Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

1987. július 16. 9 PETŐFI NÉPE • 3 A Duna menti folklórfesztivál mai programja % x "V mir* >0&m< BAJA 18 óra: Folklór a fotóműVészeiben — országos pályázati anyag kiállítása a József Attila Művelődési Központban. Megnyitót mond: Várnagy István, az MSZMP Baja Városi Bizottságának titkára. Nyitva: július 30-áig. naponta 10-től 18 óráig. 18.30 óra: Az Alsó-Duna szakasz halászati szövetkezeteinek halász- léfőzö versenye a Véndiófa vendéglőben. 20 óra: A testvérmegyei táncegyüttesek baráti találkozója a Baja környéki néptáncégyüttesekíke! (Bácsbokod, Csávoly, Dá- vod, Vaskút, Nemesnádudvar). KALOCSA 18 óra: A ÍX. Duna menti folklórfesztivál bemutatóprogramja a Szabadtéri színpadon. Fellépnek: Jókai Folklórcsoport (Csehszlovákia), Podhalei Regionális Néptáncegyüttes (Lengyelország), Bagi Muharay Elemér Népi Együttes, Bajai Csitaonica Délszláv Népi Együttes, Kalocsai Népi Együttes, Szabolcs-Szaitmár Megyei Cigányegyüttes, Almeiirimi Népház Folklóregyüttese (Portugália), Marij Pamas Együttes (Szovjetunió), Anatóliai Folklóregyüttes (Törökország). Rossz idő esetén a városi tornacsarnokban. 21 óra: Utcabál az Aisztriik téren. f GAZDASÁGI RENDÉSZET BÁCS-KISKüNBAN Az alkotó, értékteremtő munka védelme Beszélgetés dr. Molnár Istvánnal, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetőjével ESTE MÁR SZÍNPADON Lengyel táncosok, népdalénekesek A Podhalei Regionálilis Nép­dal- és Néptáncegyüttes Lengyel- országból érkezett Kalocsára a folklór fesztiválra. A csoport 1955- ben alakult a Nowy Torg-i „Pod- hatamska” Népművészeti és Mű­vészeti Szakszövetkezet támoga­tásával. Előadásukban láthatjuk majd a Spisz hegyilakók (gorá- lok) dalait, táncait és zenéjét (például a spiska polkát, a csár­dást, a niedzwdedz-t.) Az együttes több mint húszéves fennállása alatt számos rádió- és televízió­műsorban szerepelt. Elvitte a tát­rai gorálak hagyományait a Szov- . jetunióba, az NDK-ba. Csehszlo­vákiába, Belgiumba. Hollandiába, Bulgáriába, Svédországba, Algé­riába és az USA-ba. Az együttes művészeti vezetője: Jozef Bunda. A Csitaonica A bajai együttes áz idén ün­nepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. A felnőttcsoport negyvenöt tagot számlái. Érde­kesség, hogy nemcsak fiatalok, hanem 70—80 esztendősek is fel­lépnek. Az együttes gondot fordít az után,pótlásra. A vidám „pré- lók” során több generáció táncol, énekel, beszélget együtt a műsor­ban. Népszerű darabjaik: a bu- nyevác lakodalmas, a farsangi népszokások, az aratásról és a szüretről „hozott” életképek. Ha­gyományőrző kategóriában két­szer kaptak arany minősítést, A felnőttcsopant többször részesült a Szocialista Kultúráért kitünte­tésben. Jártak már Bulgáriában, Franaiaországban, s több alka­lommal Jugoszláviában. A Csitao­nica Délszláv Népi Együttes fel­nőttcsoportjának vezetője: Csilics Sándor, a kiscsoport vezetője: Jerkovics Mária. B. T. ŐSSZEL: III Környezet­technológiai szimpózium A* építők székhazában i* osztrák Zentralsparkasse and Kommerzlalbank Wien vezetői tegnap környezet­védelmi könyv- és filmbe­mutatót tartottak a sajtó képviselőinek. Heinz Offendeck, a bank Igazgatója mutatta be azt a napokban megjelent köny­vet, amely összefoglalja a Béesben tavaly megrende­zett kelet—nyugati környe­zőt védelmi szimpózium elő­adásait. Tíz ország szakem­berei tanácskoztak az or­szághatárokon átterjedő I különböző szennyeződések «jlenl közős védekezések technológiájáról. A most bemutatott kötetben szere­pel Kapolyi László ipari miniszter és Abrahám Kál­mán államtitkár, az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnö­kének előadása is, ' Bejelentették, hogy ez év •September 36, és október 2. * tavalyi bécsi szimpózium folytatásaként magyar—osztrák kör- nyezotteeimológiai tanács- «»ást rendesnek Budspes- <en- A nemzetközi megbe­szélésen a magyar és az «•ztrák környezetvédelmi szakemberek, vállalati kép- viselők mellett Men lesz- »ek a KGST-országok kül­döttel Is. A mintegy 506 résztvevő elsősorban az országhatárokon átterjedő »**- és ievegősseányesődé- *ek elleni közös védekezés- mi tanácskozik. ■ssli AMARILLA KÓRHÁZAT ÉPÍT... Meggyógyultak a gyermekbaleset sérültjei Bizonyára sokan emlékeznek az április 14-én, Kecskeméten történt balesetre; egy teherautó óvodásak közé rohant. A kétéves Válik Misiké a kórházba szállítás után néhány perccel meghalt, édesanyja, aki a második gyerme­két vártai, súlyosan megsérült. Még négy kisgyermek — Piattner Amarilla. Andó 'Éva, Tímár Krisztina és Szabó Klára — ke­rült be a kecskeméti Hollós Jó­zsef kórház baleseti-sebészeti és intenzív osztályára. Az eset mindenkit megrendített. Napokig másról sem beszéltek az emberek. Vártáik a híreket a gye­rekek állapotáról. Aztán belefe­ledkeztek újra a hétköznapokba. Majd jöttek az újabb balesetek, az autós kor szomorú velejárói. Piattner A marii la koponya­csont-sérülést és agy zúzód ást szenvedett. Szüleinek tizenhét na­pig kellett várniuk, mikor végre kislányuk kinyitotta a szemét. Eszméletre tért! Újabb harmincöt nap telt el, amikor a gyerek újra normálisan, minden segédeszköz nélkül lélegzett! Még húsz nap, és Amanilláit hazaengedték a kór­háziból. Édesanyja állandóan vele van. Vigyázza minden lépését Erre szükség is van. hiszen Amarilla az eszméletlen állapot és a het- venmapos fekvés után még min­dig bizonytalanul jár. Látogatá­somkor lent vannak az ötemele­tes ház mögötti téren. Amarilla kis társnőivel játszik, és bizal­matlanul méreget amikor édes­anyjához lépek. Távolabb, megyünk beszélgetni, ám az édesanya szeme mindig a gyereken. — Nem szeretném, ha meghal­laná. miről beszélgetünk. Szeren­csére, nem emlékszik a 'balesetre, csak a kórházra. Ügy tudja, hogy tüdőgyulladása volt Megyénkben a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett is­mertté vált bűnesetek száma évente mintegy 1500. E bűncse­lekmények között a lopások és a betöréses lopások előfordulása a meghatározó, a cselekmények több mint 70 százalékát teszik ki. Ezért volt különösen indo­kolt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon is a gazdasági rendészet létrehozá­sa, amely hamarosan megkezdi tevékenységét. A jelenlegi hely­zetről készítettünk látleletet dr. Molnár István rendőr őrnagy- gyal, a megyei rendőr-főkapi­tányság népgazdaság- és társar dalmitulajdon-védelmi osztá­lyának vezetőjével. — Miként ítélhető meg most a népgazdaság védelmének helyzete? — Bács-Kiskunban elégedett­ségre semmi okunk, még akkor sem, ha egy ideig csökkent __ a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények száma. Ma már ugyanis megjelentek az alapo­san összefonódott, szervezett bűnelkövetők, akik akár gazdál­kodó szervezeteken belül is ké­pesek viszonylag hosszú időn keresztül leleplezés nélkül „mun­kálkodni”, s igen nagy károkat okozni. Egyes helyeken — erre már Bács-Kiskun megyei példa is akadt — a gazdálkodás folya­matába épült be a bűncselek­mény. ' — Hol vannak a fő veszély- források? — Megyénkben a legfertőzöt­tebb és legveszélyeztetettebb ágazat a mezőgazdaság, ahol az ismertté vált 'bűncselekmények egyharmada történik. Hasonló a helyzet a kereskedelemben is, bár az ottani cselekmények sú­-lya kisebb, mint & mezőgazdaság­ban. Az ipar e két ágazatot kö- . veti, míg a többi ágazatot érin­tő bűncselekmények előfordu­lása nem számottevő. Egyre töb­ben vétenek a közélet tisztasága ellen is. Ám itt az ismertté vált bűncselekmények száma lénye­gesen elmarad a ténylegestől. Vagyis a jogbiztonság és a la­kosság bizalmának megtartása megkövetelte, hogy létrehozzunk egy olyan csapatot, amely gyors felismerésre és reagálásra ké­pes. A mozgékony, operatív gaz­dasági rendészet könnyebben támaszKodhat a napi lakossági bejelentésekre, mint egy nagyobb szervezet. A gazdálkodó egysé­gektől azt várjuk, hogy idejében jelezzék a termelés, a szerződé­ses és üzleti kapcsolatok folya­mán észlelt jogsértéseket. — Az állampolgárok segít­ségére számitanak-e? — Szükségét látjuk egy tanács­adó testület létrehozásának hoz­záértő, tapasztalt emberekből, főként gazdasági vezetőkből. Véleményükre támaszkodva, se­gítségükkel is szeretnénk jobban eligazodni a felmerült kérdések­ben, kiszűrni azokat a jelensé­geket, folyamatokat, amelyekbe a büntetőjog eszközeivel célsze­rű beavatkozni. Számítunk az állampolgárok segítségére, a lakossági bejelentésekre. Ki­vizsgálásukra -minden esetben intézkedünk. — Minden szövetkezet és vállalat fokozott kötelessége a közös tulajdon őrzése. Erre hathatósabban ösztönöznek majd a jövő év elejétől meg­jelenő jogszabályok is. De van-e már most változás? — Mintegy két éve még igen sok bajunk volt például az ál­latkihelyezési szerződésekkel. A két fél egyike sem tudta olykor­olykor, hogy mit vállal, mit ír alá. Természetesen ez a gaz­dálkodó szervezeteket minősíti elsősorban. Azóta kidolgoztak egy olyan rendszert, amellyel lé­nyegesen csökkentek a fegyel­mezetlenségből, szerződési kul- türálatlanságból eredő problé­mák. Persze ez még nem jelen­ti azt, hogy minden rendben len­ne. Ugyanis helyenként igen la­za a számviteli, bizonylati rend, s olykor-olykor még egy ellen­őrzést sem lehet lefolytatni. Ez pedig kifejezetten ösztönöz a bűncselekmények elkövetéséré. — A társadalmi tulajdon védelme mellett képesek lesz- nek-e kellő figyelmet fordí­tani a karácsotokra, a munka nélkül nagy jövedelmeket szerzőkre? — Munkánk középpontjába mi a szervezetten elkövetett, a gazdálkodás folyamatába épülő, nagy kárt okozó cselekménye­ket, s pekulációs tevékenységet, a fogyasztóik érdekeit, a termé­ket, spekulációs tevékenységet, kék minőségét sértő, valamint a korrupciós bűncselekmények megelőzését, felderítését, meg­szakítását állítottuk. De a nép­gazdaság védelme, a társadalmi tulajdon elleni bűnözés vissza­szorítása feltétlenül igényli a bűnözés más irányainak napra­kész figyelemmel kísérését, az új elkövetési módszerek gyors megítélését és a helyzet folya­matos elemzését is. Minden bűn- cselekményt, - információk hiá­nyában, továbbra ’ sem tudunk felderíteni, de élünk majd a büntetőjogi felelősségen kívüli felelősségrevonások eszközeivel is. — Megyénk Idegenforgal­ma folyamatosan fejlődik. Ehhez kapcsolódóan növek­szik a bűnözés lehetősége, s annak az esélye is, hogy kül­földiekkel bővül az elköve­tők kőre. ■— Intézkedéseink ezen a terü­leten elsősorban a nemzetközi vonások érvényesülésének meg­akadályozását, valamint a kábí­tószer-fogyasztás meggátlását célozzák. Az idegenforgalommal összefüggő bűncselekmények kö- zött nálunk elsősorban a deviza- és vámbűntettek a meghatáro­zók. Sajnos tény, hogy ezen be­lül a szabálysértések és a bűn­cselekmények száma egyformán dinamikusan növekszik. Jelen­tősen, egyes helyeken többszörö­sére emelkedett az ilyen cse­lekmények elkövetési értéke is. A pénzhamisítások előfordulá­sa szerencsére nem jellemző Bács-Kiskunban. Legutóbb 1984- ben észleltünk megtévesztésre komolyan alkalmas forinthami­sítást. Korlátozzuk, megszüntetjük a külföldi állampolgárok illegá­lis árusító tevékenységét is. Egyes településeken a tanácsok külön elárusáitóhélyeket jelöltek ki és a piacokra jellemző helypénz szedésével elősegítették a devi­zahatósági szabályok megsze­gését. Ez az állapot és gyakorlat tarthatatlan, ugyanis nemcsak a jogszabályokat sérti, hanem le­hetőséget teremt súlyosabb bűn- cselekmények elkövetésére is. Ezért a tanácsok árusítást tiltó táblákat helyeznek el az eláru­sítóhelyeken. A rendőrség más hatóságok bevonásával is foko­zottabban fogja ellenőrizni a tiltó rendelkezések "betartását és a szabályszegőkkel a legszi­gorúbban fogunk eljárni. — Mit tekintenek tevé­kenységükben a legfonto­sabbnak? — Úgy ítéljük meg, hogy mun­kánk nem korlátozza, nem aka­dályozza az egészséges vállalko­zói magatartást a gazdasági élet egyetlen területén sem. Intézke­déseinkkel segíteni akarjuk a társadalmilag hasznos és a tel­jesítményekkel arányban álló jövedelemszerzést. A munka nél­kül szerzett jövedelmek forrá­sait viszont igyekszünk feltárni, és ezzel az élősdi haszonélvezők­nek, a harácsoló, korrupt .spe­kulánsoknak a dolgát ugyancsak megnehezítjük. Legfontosabb cé­lunk az, hogy a gazdasági ren­dészet védje a nyugodt, alkotó, értékteremtő munkát, sajátos eszközeinkkel segítsük elő a po­litikai és gazdasági elképzelé­sek maradéktalan megvalósítá­sát. Tuza Béla Amarilla odafönt, az ötödik emeleti Jaíkásban legéből kórhá­zat épít. Itt, a téren, a fűre terí­tett pokrócon kis társnőivel „Csapd le, csacsi !”-<t játszik. A .többi gyerek tudja, mi itör.tént vele, ám azt is tudják, hogy er­ről nem szabad beszélniük. Ama- rdlla értelmi képességei nem vál­toztak. Logikusan cselekszik és beszéli, csupán a hangja rekedtes a baleset utáni gégecsőműtét kö­vetkeztében. Természete azonban megváltozott: a nyugodt, szolid 'kislányból ideges és néha agresz- szív gyerek lett. Édesanyja úgy véli. azért ilyen, mert mindenre emlékszik „azelőtitröil”, és semmi sem megy úgy neki, mint „ak­kor”. Nem szaladhat a többi gye­rekkel és egyelőre még járás köz­ben is el kell viselnie a derekán édesanyja vigyázó kezét Tímár Krisztinát és Szabó Klá­rát a baleset után. néhány nappal már 'hazaengedték a kórházból. 'Két hónap múltán gyógyultan tá­vozott. Válik. iMihálymé is. Ezután következett Amarilla és utána két héttel haza vihették szülei Andó Évikét is. Amárilla édesanyja a Hollós Jó­zsef kórház baleseti sebészetének és intenzív osztályának orvosairól és ápolónőiről beszél, akik ■ lelki- ismeretes munkájukkal a lehető legtöbbet tették ezért, hogy a ,.csoda” bekövetkezzen. Mert vé­leménye szerint csodával határos, hogy a kislány a sérülés és a hosszú kómás állapot után ismét majdnem egészséges. A balesetet természetesen bíró­sági tárgyalás követi. A kecske­méti 'bíróság augusztusban álla­pítja meg. mennyiben felelős a gépkocsit vezető Jávorka József a tragédiáért. Tóth Margit VÁROSI FÁK (Somos Lásxló felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom