'építő irá­nyítási rendszer kialakítása ma­gáiban foglalja a vállalatok ön­állóságának kiterjesztését, a köz­pontosított gazdasági vezetés, a tervezés, az átképzés, a pénz­ügyi és hitelmechanizmus átfo­gó reformját, az önigazgatás fej­lesztését. Ennek megfelelően a változá­sok — mutatott rá Borisz Sztu­kalin — érintik a kiskereskedel­mi árakat is; az árrendszer re­formját azonban a szociális szem­pontok figyelembevételével, a progresszív közteherviselés el­vével összhangban hajtják vég­re. A gazdasági fejlődést segítő további újdonság, hogy a terme­lőeszközök elosztásának eddigi cesco Cossiga köztársasági elnök és a pártvezetők konzultációi előtt az új kormány kilátásairól. E konzultációk pénteken és szom­baton lesznek. gyakorlatát a kereskedelem vált­ja fel. Az idén — kísérleti jelleg­gel — mintegy 9 milliárd rubel értékű termelőeszközt értékesí­tettek ilyen módon, jövőre pe­dig ez a mennyiség eléri a 25 milliárd rubelt. A pénzügyi és hitelviszonyok korszerűsítése bankreformmal párosul: az eddi­gi szervezeti formákat ágazati bankók létrehozásával egészí­tik ki. Az SZKP KB ülését követően a Szovjetunióban élénk munka kezdődött az ott kijelölt célok valóra váltására, a határozat vég­rehajtására. E munka fontos ál­lomása volt a párt Politikai Bi­zottságának ülése és a Legfel­sőbb Tanács múlt heti ülésszaka. Mint ismeretes, a népképviselet legfelső fóruma új vállalati tör­vényt fogadott el, amely a gaz­daságirányítás átalakításának kiindulópontja lesz — hangzott el a sajtótájékoztatón. DÉL-KORPA Amnesztia Csőri Tu Hvan dél-koreai ál­lamfő csütörtökön közkegyelem­ben részesített 2335 politikai fog­lyot, közöttük Kim De Dzsungot, az ellenzék vezéralakját. A pénteken életbe lépő am­nesztia bejelentésével egy időből százezren gyűltek össze annak a diáiknak a temetésén, aki vasár­nap halt meg. A húszéves fia­talember június 9-én kapott ha­lálos sebesülést egy könnygáz- gránát repeszdarabjától és 27 na­pig feküdt eszméletlenül egy kór­házban. A rendőrség erőszakkal próbálta szétoszlatni a kormány- ellenes szólamokat skandáló tö­meget. A kegyelmi rendelet minden, 1972 óta bebörtönzött politikai fogolyra vonatkozik. Az amnesz­tia visszaállítja állampolgári jogaikat is. Ez azt jelenti, hogy Kim De Dzsung indulhat a kö­zelgő elnökválasztásokon. Az amnesztia ugyanakkor nem terjed ki a kommunista párt te-' vékenységét támogató bebörtön- zöttekre, valamint azokra, akik áldozatokat követelő terrorista cselekményt hajtottak végre. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a televízióban megtartott 28. heti lottósorsolásain a következő számokat húzták ki: 11, 24, 31, 52, 61. Lemondott az olasz kormány A kunszentmiklósi NEB munkáját értékelte a megyei népi ellenőrzési bizottság (Folytatás az 1. oldalról.) A korábbi időszakhoz viszo­nyítva csökkent a kunszentmik- lósi NEB-hez érkezett névtelen bejelentések száma. A bejelenté­sek elsősorban a társadalmi tu­lajdon, illetve a közérdek védel­mét szolgálták. Ezek kivizsgálá­sát követően a NEB megtette a szükséges javaslatokat, felhívá­sokat. Az új vállalkozási formáikkal kapcsolatosan több, helytelen szemléletet tükröző esetire is bukkantak a népi ellenőrök. A szerződéses üzletek egy részében például, a minél nagyobb ha­szonra való törekvés miatt, a 'la* kossági érdekek háttérbe szorul­tak. Az ülésen javaslatokat tettek a kunszentmiklósi NEB munká­jának további javítására', majd jóváhagyták a megyei népi el­lenőrzési bizottság előző ülése óta végzett mimikáról szóló elnö­ki beszámolót. A megyei NEB- hez egyébként ez év első felé­ben 71 'közérdekű bejelentés és 15 magánpanasz étkezett. V. Z. BÁCSBOKODI GYERMEKGYILKOSSÁG Halálra ítélték Bleszity Istvánt Halálbüntetést szabott ki a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében Bleszity István 32 éves bácsbakodi lakos­ra, aki tavaly szeptemberben megölte élettársának hatéves kis­lányát; élettársa húgának olyan életveszélyes sérülést okozott, hogy annak hét hónapos magza­ta elhalt, és élettársát is életve­szélyesen megsebesítette. A vad­őr egy veszekedés során tőrrel tá­madt áldozataira. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság több emberen — részben aljas indokból, részben különös kegyetlenséggel — elkö­vetett emberölés bűntettének kí­sérletéért életfogytig tartó sza­badságvesztésre Ítélte. A fel'lebb- viiteli tárgyalás során ezt változ­tatta most a kiszabható legsúlyo­sabb büntetésre a Legfelsőbb Bí­róság. Bleszity István családját — fe­leségét és- két gyermekét — el­hagyva, másfél évvel ezelőtt lé­pett életközösségre Szőke Lász­iónéval, Szókéné a férjét hagyta ott, és magával vitte hatéves kis­lányát is. Az élettársak közötti viszony azonban hamar megrom­lott, és az asszony többször is el­költözött a vádlottól, aki ilyen­kor átmenetileg családjához tért vissza. Tavaly szeptember 2-án Szóke Lászlóné megállapodott a vádlot­tal, hogy kapcsolatukat végérvé­nyesen felszámolják, és ezt meg­beszélik az asszony szüleivel is. A kora esti órákban a vádlott gépkocsival várakozott élettár­sára, amikor meglátta, hogy meg­jelent Szőke Lászlóné hatéves kislánya, és az asszony húszéves húga, Geiger Ildikó. Mindhárom személyt felvette a kocsiba — s mível szerinte a kapcsolatukat el­lenezte Geiger Ildikó, és a vádlott a hatéves kislányt is nehezen viselte el —, útköz“ ben elhatározta, hogy bosszúból mindhármukat megöli. Gépko­csijával egy elhagyott tarlóra hajtott, ahol a két nő és a kis­lány kiugrott az autóból. A vád­lott ékkor gépkocsival vette ül­dözőbe Szőke Lászlónét és Szőke Krisztinát. A menekülő gyermek a gépkocsi előtt elesett és köny- nyebb sérüléseket is szenvedett. Bleszity ezután a hetedik hóna­pos terhes Geiger Ildikót vette üldözőbe. A kifáradó asszony ki­merültén a földre zuhant; a vád­lott vadászkésével hátba döfte, s bántalmazta. Ezután az Őrjöngő férfi Szőke Lászlónéhoz ment, akit ököllel üt­legelt, s megrugdosott, majd az anyába kapaszkodó kislányt több­ször szivén szúrta. A gyermek azonnal meghalt Bleszity végül a halott gyermeke mellől, a föld­ről fölemelkedő élettársát is élet- veszélyesen megszúrta. A sérült asszonynak sikerült azonban el­menekülnie egy közeli tanyára. Bleszity közben visszament Gei­ger Ildikóhoz és őt újból több­ször megszúrta. A fiatal nőt csak másnap reggel találták meg élet­veszélyes állapotban. Bár a gyors orvosi beavatko­zásnak köszönhetően megmen­tették az életét, a sokk és a sé­rülés következtében hét hónapos magzatát elvesztette. Szőke Lász­lóné is csak a gyors orvosi gon­doskodás következtében maradt életben. Bleszity a helyszínről gépkocsival a lakására ment, ahol áldozatai táskájából 1300 forintot eltulajdonított. A rendőrség még aznap éjszaka elfogta és őrizet­be vette. A Legfelsőbb Bíróság csütör­töki ülésén mégváltoztatta az el­ső fokú bíróság ítéletét. Egyfelől a cselekmény jogi minősítését he­lyesbítette, rámutatva, j hogy a vádlott mindhárom sértett ese­tében különös kegyetlen módon követte el tettét. Geiger Ildikót Indokolatlan bosszúból kísérel­te megölni, ezért a cselekményét aljas indokból elkövetettnek kell minősíteni. Másfelől nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság büntetéski­szabási szemléletével, mert állás­pontja szerbit a példátlan kegyet­lenséggel vádolt elkövetővel szemben a társadalom védelme érdekében, a legsúlyosabb bünte­tést kell alkalmazni. Ezért ítélte a vádlottat halálbüntetésre. I N

Next

/
Oldalképek
Tartalom