Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

1987. július I • PETŐFI NÉPE © 5 Gyorsít a Kunság Volán Több jármű a helyi közlekedéshez A megye legnagyobb közúti fuvarozója a Kunság Volán, amely 2500 dolgozót foglalkoztat, elvégzi a megye teherszállításának több mint 50 százalékát, s a közúti tömegközlekedés kiszolgálása teljesen e vállalatra hárul. A gazdasági reform, a fuvarpiaci kényszer arra ösztönözte a vállalat vezetőit, hogy gyorsítsák a fejlesztést, bővítsék a személy- és teherszállítás kapacitását, emeljék minőségi színvonalát. Erről beszélgettünk Rigó Ist­vánnal, a vállalat igazgatójával. — A VII. ötéves tervben milyen fej­lesztések várhatók, jelentenek-e ezek a helyi személyszállításban bővítést, csök­ken-e a zsúfoltság? — Ez évi elképzeléseink között vál­tozatlanul elsőbbséget élvez a személy- szállítás, ezen belül is a tömegközleke­dési igények kielégítése. A helyi közle­kedésben a VII. ötéves terv időszakára előirányzott fejlesztések döntő részét még ebben az esztendőben megvalósít­juk. Ennek eredményeképpen a megye helyi közlekedésének kapacitása több mint 11 százalékkal bővül, ezen belül Kecskemété 10,5, Bajáé 14,2, Kiskun­halasé pedig 100 százalékkal. Ez ösz- szességében megközelítően 900 férő­helybővítést jelent, amelynek beruhá­zási igénye 14,8 millió forint. Ez az intézkedés azért volt szükséges, mert a lépcsőzetes munkakezdés csak lassan valósul meg, s a csúcsforgalmi zsúfolt­ságot szeretnénk enyhíteni. Várhatóan a helyi közlekedésben megszüntetett já­ratok kilométer-teljesítménye eléri a 2700-at, ugyanakkor az új járatok éves kilométer-teljesítménye meghaladja a 27 700-at. A helyközi közlekedésben nem bővítjük a férőhelyeket, hanem vállalati belső intézkedésekkel a meglé­vő eszközök jobb kihasználását bizto­sítjuk, ami végső soron kapacitásbőví­tést jelent. Az utazási igényekhez és lehetőségekhez igazított menetrendek kialakításának eredményeként a meg­szüntetettjáratok kilométer-teljesítmé­nye meghaladja a 43 000-et, ugyanak­kor az újonnan indított járatok éves kilométer-teljesítménye meghaladja a 282 000-et. A helyközi járatokon július 1-jétől Petőfi Népét és egy országos lapot helyezünk el, hogy az utazók a menetidő alatt tájékozódhassanak. — Az árufuvarozásban mekkora ár­bevételt' terveznek, mennyi lesz ebből a dollár- és a rubelelszámolású, vásárol­nak-e új termelőeszközöket? — Az árufuvarozásban elsősorban nagy teherbírású és speciális eszközök­kel, további piacfeltáró és marketing- tevékenységgel kívánjuk erősíteni pozí­ciónkat. Szilárd elhatározásunk a nem­zetközi szállítás árbevételének további növelése, rubelelszámolásban 38, dol­lárelszámolásban pedig IS százalékkal, összességében 932,3 milliós árbevételt terveztünk, amely 4,6 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál. Az előző évivel azonos hitelfelvétel és -forrás képződé­se mellett beruházási lehetőségeink csökkentek, s csupán 93 millió forint áll rendelkezésünkre. Ebből 30 új autó­buszt és SS tehergépkocsit vásárolunk. A nemzetközi áruszállításhoz minőségi termelőeszközök beszerzésére félmillió dollárt kellene fordítanunk, amit min­den valószínűség szerint lízinggel tu­dunk megoldani. — Ebhez kapcsolódva érdeklődünk, hogyan tudják az elhasználódott teher- gépjármüveket, autóbuszokat pótolni? — Sajnos a szükséges selejtpótlás az idén is elmarad, s ez az év végére az autóbuszoknál S3,2, a tehergépkocsik­nál 28,1 százalékos)„nullás” részarányt képez. Ebből következik, hogy a mű­szaki gondok csak nagyobb költségrá­fordítással oldhatók meg. Ezeknek az eszközöknek a cseréjére sajnos még várnunk kell, illetve próbáljuk bizton­ságos műszaki állapotban tartani őket. — Sokszor marasztalták el a vállala­tot az utastájékoztatás, valamint a me­gyeszékhelyen a városi megállók „elke­rülése’’ miatt, ezen hogyan segítenek? — Esztétikus menetrend-tájékozta­tókat helyeztünk el a helyi és a helyközi vonalaink megállóhelyeinél, azonban ezeket cserélni szükséges az erőszakos rongálás és részben a menetrendválto­zás miatt, elsősorban Kecskeméten. Ez az év végéig mindenütt megtörténik. Ebben az évben Kecskeméten 9, Hetényegyházán, Ménteleken, Kato­natelepen egy-egy helyen nagy méretű vonalhálózati térképet helyezünk el. Ezeket nagy utasforgalmi helyeken a teljes menetrend ismertetésével is kiegé­szítjük. Baján két vonalhálózati térkép segíti majd a tájékozódást. Az utasok és a gépkocsivezetők kapcsolatának ja­vítása érdekében az autóbuszok utaste­rében elhelyezzük a mindenkori jármű­vezető névkártyáját, a tájékoztatást szolgálja a mikrofonos erősítőberende­zés, amely a következő megállóhelye­ket közli az utazókkal. Kísérleti céllal üzemeltetünk négy, a BRG által kifej­lesztett magnetofonos berendezést is. Kecskeméten a járatgyakoriság növelé­se érdekében az elővárosi beérkező, il­letve kiinduló autóbuszokat az eddigi­nél eredményesebben, gyorsjárat jelleg­gel vonjuk be a helyi közlekedésbe. Ez azt eredményezi, hogy a város felé köz­lekedő járatok nyolc helyen állnak meg, s ezekben a megállókban naponta nem kevesebb, mint 160 autóbuszt le­het igénybe venni. A városból kifelé haladó autóbuszok esetében a szám ugyanez — mondta befejezésül Rigó István, a Kunság Volán igazgatója. Gémes Gábor TETTRE KÉSZ MŰSZAKIAK Meghatározó a termelés — Mivel foglalkoznak és mit jelent ma gyártmányfejlesztőnek lenni? Farkas Sándor — Elsősorban sze­mélygépkocsi-műszerfalakat és pénz- tárgépeket fejlesztünk. A munkánk alapvetően két részből: a gyártmány, azaz termék, és a gyártás, tehát a szük­séges termelőeszközök fejlesztéséből tevődik össze. Szerencsés változást ho­zott az a vállalati felismerés, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat ott kell megoldani, ahol a gyártás tör­ténik. Ma már a meglévő gyártmánya­ink továbbfejlesztését és az új terméke­ink kialakítását is. saját magunk végez­zük. A sorozatgyártás beindításához szükséges — eddig drága pénzen meg­vásárolt — műszereket és célgépeket is nekünk kell kifejlesztenünk. Osztá­lyunkon a vezető tervező irányításával több szakmához értő, lelkes és fiatal gárda dolgozik együtt. Szalay Endre: — Hazánkban ma a vállalatoknak a gyártáskorszerűsítés­hez fűződne a legtöbb érdekük. így a konstruktőri munka hatékonyságát leginkább a termelői berendezések fej­lesztésén keresztül lehetne lemérni. Az MMG kecskeméti gyárában jelenleg a gyártmányfejlesztés ad több elfoglalt­ságot. Reméljük, hogy az elkövetke­zendő időben az automata célgépek tervezése is komoly feladatok elé alutja majd a tervezőket. Felelősség és versenyképesség — Mekkora felelősséggel és milyen kockázattal jár a konstruktőri tevé­kenység? Farkas Sándor: — önállóságunkkal együtt megnőtt a felelősségünk is. Ha időben nem készülnénk el a műszaki megoldással, a szalag mellett dolgozók munka nélkül maradnának, és a terme­lőberendezéseinket sem tudnánk ki­használni. . A konkurenciát nem ismerjük, ezért csak úgy válhatunk versenyképessé, ha előredolgozunk és időt nyerünK. Több, ajánlati szinten kidolgozott mintada­rabbal állunk készenlétben. Kifejlesz­tettük az új Dácia műszerfalának pro­totípusát. Az ötajtós, luxus Lada Sa­marához elkészített gyártmányunkkal jelentkeztünk tesztélektronikával fel­szerelt műszerfalakkal a kelet-európai piacon. Az előre elkészített dokumen­tációkkal kockázatot vállaltunk, mert lehet, hogy termékeinkre a gyártók nem tartanak majd igényt, és kiderül­het, hogy fölöslegesen dolgoztunk. — A gyártók biztonsági okokból ál­talában két alkatrészszállítóval tarta­nak fent üzleti kapcsolatot. Melyik fél javára döntenek a megrendelések oda­ítélésénél? Farkas Sándor. — A KGST-orszá- ok közötti együttműködést kormány- özi szerződések rögzítik. A már emlí­tett időtényezőn túl döntő lehet, hogy az alkatrész elkészítése mennyi kézi munkát igényel. A lengyel kis Polski műszerfalának — mint első saját fej­lesztésű termékünknek — a gyártását azzal nyertük meg, hogy a magyar vál­tozatot kevesebb élőmunkával lehet előállítani. Tartalékolt energiák — A vállalat hogyan ismeri el a ter­vezők munkáját? Farkas Sándor: — Amióta eredmé­nyeket tudunk felmutatni, a vállalat vezetősége kedvezően ítéli meg a mun­kánkat, es a lehetőségekhez kepest kie­melten elismeri az alkotó műszakiak tevékenységét. Kovács László: — Ma még nem a szükségszerűség diktálja az anyagi megbecsülést, hanem az a jószándékú felismerés, hogy nehéz a fiatal műszaki­ak helyzete. Elismerik a munkánkat, de Az MMG Automatika Mű­vek kecskeméti gyárában két éve már önálló gyártmányfej­lesztés folyik. Kíváncsiak vol­tunk, bogy milyen eredményeket tudnak felmutatni az ottani konstruktőrök, és mennyire szá­mítanak munkájukra a vállalat vezetői. Erről beszélgettünk Farkas Sándorral, a műszaki fepesztési osztály vezetőjével és munkatársaival: Kovács László villamosmérnökkel, Szalay End­re gépészmérnökkel és Ravasz Attila üzemmérnökkel. • A műszaki fejlesztés csapatmunka eredménye. A képen balról jobbra Sza­lay Endre, Ravasz Attila és Kovács László. (Gaál Béla felvétele) Konstruktőrök tartaléklángon ez kevés. Véleményem szerint lényeges változásra csak akkor számíthatunk, ha majd világszínvonalon előállított termékekre lesz igény. Azt hiszem, a műszaki értelmiség rendelkezik a fel­zárkózáshoz szükséges szellemi energi­ákkal, azonban még hiányzik a hajtóe­rő: a megfelelő ösztönzés. Szalay Endre: — Napjainkra a klasz- szikus mérnöki munka és a közgazda- sági szemlélet — az utóbbi húsz ev gya­korlata alapján egymástól eltávolo­dott, pedig összetartozó és hatékonysá­got nagymértékben befolyásoló ténye­zők. Az értékarányok helyreállításara az elhatározás még nem a napi gazda­sági kényszerből adódik. Ravasz Attila: — A fizetésünk a telje­sítményünkkel arányos. Azonban több­re is képesek lennénk, ha a vállalatnak módjában állna az elvégzett munkát megfelelően díjazni. Szeretnénk a meg­élhetéshez szükséges anyagiakat szak­mán belül és főmunkaidőben elérni. A felzárkózás föltétele — Ezek szerint szakmai felkészültsé­güket és képességeiket nem tudják mara­déktalanul kamatoztatni? Szalay Endre: — Örömmel terveznék automata célgépeket, de a gazdaság te­herbíró képessége és az olcsó munkaerő alkalmazása ma még nem teszi lehetővé e korszerű berendezések munkába állí­tását. Holott a technikai felzárkózásnak az arányos műszaki fejlesztés a feltétele. Ravasz Attila:—Kis lépésekkel hala­dunk előre. A tesztelektronika alkalma­zása még újdonság, ennek okán felvető­dik a kérdés: ugorhatunk-e nagyobbat előre? Azonban az üzemi háttér és a meglévő adottságok mindig türelemre intenek bennünket. Ha a célgépesítésre több lehetőséget kapnánk, én a felada­tot matematikailag már nem tudnám megoldani, mert kellő gyakorlat hiá­nyában elfelejtettem a főiskolán tanul­takat. Kovács László:—Mivel nem kész ter­méket, hanem részegységeket szállítunk a gyártóknak, a megrendelői igények kielégítése alapvetően meghatározza a gyártmányfejlesztői tevékenységet. A lehetőségeknek mindig az adottságok szabnak határt.. . Az MMG kecskeméti gyárában tettre kész műszakiakkal beszélgettünk, olyanok­kal, akik jól látják gazdasági életünk követelményeit, és ehhez meg kihasználatlan szellemi kapacitásokkal rendelkeznek. Kisvágó Árpád VILÁGGAZDASÁG Kit terhel az USA rekordadóssága? A tőkés vilájg legerősebb országa, az Egyesült Államok a leginkább eladósodott állam, és annyi külső forrást szív el a világ más országai­tól, hogy a leginkább rászorulók­nak már nem jut a kölcsönökből. Tekintélyes nemzetközi intézmé­nyek, szakértők fogalmazzák meg ezt a meglepő állítást, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy az adósságválság folyamata szinte ér­telmezhetetlen, ha nem vizsgáljuk az Egyesült Államok és a harmadik világ vetélkedését a pénzeszközök megszerzéséért. Való igaz, hogy ma nem a leg­kedvezőbb befektetés az eladóso­dott fejlődő világ országainak tör­ténő hitelezés. Három-négy éves re­kordokat állít föl például a nemes­fémek jegyzése a fémpiacokon. Ahogyan az rendszerint történni szokott,. a dollár értékvesztésével párhuzamosan vált egyre kereset­tebbé az arany, ezüst vagy a plati­na. ötszáz dolláros értéket közelít az arany unciánkénti ára, 8 dollárt az ezüsté — és még ilyen árak mel­lett is tart a felvásárlási láz. Aki gazdag, hitelt kap A termelők mellett a felesleges, kikölcsönözhető pénzek birtokosai is előszeretettel vásárolják a nemes­fémeket — nem hisznek az ameri­kai pénz stabilizálódásában. Jelen­leg persze már nem is elsősorban a gyengélkedő dollár árfolyama az, ami befolyásolja a befektetőket ab­ban, hogy mire költenek, hanem a különböző nemesfémek, a vállalati részvényárfolyamok jegyzése közti különbség. Az ezüst iránti vásárlási láz a leghevesebb, mert az arany ára már túl magasra hágott — mond­ják. Furcsa módon a lebiztosabbnak tekintett pénzelhelyezési módszerek között a legelőkelőbb helyen még mindig a „legnagyobb adósnak” történő hitelezés áll. Az Egyesült Államok egyike a legmegbízhatóbb adósoknak, an­nak ellenére, hogy ISO milliárd dol­lár körüli összeggel tartozik a külvi­lágnak — állítják közgazdászok. A bankok ugyanakkor gyakorlati­lag nem adnak újabb hiteleket a fejlődő világnak, csak az átüteme­zéseket, más szóval a hitelek vissza­fizetését könnyítik meg újabb pénz­összegekkel. Milliárdos vesztesé­gektől igyekeznek megkímélni ma­gukat a pénzintézetek azzal, hogy nem szakítják meg teljesen kapcso­lataikat a leginkább eladósodott országokkal, éppen annyit kölcsö­nöznek, hogy a tartozások törlesz­tésének folyamata töretlen marad­jon. Tavaly alig ért el 100 millió dollárt az a nettó hitelösszeg, amelyhez a fejlődő országok a ban­koktól jutottak — közölte a bázeli székhelyű Nemzetközi Elszámolá­sok Bankja. Az összeg mindössze fél százaléka annak a teljes összeg­nek, amit a fejlődő országoknak ugyan átutaltak, de amely még ugyanabban az évben vissza is ke­rült a bankok trezorjaiba. A fejlődők rovására Ilyen körülmények között, úgy látszik, semmivé foszlik az amerikai kormányzat terve, hogy három éven belül mintegy 29 milliárd dol­lárnyi új hitellel járuljon hozzá á nemzetközi közösség IS fejlődő or­szág mozgásba lendítéséhez, hely­zetének megjavításához. A kormá­nyok még csak-csak hajlandók len­nének a hitelezésre, a bankok azon­ban rendkívül óvatosak. Az egyik londoni kutatóintézet vezetője kije­lentette, hogy az eladósodott költ­ségvetésű Egyesült Államok finan­szírozása mellett nem jut tőke a fej­lődő világnak: az Egyesült Államok kiszorítja a potenciális hitelfelvevő­ket a piacról. Az adósságok átüte­mezésekor újabban megszabott hi­telkamatok 8 százalék körül mo­zognak, ennél jóval többet kapnak azonban azok a befektetők, akik 8,5 százalékos kamat mellett húsz évre szóló amerikai kormánykötvé­nyeket vásárolnak, vagyis az ameri­kai államháztartásnak hiteleznek. Különleges helyzetben van tehát a világgazdaság: a bankok, ame­lyek rendszerint kliensei voltak a fejlődő országoknak, a leggazda­gabbak felé fordulnak. Eddig soha­sem tapasztaltuk — mondta az egyikük —, hogy a legnagyobb és leggazdagabb ország ilyen mérték­ben fokozza nemzetközi eladósodá­sát. A gondok nagyságrendjét érzé­keltetendő: a Brazília adósságállo­mányának megfelelő tőke áramlik Japánból és Nyugat-Európából az Egyesült Államokba. Gyötrelmes tőkehiány A tőkeforgalom „helyrebillené- se” szempontjából nem kedveznek a világgazdasági folyamatok, és nem sok jóval kecsegtetnek a java­solt új módszerek sem. A tizenöt, olajat nem termelő fejlődő ország, amely 125 milliárd dolláros adós­ság visszafizetésével küszködik, 8 —9 milliárd dollárt tudott megta­karítani az olajárak csökkenése ré­vén. Ez a tőke azonban nem a leg­fejlettebb ipari országokból került hozzájuk, hanem a nagy adósok lis­táján szintén szereplő országokból, Mexikóból, Venezuelából és Nigé­riából. Ők együttesen 119 milliárd dollárral tartoznak, és 18 milliárdot vesztettek az olajár esése miatt. A nemzetközi pénzintézetek fel­vetették, hozzanak létre olyan új intézményeket, amelyek megvédik a befektetőket a fejlődő világbeli kockázatoktól. Javasolták azt is, hogy a gazdagabb országok szintén nemzetközi közvetítései „vásárol­ják föl” az adósságokat, és azt az­tán változtassák át befektetésekre. Maguk a pénzügyi szakértők is megkérdőjelezik azt, hogy e mód­szerek a vonzó befektetések sorába képesek-e emelni a fejlődő világ hi­telezését. Tény az, hogy a harmadik világ új forrásokra tart igényt — ez az alapfeltétele ugyanis a pénzügyi helyzet stabilizálásának, a növeke­dés beindításának, és végső soron az adósságterhek könnyítésének. Marton János Gyári Asztrahany közelében megkezdte a termelést annak a gyárnak az első részlege, mely a tengeri fúrószigetekhez szükséges modulblokkokat mesterséges szigetek gyártja. Az üzem tervezett teljesítménye évente 110—130 modul. Ez a mennyiség öt tengeri fúró­szigethez elegendő. # Kőolajtermelés a Kaszpi-tengeren (Azerbajdzsán). A HOSSZÜHEGY1 MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT DUNA—TISZA KÖZI MELIORÁCIÓS TÁRSASÁGA Kecskemét, Mártírok útja 36. gépárverést rendez 1987. július 14-én ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: — IFA W 50 4—034—04 tartálykocsi — IKARUS 211 busz — ZUK vegyeshasználatú kistehergépkocsi — Nysa kisbusz — BH tolólapos kiskotró — TÁTRA 813 vontató — C—100 lánctalpas 6 m3-es nyesőládával — DT 75 lánctalpas kistraktor — 3 m3-es hidraulikus nyesőládák — Crystál 12045 traktorok — Különböző típusú pótkocsik. Fenti eszközök 1987. július 9-én tekinthetők meg. Valamennyi eszközre fenntartjuk az időközbeni értékesítési jogot. 1714 A Szovjetunióban következetesen folytatják a világ leghosszabb konti­nentális selfjének meghódítását: új mesterséges szigetek tűnnek fel a Kasz- pi-, a Fekete- és a Balti-tengeren, vala­mint a Szahalin-sziget közelében. Mindegyiken fúrótorony, az ott dolgo­zók telepe és helikopter-leszálló hely található. Egyszóval egy önálló válla­lat, mely a tengeren üzemel. Ilyen szige­tekről végzik a viz alatt rejtőző kőolaj és földgáz felkutatását és kitermelését. — Mint ismeretes, az állandó tenge­ri fúróállomások a tengerfenéken álló víz alatti alapból és modulblokkokból összeállított, víz feletti részből állnak mondja Alekszej Balandin, a gyár igazgatója. — A fúróállómások soro­zatgyártásához két üzem felépítéséről döntenek: Bakuban — az állványok víz alatti alapját Asztrahanyban — a felé­pítmény modulblokkjait fogják gyárta­ni. Mindkét vállalat építése befejező szakaszához érkezett. Mikor az asztrahányi gyár az ötéves terv végén — 1991-ben — eléri terve­zett teljesítményét, évente 110—130 darab hatalmas modulblokkot készíte­nek majd itt, melyek méretei elérik az 50 x 16 x 8 métert. Ezeket az óriásokat az összes szükséges közművel is ellát­ják. A modulblokkokat uszályon szállít­ják a Kaszpi-tengeren lévő lelőhelyhez. A szállítás megkönnyítésére a techno­lógiai láncban utolsóként következő üzemrész mellett, a Volga partján mes­terséges öblöt hoztak létre. Mikor az uszály beáll az öbölbe, csörlőkkel fele­melik úgy, hogy fedélzete egy szinten legyen azokkal a sínekkel, melyeken az üzemrészből kigörditik a kész modult. A modult ezután az uszály fedélzetén lévő sínekre tolják át A megrakott uszályt lassan leengedik a vízre és elin­dítják. A Kaszpi-tengeren pedig a ba- kui vállalat szakemberei veszik kézbe a modult. Felállítják a mélyvízi alapo­kat, cölöpökkel szilárdan rögzítik a tengerfenékhez. Ezután pedig a Volgá­ról ideszállított modulokból összeállít­ják a felépítményt, melynek súlya eléri a 11,5 ezer tonnát. így születnek a ten­geren az emberi kéz alkotta „szigetek”. A tengeri fúrótornyok 200 méteres víz­mélységig alkalmasak fúrásra. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom