Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
1987. július 9. • PETür AHOL A STATISZTIKA KÉSZÜL 0 Felvételünk idején CsekAné Németh Ildikó főelőadó és Mityók Lajos csoportvezető dolgoztak a PTA 1148-as típusú géppel, ami összeköttetésben áll egyebek között a megyei tanács számítógépével is. 0 Az adategyeztetés fontos része a statisztikai munkának. Felvételünkön balról jobbra: Pint János osztályvezető, Tohai László rendszerprogramozó, dr. Bercsényi Zoltán igazgató. A tények műhelyében A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának friss keletű információja van arról, hogyan Ítélik meg tájékoztatásuk hasznosságát (hasznosíthatóságát) mindazok, akiknek munkájában a számokkal kifejezett tények, összefüggések ismerete nélkülözhetetlen. Az idén áprilisban a párt- és állami irányításban dolgozó 28 megyei vezetőnek küldtek el felmérés céljából kérdőívet. Mi adta vizsgálódásuk aktualitását? Könnyebb megérteni az erre adható választ annak ismeretében, amit Nyitrai Fe- rencné, a KSH elnöke így fogalmazott meg: „Minél fejlettebb, bonyolultabb a gazdaság és a társadalom, annál több és mélyrehatóbb információra van szüksége.” Az információ ugyanis a döntés-előkészítésnek, irányításnak nélkülözhetetlen eleme, egyszersmind a tájékoztatásnak eszköze. Okosan, célirányosan egymás mellé sorakoztatott számokkal olyan összefüggések is kimutathatók, amelyek a szavak mögött talán rejtve maradnának,'a számokkal kifejezett, alátámasztott tények meggyőzőek. Afra a kérdésre, hogyan készül a statisztika, dr. Bercsényi Zoltán, a KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának igazgatója a statisztika „nagy öregjének”, Keleti Károlynak szavait idézve kezdte válaszát. Eszerint: „A statisztika tág mezőkről, az egész ország területeiről szedi kalászait, az egyes adatokat. Ily munkára nagy, erős szervezet számos közreműködő összhangzatos működése és erélyes központi vezetés szükséges”. A központi vezetés a budapesti székhelyű KSH. A megyei igazgatóság feladata kettős: egyrészt végrehajtja a KSH munkatervében meghatározott adatgyűjtési, összeírási feladatokat, másrészt a területén, azaz a megyében biztosítja az adatszolgáltatási fegyelmet és a helyi párt- és állami vezetők, szervek és szervezetek tájékoztatását. Gyakran, hiba nélkül kell dolgozniok, így érthető, hogy munkájukat a lehetőségekhez képest a legteljesebb mértékben gépesítették. Az információk hasznosíthatóságának feltételeit javítja, pontosabban: a gyors döntést segíti az a mintarendszer, amit az 1986-os minisztertanácsi határozat alapján hoztak létre, egyelőre kísérleti jelleggel. Az országban egyedül a Bács- Kiskun megyei igazgatóságon működik olyan számítógép, ami közvetlen összeköttetésben van más helyeken, például a budapesti központban vagy a megyei tanácson működő gépekkel. így az információ azonnal eljut oda, ahol azt felhasználják. Mindez azonban csak egy része a megyei igazgatóság munkájának. Igen széles körű a tájékoztatási tevékenységük. A munkatervben szereplő feladatok megoldása mellett a helyi igényeket igyekeznek jó színvonalon kielégíteni, megkeresik az aktualitásokhoz való kapcsolódás lehetőségeit is. Például a Kecskeméten rendezett nemzetközi természetvédelmi konferencia, valamint a kajsziszimpoaum előtt készítették el az adott tárgyban elemzésüket, mintegy segítve ezzel az érdekeltek felkészülését. Ablakot nyitnak a szakmai érdeklődésre,- alakossági tájékoztatásra. Az országban a Bács-Kiskun megyei igazgatóság munkatársai publikálnak a legtöbbet, aktuális kérdéseket elemző írásaik tudományos és szakfolyóiratokban, napilapokban jelennek meg. Tájékoztatási osztályukon magasan képzett diplomások dolgoznak. Részt vesznek a tudományos, oktató és közéleti tevékenységben. A statisztikai hivatal tehát nem egyszerűen adatgyűjtő-szolgáltató szervezet. Munkájuk eredménye végső soron a közgondolkodásba is beépül. ' Almási Márta 0 Lázas munka folyik az iparstatisztikai osztályon. (Tóth Sándor felvételei.) Pályázati felhívás A KÉÉ Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pályázatot hirdet GAZDASÁGI VEZETŐHELYETTESI, VALAMINT PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére A kinevezés határozatlan időre szól. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — szakirányú felsőfokú végzettség — középfokú politikai képesítés — legalább tíziévi szakmai és ebből ötévi vezetői gyakorlat — erkölcsi feddhetetlenség Bérezés: a képzettség, a gyakorlati idő és a szakmai ismeretek alapján, megegyezés szerint. A pályázat tartalmazza a pályázó jelenlegi munkahelyének, beosztásának, munkaköri besorolásának, havi alapbérének és jövedelmének megnevezését, eddigi munkaköreinek és tevékenységének felsorolását, iskolai végzettségének, szakképzettségének, politikai és egyéb végzettségének ismertetését A pályázatot a közzétételtől számított 30 napon belül az intézet igazgatójához kell benyújtani. 6001 Kecskemét, Pf. 25. 438 Magyar tranzitáru Szczecinben Évről évre több magyar árut raknak át a Szczecin—Swinoujscie kikötőben. A magyar tranzitforgalom az Odera torkolatánál évi átlagban 6 százalékkal emelkedik. — Tavaly 360 ezer tonna magyar import-export áru forgalmát bonyolították le — közölte Jurand Kobylarz üzemelési igazgatóhelyettes. — Áthaladt itt több mint 100 ezer tonna import szén, 10 ezer tonna érc, 160 ezer tonna egyéb tömegáru — főként foszfortartalmú nyersanyag —, s mintegy 90 ezer tonna darabaru Magyarország részére. A Szczecinben és Swinouj&ié- ben átrakott szállítmányok háromnegyedét a magyar vállalatok által vásárolt áru teszi ki. Az idén a forgalom további növekedése várható. Megállapodás szerint 1987-ben 414 ezer tonna — magyar érdekeltségű — árut raknak át, ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Az Odera-torkolati nagy kikötőközpontban az év végére befejeződik az úgynevezett kohászrakodópark bővítése, ami lehetővé teszi nagyobb mennyiségű érc átrakását. LAJOSMIZSÉN A KIS TÉTEL IS ÜZLET Árajánlat és telexválasz két óra alatt Önállóság, rugalmasság, piacorientált fejlesztés, sűrűn ismétlődő fogalmak, gyakran elhangzó javaslatok. Manapság egyre több az olyan termelő szervezet, ahol a kifejezések mögött valós tartalom, a gyakorlatban már forintra váltott tettek húzódnak. Erre példa a Lajosmizsei Kossuth Tsz műanyag-feldolgozó üzeme. Bár a „kicsik” közé tartoznak, termékszerkezetűket és üzleti tevékenységüket időben a piaci követelményekhez igazították. Belépve az üzem területére, a lajosmizsei telepen szállításra váró késztermékek feltomyozott halmazai fogadják a látogatót. Évente 1500—1600 tonna, a Szovjetunióból és a TVK-ból érkező hazai alapanyagot dolgoznak fel, — tájékoztat Kocsis András üzemvezető. A tsz összes árbevételének egy- harmadát jelentő 110 millió forintos forgalmukkal a szövetkezet gazdálkodásának meghatározó ágazatát képviselik. Áruválasztékuknak 85 százalékát fóliafeldolgozással, a fennmaradó részt pedig fröccsöntéssel állítják elő. Ösz- szességében több mint háromszázféle terméket készítenek. — A szokásos termelési adatok ismertetése mellett mi az a merőben új vonás, amely a feldolgozóüzem tevékenységét jellemzi? — Egy mondatban fogalmazva: a naprakész kiszolgálás, — válaszolja Kocsis András. — Úgy érzem, ezen a téren nagyon nagyot léptünk előre, mondhatnám azt is: nyugati színvonalon állunk az ügyfeleink rendelkezésére. Naponta húszféle terméket gyártunk, ha kell műszakonként kétszer- háromszor is profilt változtatunk. Számunkra a kis tétel is üzlet, akár kétszáz darabos megrendeléseket is elfogadunk. Fóliából vastagságban, méretben és színben bármilyen igényt ki tudunk elégíteni. A változások technikai feltételeit 1983. év végén alapoztuk meg. Ekkor indult a fóliafúvásos technológia beve0 Lajosmizsén korszerű gépekkel és jó munka- szervezéssel megalapozták a színvonalas piaci tevékenységet (Tóth Sándor felvétele) zetése. A sajátalapanyag-gyártás lehetővé tette, hogy a későbbiekben nem kellett hatalmas készleteket tartalékolnunk és ezzel néhány napra csökkent a vállalkozási határidőnk. Ma már nehéz elképzelni a kezdeti időszakot, amikor 1968-ban a szövetkezetek között az országban elsőként elkezdtük a műanyagipari tevékenységet. Egy fészerben néhány fővel manufakturális módon PVC-esőkabátokat gyártottunk, méghozzá angol exportra. A kézi munka még ma is létezik. így működik a fóliahegesztő és kesztyűgyártó üzemünk. Úgy vélekedünk — állítja nem minden ok nélkül az üzemvezető — a legdrágább mindig az emberi munkaerő és a nyersanyag. Ezért ésszerű munkaszervezéssel és saját ötletek megvalósításával próbáljuk a termelés hatékonyságát a kézi munka területén fokozni. Aki csak távolról ismeri az új ipari berendezéseket, annak érdekes látványt nyújtanak az olasz gyártmányú fóliafűvó gépek. A műanyag zsákok készítéséhez szükséges áttetsző tömlőket egy 6 méter magasan elhelyezett hengerpár húzza fölfelé. Mint furcsa üvegoszlopok törnek a magasba a hatalmas, levegődugóval kitöltött, henger alakúra felfújt fóliák.->*=- Néhány évvel ezelőtt az üzemből még jelentős szállítási költséggel a MÉH-telepre került a kömyezetszeny- nyező hulladékanyag, — folytatja a tájékoztatást az üzem vezetője. — Most praktikus bálázógéppel tömöritjük a fóliamaradékokat, a fröccsöntő automatáktól származó .hulladékot pedig granulálással tesszük ismét feldolgozásra alkalmassá. Ezzel az eljárással évente egymillió forint értékű, 50—70 tonna alapanyagot tudunk megtakarítani. Szakmunkás nincs az üzemben, mert a szakmai képzés néhány évvel ezelőtt megszűnt, a 7—8 millió forint értékű gépeket betanított munkások kezelik. Az egy főre eső átlagkeresetük eléri az évi 68 ezer forintot. A 130 fős létszámot mindössze négy, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember irányítja. Eredményeikben, a szövetkezet támogatása mellett, az ő lelkesedésük is bem ne van. Kisvágó Árpád ÖTSZÖR JOBBAK, MINT AZ ORSZÁGOS ÁTLAG Kisvállalatok Bulgáriában M integy ezerkétszáz különféle termékkel és egész sor szolgáltatással jelentkeztek az utóbbi időben azok a bolgár kisvállalatok, amelyek létesítését és működésük feltételeit egy három évvel ezelőtt hozott törvény teremtette meg. Az akkori szófiai intézkedés célja az volt, hogy javítsák az ipari termelés szerkezetét, meggyorsítsák az új gyártási folyamatok gyakorlati alkalmazását. Az eltelt időszakban mintegy kétszáz kisvállalat alakult, amelyek a tavalyi évet együttesen 280 millió levás nyereséggel zárták. Gazdasági tevékenységük hatásfoka a szófiai sajtó szerint ötször nagyobb, mint az országos átlag. Az élet tehát bebizonyította a döntés helyes voltát, s napjainkban a kisüzemek már szerves részévé váltak a bolgár népgazdaságnak. Jelenleg a kisvállalatok két típusa ismeretes Bulgáriában: a nagyobb gazdasági egységek keretében, illetve az azokhoz kapcsolódva működő vállalatoké, és a minden területen önállóan gazdálkodó, működő üzemeké. A többséget mostanában még az első csoportba tartozó kisvállalatok képezik, de fokozatosan nő a teljesen önálló kisüzemek száma is. A kisüzemek előnye, hogy aránylag gyorsan tudnak reagálni a piac változó körülményeire. A központi problémát egyelőre a még alacsony színvonalú piackutatás, megfelelő gyártási technológiák, korszerű gépek és berendezések, illetve nyersanyagok hiánya okozza. Ebből a szempontból előnyösebb helyzetben vannak azok a kisvállalatok, amelyek a nagyobb gazdasági egységekhez kapcsolódnak és ezt a hátteret ki tudják használni. Bulgáriában ezért most nagy gondot fordítanak a teljesen önálló kisvállalatok és szolgáltatóüzemek megfelelő, gyors anyagi ellátására. A gépipar is feladatul kapta, hogy olyan gépeket és berendezéseket fejlesszen ki és gyártson, amelyek megfelelnek a kisüzemek sokszor egyedi szükségleteinek, főleg a divatos könnyűipari termékek, ruhaneműk és élelmiszerek előállításánál. Mit termelnek a kisüzemek? Elsősorban hiányzó közszükségleti cikkeket, divatos ruhákat, élelmiszereket stb., amelyekkel javítják és gazdagítják a bolgár piac kínálatát. Azonkívül együttműködnek a nagyvállalatokkal is, s számukra különféle alkatrészeket, számítógépek periférikus berendezéseit, ipari robotelemeket, gyógyszereket stb. állítanak elő. Termékeik egy részét külföldön értékesítik, s hozzájárulnak a bolgár kivitel választékának bővítéséhez, és az ország valutabevételének növeléséhez. A tervek szerint a mostani, kilencedik ötéves tervidőszak (1986 —1990) alatt újabb, több mint 1500 kisvállalat létesül. Egy részük a tudományos intézetek, főiskolák s egyetemek keretében, illetve azokkal együttműködve dolgozik majd. Ezektől a kisüzemektől azt várják, hogy meggyorsítsák a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazását a gyakorlatban, elősegítsék a diákok és a tudományos kutatók oktatását, illetve munkáját, és az ipar számára egyedi vagy kis sorozatú gépeket tudjanak készíteni. A nagyobb gazdasági egységek versenytárgyalás kiírása útján hozhatnak létre kisüzemeket. A döntést követően a bolgár bankok csak azzal a feltétellel nyújtanak hitelt, ha a leendő üzem 18 hónapon belül felépül és két éven belül megkezdi működését. Valutahitelt csak kivételes esetekben, s csakis a tudományos kutatás kiemelt területein működő vállalatok kaphatnak. Sok új kisvállalat a legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel rendelkezik. Gyártmányaik a piacon nem egy esetben vetélytársat jelentenek a nagyvállalatoknak, s ez ösztönzőleg hat azok termékeinek korszerűsítésére, kínálatuk javítására, választékuk bővítésére. g- i0 Divatos könnyűipari termékek
