Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

4 1987. július 3. • PETŐFI NÉPE*

Gyakorta olvashatunk olyan hirdetéseket, amelyek feladói régi porcelánfejű és -testű babákat keresnek megvételre vagy egyedi, muzeális értékeket képviselő játékok vásárlását ajánlják. S az is köztudomású, hogy a későbbi viszonteladáskor csillagászati összegekért cserélnek gazdát kultúránk e sajátos részének tárgyi emlékei. Közgyűjteményeink így csupán a maradékát szerezhetik meg a kiszemezgetett, sokszor külföldre kerülő műkincseknek, játékszereknek.

• Kecskeméten készült favonat az 1930-as évekből.

Egyszer volt jáiékkészítők

A Szórakaténusz Játékmúzeum ezért — számot vetve a kényszerű helyzettel az elmúlt években gyűjtőmunkáját ki- teijesztette a magyar játékgyártás különböző dokumentációs anyagainak felkutatására is, ami eddig igen sok új ismerettel és meglepetéssel szolgált. A kecskeméti kezdeményezésre központi és vidéki múzeumok munkatársai összefogásával folyik e gyűjtemények anyagának egységes szempontú nyilvántartása, valamint az 1880— 1948 közötti időszakban gyári, üzemi, műhelyszerű vagy háziipari keretekben folyt játékkészítés adatainak országos kitekintésű archiválása. Jelenlegi ismereteink szerint a hét évtized alatt Budapesten és az akkori Magyarországon csaknem nyolcszáz iparos, kereskedő készitett és forgalmazott játékszereket nagy- és kisvárosokban, falvakban egyaránt.

Az alföldi régió műhelyei közül számunkra külön is fontos a jelenlegi megye területén működők adatainak minél alaposabb megismerése és feltárása. Márcsak azért is, mert a Szórakaténusz 1988-ban megnyitandó új kiállítása főként ezeknek szeretne méltó emléket állítani.

Nem csupán Baján, hanem a nagy országos ipari kiállításokon is fogalom volt az úgynevezett „Farkas baba”, amelynek tucatnyi variánsa készült Farkas Erzsébet Deák Ferenc utcai műhelyében, s került néhány a Tűit István Múzeumba is, reprezentálva a Baja környéki népviseletet. Balogh Je- nőné 1942-ben nyitotta meg üzemét, ahol nyolc munkás kezenyomán készültek a neves „Balogh-mackók”. Egy harmadik kurta feljegyzés pedig arról tudósít, hogy szintén Baján lakkozot fajátékok és faáruk készítésére specializálódtak Utry Pál fiai. A megyei levéltár munkatársai jóvoltából az elmúlt hetekben a Kalocsám működött Ora- vetz Gyula faáru- és játékkészítő kisüzemének történetéhez kaptunk igen értékes forrásanyagot. Az 1931-ben kiadott tanácsi engedély és tervrajz nagy pontossággal segítheti * akár kiállításunkban is rekonstruálhatóan — a műhely részleteinek bemutatását.

E példák is megerősítik azt a véleményt, hogy a Magyarországon ismert játékokat a divatos német és francia termékek mellett igazán a hazai kínálat tette sokszínűvé, a legszélesebb körben elérhetővé. írásunk nem titkolja azt a szándékot, hogy olvasóink segítségét is. kérjük ehhez a még sok érdekességet rejtő kutatómunkához.

Dr. Kriston Vízi József muzeológus

HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN

Emlékezés Puskinra

Ismert fényképek, gyermek- és ifjúkori felvételek, műveinek első kiadásai, íróeszközei, a kortársak és barátok portréiból összeállított képtár — mindezek az emlékek azon a kiállításon, láthatók, amelyet a Puskin-múzeum- ban nyitottak meg Moszkvában, a költő halálának 150. évfordulójára. Különösen sok a látogató „A költő utolsó évei” elnevezésű teremben, valamint a festményeket bemutató gyűjteménynél.

A Puskin-múzeum gyűjteményét több mint kétezren gazdagították, akik nem sajnálták legféltettebb emlékeiket átadni. Jelenleg 30 ezer képzőművészeti alkotás, több mint 66 ezer könyv és több tízezer más értékes anyag található a Puskin-múzeumban. Harminc év alatt több mint kétmülióan látogatták meg.

