Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

IDŐJÁRÁS ElSreJelifi az ország területére na estis: Folytatódik a fülledt Idd. a ká­nikula. Eleinte lobbira derül: lesz az tg. délután már erősebb fclhffképzfldéa éa betyl zápor, zivatar is valószíne. A délnyugati szél Időnként megélénkül, zivatarok kCr> nyezetében átmenetileg viharos lesz. A legmagasabb nappali bfl- mérséklet 30 és 35 fok kOzOtt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XI.II. évf. 173. szám Ára: 1,80 Ft ' 1987. Július 24. péntek A Fehér Ház és a NATO üdvözölte Gorbacsov javaslatát A Fehér Ház és a NATO üd­vözölte Mihail Gorbacsovnak azt a javaslatát, hogy az „átfogó ket­tős nullamegoldás” érdekében a Szovjetunió kész ázsiai teri£ létéin is leszerelni közepes ható- távolságú és hadműveleti-harcá­szati rakétáit. Merlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője szerdán este közölte: George Shultz külügyminiszter és Frank Carlucci nemzetbiz­tonsági főtanácsadó Ronald Rea­gan elnökkel megvitatta a ja­vaslatot, nyomban azután, hogy annak szövege megérkezett a Fehér Házba. „Üdvözöljük azt a hirt, hogy a Szovjetunió elfogadja az elnök által a szovjet és amerikai kö­zepes hatótávolságú (LR1NF) rakéták kivonására tett javasla­tot, amelyet az elnök eredetileg 1981 novemberében terjesztett elő" — mondotta Fitzwater. .Az ilyen egyezmény, ha megvaló­sulna, a rakéták eme osztályának teljes és globális felszámolását eredményezné és megkönnyítené a leszerelési egyezmények ellen­őrzését — fűzte hozzá az elnök szóvivője. A hadműveleti-harcászati ra­kéták (SRINF) javasolt kivoná­sáról a szóvivő megjegyezte, hogy az összhangban van az Egyesült Államok és szövetsé­gesei álltai június 16-án Genf- ben beterjesztett javaslattal. Az Egyesült Államok érdeklő­déssel várja a javaslat hivatalos beterjesztését a genfi tárgyalá­sokon — mondotta a szóvivő. Áz Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének szóvivőjé Brüsz- szelben kijelentette, hogy a nyu­gati szövetség már régóta töre­kedik az ilyen fegyverek globá­lis felszámolására. A szóvivő hozzátette: a NATO azt várja, hogy a Szovjetunió tárgyalóasz­talnál, hivatalos formában is terjessze elő legújabb indítvá­nyát. VÁLASZTÉKOT BŐVÍTENÉK, HIÁNYCIKKET PÖTOLNAK • Először rendeztek vietnami kereskedelmi napokat a kecskeméti Alföld Áruházban. Árucsere-kapcsolatok a szocialista országokkal A fogyasztási szövetkezetek üz­letpolitikájában jelentős szere­pe van a szocialista országokkal kialakított nemzetközi árucse­rének. Ezek célja a politikai je­lentőségen túl, a hazai áruválasz­ték bővítése, a hiánycikkek pót­lása, a forgalom növelése. A leg­szélesebb körű árucserét a me­gyében a Kecskeméti Alföld Ke­reskedelmi Vállalat szervezi. Hét külföldi, áruházzal van kapcso­lata. 1973-ban az NDK-beli lip­csei nagyáruházzal kötöttek megállapodást, jelenleg már Csehszlovákiában, Bulgáriában, Lengyelországban is teremtet­tek árukapcsolatokat. Vágóné Bállá Eszter nagyke­reskedelmi főosztályvezető el­mondja, hogy igyekeznek az áru mennyiségét évről évre növelni, és a partnerek körét is tovább szélesíteni. Az idén új kapcsola­tot teremtettek a vietnami ke­reskedelmi vállalatokkal. Ne­hezíti a fejlesztést a nagy távol­ság, még piackutatásra van szük­ség ahhoz, hogy megtalálják a magyar ízléseknek megfelelő árut. Természetesen ez érvényes a kül­földi partnerre is, nemcsak ebben az esetben, hanem minden áru­cserénél. Hozzáteszi, hogy a szo­cialista árucserék között a cseh­szlovákokkal a legzökkenőmen- tesebb a kapcsolat. Nagy meny- nyiségben tudnak behozni olyan árucikkeket, amelyék hiányoz­nak a magyar kereskedelemből. A kereskedelmi vállalat az idén csaknem 82 millió forint ér­tékű export-émiport forgalmait bonyolít le az árucsere kereté­ben. Ez az idei összes nagykeres­kedelmi forgalomnak megköze­lítően a 35 százaléka. Szorgalmaz­zák a szovjet testvérmegyével is a kereskedelmi kapcsolatot. Ha­sonlóképpen Kecskemét olasz testvérvárosával, Modenával is próbálkoznak árucsere-szerző­dést kötni. Szilágyi László, a MÉSZÖV me­zőgazdasági tanácsosa arról tá­jékoztat. hogy a megye fogyasz­tási szövetkezetei az idén újabb partnerekkel veszik fel a kapcso­latot. A Kiskőrös és Vidéke Álész szlovák és lengyel szövetkezetek­kel kötött megállapodást. A tren- csényi áruházzal 280 ezer rubel, a lengyelországi tarnowi szövet­kezeti vállalattal pedig 120 ezer rubel értékű árucserére van ér­vényes szerződésük. Az első fél­évben a tervezett export 70 szá­zaléka. az import 60 százaléka teljesült. Szlovák importból tar- (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar— ^ § a tudomány és gyakorlat egységében szovjet iy Biotechnológiai kutatások a megyében autóipari együttműködés Csütörtökön elutazott hazánk­ból Nyikolaj Pugin szovjet gép­kocsiipari miniszter, aki tárgya­lásokat folytatott Kapolyi László Ipari miniszterrel a két ország közötti autóipari együttműködés további bővítésének lehetőségei­ről. Áttekintették a személygép­kocsi-gyártási kooperáció és -gyártáshoz szükséges technoló­giai berendezések továbbfej­lesztésének módozatait. Meg­állapodtak az autóipari főegység- és részegységgyártási kooperáció bővítésében. A szovjet gépkocsi­ipari minisztert fogadták Berecz Frigyes és Marjai József minisz­terelnök-helyettesek. (MTI) Cáfolat Modenából (3. oldal) SPORT Az NB III-as labdarúgó­bajnokság sorsolása (7- oldal) A biotechnológia egyes ágainak — biokémia, mik­robiológia, genetika stb. — néhány eredménye for­radalmi változást ígér a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, valamint a mikrobiológián ala­puló 'élelmiszeriparban. A biotechnológiában rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében programot is hirdetett a kormány. Elsőként szegedi központtal kezdődött meg a biotechnológiai munkák koordiná­lása. A Szegedi Biológiai Központ fő profilja a nö­vényi szervezetek kutatása. Jelenleg egy újabb cent­rum kialakítása kezdődött Gödöllőn, amely az ál­lati szervezetek biotechnológiai kutatásával foglal­kozik. A biotechnológia területén csak igen nagy tőkekoncentrációval lehet sikereket elérni. Jellem­ző, hogy az USA-ban 4—5, Angliában kettő. Japán­ban egy vállalat foglalkozik — fő profilként — bio­technológiával és egyik sem nyereséges. Mindenütt csak igen nagy állami támogatással lehetséges e te­vékenység. Bács-Kiskun megyében a fő termesztési irány kertészeti jellegű, így a biotechnológiai kutatások is főleg ehhez kapcsolódnak, de foglalkoznak az állat- tenyésztés területén is különféle kísérletekkel. A megyei biotechnológiai kutatómunka szervezésére múlt év decemberében koordinációs bizottság és ennek három albizottsága alakult meg. A bizottság tegnap Kecskeméten a megyeházán tartott értekez­letet, ahol dr. Papp Géza bizottsági titkár megnyi­tója után dr. Hodossi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára ismertette és értékelte az eddigi mun­kát. Leszögezte: olyan biotechnológiai kutatásokkal kell foglalkozni, amelyek a gyakorlatnak átadhatók, illetve olyannal, amire a termelésnek igénye van. Ezért is javasolta, hogy úgy alakítsák át a bizottsá­got, hogy abban a kutatással foglalkozók (az ered­ményeiket felkínálók) és a hasznosítók egyenlő számban képviselve legyenek. Ilyen összetételű bi­zottságban az információcserével együtt mód nyí­lik a törekvések, tennivalók egyeztetésére, a célok és feladatok jobb kijelölésére. Beszélt arról, hogy a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének, érdemes lenne a télálló és fagytűrő szőlőfajták elszaporítását az új biotechnológiai módszerekkel gyorsan elvégezni. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Válla­lat gombakutatással összefüggő eredményeinek mi­előbbi széles körű elterjesztését és alkalmazását ajánlotta, e témában céltársulás alakítását is idő­szerűnek mondotta. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának a biobrikettgyártásban kidolgozott módszerére hív­ta fel a figyelmet. Egyetértett a bizottság megálla­pításával: a meglévő pénzeszközök hatékonyabb hasznosítása érdekében egy-egy intézmény csak olyan alapkutatási feladatokra vállalkozzon, ami elengedhetetlen a továbblépéshez. A komplex kuta­tások helyett az intézetek együttműködésé célsze­rű. Ez egyaránt jelenti a megyei és országos kap­csolatrendszer kialakítását is. A felszólalók közül a pillanatnyi helyzetet dr. Fe­hér Béláné docens, a kecskeméti kertészeti főisko­lai kar igazgatóhelyettese fogalmazta meg: „Sok szel­lemi érték van, a felajánlott kutatási eredmények­ben sem szűkölködünk, egyre jobb a termelőszféra fogadókészsége — csak éppen nem találunk egy­másra. A bizottságnak a szervezőmunka legyen a fő feladata, az eredmények megismertetése, az igé­nyek közvetítése” S hogy a megállapítása időszerű, példázta Dicenti Károlynak, az állami gazdaságok szakszolgálati állomása igazgatóhelyettesének fel­szólalása, aki egy tucat kutatási témát és eredményt ismertetett, amin az állomáson dolgoznak — néme­lyiken több éve — s erről még a bizottság tagjai­nak sincs ismerete. Javasolta, hogy a MAE megyei szervezetének keretén belül legyen fórum a bio­technológiai eredmények ismertetésére. Dr, Somos- kővi István, a bajai Teszöv titkárhelyettese szóvá tette, hogy például a biobrikettgyártáshoz indoko­latlanul magas áron lehetne beszerezni gépeket, va­lamint azt, hogy a biotechnológiai munkában a ter­melési rendszereknek nagyobb kutató-fejlesztő (fi­nanszírozó) szerepet kellene vállalniuk. Ezt a föla­datot erősítette meg dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, valamint szo­ros együttműködést javasolt a szegedi központtal. Nem a sok szervezet létrehozása, hanem a lehe­tőségek feltárása és ennek alapján a koordinatív munka a következő időszak feladata — mondotta összefoglalójában dr. Hodossi Sándor. Úgynevezett célvállalkozásokra van szükség, s arra, hogy az eredményeket a gyakorlatban mielőbb alkalmaz­zák. Cs. I. KÁNIKULAI METEOROLÓGIAI GYORSMÉRLEG Másodvetést: csak ahol öntözni lehet! Tovább szárad a talaj Megszokott gyakorlat, hogy a' korán zésügyi osztályán kapott információból megtudtuk, hogy a gazdaságok idén mintegy 5 ezer hektár szántót kívántak így — kétszer — hasznú- sí tani. A júliusi tartós. kánikula azonban keresztülhúzta a számításom kát. íey jó. ha 1500 hektáron próbálkoznak az üzemek. • Ahol így porol a határ — mint a Mélykúti Lenin Termelőszövetke­zet területén — öntözés nélkül aligha szabad másodvetéssel kísérle­tezni. Kádár Ferenc, a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervató­rium főelőadója érdekes adatokat gyűjtött ki felkérésünkre. Ezek ismeretében a laikus is megbizo­nyosodhat az öntözés nélküli má- sodvetés óriási kockázatáról. Az idei július első két dekádja — tíznapos ciklusa0,6, illetve 2,1 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 50 éves átlag. A meteoro­lógusok „nyári napnak” azt ne­vezik, amikor a napi hőmérsék­leti maximum éléri, illetve meg­haladja a 25 Celsius-fokot. 1901 és 1950 között átlagosan és időará­nyosan — 22-éig —17,2 ilyen nap volt, 1987-ben pedig 21. Az át­lagostól való eltérést jobban szemlélteti a „hőségnapok” — ilyenkor a napi maximum meg­haladja a 30 fokot — összeveté­se. Ebből a már említett időszak­ban átlagosan 6,2 volt, idén pe- di 13. A talaj ennek megfelelően melegebb volt eddig júliusban, mint az 50 éves középértékek, húsz centiméteres mélységben a mérések átlaga 6,3—8,7 Célsius- fokkal, 50 centiméteres mélység­ben 0,5—2,1 fokkal. Ha ezt ösz­szevetjük a csapadékhiánnyal, már jobban körvonalazható a helyzet A talaj július első húsz napjá­ban 110,9 milliméter nedvességet párologtatott. Ezzel szemben a „bevétel” csak 42,9 milliméter volt. Tehát csak júliusban eddig több mint 68 milliméter nedves­séghiány keletkezett. Mindezek növénytakaró nélküli értékek. Ha ehhez hozzávesszük a július második 10 napjának a levegő- nedvesség-tartalmát, ami 58 szá­zalékos volt, akkor már érthető az agrárszakemberek aggodalma,- hiszen a most virágzó napraforgó, kukorica virágpora — míg a porzótól a bibéig ér —, valóság­gal megsül. Ezt légköri aszálynak nevezzük. Ahhoz, hogy az ide vonatkozó adattömeg teljes legyen, szót kell ejteni a talaj víztartalmáról is. Brokolival fedett területen mért adatok szerint — július 21-én — hajnalban 2 milliméter csapadék hullott — a legfelső réteg még délben is 4,4 téri ogat-súlyszáza- lék nedvességet tartalmazott. Tehát a hőség dacára éreztette az eső a hatását. Negyven—ötven centiméteres mélységben azon­ban csak 3 százalékot mértek. Ez a homoktalaj egyébként 13,1— 15,1 százalék nedvességtartalom mellett lesz „telített”. Az öntözési lehetőséggel ren­delkező gazdaságok élnek a má­sodvetés nyújtotta árbevétel nö­velésével. Szűcs Sándor, a Sza­badszállási Lenin Tsz elnöke be­számolt arról, hogy 50 hektár csemegekukorica, 30 hektár ka­por és 30 hektár zöldbab már a földben. Más területre 50 hektár spenótot később vetnék. A Kalocsai Állami Gazdaság­ban zöldbab után 18 hektáron si­lókukoricát vetettek. A Fajszi Kék «Duna Tsz-ben is érezteti ha­tását a szárazság. Ezért az elmúlt két évben megszokott területnek csupán kétharmadára vetnek majd 300 hektárnyi zöldbabot, 268 hektár silókukoricát és 30 hektár­ra különböző káposztaféléket. A munkát folyamatosan végzik a spenót, a kapor és a zöldborsó betakarítása után. A Lakiteleki Szikra Termelő­szövetkezetben már szépen ke) a 118 hektáros — őszi rozsos keve­rék után és belvizes területre ve­tett — silókukorica. Cs. r. Szervizek Bács-Kiskunban — nyáron Ha elromlik a porszívó, illetve az automa­ta mosógép, ez az év minden szakában gon­dot jelent a manapság mindig siető háziasz- szonynak. A televízió vagy a lemezjátszó meghibásodása pedig az egész családnak bosszúság. Mire számíthatunk nyáron? Mi­vel és hogyan fogadnak bennünket a mű­szerészek Bács-Kiskun szervizeiben? Az Elektromos Szerelő és Karbantartó Vál­lalóit Kecskeméten három szervizt működ­tet. Mészáros Ferenc, a vállalat igazgatója elmondja, hogy itt naponta átlagosan 200— 250 ügyfél fordul meg — bejelenti, illetve be­hozza elromlott háztartási vagy híradástech­nikai készülékét. E szám természetesen erő­sen ingadozhat, vannak napok, amikor lé­nyegesen kevesebb, illetve több bejelentés fut be. Az utóbbi hetekben főképpen hűtő- szekrényük meghibásodása miatt jártak a szervizben az emberek. A vállalatnak Kecskeméten kívül még Kis- kunf élegyházán, Kunszentmiklóson, Tisza­kécskén és Kiskőrösön vannak szervizei, a kisebb községekben pedig begyűjtőhelyeket üzemeltet. A községekbe hetente egyszer jár­nak ki a vállalat műszerészei. Azokban a városokban, ahol szervizek mű­ködnek, a műszerészek általában két-három nap leforgása alatt utánanéznek minden be­jelentett háztartási gépnek, vagy híradástech­nikai készüléknek, és a helyszínen meg is ja­vítják. Nemcsak az ügyfeleknek, hanem a szervizek dolgozóinak is gondot jelent vi­szont az alkatrészhiány. Elégedetlenségre ad­hat okot, hogy ilyen esetben az ügyfelek oly­kor két-három hónapot is kénytelenek vára­kozni. A napokban a kecskeméti szervizben például a freongáz hiánycikk, amely a hűtő- szekrény mélyhűtő részének megjavításához lenne feltétlenül szükséges. A megye déli részén a Bajai Elektromos Karbantartó Vállalat üzemeltet szervizeket és begyűjtőhelyeket. Kalocsán, Solton, Kece- len, Bácsalmáson és több más községben e vállalat műszerészei végzik el a háztartási gépek és a híradástechnikai berendezések javítását. Vojtek Sándor igazgató elmond­ta, hogy nekik is gondot okoz a folyamatos alkatrészellátás megszervezése. Kis vállalat lévén nem tudnak mindenből sokat raktároz­ni, a gyártó, illetve kereskedelmi vállalatok pedig nem tudnak azonnal utánpótlást kül­deni. Eddig például hiánycikk volt a komp­resszor, szerencsére, ez most már van. Hat teljes hónapon keresztül pedig nem volt kép­csőjük, szerencsére, már ez a gond is meg­oldódott. A nyári szabadságolások nem okoz­nak problémát, ugyanúgy tudják fogadni az ügyfeleket, mint az év bármely szakában. Azokban a városokban, ahol szervizek üze­melnek, még a.bejelentés napján, vagy más­napján el tudják végezni az elromlott ké­szülékek javítását. Háztartási gépek javításával foglalkozik a Satellite Gelka leányvállalat szervize is Kecskeméten. Mint megtudtam, nyáron ná­• Székely Zsolt és Domonkos Zoltán műsze­részek, a Gelka dolgoséi centrifuga, Illetve mosógép javítása kőiben. (Méhest Év» felvé­tele) luk is sok a hűtőszekrény; centrifugából, mo­sógépből, vasalóból viszont az év minden sza­kában egyenlően jut T. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom