Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

pp* VILÁG PBOLKTAKJAI, EGYESÜLJETEK! éZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. ért. iH. ián» Ám: 1,80 Ft 1981. július 38., csütörtök ŰJ TÍPUSÚ GONDOLKODÁSRA ÉS AZONNALI CSELEKVÉSRE VAN SZÜKSÉG Gyorsmérleg az első félévi gazdálkodásról Elkészült az első félév gazda* sági mérlege Bács-Kiskun me­gyében. Az elemzés adatai akkor is nagy fontosságúak, ha tudjuk, hogy a januártól júniusig terje­dő hat hónap teljesítése csak részeredmény, ami az esztendő hátralevő részében módosulhat. De a tényék összevetése a ter­vekkel, valamint az előző év, évek hasonló időszakának telje­sítményeivel — nos, ez már je­lezheti a gazdálkodás tendenciáit félévkor is. S ez az egyik- ki­indulási pont akkor, amikor a júliusi KB-ülés állásfoglalása után a gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program kimunká­lása és egyben végrehajtása a legfontosabb feladat —.kormány­zati szinttől az egyes munkahe­lyekig. . Ezért vették számba a megyei pártbizottságon havonkénti rend­szerességgel megtartott tanácsko­i záson tegnap ezt az égetően fon­tos kérdést, és ezért is tudósít róla a Petőfi Népe — az eddigi gyakorlattól eltérően. A városi, városi jogú, vagy közvetlen megyei irányítású párt- bizottságok első titkárai, a me­gyei pártbizottság osztályvezetői, a társadalmi, politikai szervek meghívott vezetői előtt — Ro­many Pálnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának bevezető­jét követően — Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót. Először is­mertette a helyzetértékelést arról a kétszáz gyárról, gyáregységről, amelyek központja nem az adott településen (sőt, 100 esetében a megyehatáron kívül) található, majd rátért a fő napirendi pont­ra. • Az elkészült elemzés alapján megállapította: Bács-Kiskunban az idei első félévben az ipar tel­jesítménye (az élelmiszeriparral együtt) 6—8 százalékkal növeke­dett (A Magyar Nemzeti Bank megyei adatai szerint a pénzfor­galommal Is mérhető gazdasági folyamatok nem ilyen kedve­zőek.) A jelentősebb gépipari üze­mek — Április 4. Gépipari Mű­vek, az MMG Vezérléstechnikai Gyára, az Agrikon — azonban tudtak újítani, és- növelték árbe­vételüket nyereségüket. Stagná­lás, elmaradás van a könnyű-, és főként a textiliparban. A Dutép és a kádgyár megtette a szanálási kötelezettségekből rá háruló legfontosabb lépéseket Az építőipari vállalatok kapacitása lekötött Az azonban tény, hogy a sikeres teljesítések ellenére is kevés a beruházás, és nem ki­elégítő az együttműködés a gaz­dasági partnerek között. A mezőgazdaság tevékenysége még kevésbé értékelhető, de az biztos, hogy a kemény tél és az aszály megnehezíti a szerényen tervezett termelésnövekedés tel­jesítését is, a gazdaságok tőke- szegénysége pedig akadályozza a tevékenységek szükségszerű meg­újítását Tovább romlott a nagy­üzemek pénzügyi helyzete. Az időjárás miatt nehéz helyzetbe került gazdaságok azonban — segítséggel — várhatóan megold­ják gondjaikat. A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete változott. Erő­teljesen kell törekedni az öntö­zés bővítésére és szorgalmazni a másodvetéseket. A zöldségterme­lés — úgy tűnik — kezd alkal­mazkodni a piachoz. Fellendülést mutat az állatte­nyésztés, elsősorban a háztájiban. Meg keit azonban találni min­denütt a gazdaságos módszere­(Folytatás a 2. oldalon.) TERMÉKENY TÁRGYALÁSOK UTÁN Elutazott hazánkból a malaysiai kormányfő Az SZKP KB kulturális küldöttségének látogatása • Eszmecsere a megyeházán. (Pásztor Zoltán felvétele) Tegnap a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának kulturális delegációja látoga­tott Bács-Kiiskiunba, élén1 Jevgenyij Vlagyimirovics Zajcevvel, az SZKP KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjével. A küldöttség tagjait — Lud­milla Peftrbimu Pjatyigorát, á Krasznodar megyei pártbizottság kulturális osztályéinak vezetőjét, Vla­gyimir Makszimovics Zamkinit, az SZKP KB Kül­ügyi Osztályéinak -munkatársát, a kíséretükben lé­vő Drearier Gábort, az MSZMP K© Tudományos, Közoktatási és Kulit,uráfcs Osztályának munkatár­sát és Viktor Panaszén kát, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének másodtitkárát — a me­gyei pártbizottság székházában Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta. Az ezt követő eszmecserén- — ahol részt- vett dr. Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizott­ság első titkára és Kisné dr. Gsányi Anikó, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője — a szovjet ven-, dégek Bács-Kiskun fejlődésének jelentős állomá- sarlrál, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet időszerű kérdéseiről kaptak tájékoztatást. Ezután a szovjet küldöttség vezetője foglalta össze a Szov­jetunióban jelenleg folyamatban lévő gyökeres vál­tozások lényegét, legfontosabb momentumait. A delegáció útja a megyei pártbizottságról a vá­rosi tanácsra vezetett, ahol Fischer István elnök­helyettes fogadta a vendégeket. Megtekintették a dísztermet, majd rövid várcsismertetőt hallgat­tak meg. A Gépipari- és Automatizálási Műszaki Főiskolán működő Nemzetközi Zorrtáncművészeti Alkötótelepen Kátai Mihály; művészetig vezető ,tájé- koztatta a küldöttséget áz ottani munkáról, s alka­lom adódott az a'Jkotóte'.-epen dolgozó szovjet mű­vészekkel való találkozásra is. Délután, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményének megtekintése után, Kecelne indul­tak a szovjet vendégek, ahol a nevelési központtal ismerkedtek. Ezután útjuk Kiskőrösre vezetett. A városi pártbizottságon Lukács Lajosné titkár és Oláh Pál tanácselnök fogadta a delegációt. Egyna­pos programjuk befejezéseként ellátogattak Petőfi Sándor szülőházaiba, s a szomszédos szoborparkba. H. K. E. Grúz vendégek a megyében a-SJSfe*fíÍÉ j 9 IfyHlkahetyr • A Dutép I. számú ipartelepén az ablakgyártással Ismerkedtek a grúz vendégek. (Pásztor Zoltán felvétele) Ipari tartalékunk: a fenyő Termelők, kutatók, feldolgozók összefogása A megyében az 1950-es évektől kezdődően a termőföldek hasznosí­tása érdekében nagyarányú erdőtelepítési program valósult meg. Az erdőterület megkétszereződött, és ha a felújításokat is beszámítják, több mint százezer hektárral nőtt, ami az országos eredmény 10 szá­zaléka. Az elmúlt Időszak kedvezőtlen hidrológiai változása, valamint az a tény, hogy a telepítések elsősorban a mezőgazdasági műveléssel gazdaságosan nem hasznosítható területeken történtek, leszűkítette a telepített fafajok kőrét. Lényegében az erdei- és a feketefenyő vált az uralkodóvá az új erdőkben. A lombosfákhoz viszonyítva a tűlevelűek aránya 70 százalék. Grósz Károly miniszterelnök és dr. Mahathir Mohamad, ma- laysiai kormányfő vezetésével magyar—malaysiai plenáris záL rótó-rgyialást tartottak tegnap a Parlament deüegáeiós termében. * A kormányfők a zárómegbeszé- iésen a magyar és a malaysiai ve­zetők tárgyalásainak eredmé­nyeit összegezve kölcsönösen hangoztatiták, hogy a szívélyes légkörű találkozókon hasznos eszmecserét folytattak a kétolda- , tú kapcsolatok széles köréről. Kiemelték, hogy — a kölcsönös előnyök és érdekek alapján —a kontaktusok sokoldalú fejlesz­tésére törekednek. A tárgyaló- csoportok vezetői -beszámoltak a megbeszéléseiken elért eredmé­nyekről. Szóltak azokról a feltárt, konkrét együttműködési lehető­ségekről, amelyek az alapanyag- feldolgozásban, a vegyesvállalai- tok létrehozásában, a technoló­giai' ismeretiek átadásában és a különféle kooperációkban rejlő­inek. A többi között lehetőség kí­nálkozik a világbanki- finanszíro­zással Malaysiáiban készülő lé­tesítmények építésében-, vala­mint aíz infrastrukturális beru­házásokban valló magyar részvé­telire -is. Rámutattak, hogy a gaz­dasági kapcsolatokban a konk­rét szállítások mellett a tervezés­re, a szervezésre és a- menedzse­lés-fejlesztésre is módot kell ta­lálni. A két orsfoág 'közötti kereske­delempolitikáról is eszmecserét folytattak s hangoztatták azt is, -hogy ai nemzetközi kereskede­lempolitikában több területen jó együttműködés alakult ki Ma­gyarország és Malaysia -között Egyetértettek abban, hogy vál­jon kiegyensúlyozottabbá az áruforgalom, s egyúttal annak mennyisége is növekedjék. A fe­lek kölcsönösen nagy jelentősé­gűnek tartották az ősszel, Kuala Lumpurban -megrendezendő ma­gyar gazdasági napokat, amely jó alkalmat kínál a további tár­gyalások folytatására, a magyar termékek -bemutatására. Meg­állapodtak abban, hegy a malay­siai fél magyar szakemberekből álló csoportot fogad annak érde­kében, begy az eddiginél is job­ban, részletesen megismerjék a helyi piacot. Grósz Károly a tárgyalásokon elért eredményeket méltatva megállapítottal, hogy a malaysiai kormányfő látogatása -termékeny volt és egyértelműen bizonyítot­ta: a kölcsönös érdekek alapján, egymás tiszteletben tartásával le­hetőség van- az együttműködési­re, a kapcsolatok kiterjesztésé­re. Dr. Mahathir Mohamad elége­detten' szólt magyarországi tar­tózkodásáról, az elért eredmé­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, valamint a székesfehérvári V iUamosszdgeteiö és Műanyaggyár (VSZM) vendé­geként hétfőn grúz küldöttség ér­kezett hazánkba. Damir Vaszilje- vics Mandzsgaladze, Grúzia épí­tésügyi minisztere, Alekszandr Nodarievics Glurdzsidze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára és Alekszandr Gedegijevics Kurchalia, a grúziai építőipari tröszt vezérigazgatója azért -utaztak Magyarországra, hagy az építőiparral, ezen belül a lakásépítés korszerű módszerei­vel, valamint az építőiparban használatos műanyagtermékekkel, azok gyártásával ismerkedjenek, -fölmérve egyúttal az esetleges együttműködési lehetőségeket. Ennek megfelelően Somogyi László építésügyi és városfejlesz­tési miniszter tájékoztatásához kapcsolódva felkeresték a VSZM budapesti gyárát, a Budapesti La­kásépítő Vállalatot, a Székesfe­hérvári Alba Regia Építőipari Vállalatot, a Beton- és Vasbeton- ipari Műveket, Káposzta smegy e- ren különböző típusú panelépítke­zéseket, Újpesten pedig iskolaépí­tést tekintettek meg. Szerdán Bács-Kiskun megyébe látogattak. Dr. Kanyó Miklós, a Dutép műszaki igazgatója a vál­lalat, dr. Walter András üzem- igazgató az I. számú ipartelep te­vékenységéről tájékoztatta a ven­dégeket Kecskeméten. Az ablak­gyártó üzemmel részletesebben ismerkedtek. Ezután a VSZM kiskunfélegyhá­zi -gyárát, valamint tiszaalpári üzemét keresték fel. A vendége­ket itt az építőiparnak -gyártott műanyagtermékek érdekelték el­sősorban. Megtekintették a fél­egyházi építőipari szövetkezet no­tices és velox módszerrel történő építkezését -is. Végül- megnézték a kiskunfélegyházi tanács szép épü­letét: itt a helyi állami és párt­szervek képviselőivel találkoztak. A. M. Az előbbiek indokolják, hogy a jövőben a fenyővel kapcsolatos erdőgazdálkodásra nagyobb fi­gyelmet fordítsanak az illetéke­sek. A kitermelt fenyőfaanyag mintegy 80 százaléka nem alkal­mas fűrészipari alapanyagnak. Viszont cellulóz gyártására igen. Ismeretes, hogy a cellulóz a pa­pír, a film, a műanyagok gyár­tásában fontos alapanyag. Saj­nos, hazánkban nem oldották meg a papírcellulóz előállítását, a fe­nyőfát erre a célra jelenleg ki­zárólag exportra szállítják az er­dőgazdaságok is. A közelmúltban a papíripar, a kutatóintézetek vezetői Kecske­méten tanácskoztak a Kiskunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, valamint az erdőfelügyelőség vezetőivel arról, miként lehetne előbbre lépni a kitermelt fenyő­fák ipari feldolgozásában. A megbeszélést a Kecskeméti Er­dőfelügyelőségen kezdték, ahol dr. Bárány! László, az erdőgaz­daság igazgatója bevezetőjében arról beszélt, hogy a külföldi tapasztalatok alapján nálunk is megvan a lehetőség az ipari fel­dolgozásra. A Kecskeméti Erdő­felügyelőség vezetője, dr. Gőbölös Antal pedig elmondta, hogy el­készült a megye 30 éves erdő­gazdálkodási terve, és 1995-től várható, hogy évente 340 ezer köbméterrel növekszik a fenyő- famennyiség. A kitermelt fe­nyők ipari' hasznosítására már most fel kell készülni. A Papíripari Vállalat1 vezér­igazgató-helyettese, dr. Annus GENF:___________ _ Ú j szovjet javaslat A genfi szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalások munkacso­portjainak tegnapi együttes ülé­sén a szovjet fél új, nagy fontos­ságú szerződéstervezetet terjesz­tett az amerikai küldöttség elé. A tervezet a rafcétaeiháritó rend­szereket korlátozó 1972-er ABM- szerződés előírásainak megszilár­dítását és az űrfegyverkezés meg­akadályozását indítványozza. A szovjet fél egyúttal átnyújtotta a megállapodáshoz - szükséges jegy­zőkönyv és az úgynevezett álta­lános elvek tervezetét is. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség szerint az új szovjet javaslat jó alapot biztosít az ABM-szer­ződéssel és az űrfegyverkezés megakadályozásával összefüggő kérdéskör megoldásához. Előter­jesztését teljes mértékben a Szov­jetuniónak az a törekvése moti­válta, hogy döntő áttörés követ­kezzék be a tárgyalások legfonto­sabb irányában: az űrfegyverke­zés megakadályozása, vala minta szovjet és az amerikai hadászati támadófegyverek 50—50 százalé­kos csökkentése terén — mutat rá a TASZSZ .genfi jelentése. A plenáris ülést megelőzően Alekszej Obuhov nagykövet, a szovjet tárgyalóküldöttség helyet­tes vezetője sajtótájékoztatót tar­tott, ahol az új szovjet javaslat bejelentése után szolt a szovjet „átfogó nullamegoldásra” adott keddi’ amerikai válaszról is. Sándor, aki egyúttal a Papíripa­ri Kutató Intézet igazgatója is, elmondta, hogy elkészítették egy évente kétszázezer tonna — fe­nyőből előállítható — ceUulóz- gyártó üzem tervét. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem sok remény van egy ilyen üzem épí­tésére. A Papíripari Vállalat du­naújvárosi gyára igazgatójának, Bozsits Bélának a véleménye sze­rint egy kisebb üzemet lehetne létesíteni, amelyet fokozatosan bővítenének. Javaslata szerint évi 50 ezer tonna cellulóz gyár­tásával lehetne kezdeni. Hozzá­tette: ők már megkezdték a cel­lulóz előállítását kísérleti céllal, és a tapasztalatok szerint keve­sebb költséggel, mint a külföldi papírgyárak. A Faipari Kutató Intézet igaz­gatója, Dessewffy Imre egyetér­tett a megállapításokkal, és ha­tározott ígéretet tett arra, hogy a kísérletekben az intézet is köz­reműködik. A tanácskozás résztvevői el­látogattak a bugaci erdészetbe, ■ahol; szemrevételezték a fenyőál­lományt. Az erdészetben 11 ezer hektár területből 8 ezer a fenyő. A látottakkal nagyon elégedet­tek voltak a szakemberek, és azonnal konkrét .megállapodás született laboratóriumi kísérle­tek megkezdésére. A Papíripari Kutató Intézet máris vitt minta­anyagot, hasonlóképpen kért la­boratóriumi feldolgozás céljára fenyőfát a Faipari Kutató Inté­(Folytatás a 2. oldalonJ Zöldbab Dusnokról 9 A Dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben az Idén 420 hektáron termelnek zöldbabot. A szakaszosan vetett növény betakarí­tása folyamatosan eltart szeptember végéig. A bab egyharmada má­sodvetésű, zöldborsó utáni. Az egész területet öntözik, szükség szerint kétszer, háromszor kap vizet a növény. Á termés jé közepes, hektá­ronként megközelíti a 60 mázsát. A zöldbab nagyobb részét a bajai hfitőházba, illetve a Paksi Konzervgyárba szállítják. (P. Z.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom