Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

. mmmmsrnrnrn VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLM. évi. 170. szám Áfa: 1,80 Ft 1881. júlfua 21, kedd Várkonyi Péter az NSZK-ba utazik Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter Hans-jDÜetrich Gensch ér­nék, a Német Szövetségi Köztár­saság külügyminiszterének meghí­vására ma hivatalos munkaláto­gatásra a Német Szövetségi Köz­társaságba utazik. iCMUU) A kibontakozás érdekében (3. oldal) Termékváltás a dunapataji szövetkezetben (5. oldal) AZ ELSŐ s-r-üfv­FÉLÉV MÉRLEGE Élénkült az ipari termelés — lassan halad a szerkezetváltás A Központi Statisztikai Hiva­tta! előzetes adatai szerint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény növekedést követő­en, ez év első felében valame­lyest élénkült, s az eddigi 3 szá­zalékos fejlődés kissé meghalad­ja a népgazdasági terviben elő­irányzott mértéket. A termelés januárban — a kemény tél miat­ti nehézségekkel összefüggésben — csökkent, a következő két hó­napban azonban fi vállalatok jó­részt pótolták a 'kieséseket: az I. negyedévi termelés 4,3 száza­lékkal haladta meg az egy év­vel korábbit. A II. negyedévi ter­melésnövekedés ennél szerényebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az állami Iparvállalatok termelése az átlagosnál kissé mérsékelteb­ben, az ipari szövetkezeteké vi­szont gyorsabban nőtt. Tovább­ra is Igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az ipari termelés szerkezete továbbra sem a kívánatos irány­ba változik. 1987. I. félévben az energiatermelő és -átalakító ága­zatok termelése bővült a legna­gyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Az alapanyaggyártó ágazatok fejlődése az átlaghoz közelálló volt, míg a feldolgozó- ipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta -meg az egy évvel azelőttit. Hat hónap alatt a gépipar lényegében ugyan­annyit termelt, mint 1986 első felében, és a könnyűipar terme­lése is csak 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagosnál jobban, 3,9 száza­lékkal növelte termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalékkal — kőolaj-feldolgo­zás és gázgyártás nélkül számít­va kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése — a ter­meléshez hasonlóan — a tavalyi­nál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a belföldi szállítások az átlagosnál lassabban, a kül­kereskedelmi célú átadások pe­dig gyorsabban nőttek. Az ex­port mindkét relációban viszony­lag gyorsan emelkedett. A gép­ipari és az élelmiszer-ipari válla­latok főként rubel viszonylaté kivitelüket bővítették. A kon­vertibilis elszámolású kivitel a főbb exportáló ágazatok többsé­gében számottevően meghaladja az egy évvel korábbit, a gépipari nem rubelelszámolású kivitele azonban jelentősen elmaradt a ■tavaly első félévitől. A hosszú távú exporfcbővítő pályázati rendszerben részt vevő vállala­tok és szövetkezetek többnyire az átlagosnál gyorsabban növel­ték konvertibilis elszámolású exportszállításaikat. Az ipáiban foglalkoztatottak száma tervezettnél ás a korábbi (Folytatás a 2. oldalon.) SZERZŐDÉSKÖTÉS A MEGYEI TANÁCSNÁL Szeptembertől: új műterem Kecskeméten (Pásztor Zoltán felvétele) Nincs fennakadás a megye vízellátásában Csak Szabadszálláson és Tompán korlátozták a fogyasztást • Fokozott igénybevétellel működik Kecskeméten az 1. számú vízmű- telep Ivóviz-vastalanitó gyorsszűrő berendezése. (Méhes! Éva felvé­Több hónapja tartó tárgyalás- sorozat zárult tegnap a megyei tanács elnöki irodájában. Dr. Gaj- dűcst István megyei tanácselnök, valamint Gergely István, a Ma­gyar Iparművészeti Főiskola rek­tora aláírta a kecskeméti Nem­zetközi Kerámia Stúdió területén működő kihelyezett oktatási központ alapító szerződését. A megállapodás szerint 1987. szeptember 1-jével vidéki műte­remmel bővül a főiskola mester- képző intézete. A megyei tanács támogatásával megépülő új léte­sítmény lesz az otthona a hazai és nemzetközi posztgraduális mester- és művészképzésnek. A nemzetközi, hírű felsőoktatási intézmény megteremti a magas színvonalú oktatás feltételeit. Gondoskodik megfelelő képzett­ségű művészeti irányítókról, a műhelyek, hotelszobák beren­dezéséről. A tegnap délutáni megbeszélé­sen elhangzott: a főiskola Kecs­keméten dolgozó munkatársai keresni fogják a lehetőséget a megye többi művészeti, közmű­változások: elkészült a saválló, csúszásmentes padozat, új aiag- útpasztőrözőt helyeztek üzembe, amit számítógéppel vezérelnek. A sükösdi telephely olajfűtésű kazánt kapott. Miskén szintúgy számítógép irányítja a feldolgo­zás műveleteit. A csomagoló­üzembe automata címkézőgép érkezett az NDK-ból, ezzel lehe­tővé vált harminc fő átcsoporto­sítása más • munkaterületre. Az idén már nagyobb hatékonysá­gú, kefés uborkamosó gépekre hárul a folyamatos tisztítás. Ja­vultak a higiéniai körülmények, az áru minősége pedig megfelel a legszigorúbb követelmények­nek is. Nem sajnálták tehát a pénzt a beruházásoktól, jogosan reménykedhetnek .a 12,5 millió forint megtérülésében. A gyárudvaron példás rend, fóliával védett konzerves üve­gek, katonás sorokban. Nagy a sürgés-forgás, áruval telt teher­autók jönnek-mennek. Szabó György üzemvezető a számító­gép billentyűzetén, gyakorlott mozdulatokkal ad utasítást a masinának. — Ma már hagyományos tech­nológiával nem sokra mennénk' — magyarázza az üzemvezető. — Itt mindennek percre progra­mozottan kell történnie, ez már csúcstechnológia-, az országban használatos legmodernebb eljá­rás. Az uborkát beérkezéstől velődési intézményével, ipari üze­meivel való együ «munkálko­dásra is. A tehetséges fiatalok­nak, akik a Magyar Iparművésze­számftott nyolc órán belül tar­tósítanunk kell, csak így tudjuk megelőzni a minőségromlást. Je­lenleg két műszakban folyik a munka, de ha szükséges, bekap­csolódik a harmadik műszak isi Damping esetén szombatra, va­sárnapra sem állunk le. Megfe­lelő anyagi ösztönzés mellett dolgozóink vállalják a hétvégi munkát, erről már meggyőződ­tünk. Az üzemvezetőtől azt is meg­tudtam, hogy uborkából és szal­masárga paradicsomból mintegy- ötezer tonnát dolgoznak fel. Az alapanyag kétharmad részét Bács-Kiskunban, a többit Győr és Veszprém megyékben terme­lik. A KAGE főleg a Szovjetuni­óba exportál, ám idén négysze­res mennyiséget ad el tőkés or­szágoknak, elsősorban az NSZK- nak és Angliának. A tőkés igény egyelőre hatmillió fórint értékű kiváló minőségű áru, -ami meg­alapozhatja a gyár hírnevét, s remélik kiindulópontja lesz a további vásárlásoknak. A konzervgyári főszezon szep­tember 15-édg tart. A szakembe­rek úgy vélekednek, mindent megtettek a nyersanyag zökke­nőmentes fogadása értlekében. Borsod megyéből ötven építőtá- boros fiatal is segíti munkájukat. A többi az időjáráson, a mező­gazdásági nagyüzemeken és a kistermelőkön múlik. Zs. K. I. v ti Főiskolára jelentkeznek, az új oktatási központban felvéteti előkészítő tanfolyamokat szer­veznek. F. P. J. Megkezdődött a XIV. nemzetközi Kodály- szeminárium Tizenegyféle műhelyfoglalkozást kínálnak a hallgatóknak Tizenhét évvel ezelőtt rendez­ték meg az első nemzetközi Ko- dály-szemináriumot Kecskemé­ten, tegnap este a XIV. ünnepé­lyes megnyitójára gyűltek össze a résztvevők a Kodály iskola dísztermében. Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója megnyitójában emlékeztetett arra, hogy az alap­vető célkitűzések alig változtak a kezdetek Óta: a szeminárium a hazai ének-zene tanárok szak­mai továbbképzését, ismereteik felfrissítését szolgálja, a külföl­dieknek pedig nem mindennapi lehetőséget nyújt arra, hogy be­tekinthessenek, illetve elmélyül­hessenek a magyar zenepedagó­gia műhelytitkaiban. Az idei rendezvénysorozat kü­lönlegessége, hogy szorosan kap­csolódik az ugyancsak kétévente — a világ más-más országában — megrendezésre kerülő nem­zetközi .Kodály-szimpóziumhoz. Az életművel foglalkozó zenetu­dósok, zenepedagógusok, előadó­művészek legutóbb 1975-ben ül­tek össze Kecskeméten. Mint a szervezőktől megtud-, tűk, a szeminárium hallgatói Itt maradnak a harmadik hétre, a szimpóziumra is‘. A százhatvan érdeklődő közül- harmincán — különböző hazai tanárképző fő­iskolák diákjai — a kórustábor résztvevői. Az idén tizenöten vé­geznek az intenzív továbbképzé­sen, az évközi háromszor két­hetes kurzus után most a sze­mináriumon fejezik be tanulmá­nyaikat az általános iskolai ze­netanárok. A szolfézs és karve­zetés beszámoló után, szeptem­berben védik szakdolgozatukat. A mintegy százhúsz külföldi huszonegy országot képvisel. A legtöbben — harmincegyen — Görögországból érkeztek, vala­mennyien az athéni nemzeti kon­zervatórium jelenlegi és volt (Folytatás a 2. oldalon.) — A kánikula, de főképpen a csapadékhiány miatti -fokozott öntözés, locsolás jelentősen meg­növelte a vízfelhasználást — tá­jékoztatott Szekeres István, az Eszak-Bács-Kiskun Megyei Víz­mű Vállalat főmérnöke. Mint el­mondotta, ennek ellenére — bár az előrejelzések szerint egyelőre marad a száraz, meleg idő — a továbbiakban sem lesz szükség vízkorlátozásra se- Kecskeméten, se Kiskunfélegyházán. A megye- székhelyen a napi vízfogyasztás már meghaladja a 60 ezer köb­métert, ami mintegy másfélsze­rese az átlagosnak, s felkészültek a várhatóan 65 ezer köbméteres rekordfogyasztásra is. Kevésbé jó a helyzet Tiszaal- pár, Tiszakécske, valamint a két üdülőterület, Tőserdő és Kerek­domb egyes részein, ahol különö­sen a hétvégeken időszakos nyo­máscsökkenés és vízhiány lehet. Nappali locsolás: tilalmat a vál­lalat működési területén lévő te­lepülések közül egyelőre csak Szabadszálláson rendelték el, de ha tovább tart a csapadékmentes kánikula, valószínűleg hasonló lépésre kényszerülnek a tanácsok Apostagon, Dunavecsén, Szalk- szentmártonban, Tasson, Kun- szentmíkióson és Pálmonosto- rán is. Az esetleges gondok meg­előzése érdekében a megyében mindenütt szükség van a vízzel való ésszerű takarékosságra, illetve arra, hogy ahol lehetséges, Árulják a szabadföldi papri­kát, paradicsomot, uborkát, zöld­babot, de -még elkel a fóliában termelt is. Még van bőven eg­resből és meggyből, -málnából már csak itt-ott látható. Feltűnt a sárga- és a görögdinnye is, igaz, az líra vastagabb pénztár­cához méretezett... Akár az őszibaracké, amelyből láttunk 70 és 110 forintért is. A sárgabarack fogyóban van és az áru sem olyan szép. A megye három piacán gyűjtöttük össze tapasztalatain­kat. ne a reggeli és az esti lakossági csúcsfogyasztási időszákban lo­csoljanak. A Dél-Bács-Kiskun Megyei Víz­mű Vállalat főmérnökétől, Neme­re Pétertől azt tudtuk meg, hogy a működési területükön lévő 84 településen a rendkívüli meleg el­lenére eddig nincs fennakadás a Vízellátásban. Ismétlődő esti nyomáscsökkenések azonban már voltaik Császártöltésen, Soltvad- kerten, Mélykúton és Bácsalmá­A kiskunfélegyházi piac köz­tudottan az olcsóbbak közé tar­tozik. — A kiskertesek olcsóbban, a nagytermelők drágábban árul­nak — tájékoztat Csókást György- né piacfelügyelő. Az árak termé­szetesen itt is a felhozatal és a kereslet törvényei szerint ala­kulnak. Van paprika, paradicsom 18 fo­rintért és ennél valamivel drá­gábban is. A retek csomója há­rom forint. Egy budapesti vásár­ló mondja: Vízkoriátozást csak a tompát tanács rendelt el, bár — mint Nemere Péter elmondotta — cél­szerű lenne hasonló intézkedése­ket tenni más településeken is, mivel a vízművek teljes kapaci­tással üzemelnek. A vízmű vál­lalat a tartós ellátási zavarok megelőzése miatt tartja indokolt­nak, és javasolja korlátozás be­vezetését, a tanácsok viszont álta­lában akkor rendelik el ezt, ami­kor e zavarok már bekövetkez­nek. V. Z. — Az árak sokkal alacsonyab­bak itt, mint a fővárosban. S a választékra sem lehet panasz. Amire panaszkodnak a kis­kunfélegyházi ak, az maga a piac. Kinőtték már, nem ártana bőví­teni, mert az árusok sokszor a piacfelügyelet lépcsőjére kény­telenek pakolni... * Innen Kiskunhalasra vezetsz utunk. A csarnokban alig van­nak. Néhány vevővel azért ta­lálkozunk. Legtöbben paprikát és paradicsomot vesznek, bár ez utóbbi ára igen borsos — 30 fo­rint! Méltatlankodnak is páran emiatt, természetes hát, hogy javában alkudoznak. Nem sok sikerrel... Egy asszony almát árul 12-ért. Akad egy vevő, aki hajlandó vol­na több kilót venni, de amikor közelebb megy, látja, hogy fér­ges az áru. Nyolc forintnál nem hajlandó többet adni érte. Tíz­ben maradnak... — Keresik az almát, fogyott is belőle szépen. Ma ötven kilót ad­tam el, maradt egy-két kiló. — Nem a legszebb — vetem körije. — Azért ennyi az ára! — vág­ja rá. Szabó Zoltánná meggyet vesz. Az olcsóbbat, az apróbb szeműt Tizenöt forintért kínálják. — Jó lesz ez levesnek. Nagyon szeretik a gyerekek — fűzi hoz­zá. " A gyerekek biztos szeretik a sárga- és a görögdinnyét is, de (Folytatás a 2. oldalon.) # Kiskunfélegyházin szeretnének egy nagyobb piacot. ANGLIÁBA ÉS AZ NSZK-BA IS SZAlÜT A KAGE Csúcstechnológia a feldolgozásban A tavaszi mostoha idő­járás miatt jó egyhetes ké­séssel kezdte meg az alap­anyag-feldol­gozást a Kalo­csa Környéki Agráripari Egyesülés konzervgyára. Ami mégis biz­tató: a holt­szezon alatt nagyarányú 'fejlesztést és beruházást hajtottak vég­re, melynek következtében könnyebb az Itt dolgozók munkája. Íme t Főszezon a KAGE konzervgyárában. son. FÉLEGYHÁZA — HALAS — TISZAKÉCSKE Zöldség és gyümölcs a piacokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom