Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

1987. július 24. • PETŐFI NÉPE • 3 VIGYÁZAT, FOKOZOTT TŰZVESZÉLY! ifi Az aratási tűzvédelmi ellenőrzés szomorú mérlege Az aratás közepén vagyunk. A forróság . tartósnak bizdnyul. A gépek, a fáik, a tarló, az embe­rek hangulata izzó, az ékszíjak és a kedélyek pattanásig feszül' nek. Folyik az izzadság és a gépolaj. Egy szikra, egy szó elég, hogy megtörténjen a baj. Ezt mutatja Bács-Kiskun, me­gye szomorú tűzkrónikája is. Jú­lius 16-án leégett egy Hesston körbálázó gép, 17-én, Kiskőrö­sön 33 darab szénakörbála, 18-án, Bócsa-Zöldhalom területén 30 hektár vegyeserdő. Július 21-én, Orgovány külterületében égett az avar és megpörkölődték az erdészén fák. Kiskunhalas és Pírtó között a fenyveserdő alj­növényzete, Csikérlán két körbá­lázott szalmakazal égett le. A megyei tűzoltó-parancsnokság sitaitisztikája szerint az 1987-ben géphiba, gondatlanság, dohány­zás következtében keletkezett 420 tüzeset megközelítőleg 20 millió forint kárt okozott és húsz ember vesztette életét. Megpatkolt biztosítékok Július 21-én, Borsos Tiborral, a megyei • tűzoltó-parancsnokság hadnagyával és Szeberényi Gyu­lával, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya gépesítési és tűz­védelmi felelősével a megye négy mezőgazdasági termelőszövetke­zetét jártuk végig. A tűzvédel­mi szabályok betartását ellen­őrizték, és azt, hogy az aratás­ban részt vevő gépek megfelel­tek-e a biztonságtechnikai szem­lén, és ha nem, jelenleg milyen műszaki állapotban vannak, A tűzoltó hadnagy ellenőrizte a tűzoltókészülékeket, de nem ke­rülte el figyelmét az elejtett ci­garettacsikk, a talpalt biztosíték sem. A Lászlófalvi Egyetértés Tsz területileg a megye egyik leg­nagyobb — 8300 hektáros — termelőszövetkezete. Törőcsik Bé­la tűzvédelmi felelős készült jö­vetelünkre, előírásokat, jogsza­bályokat idéz. Inkább a gépek­re vagyunk kiváncsiak. Az el­lenőrzés során Borsos Tibor fi­gyelmeztetett, hogy a tűz oltóké­szül éknek elérhető helyen — nem a vezetőfülkében — kell lennie. Olajos Sándornak, akinek nem vodt tűzvédelmi ellenőrző füze­te és traktorjában patkóit — hat­szoros áramerősségre olvadóvá bütykölt — biztosítékot talált, 200 forint helyszíni bírságot „ajánlott fel”. Indultunk volna, mikor feltűnt egy távolabb ma­gányosan dolgozgató traktor. Kérdésünkre, hogy ide tartozik-e, azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nem, magántraktor. Gyanúnk beigazolódott: Tohai János pat­kóit biztosítékkal, olajat csöpög- tető, az Egyetértés Tsz tulajdo­nába tartozó járművével nem magának gyűjtötte a szénát. 400 forint helyszíni bírságot fizetett. Luxi?* lenne a szabályok betartása? Tiszaalpáron, a Búzakalász Tsz-ben folytattuk nem éppen szívderítő razziánkat. Tóth Ist­ván növénytermesztési íőága- zat-vezető kísért ki bennünket az aratáshoz. A műhelykocsinál érintett meg először az a min­den-mindegy-hangulat, amely végigkísért bennünket a távozá­sig. A tapintatlan 'kérdésre, hogy kié a műhelykocsi, az ott üldö­gélő fiatalemberek közül senki sem válaszolt. A következő kér­désre, hogy miért nincs ekével felszerelt traktor — az esetleges tűz lokalizálására — a kombáj­nok mellett, a főágazat-vezető fakadt ki: „A termés az idén gyenge, a munka rengeteg, min­den járműre és emberre szükség van. Luxus lenne egy ilyet fel­állítani.” Ugyanitt egy — gép­hiba miatt álló — kombájnban szintén patkóit biztosítékot ta­láltunk. A műhelyben találtuk meg vezetőjét, aki a 300 forint bírság hallatán tehetetlen dü­hében elsírta magát. Csikkek a traktorban A másik tiszaalpári tsz, a Ti­szafái növénytermesztési ága- zatvezetöje, Sárközi Bálint kísért tovább bennünket. Éppen ebéd­időben'érkeztünk. Récéi Pál trak­torjában „200 forintot érő” csikke­ket találtunk. Az ágazatvezető a helyszínen leteremtette, hi­• Az egyik leggyakoribb veszély- forrás: megpatkolt biztosítékok. szén — mint mondta — többször figyelmeztette már. Ugyanitt Sinkó Pál kombájnesnak is 200 forintjába került a házi készíté­sű biztosíték. A Kiskunfélegyházi Dózsa Tsz gépjeinél nagyobb rendet talál­tunk. „Csak” a traktorban do­hányzó Ladányi Lászlót ma­rasztalta el a főhadnagy. Dolgozni kell. A szem napról napra szárazabb, pereg. Ha a gé­pék sokat állnak, kicsi a teljesít­mény, kevés a bér. Nincs idő biztosítékokat cserélgetni, sok­szor nincs is kéznél. A megbír­ságolt gépkezelők nemegyszer azzal védekeztek, hogy ők aznap ültek rá a vétkes járműre. Ha ők nemhajlandók, akkor kijön vele más — mondják. — Keserű száj­ízzel mentem volna haza, hanem tudom*meg Borsos Tibortól, hogy a bírságolásokról jelentést küld az érintett tsz-eknek, melyben kéri az üzemeltetők — műhely­főnökök, tmk-sok — felelősség­re vonását is. A munka azóta is megy tovább, ma is aratnak, hol­nap is fognak a gépek jobb-josz- szabb műszaki, a gyorsabb mun­ka miatt elhanyagolt biztonsági állapotban. Szomorú, hogy a munka- és tűzbiztonság addig senkinek sem érdeke, míg egy meg nem húzott csavar, egy laza ékszíj, egy csöpögő olajtartály, egy eldobott csikk, egy. patkóit biztosíték. miatt - keletkezett - tűs rá nem világit a mindannyiun­kat fenyegető veszélyre. O. Horváth Márta NEM VOLT IGAZ A z iskolai földrajzkönyvek­ből is tudhatjuk: az olasz mezőgazdaság egyik büsz­kesége az ország északkeleti ré­szén elterüld Emilia Romagna tartomány. A Pó mellékfolyóinak vizével táplálják itt a gazdagon termő, szeptemberig üdezöld földe­ket. Nekünk, Bács-Kiskunban élőknek ismerősen cseng a tartomány, „Emília királynőjeként” emlegetett része: Modena. Ez a terület Bács-Kiskun testvérme­gyéje. Központjában, a névadó ősi városban van a tartomány legszebb dómja, a román kori szobrászat igen gazdag gyűjteménye, valamint Itália leghíre­sebb képes kódexe, Borso D’Este bibliája. A virág­zó mezőgazdaság életteret kínált az iparnak is. A megyében 18 000 ipari üzem működik. Kora esti sétánk során szállodai alkalmazottaknak, kereske­dőknek, carrabiniériknek említettem Kecskemét ne­vét. Sokan válaszolták, — Si, Ungarese — igen, tud­ják hol van a testvérmegye székhelye. Ebben látom első cáfolatát a hírnek, melyet né­hány hónappal korábban az olasz Panorama maga­zin írása alapján közölt a KÉPES 7: Modena válni akar Kecskeméttől.. A Panorama közleményéről aztán Bénító Secchit, az Olasz 'Kommunista Párt tagját, Modena megye tanácselnökét is megkérdeztem... — Magyarországon úgy mondjuk: nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Valami oka azért le­hetett, hogy a Panorama szétkürtölte a számunkra megdöbbentő hírt... — Van nekünk is az önökére rímelő szentenciánk. Valóban volt is némi alapja a hírnek. Azonban sze­retném leszögezni: Modena és Bács-Kiskun több évre visszatekintő 'kapcsolata, hiszem, hogy meg­bonthatatlan, mert gazdagon termő barátság. Nem tudnánk elképzelni, hogy bármi megbonthatná a köteléket. Ez az együttműködés nem csak a hivatali apparátusok tagjainak tapasztalatcseréit jelenti. Ak­tív a kulturális és a gazdasági kapcsolat is. Rend­szeresen találkoznak az üzemek, szövetkezetek ve­zető szakemberei is. Szerintem nem is lehetne szét- tépni a szálakat. hírt. |. — Igazi baleset volt! A magazin munkatársai részt vettek Modena város költségvetését tárgyaló ülésén, onnét vitték, s kürtölték világba a hírt: Modena megszakítja kapcsolatát Kecskeméttel. A vita egyik részét, egy hozzászóló véleményét, ki­emelték mint egy határozatot. Azt, hogy takarékos- sági megfontolásból meg kellene szabadulni néhány „testvértől”. Mivel kereszténydemokrata képviselő interpellált, természetesen a szocialista országokbe- 11 testvéreinkre gondolt. Modenának ugyanis számos a magyarországihoz hasonló kapcsolata van a Szov­jetunióban, Jugoszláviában és Kínában. Takaré­kosságra szerintem is szükség van, de Bács-Kiskun- nal szerződést bontani ma már pazarlásnak számí­tana inkább. — Önök értesültek arról, hogy a magyar Képes 7 publikálta a Panorama-cikk kópiáját? — Megkaptuk az egyik példányt. Tudtuk, hogy kényelmetlen helyzetbe kerültünk. Nagyon sokat nem fáradoztunk a cáfolatért az igaz, de mi nem kívánunk küzdeni szenzációhajhász újságírókkal. A kapcsolatalakítás újabb részleteit viszont egyeztet­tük az illetékesekkel. A rossz emlékű vita óta járt már nálunk a megyei pártbizottság delegációja, Ma­gyarországra pedig a modenai kereskedelmi ka­mara képviselői utaztak. Nem sokkal a találkozónk előtt postáztam levelet dr. Gajdócsi Istvánnak. Eb­ben együttmunkálkodásunk jövőbeni programjára tettem javaslatot, és meg is hívtam kollégámat egy olaszországi útra. Meggyőződésem, hogy a rosszin­dulatú újsághír, melyet most — kihasználva az On itteni vendégségét — végre a Petőfi Népében is cá­folhatok, könnyen feledhető emlék lesz csupán. Kö­vetkezik viszont az eddigieknél is hatékonyabb, hasznosabb együttmunkáikodás Modena és Bács- Kiskun között. F. P. I. A PANORAMA HÍRE Cáfolat Modenából — A Panorama mégis megírta a kellemetlen A MELEG VIZET NAPONTA LEENGEDIK... , ÍTlOlPrilQ Q cll*ntlflATI • A széktől strandon vízforgató JL JLIfalvIllü U tjil AllUViaVll berendezés tartja tisztán a vizet.. A Társadalmi Szemle júliusi számáról A pluralizmus — polgári ér­telmezése szerint — a több pólusú politikai rendszert, a különböző politikai törekvé­sek Látszólag szabad, ámde ténylegesen mégsem lehetsé­ges érvényesülését jelenti. A fogalom megjelenése a hazai politikai gondolkodásban — nem az elvi engedmények elfogadását kifejező jelenté­se — azonban azt a helyes felismerést is tükrözi, hogy a társadalomban egyidejűleg sokféle érdek él, hat, műkö­dik. ‘Ezeket nem lehet tartó­san adminisztratív úton ke­zelni, feloldani, az érdekek­nek láthatóvá, kezelhetővé kell válniuk. Ez azonban nem azonos a több pólusú hatalmi struktúrával vagy a többpárt­rendszerrel; az érdekek felis­mert és elismert . pluralizmu­sára nem építhetünk fel plu­ralista politikai rendszert. A tények azt bizonyítják, hogy a többpártrendszer körülmé­nyei között is kialakul az egyetlen politikai centrum. A kérdés az, hogy az egypárt­rendszer politikai mechaniz­musa valóban valóságosan lehetővé és általánossá teszi-e, igényli-e a társadalom osz­tály összetételének, a réteg­es csoportsai átosságoknak a felszínre kerülését, az érde­kek megjelenítését. Ezt tag- * lalja Berecz Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának cikke. Az utolsó két évtizedben a gazdaságpolitika és a gazda­ságirányítás egyetlen elemét sem érte annyi bírálat, mint a bérpolitikát és .a bérszabá­lyozást. Való igaz: az alkal­mazott eszközök és módszerek viszonylagos eredménytelen­sége gyakran igazolta a bírá­lókat. Egyfelől ezért, másfelől a megváltozott körülmények, feltételek, gazdaságpolitikai és bérpolitikai célok miatt gyakorta változtak a bérpoli­tika konkrét módszerei, min­denekelőtt a bér- és kereset- szabályozás rendszere. Jövő­re a gazdaságirányításban és azon belül a gazdasági szabá­lyozórendszerben nagy jelen­tőségű és minőséginek tekint­hető változtatásokra kell számítani. Pongrácz László megvilágítja a keresetszabá­lyozás jövő évi alternatíváit. A hivatalosan nyilvántar­tott jövedelmek megoszlása hazánkban — akárcsak a töb­bi szocialista országban — lényegesen egyenletesebb, mint a tőkés államokban'. Kül­földi elemzések szerint Ma­gyarországon a hetvenes évek­ben a lakosság legkisebb jö­vedelmű 40 százaléka a nem­zeti jövedelem 24 százaléká­hoz jutott, ezzel szemben a fejlett tőkés országokban ez az érték mintegy 16 százalék, a fejlődő országokban pedig 12,5 százalék volt. Falusáé Szikra Katalin elemzi, milyen fő jellemzői vannak a jöve­delem- és vagyonmegosztás­nak a nyolcvanas években. Az elmúlt két évben fel­gyorsultak a reformfolyama­tok: új vállalkozási formák alakultak ki, megváltozott a vállalatok irányítási rendsze­re, erősödött a decentralizá­ció-igénye a vállalati szférá­ban, megvalósult a többszin­tű bankrendszer stb. E jelen­tős változások folytatásaként került napirendre az adóre­form, amelynek célja, hogy csökkentse a vállalatok köz­vetlen adóterheit, ily módon is mérsékelve a termelés költ­ségeit a nemzetközi verseny- képesség növelése érdekében. A változtatások célija az is, hogy a valós nyereségérde­keltség alapján igazságosab­bá váljék a jövedelemelosz­tás, javuljanak a tervszerűen szabályozott piaci igényekhez való alkalmazkodás a gazda­ság minden részében. Wiesel Iván a készülő adóreform leg­főbb vonásait rajzolja meg. A folyóirat új rovatot in­dított i „Politikai rendszer — reform — demokrácia — cím­mel. Schlett István vitaindító cikke a politikai rendszer re­formjának lehetőségeit tárja fel. Támogatás a rászoruló cukorbetegeknek Az utóbbi hetekben sok levél ér­kezett a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsához, amelyben ala­csony nyugdijjal rendelkező cu­korbetegek kérnek segítséget megélhetésükhöz. Ezzel kapcso­latban a SZOT-ban elmondták, hogy a körzeti orvosok által nyil­vántartásba vett és gondozott cu­korbetegek térítésmentesen jut­hatnak hozzá a betegségük keze­léséhez szükséges gyógyszerekhez, tablettákhoz és inzulinhoz, ezen túlmenő kötelező támogatásukról azonban a társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok nem rendelkez­nek. s annak az anyagi feltételei; sincsenek meg. Méltányossági alapon van némi lehetőség az inzulinra szoruló, alacsony járandósággal rendelke­ző, nehéz szociális körülmények között élő nyugdíjasok támogatá­sára. Ck a lakóhelyük szerint il­letékes megyei társadalombizto­sítási tanácsokhoz fordulhatnak rendkívüli nyugdíjemelésért, se­gélyért- E testületek a nyugdíja­sok kérelméről körülményeik kö­rültekintő kivizsgálása ntán dön­tenek. A rendelkezésükre álló meg­határozott keretek azonban csak arra elegendőek, hogy a legrászo­rultabbak helyzetén javítsanak. t 9 E zrével látogatják megyénk fürdőhelyeit ezekben a ká­nikulai napokban. A hű- söLésen kívül jólesik, főleg az idősebbeknek, kicsit megmártózni a termálvízbein. A forró víz jó táptalajt jelent, viszont a bak­tériumok, ezért a fürdők veze­tőinek fokozottabban kell gon­doskodni a medencék higiéniá­járól. Ebben nagy részt vállal­nak a köjál munkatársai is, akik rendszeresen vesznek vízmintát. Évente körülbelül négyszáz ilyen mintát vizsgálnak meg! Strandkörképünkben elsősorban arra- vagyunk kiváncsiak, mit tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a fertőzésveszélyt. A tiszakécskei termálfürdőt na­ponta körülbelül 1500—1800-an keresik fel. a hétvégeken ennél ezerrel többen. Az öt medencéből négyben naponta cserélik a vizet — a két gyermek- és egy felnőtt­medencében, valamint a pancso­- |Vi i, > I lóban meleg víz van —, míg á hi­deg vizű úszómedencében heten­te kétszer. Ez megfelel az elő­írásoknak, nem is volt gondjuk a köjállal. A tőserdei fürdő látogatottsága is hasonló. Itt ugyancsak a sza­bályoknak megfelelően járnak eL, amikor a meleg vizet naponta cse­rélik. A kerekdombi strandot hétvégeken mintegy ötezren ke­resik fel. Négy medencében 34— 36 fokos a viz, szombat-vasár­nap alig férnek él benne. Nyu­godtan ki lehetne tenni a Meg­telt táblát. Naponta, illetve más­nap on ta cserélik a termálvizet. A megyeszékhelyen mindenki kedvére válogathat, hogy melyik fürdőben kívánja tölteni a sza­badidejét. A leglátogatottabb a széktói strand, ezt 2000—2500 vendég keresi fel, hétvégeken a duplája. Szombaton és vasárnap szinte tenyérnyi szabad zöldte­rület sincs. A melegvizű meden­A citera mestere Karancskeszi lakásán berendezett műhe­lyében már több mint ezer darab citerát ké­szített Zsidai Kálmán. A hetvenkilenc éves szakember a hangszerek összeállításához ti- zenkétféle fát használ fel. Szakmai hozzáér­tését bizonyítja, hogy számos magyar neves zenész készíttetett citerát az idős bácsival. Munkáinak nyoma megtalálható az USA-ban, Kanadában, Romániában, Csehszlovákiában es az Nö/iiv-ijsn is. ÉL ­n-i céből és a pancsolóból minden­nap leengedik a vizet, a két hi­degvizűt felváltva töltik még — állandó a friss víz utánpótlása, míg az ötvenméteres úszóme­dencében a forgatóberendezés­nek köszönhetően mindig tiszta a víz. A zsúfoltságon úgy pró­bálnak enyhíteni, hogy néhány csoportot a szabadidőközpontba irányítanak át. Itt természetes víz áll a fürd őzök rendelkezésé­re. A kecskeméti uszodában kö­rülbelül ezren fordulnak meg naponta és ott is forgatóberende- zes gondoskodik a víz tisztaságá­ról. A köjál szakemberei általá­ban elégedettek megyénk fürdői­nek higiéniai munkájával. Kü­lönösen a hidegvizű medencék­nél jó a helyzet országos viszony­latban is. A termálvizű meden­cékben magasabb a csíraszám és a fekáiiás szennyezettség, j de nem ér el táyan szintet, anitíy miatt be kellene zárni valame­lyik strandot. Egyébként * me­gyében immár másfél _ évtizede • mám történt fürdőzésbőr eredő járványos megbetegedési Na­gyobb problémának tartják, hogy a fürdők vesetői az elvisel­hetetlen zsúfoltságon n&tn csök­kentének, például szzel,- hogy kdítenmék a „Megtelt” táblát! A vendégek a fertőzésveszélyt oly módon' is elkerülhetik, hogy mi­előtt a vízbe lépnek, lezuhanyoz­nak, vagy úszósapkát viselnék. Mindenesetre továbbra is nyu­godtan mehetünk a fürdőkbe, mert nyáron-a köjál fokozottab­ban. ellenőrzi a víz minőségét és ahol a legkisebb jelét látja c higié- .nájyjsafójaagfry “• 1 i355B3Sü>

Next

/
Oldalképek
Tartalom