— örülünk a kiállítás sikerének — mondja Natalja Mihajlova, a múzeum tudományos részletének igazgatója. — Anyagainkból még jónéhány kiállítást állítottunk össze, mint például „Puskin és kora”, amelyet a moszkvai

Lomonoszov Egyetemen tekinthetnek meg a látogatók vagy a „Moszkvai festők Puskinnak” című, amelyet a Szovjet Művészek Szövetségével közösen noztunk létre vagy a „Puskin és a világ- kultúra”, ez a Puskin Képzőművészeti Múzeumban látható, egy kiállítást „A nagy költő kortársai” címmel Kraszno- járszkba indítottak útnak. Mindezeken kívül zenei esteket szervezünk, munkatársaink felkeresik az intézeteket, iskolákat, vállalatokat, ahol folytatjuk az immár hagyományosnak mondható Puskin-olvasókörök szervezését, az író —olvasó találkozókon neves Puskin- kutatók tartanak előadásokat.

Előttünk az asztalon rengeteg levél, távirat a Szovjetunió különböző városaiból, kis településeiről, és nagyon sok közöttük a külföldi feladó. Arról írnak, hogyan emlékeznek meg városukban, külföldön a nagy költőről, halálának 150. évfordulója alkalmából, milyen kiállításokat, pályázatokat szerveztek az adott területen.

APN—KS

t Részlet a múzeumból. A költő dolgozószobája,

Egy kosár dió

A közért előtt idős asszony árulja a portékáit. Virágot, gyümölcsöt, tojást, zöldséget, mikor mit. Nem csupán ő árusít ott, többen is. Idős emberek, akik a kertjükben, kis gazdaságukban termelt javak piacolásából szerzett pénzzel csekélyke nyugdijukat egészítik ki. Amellett a magányukat is megfelezhetik a társakkal, hiszen árusítás közben beszélgetni lehet, nézelődni, tölteni az időt.

Az a kedves asszony a falum béli öregekre emlékeztet. ízes beszédű, mosolygós. Ismerősként köszöntjük egymást, sokszor veszek tőle tojást, leveszöldséget. De akik igazán elnyerték a tetszését: a gyerekeim. Mindig a kezükbe nyom valamit. Almát, napraforgó magot, virágot. Hiába intem ettől, csak mosolyog. „Ugyan, tessék már hagyni, jó szívvel adom az aranyoskáknak. A múltkor a kisfiú olyan komolyan elbeszélgetett velem, mint egy felnőtt.” Aztán egyik alkalommal csöngettek, ő állt az ajtónk előtt egy kosár dióval. „Megígértem a gyerekeknek, mert hogy azt mondták, szeretik.” Nem engedte, hogy kifizessem. „Ne tessék már megsérteni, ajándékba hoz-, tam. Fogyasszák a kis aranyosok egészséggel.

Eltöprengtem az eseten, nem először már. Életem folyamán sokszor

volt alkalmam megtapasztalni a szegények „gavallériáját”. Akik a kevésből is önzetlenül adtak. Olyan természetesen, ahogy egy pohár vizet nyújtunk át a szomjazónak. És persze volt alkalmam tapasztalni az ellenkezőjét is. Az anyagi javakban dúskálók mérhetetlen fukarságát. Általánosítani természetesen egyik esetben sem lehet. Akadnak jószívű tehetősek is, ahogy megkeseredett, kuporga- tó szegények. De azt nyugodt szívvel állíthatom, hogy az utóbbiak között ezek csak „fehér hollók”. Az általános típust az én szememben ez az öregasszony képviseli.

Mi lehet a lelki indítéka neki és a hozzá hasonlók adakozó nagyvonalúságának ...? Nehéz ezt megfejteni. Talán mert más szemszögből nézik a világot. A sokat próbált, nélkülözött emberek megedződött tekintetével. És mert földi javakat gyűjteni nem állt módjukban, belülről gazdagodtak, oda halmozva föl mindazon lelki értékeket, melyeket szerencsésebb embertársaik vagyonuk gyarapítása közben elsorvadni hagytak. És itt mindjárt fennáll a kérdés is a mai elanyagiasodott világban: Vajon ki hát a szegény, és ki a gazdag? Szegény-e ez az öregasszony, aki a kevésből is adni tud, és gazdag-e az a minden földi jóval körbekerített, akinek csak önzése dagasztja egyéniségét? A válasz, úgy gondolom, nem nehéz. Ez az öregasszony a gazdagabb. Irigylésre méltóan.

Tóth-Máté Miklós

FILMJEGYZÉT

Biztos halál

A japán film első néhány perce után még mindig bizakodni próbál a néző, hátha mégsem az utóbbi idők legzavarosabb, legsemmitmondóbb produkcióját látja, hanem csak egy kilétét nehezen, ügyetlenül felfedni tudó paródiát. Ha ez utóbbi bizonyul igaznak, akkor is nehéz helyzetben van, már azt a kérdést illetően is, hogy ez a film mit is választott tulajdonképpen parodizálá- sa tárgyául? Az akciófilmek, a krimiparódiák, horrorfilmek, drámák, kaland- és történelmi filmek, burleszkek világát? Ugyanis — legalább ilyen vegyes zenei aláfestéssel — valamennyinek az elemei föllelhetők benne. A másik variáció indítéka talán még érthetetlenebb, amely szerint a rendező legalább ilyen hévvel veszi semmibe, gúnyolja ki saját nemzeti tradícióit, kulturális hagyományait.

A film azonban az utolsó pillanatig kétségek között hagyja nézőjét, aki jóindulatú és elég türelmes, egy igen rossz szatírának minősítheti; ha nem, akkor egy legalább ilyen mértékben ostoba (es fölösleges) alkotásnak. A harc a császári és sóguni hatalom képviselői között folyik a múlt században, de az indokolhatatlanul felbukkanó gépfegyverek miatt ebben sem lehetünk

igazán biztosak. A színhely egy titokzatos, szellemekkel teli kísértetkastély, ahol kiöregedett gésák, koravén gyermekek és különféle fantomok játszák rockzenére kisded játékaikat. Láthatunk még egy csúszdát a pókhálós csontvázak között a föld alatt, forró olaj fölé tartott betolakodókat, csúszómászókkal töltött termet, különlegesen konstruált falakat, melyek gombnyomásra összecsúsznak és agyonlapítják a hívatlan vendéget. Valamennyiük közös tulajdonsága azonban, hogy nem találják igazán funkciójukat. Ha csak nem arra szolgálnak, hogy végképp elmenjen a néző kedve a — mostanában nem a legszépemlékűbbnek számító — japán filmektől. A Biztos halálnál, reméljük, nem akad rosszabb.

Tánckar

A musical-alapanyagú filmekhez hasonlóan az amerikai Tánckar is Corus Line címmel — színpadi műként került a Brodway színpadára 1975- ben. Előzménye akkoriban szokatlannak számított, ezt megelőzően ugyanis nem fordult elő, hogy a mű magját egy szociológiai felmérés alkossa, amit a szerző a kartáncosok magánéletéről, mindannapi nehézségeikről, anyagi helyzet- tűkről készitett. A mindezeket reflektorfénybe állító kész mű még bemutatója évében hatalmas szakmai és közönségsiker lett, amit hamarosan filmre való átültetéssel is kamatoztatni kívántak.

A tánckarba jelentkezők valóságos kis hadából mindössze tizenhatan részesülnek abban a szerencsében, hogy premier plánban bemutathassák, mit tudnak. A tehetségüket,

személyiségüket feltárni kívánó rendező (Michael Douglas alakításában) korántsem teszi könnyűvé dolgukat, szinte percenként kiszámíthatatlan, uj meg új szakmai és emberi próbatétel elé állítja őket. A Gandhi rendezőjeként is ismerős Richard Attenborough hiába próbál meg mindent elkövetni, hogy a technikailag igényes részletek hatásos, érdekes, egésszé álljanak össze, a rendezéssel együtt a film — ebben a műfajban különösen megbocsájthatatlan módon —jóvátehetetlenül unalmas.

Károlyi Júlia

KÖNYVESPOLC

Világirodalom a 20. században

Az irodalomtörténeti vállalkozások közül egy-egy jelentékeny író monografikus portréjának elkészítése éppúgy erőt próbáló munka, mint a különféle irányzatok, stílus- korszakok bemutatása. Valószínűleg nincs nehezebb azonban a világirodalom történetének megírásánál. Magyarország kis nyelvszigete felől nézve a literatura világtengere szinte áttekinthetetlen, beláthatatlan kiterjedése és messzeség. Századunkban öt kontinensről tízezer és tízezer mű áramlik felénk, de korántsem bizonyos, hogy el is jut hozzánk, hiszen még a legjavának is csak a töredékét lehet lefordítani, s a glóbusz távoli sarkainak jelentős újdonságai is sokáig az ismeretlenségben maradhatnak.

Szabolcsi Miklós akadémikus maga is érezte mindezeket a gondokat, veszélyeket, ám a rá jellemző, „kalandkereső” irodalmi érdeklődéssel és a hipotéziseket is vállaló összegző szándékkal mégiscsak belevágott a Világirodalom a 20. században című könyv megírásába (amely a Gondolat Kiqdó újdonsága volt az ünnepi könyvhéten). A Főbb áramlatok alcímű összefoglalás általában nem nemzetek, nyelvterületek irodalma szerint halad: Európa centrikus szemlélettel ugyan, de mégis a valóban világirodalmi jelenségeket kutatja, elemzi — tehát egyik példájához a másikat nyugodt szívvel veszi az ötödik szomszédból. „Mindenekelőtt mit értek világirodalmon? — teszi föl a kérdést Szabolcsi. — Természetesen nem a megszületett művek mennyiségi összességét, hanem néhány jelentős mű halmazát, s ugyanakkor az irodalmat mint komplex intézményrendszert. A világirodalomba azonban nemcsak néhány nagy irodalmat sorolok, tehát nemcsak az angol, német, francia, orosz, spanyol nyelvű irodalmakat, hanem elvileg minden más irodalom műveit is ... Nem tagadhatom: a válogatásban, a kiemelésben egyéni ízlésem* sőt elfogultságom is közrejátszott — ilyen értelemben ez a könyv is megélt irodalom. Szubjektív szempontú leírás. Nem tart tehát igényt arra, hogy kézikönyvként lehessen használni...”

Nem nehéz persze megjósolni, hogy Szabolcsi Miklós 20. századi kis világfrodalomtörténete amolyan „kiegészítő szerbantál" lesz — csak majdani olvasói, idézői, különösen a diákok — épp azt a vitakészséget, szellemi nyitottságot ne nélkülözzék, ami a szerző fő jellemzője! Vagyis ne hemzsegjenek majd dolgozatok, szónoklatok azoktól a summázásoktól, melyeket Szabolcsi megkockáztat, vitára bocsát.

— n — s

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

Kecskemét: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.:

20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki u.

5.; C-pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.:. 71-101); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, egészségház T.: 42- 105); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Mátyás király u. 2. T.: 44-050).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács- borsodi, bácsszentgyörgyi, bátmonos- tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet: Kiskőrö(s, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelő intézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

, Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszáűási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászlófalvi betegeket látják el (T.: 41-261).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, öregcsertő- Csoma, Szak már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton

reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10,122,134. Éjszakai ügyelet: 213- as mellék. ÚRH-szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dem- binszki u. 13. T.: 24); Hajós: dr. Za- kupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27); Dunapataj, Harta: dr. Varga Gy.) (Harta, Dózsa u. 51. T.: 57).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék.) Itt látják'el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kiszállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: Császár J.) Kelebia, Bajcsy-Zsüinszky u. 27. T.: 47).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság

tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös:

Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34.), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A. T.: 45.), Felsőszentiván, Csávoly, Bács- bokod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u.

18.)

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443.), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös

Hadsereg u. 8/A.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód; Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.:. 45.), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy; dr. Farkas a. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vöröshadsereg u. 23.).

KECSEKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985.), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862.), Jakabszjállás-, Orgovány: dt. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42.), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászlófalva, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012.), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy- Zs. u. 52. T.: 117.), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161.).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37/C.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5.), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u.

1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Ro- honczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u.

83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vöröshadsereg u. 3.), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A. T.: 62- 115.), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111.), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108.), Jászszent- lászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16.), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4.).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245.), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533.), Jánoshalma: dr. Vass

I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415.), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471.), Mélykút, Kisszállás: dr. Láng M. (Kisszállás, Tavasz u. 5. T.. 43.), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35.), Bácsalmás, Csikéria, Bácssző- lős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10.).

I