Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

m% íüs«í te m petofí Nips m e A MIKI EGÉRREL KEZDTÉK — HARMINCÉVES A TV-HÍRADÓ — A KOLDUSDIÁK KECSKEMÉTRŐL Kis magyar tévétörténelem írják a nálunk néhány évti­zede még a hihetetlen, a ki tud­ja mikor megvalósuló álmok kö­zé tartozó televízió (távolbalátó) történetét. Évfordulókra emlékezünk az Idő gyors száguldásán ámul­dozva. A napokban volt fél évszáza­da, hogy a Tungsram gyár egyik laboratóriumából a Miki (akko­riban: Micky) egér képét egy másik laboratóriumba továbbítot­ták. Hazánkban először sikerült elektromos úton szétbontani egy képet és másutt összerakni. Háromévi kísérletezés után •örülhettek a sikernek. Készülé-. kük a másodperc törtrésze alatt szedte pontokra, sugározta elekt­romos energiává alakítva, majd a szomszédos épületben szemmel követhetetlen gyorsasággal — az egymás után érkező jelekkel az egyidejűség látszatát keltve — újból képpé formálta. A néhány év múltán kialakított kísérleti 'vevőkészülékek 30 elektroncsővel működtek. Közben a második világháború részben gyorsította, részben lassította a fény és •elektromosság kapcsolatának, a távolbalátás technikájának fej­lesztését. Televicephonnal kezdték Már számolták a néhány éven belül jelentkező televíziós igé­nyekkel. Így pontosította Ortutay ‘Gyula 1947 januárjában a rádió­előfizetést ajánló „Már a jövő hé­ten megindulhat otthonában a távolbalátás” jelmondatot. A ki­váló néprajztudós és művelődés­politikus már nyilatkozata előtt aláírta a Televicephon nevű ké­szülék megrendelőjét. Még ab­ban az éviben — március 25-én — a Rádió I-es stúdiójában ki is próbálják. Lévai Béla kitűnő összeállítá­sából (A rádió és televízió kró­nikája 1945—1978) tudható az el­ső hazai — a fővárosiak nagy­képűségét is kifejező — televíziós vicc. A Rádióújság szerint 1948 tavaszán így örvendezett valaki: „Hallottad, megvan már a ma­gyar televíziói Tegnap este vol­tam egy pesti színház premier­jén és egy vidéki előadást lát­A Minisztertanács 14/1987. MT. számú rendelete értelmében 1987. július 1-jé tői megalakult az új, egységes adóigazgatási szervezet — központi szerve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal —, amely szervezetileg a Miniszter­tanácshoz tartozik, felügyeletét a kormány a pénzügyminiszter útján látja el. A jövőben a vál­lalatok, szövetkezetek, valamint a kisvállalkozások adóvizsgálata és ellenőrzése mellett a lakossá­got terhelő adók közül az általá­nos jövedelemadó, a forgalmi ladó igazgatása és ellenőrzése is a hivatal és területi szerveinek feladata lesz. Kivételt képeznek ez alól az úgynevezett tárgyi adók (például' a házadé, gépjár­műadó, ebadó). Az ilyen jellegű ügyeket július 1-jét követően vál­tozatlanul a tanácsok intézik. E változással1 a korábbinál egy­ségesebb adóigazgatási és -ellen­őrzési rendszer alakul k,i. 1987. július 1-jétől megszűnt aiz Ellen­őrzési Főigazgatóság és területi apparátusa. Az új hivatal az El­lenőrzési Főigazgatóságból, annak területi szerveiből, a tanácsi adó­megállapító hivatalból, valamint a megyei illetékhivatal adóellen­őrzéssel' foglalkozó részlegéből .Jött létre. De ők vették át a me­gyei tanácsoktól azokat a felada­tokat, hatás- és ügyköröket is, amelyeket eddig a pénzügyi osz­tályon a lakossági adók másod­fokú ügyeiként intéztek. Az új adóigazgatási szervezet tehát hármas tagolódású lesz: Az első lépcsőfokot a Bács- Kiskun Megyei Adófelügyelőség képezi, amely Kecskeméten — egyelőre — négy helyen: a Hor­váth Döme u. 14., a Zimal L. ut­ca 3,, a Katona József tér 8. szám alatti irodaépület U. emeletén, valamint 1987. október 1-jétől a Klapka utca 34. szám alatti iro­daház II. és III. emeletén műkö­dik. Természetesen a jobb infor­mációszolgáltatás érdekében egyes vidéki városainkban (Ba­ján, Kalocsán, Kiskőrösön, 'Kis­kunhalason) ügyfélszolgálat ke­retében állnak rendelkezésre. Az új megyei adófelügyelőség tehát az általános jövedelemadót, forgalmi adőt fizető lakosság el­ső fokú adóhatósága. Itt vetik ld július 1-jétől az általános jövede­lemadót és a forgalmi adót is itt állapítják meg. (Az adóreform bevezetését követően a lakossá­got terhelő általános forgalmi adót tarn...” A későbbi színházi köz­vetítéseknek köszönhetően is nyilvánvaló, hogy némely fővá­rosi együttes örvendezhetne, ha egy jó vidéki előadást produ­kálna. Már nem kísérleti... 1954. szeptember másodlkán bemutatkozott a magyar televí­zió a mezőgazdasági vásáron. Ha­marosan a Corvin Áruházban is láthattak néhány napig helyi tévéműsort. Az első közvetítő kocsiját Angliában vásárolták. 1957. május elsején kezdődtek meg a nyilvános próbaadások. Három hét múlva a Bánk bán operát sugározták élő adásban a Népköztársaság úti palotából. Újabb és újabb műsortípusok honosodtak meg 1957 nyarán. Jú­lius másodikán láthatták" a Bu­dapest környéki tévétulajdonosok a Televízió Képes Híradóját. Ma- tuz Józsefné szerkesztette. Közölt hazai és külföldi filmriportokat, sporttudósitásokat. Ott volt a ka­mera Sós Imre temetésén, egy dunai csónakversenyen. Az intézmény nevét 1957. augusztus 18-án változtatta meg a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány. E naptól: Magyar Rá­dió és Televízió. A kísérleti jel­ző a ‘következő esztendő márciu­sában került el a műsorok elől. Az esti képes magazint 1958 ta­vaszától említették tv-híradó­ként. A hazánkban 1951 áprilisában működő 130 ezer televíziókészü­léken sok ezren nézték az első moszkvai kapcsolást, a Gagarin fogadtatásáról készített riportot. Az Intervízió is közvetítette 1962 márciusában az első magvar téviéstúdió-openaelőadást, Ko­dály Háry Jánosát Tudósítás Félegyházáról Kecskeméten már a harmin­cas évek közepén írtak a helyi lapok az új találmányról. Jó lesz-e a színháznak, ha a mozin kívül a távolbalátóval is vetél­kedni kell? — erről írt vezér­cikket a Kecskeméti Lapok bel­ső munkatársa. Hírt adtak a 'bu­dapesti nemzetközi vásáron ren­és személyijövedelemadó-ügyeket ugyancsak itt intézik. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága (Kecskemét, Árpád .krt. 4.) változatlan feladat- és'ha­táskörrel végzi eddigi munkáját. Ide a vállalatok, szövetkezetek és kisváillailkozások ügyei tartoznak. Ugyanakkor az Igazgatóság lesz az adóíelügyelőségek ügyeiben a másodfokon eljáró hatóság. Ez azt jelenti, hogy itt bírálják el a megyei adófelügyelőség által I. fokon kiadott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket és egyéb jogorvoslati kérelmeket is. A harmadik lépcsőfokot maga az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Budapest) jelenti, amely az egész ország területén szerve­zi és irányítja az adóhatósági munkát. E hivatal a vállalatok, szövetkezetek és kisvállalkozá­sok ügyeiben másodfokon eljáró szerv, ide lehet tehát fellebbez- ■ ni. Ugyanakkor hozzájuk tarto­zik az Adófelügyelőség által első fokon intézett ügyek ellen be­nyújtott felülvizsgálati kérelmek elbírálása is. Az adófizetés rendje július 1- jétől változatlan marad. Az új szervezeti egységek a régiek jog­utódai. Ugyanúgy és ugyanakkor kell 'befizetni tehát minden érin­tettnek a különböző adókat, ahogy az átszervezést megelőzően. Az adóigazgatási szervezet cél­ja az átállással' járó feladatok zökkenőmentes megoldása, s ez­zel párhuzamosan az ügyfelek ki 7 fogástalan, hibamentes kiszolgá­lása. S. M. dezett bemutatóról, az angliai tévéműsorokról. Harmincegy esz­tendeje csodálhatták először Bács-Kiskun székhelyén a kép­ernyőn látható riportokat. 1958. szeptember 14-én már egy megyénkben készült tudósítást bírált T.. I. hajdani kollégánk. „Jó két hete nem gondolták a kiskunfélegyházi Vörös Csilláig Tsz tagjai, hogy az egész évben derekasan végzett munka után színészkedniök is kell.” Néhány kritikai megjegyzés után Így ösz- szegezte véleményét az újságíró: „az adás lányegében híven tük­rözte a Vörös Csillag Tsz tagsá­gának gondtalan életét... A sze­repléshez egyébként szürke ru­hában kellett megjelenni, és az ő gazdagságukat bizonyítja, hogy ennek nem volt akadálya”. Lapunk örömmel tudatta két hét múltán: A postagon tévét nyert egy lottózó. „Ez már a má­sodik készülék a községben.” „Az országban először az Al- pár-Polyák-telepi diákok kap­tak tévét a tanyai Iskolások kö­zül” — tudatta 1959. június 23-án a Petőfi Népe. Dicsérték a kezde­ményezőt, Judik Menyhért taní­tót. A Rádió és Televízióújság kü­lön is felhívta a figyelmet 1959 áprilisában a kecskeméti Kol- dusdiák-előadásra. Ismereteim szerint ezt a produkciót közvetí­tették először a megyeszékhely­ről. Van már körzeti, városi V. Zs. kollégám 1964-ben már arról töprengett, hogy mit jelent a falunak a televízió, a nagy tö­megkommunikációs intézmény­nek a falu. Alpári tapasztalatai indították el gondolatmenetét. Már 72 készülék talált gazdára a Tisza-menti faluban. A hatvanas évek végétől köz­lünk több-kevesebb rendszeres­séggel tévékriitikát. Tíz éve körzeti, néhány hónap­ja városi stúdió ad hírt tájha­zánkról, Kecskemétről. Ki gondolta volna fél évszáza­da, amikor a Miki egér képe föl­tűnt egy kezdetleges monitoron az újpesti gyár egyik laborató­riumában? H. N. Családi vetélkedő „A siker titka a család” címmel országos vetélkedőt rendez az egészségkultúrá­ról az Országos Egészségne­velési Intézet — a Hazafias Népfront és a Magyar Vö­röskereszt - közreműködésé­vel — többgenerációs, közös háztartásban élő, gyermeket nevelő családok részére. A rendezvény a családok testi, lelki, szociális ki­egyensúlyozottságának és egészséges életvezetésének jelentőségére kívánja fel­hívni a figyelmeit A kiesé­ses rendszerű, ötfordulós, kvízszerű játék főbb téma­körei: a család szerepe az összetartozás, a szolidaritás, az érzelmek alakításában, a nevelésben, az ápolásban, a gondozásban, a munka­megosztásban, a gazdálko­dásban, az otthon megte­remtésében, a szabadidő felhasználásában, a beteg­ségek megelőzésében és az egészség megőrzésében. A verseny első öt helye­zettje 200 ezer, 150 ezer, LOO ezer, 50 ezer, illetve 25 ezer forintos pénzjutalom­ban részesüli. A vetélkedőre — amely­nek döntőjét december 27-én a televízió is közve­títi — a sajtóban július 27-ét követően közzétett rejtvények helyes megfejté: sértek beküldésével, vala­mint az augusztus 29-én a Népstadionban megrende­zendő családi fesztiválon lehet benevezni. Jöjjön Bugacra, megmutatjuk, amit a turisták sem láthatnak! SÉTA AZ 0SBORÚKASBAN! JÚLIUSBAN MINDEN VASÁRNAP 9 ÖRAKOR Kecskemétről, az Erdei F. Művelődési Központ élői KOL0NBVSZ INDUL BUGACPUSZTÁRA Jelentkezés: a busz indulásáig, a Puszta tour istnál, (Szabadság tér 2.). 1643 MEGALAKULT AZ ŰJ ADÓHATÓSÁG Népszerű a majsai strand A napról napra szép llő ldskuomajanl fürdőben mindig élénk « forgalom. Egyre több külföldi ja megkedveli a gyógyító vizet. Most, -irAntirni« idején, még hétköznap is több gátat ezer ember lubickol na* pozik, játszik és gyógyul a kellemes környezetben, (Pásztor Zoltán felvétele!) „Sínre raknak” sok különvonatot Mit kínál a kecskeméti MÁVTOURS-iroda ? • Fogadják az ügyfeleket a MÁVTOURS kecskeméti Irodájában. (Méhes! Éva felvétele) Két esztendővel ezelőtt Buda­pesten alakították meg a Magyar Államvasutak utazási irodáját, a MÁVTOURS-at, azzal a céllal, hagy felkeltsék & figyelmet a hát­térbe szorult vonattal való uta­zás előnyeire. Azóta huszonhét MÁVTOURS- iroda nyílt országszerte, a legu­tóbbi Kecskeméten. Az Iroda munkatársával, Gór Józseffel, és a szegedi közönségszolgálati iro­da idegenfargailmi szervezőjével, Zsiga Sándorral beszélgettünk munkálj okról. — Miben különbözik a hazánk­ban működő utazási irodáktól a MÁVTOURS? — Csaknem másfél évszázados utaztatási tapasztalattal rendelke­zik a MÁV, s ml ezt szeretnénk hasznosítani. Sikerült is olyan programokat kidolgoznunk — bél­és külföldieket —.amelyek a kü­lönféle létszámú csoportoknak ed­dig ismeretlen, vagy kevésbé is­mert úticélókat kínálnak. A kü­lönböző létszámon van a hang­súly, mivel más járművek eseté­ben a létszám felső határa meg­határozott Ez az első számú új­donságunk. A másik, hogy külö­nös gondot fordítunk a többgyer­mekes családok, valamint az Idő­sebbek utaztatására. Mindig ol­csó és színvonalas programokat igyekszünk összeállítani. Azt már talán felesleges is hozzátennem, hogy a MÁV-dolgozókat külön kedvezményben részesítjük — mondotta Zsiga Sándor. — Kecskeméti irodánk a Hor­váth Döme utcában kapott he­lyet Annak ellenére, hogy nem a megyeszékhely centrumában vagyunk, egyre többen felkeres­nek .bennünket — fűzte hozzá .Gór József. — S mert Kecskemé­ten vagyunk, természetes célunk a bugaci nosztalgia-vonat iránti érdeklődés felkeltése is. Erre szük­ség van annak ellenére, hogy a külföldi turisták már rég felfe­dezték ezt az érdekességet. Sű­rűbben kigördül majd a kisvonat Jakabszállás, Bugac felé. — Milyen egyéb szolgáltatásaik vannak? — A nyáron víkend-különvo- •natokat indítunk Gyulára, a vár- játékokra A Szegedi Smbadtéri Játékokra is több különvonatot szeretnénk „sínre rakni”, olyano­kat, amelyek megvárják az elő­adás befejezését. Jegyet is szer­zünk az előadásokra. — Külföldi ajánlataik? — Bulgáriába és Erdélybe szó­ló utakat javaslunk elsősorban, növel ezek iránt eddig is nagy érdeklődést tapasztaltunk. A ná­lunk jelentkező csoportok, mun­kahelyi kollektívák, brigádok, is­kolai osztályok igényelt 'is ki tud­juk elégíteni. A kéréstől számí­tott 48 órán beiül pontos áraján­latot adunk, a kért utat és prog­ramot pedig két héten belül visz- szaigazoljuk. — Az utazási irodák árai nagy­jából azonosak. Hogyan tud a MÁVTOURS kevesebbet kérni? — Ezen a ponton „lép be” utaz­tatási tapasztalatunk, amit ki­használunk útvonalaink kialakí­tásánál. Például az említett er­délyi programjainknál utasaink nem a főtéri szállodákban alsza­nak, hanem a belőle nyíló utcák­ban lévő azonos színvonalú, ol­csóbb szálláshelyeken. Ez ügy­ben a vasutas kapcsolatokat is ki­használjuk. ' — Mi az, amit csak önök tud­nak nyújtani? — Nemzetközi vonatokra uta­zás előtt akár hatvan nappali ki­adjuk a vonatjegyet, amit az Igénylő az irodánkban meg is vár­hat. Vasúti témában teljeskörű információval szolgálunk, tele­fonjaink úgynevezett MÁV-tele- fonok, melyek közvetlen kapcso­latokra adnak lehetőséget. Sebneci Katalin SZUAHÉLIÜL TANUL AZ EXPEDÍCIÓ Teleki Sámuel nyomdokain „Zöld utat” jeleznek a kelet­afrikai országokból a magyar Áf- rika-expedíciónak, amely Teleki Sámuel világhírű expedíciójának 100. évfordulója alkalmából tu­dományos kutatóútra indul no­vemberben a fekete kontinensre. Miiként dr. Gábris Gyula, az ELTE természetföldrajzi tanszé­kének adjunktusa, az expedíció- vezetője elmondta: megérkeztek az első válaszok az afrikai híva- ‘ talos szervektől, tudományos in­tézményektől. A nairobi egyetem például közölte: földtudományi szakembereik néhány napon át - részt vesznek a kutatók munká­jában. A zairei Bukavu város fő­iskolájának munkatársai a Vi- runga-vulkáncsoporthoz kísérik el a magyar szakembereket, és ottlétük idején háromnapos tu­dományos tanácskozást rendez­nek azért, hogy megbeszéljék ku­tatási módszereiket, tapasztala­taikat. . Itthon a Művelődési és az Egészségügyi Minisztérium, to­vábbá számos tudományos inté­zet, ipari, mezőgazdasági és ke­reskedelmi vállalat támogatja az Eötvös Loránd Tudományegye­tem, a Magyar Földrajzi Társa­ság és a Magyar Földrajzi Gyűj­temény szervezte kutatóutat: a többi között speciális felszerelé­sekkel, élelmiszerekkel látják él a csoportot. A Novotrade Rész­vénytársaság anyagiakkal és szer­vezési tapasztalatokkal segíti az-, expedíció tagjainak felkészülését. A MALÉV díjtalanul szállítja őket Dar es-Salaamba, afrikai út­juk első állomáshelyére. . A lí tagú kutatócsoport — geo­lógus, földrajzos, botanikus, zoo­lógus, néprajzkutató, térképész, . nyelvész, orvos, televízió-opera­tőr — javában készül a hosszú útra. Az expedíció egyik tagja Füsi Nagy Géza, az ELTE általá­nos és alkalmazott nyelvészeti •tanszékének munkatársa — aki ez év első negyedében Tanzániá­ban, ösztöndíjasként tanulmá­nyozta a szuahéli nyelvet, és meg­alkotta az első szuahéli—magyar és magyar—szuahéli szótárt — a helyszínen készítette elő a cso­port útját, hazatérése után pe­dig szuahéli nyelvre tanítja majd kutatótársait. Tanzániában ugyanis ez a hivatalos, állami nyelv, és Kenyában, Ruandában, Ugandában, Zaire-ban is sokan beszélik. A vállalkozásban részt vevők ' Kelet-Afrikában felkeresik azo­kat a vidékeket, amelyeket Te­leki Sámuel expedíciója fedezett­fel a tudományos világ számára. Bejárják azokat a területeket is, amelyeket Teleki ék, és az őket követő más kutatók nem, vagy csak részben tártak fel. Tanzá­nia területén a Pangani folyó völgye mentén érik el a Kili­mandzsárót és a Meru-hegységet, a Viktória-tavat, a Maszáj-föl­det. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom