Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

198). július 21. • PETŐFI NÉPE • 3 A mester neve kötelez Beszélgetés Dargay Lajos szobrászművésszel Dargay Lajos 1942-ben született Beli Malnastirbam (Jugoszlávia), Sáros patakon érettségizett, majd: rajíz tárnáin oklevelet szerzett. 1983-ig az egri Gár­donyi Géza1 Gimnázium tanáraiként dolgozott, almi- ikor felkérték a Kalocsai Városi Képzőművészét! Gjyiűjteméniyék igazgatójának. 1867-iben tanulmány­úton járt Párizsban, majd 1970 és 1975 között négy altoalllommaJ a dél-franciatoTSzálgi Les Arcs ban és Pártosban dolgozott. 1977-tö! állami ösztöndíjjal folytatta tainuiUmáínyait a francia fővárosban. Fontosabb kiállításai!: 1973—74 Milánó, 1975 Deb­recen, 1978 UNESOO-pailota Pártos, 1982 Eger, 1983 Kaposvár, 1984 Debrecen), 1985 Róma, 1988 Eger, Budapest. A Magyar Televízió 1981-iben Vettem halad a kor címmel partrófiUtmet sugárzott a szobrászművész­ről. — A XX. század művészetéhen. Schöffer, Vasarely és Kepes György munkássága meghatározó — vall­ja Dargay Lajos. — Ottó egy eredendően új, egysé­ges művészeti gondolkodást teremtettek. Jómagam figurális szobrászként kezdtem dolgozni, de később a térproblémák megjelenítése kezdett foglalkoztat­ni. A párizsi tanulmányutak és Schöffer személye is ezen a területen mélyítette «1 érdeklődésemet. A hosszú évekig tartó együttműködés alatt a mester­tanítvány kapcsolatból munkatársi viszony attakult ki'. Nagy örömmel vettem, amikor felkértek a ka­locsai gyűjtemény gondozására. — Schöffer izéméivé és művészete ‘sokáig isme­retien volt 'az ország közönsége előtt, hnost ön jár hasonló cipőben. — ö 1958-than készítette el első kibernetikai ih­letésű szobrát, ami meghatározta számára a sikert Magyarországon csak 1975-ben mutatkozhatott be Egerben, egy nagyszabású dokumentatív kiáUítás- sail. A kalocsaiak ekkor értesültek a sajtóból, hogy városuk hírnevét egy újabb művész öregbíti Az anlyagot csakhamar itt is bemutatták, a szülőházat átalakultották. 1978Hban a művész teljes életművét reprezentáló anyagot adományozott a városnak, a Ohronos 8 fénytorony tervével pedig néhány hó­nappal később ajándékozta meg a kalocsaiakat. Az én alkotásaim iránt is főként külföldön érdeklőd-, nek. Nagyon fájlalom például, hogy míg Milánó­ban, Párizsban, Rómában nagy sikereket aratták kiállításaim, addig a megyeszékhelyre még egyetlen alkalommal1 sem kaptam meghívást. — Schöffer neve bizonyos fokig garancia a tanít­ványra nézve is. Ez könnyebbé tette az ön munká­ját? — Inkább kötelez. Az első magyarországi kiber­netikus köztéri fénytomyot én készítettem 1978- ban Egerben. Még ebben az évben az AIAP (Nem­zetközi Képzőművészeti Szövetség) kérésére egy ágyén i kiállítás anyagát készítettem el ösztöndí­jasként Párizsban, amit az UNESCO-palotában tártak közszemlére. Ezután itthon is kaptam meg­hívásokat. — Immár harmadik alkalommal rendez Kalo­csán nemzetközi szemináriumot Schöffer tisztele­tére. — Az idéi augusztus 7-én lesz. Most is azokat hívtuk meg, akik hasonló dolgokkal kísérleteznek. Az idén Schöffer nem .tud részt venni a rendezvé­nyen, így az eredetileg háromnaposra tervezett ta­lálkozót egynaposra sűrítettük. — Mi fér bele ebbe a rövid időbe? — A stockholmi táncművészeti főiskola zenei in­tézetének képviselői mutatják be a tánclejegyzés számítógépes módját, ami mérföldkő a tánc tanítás módszertanában. A találkozó egy hangversennyel zárut, ahol Leányfalusy Vilmos kalocsai orgonistán kívül egy 'bécsi és egy stockholmi zeneszerző-elő­adóművész lép fel1. Tóth Tímea • Dargay Lajos a Ballon-partra tervezett vihar- jelző (makettjével. Az eredeti 92 méter magasra nyúlna jő időben, míg vihar közeledtével a tő tőié terülne. t Az egri kibernetikus fénytorony. A-GYORSABB, HATÉKONYABB SZERVEZÉSÉRT Számítástechnika a közlekedésben A Közlekedési Minisztérium kezdeményezésére a közelmúlt­bán megalakult a Transcomp Közlekedési Elektronika-Infor­matika Alkalmazási Gazdasági Társaság. A társasági szerződés aláírásával eddig már több mint harminc 'állami vállalat állapo­dott meg abban, hogy szellemi és anyagi erőforrásaik egyesítésé­vel együttműködnek szervezési feladataik hatékonyabb, gyor­sabb megoldása, illetve számí­tástechnikai, informatikai rend­szereik továbbfejlesztése érdeké­ben. Az együttműködés egyaránt kiterjed programok készítésére, hasznosítására, értékesítésére, számítástechnikai berendezések gyártására, forgalmazására. A tagok többsége közlekedési vállalat, de társult több útépítő, autójavító, sőt néhány, a közle­kedés technikai fejlesztésében érdekelt ipari cég is. Közülük jó néhány mór korábban kialakítot­ta saját számítástechnikai bázi­sát, azonban gyakran párhuzamo­san, koordinálatlanul folytak a munkálatok, elaprózódtak az erő­ÉPlTKEZÖK, FIGYELEM! MINDENNEMŰ Építőanyag az alaptól a tetőig kapható, ill. megrendelhető — ház­hozszállítással, magán- és közületi építkezőknek, Kunszálláson az áfész tüzépen. Nyitva 8—II óráig. Szerda szünnap. 449 feszítések, s nem alakulhatott ki egységes informatikai rendszer sem a szakmán belül. A társaság fő célja, hogy meg- «ismerje, felmérje a tagvállalatok információrendszerének fejlesz­tési igényeit, új rendszereket ala­kítson ki, s korszerűsítse a meg­lévőket. Közös fejlesztéseket vé­gez a tagok igényei szerint, s egymáshoz kapcsolódó közpon­ti információrendszereket és al­rendszereket létesít. Megszerve­zi a számítástechnikai termékek és eszközök bérbeadását, illetve bérbevételét, értékesítését. Aján­lásokat dolgoz ki a párhuzamos fejlesztések elkerülésére. A tagvállalatok a teljes érdek- azonosság és egyenrangúság je­gyében határozzák meg a felada­tokat. Ebben az évben az új adó­rendszer eldkészftését, az ezzel kapcsolatos számítástechnikai háttér megteremtését tűzték ki célul. A későbbiekben igyekez­nek olyan termékeket, szoftve­reket és berendezéseket készíte­ni, amelyek nemcsak a tagválla­latok igényeit elégítik 'ki, de egyúttal piacképesek is, külső cégek számára is értékesíthetők. Fő az éberség Az üzem kapujánál a portát meg­állította az autót. — Ml az ott a hátzó ülésen? — Fű. — sok? — Hát... egy zsáknyi. — Ez baj, barátocskám. Honnan vau az a fű? — Az üres telekről. — Rakd ki. — Mlárt? — Azért, mert az űréi telek a gyár területéhez tartozik. Ennek érdekében a GT folyama­tosan felméri a keresletet, élő kapcsolatot tart a piaccal. A tár­saság garanciát is ad termékei­re, s vállalja azok szükség sze­rinti továbbfejlesztését. A fel­adatókat elsősorban a tagok kapa­citására, eszközállományára és szakembergárdájára alapozzák, de esetenként más vállalatokat, tanácsadókat is bevonnak a mun­kákba. Nem törekednek min­denáron saját fejlesztésre, gyár­tásra: ha van a piacon a társa­ság igényeinek megfelelő ter­mék, és gazdaságosabb ennek meg­vásárlása, mint előállítása, ak­kor ezt az utat választják. A Volán Elektronika J— mint a társaság gesztora — felajánlot­ta, hogy a jövő év végéig bizto­sítja a kölcsönös érdekeltségen alapuló szervezet működéséhez szükséges anyagi fedezetet, s ma­gára vállalja az esetleges vesz­teséget is. Azt követően a tagok közösen döntenek arról, hogy át­alakulnak-e jogi személyiségű társasággá, amelyben a forgal­mazásból származó nyereséget, illetve veszteséget egyaránt kö­zösen viselik a résztvevőit. — Es tél zsákkal szabad? — Nem szabad. Rakd ki. — Rendben van, kirakom — düny- nyögte a sofőr. — Most már mehetsz — mondta már szelidebben a portás., Az auté kigördült a kapun. A so­főr így szólt a kísérőjéhez: — Láttad, hogy átvágtam? — Kit? — Hát ezt az ostoba portást. — De hiszen kidobatta veled a fü­vet! — Ez Igaz. Viszont elloptam ai au­tót! Paul Negoletcu A kibontakozás érdekében Van-e olyan magyar állam­polgár, aki örül annak, ha ma drágábban lúd megvásárol­ni bizonyos árut, szolgálta­tást, mint tegnap? Nincs — adhatjuk meg rá azonnal a ’kategorikus választ. De ha nem is örül neki, el­fogadja a döntést, ha azt meg­felelő indoklással hozzák tu­domásárai, s főként akkor, ha azt látja belőle: a kitűzött cél — amely számára is létfontos­ságú — csak e kényszerű esz­köz alkalmazásával érhető él. De így élérhető! Az MSZMP Központi Bi­zottságának július 2-al állás­foglalását ismerjük. Beszéd­téma volt, s vélhetően lesz is még jó ideig — s nemcsak a politizál ók körében. Hiszen a program megvalósítása, az ott leírtak következetes, a konfliktusokat is vállaló vég­rehajtása hozhatja meg a gazdasági kibontakozást, ami mindannyiunk elemi érdeke. A kedvezőtlen folyamatok megállítása, megfordítása csakis a termelési szerkezet korszerűsítésével, a műszaki fejlődés felgyorsításával', az exportképes, jövedelemterme­lő ágazatok fejlesztésévett, a hatékonyság növelésével és a gazdaságtalan tevékenység visszaszorításával lehetséges. E nélkül hosszú távon nem számíthatunk a gazdaság élén­külésére, s az életszínvonal növekedésére sem. Am a struktúraváltáshoz — amely rövid távon is fontos lépéseket igényel— nélkülöz­hetetlen a pénz is. Az a pénz, amelyből most éppen kevés van. Az Országgyűlés nyári ülésszakán is elhangzott a bejelentés: a költségvetés hiánya 47 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy többet, fo­gyasztottunk, mint amit meg­termeltünk. Ez az állapot tar­tósan nem tartható fent. Az egyensúlyt helyre kell állíta­ni! Ehhez egyebek közt az szükséges, hogy megszűnjön a termelésiben a pazarlás, racio­nálisabbá vál jon a gazdálko­dás, a közikiadások felhaszná­lása. Az egyensúly megte­remtésének másik eleme a fogyasztás, ezen belül is a la­kossági fogyasztás korlátozá­sa. Ez természetesen érzéke­nyen érült mindenkit, hiszen egy már elfogadott, megszo­kott szintről senki sem mond le szívesen. Másrészt a júliusi — 1987-ben immár másodszor alkalmazott — központi ár­emelésbe olyan cikkék is be­lekerülték, mint a liszt — s ennek nyomán, a kenyér, pék­sütemény —, valamint a ház­tartási energia — a földgáz, a villamos áram, a szén, a köz­ponti fűtés, a melegvíz-szol­gáltatás —, amelyet az egész lakosság vásárol. A maga­sabb jövedelműek éppúgy, műit a kiskeresetűek, a nyug­díjasak, a gyermekes családok. Természetesen az utóbbiak számára nagyobb terheket jelent a megváltozott ár. Ép­pen ennek bizonyos mértékű ellentételezését szolgálják a nyugdíj- és a családipótlék-ki­egészítések, valamint a szociá­lis és nevelési segélyek kere­tének emelkedése. Ám az tény: az áremelke­dés hatását ennek ellenére mindenki érezni fogja. Fel­foghatjuk úgy is — mint ahogy nagyon sokan értelmezik — áldozatvállalás ez az állampol­gárok részéről. Éppen ezért is volt nehéz a döntés, ám nem kínálkozott más, köny- nyebb, egyszerűbb megoldás. A tervezett gazdasági kibon­takozást, az életszínvonal nö­velését megelőzi egy, néhány esztendőre szóló stabilizációs szakasz. Az itt megoldandó feladatokhoz azonban anyagi forrásra van szükség, s e for­ráshoz járulnak hozzá az ár­emelésekből származó több- letf or intők is. Az ebből adódó átmeneti terheket vállalta, vállalnia kellett a lakosságnak, a dön­tés felelősségét pedig a kor­mánynak. Halogatásra nem maradt idő. Cselekedni kel­lett, s kell a jövőben is, hogy a kényszerű intézkedések nyomán valóban elérhessük a kitűzött célt, a gazdasági kibontakozást, vagyis a sta­bilizáció rövidebb periódusa után a hosszabb távú fejlő­dést, boldogulást. Váczl Tamás Nyári újságolvasók A nagy szabadságolások Idején is várjuk kedvenc lapjainkat odahaza vagy az újságstandokon. A kézbesítés pontosságára érzé­kenyek vagyunk. Nyáron a pos­ta különösen nagy erőfeszítést tesz azért, hogy mindenhová idő­ben megérkezzenek az újságok és az előfizetők az ország másik végében is megkapják a külön­féle kiadványokat, ha kérik. Ilyenkor sok helyen diákokat al­kalmaznak, a segítségükre szük­ség van. Az üdülőhelyeken nél­külük elképzelhetetlen volna, hogy mindenki hozzájusson ked­venc olvasmányaihoz. Lakitelek és környéke is ilyen körzet. A fürdőben például min­denféle újság, folyóirat és könyv kapható. Hat kézbesítő s egy diáklány foglalkozik újságkihor- dással, de a helyi áfész-boltban is hozzá lehet jutni a lapokhoz. A 2100 előfizetőhöz egy hónap­ban összesen 32 ezer példányt kézbesítenek ki! Kapásfalun szin­tén terjesztenek újságot a helyi élelmiszerüzletben. A Tőserdő üdülőihez naponta 500—600 új­ság érkezik és az elmúlt hónap­ban 46 ezer forint értékben vá­sároltak — ötezerrel többet, mint tavaly. Tiszakécskén jóval több az előfizetők száma: 7347. Júniusban összesen 96 ezer 500 darab lap érkezett a postahivatalba, s mind el is fogyott! A napilapokon kí­vül keresik a rejtvényújságokat, a Ludas Matyit és a Nők Lapját Tizenegyen kézbesítenek kiad­ványokat de a nyári idényben évek óta társadalmi árushálóza- tot is létrehoznak, hogy az igé­nyeket ki tudják elégíteni. Pél­dául a termálstrandon és a ke­rekdombi fürdőben a belépőjegy­árus foglalkozik újságok érté­kesítésével. Jó megoldás, a ta­pasztalatok azt bizonyítják be­vált ez a forma. Az üdülőterü­leten minden nyáron egy pavi­lont is erre a célra nyitnak meg, míg a Tisza-partot, hárman-né- gyen is járják kezükben újságok­kal. A megyeszékhelyen az 65 ezer előfizető haitvankét-féle lapot járat tizenkilencezren napila­pot. Harminckét hírlapkézbesí- tő-körzet van — ennyi alkalma­zottal — és nyári idényben még tizennyolc diák kapcsolódik be a munkába, ök jól járnak, .mert két és fél, négyezer forintos ke­resethez jutnak. A posta szakemberei elmond­ták, hogy nyáron mindenfelé jó­val kevesebb az előfizetők szá­ma, mert sokan külföldön' tartóz­kodnak, vagy mezőgazdasági munkán vesznek részt és lemond­ják a lapot arra az időre. Persze vannak, akik igénylik a kézbesí­tést az ország másik végébe is, de számúk nem túl nagy. Kecs­keméten mindössze fél&zázan kértek a postától ezt a szolgál­tatást. T. L. MEGSZÉPÜL A KECSKEMÉTI GAZDASÁGI MALOM A Bács-Kiskun Megyei Gabonsaforgalmi és M atomi pari Vállalat kecskeméti gazdasági mai. mának külső homlok zatfiellújiJtásált a múlt évben a kecskeméti Épület fenntartó és Szolgáltató Kisszövetkezet versenytárgyaláson nyerte meg. Azóta napról nápira szebb az épület, s rövide­sen méltó lesz á városközponthoz. A tetőszer- kezet kijalviitása mellett újjávarázsolták a víz­tornyot, s most a gabonaaiiíó külső homlokzat ári dolgoznak. Elvégzik a pára- és hőszigetelési munkákat te, A teljies felújítás 9,5 millió forint­ba' 'kerül és előreláthatóan szeptemberre feje­ződik be. . (Méhes! Éva felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom