Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

1987. június 11. • PETŐFI NÉPE • 5 EREDMÉNYES PIACKUTATÁS A FAIPARBAN KÉTSZÁZ PÁLYÁZÓ A Kiváló vállalat cím ma is vonzó Új kereskedelmi partner Franciaországban A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, Barányi László a napokban piackutató úton járt a Né­met Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szervezésé­ben. Elmondja, hogy a néhány napos kiruccanás eredményes volt, de mielőtt az ottani konkrét megállapodásokra rátérnénk, tájékoztat a gazdaság eddigi exporttörekvéseiről. — Tavaly 138 millió forint értékű faipari terméket szállitottunk tőkés ex­portra, főként Ausztriába, NSZK-ba és Svájcba. A szocialista országok kö­zül régi partnerünk Jugoszlávia. Legin­kább fenyőt és nyárfát szállítottunk papírgyártás céljára. Fenyőből például 72 ezer űrmétert exportálunk Ausztriá­ba és Jugoszláviába. Déli szomszédunknak uszályokon szállított az erdőgazdaság. Tavaly 18 ezer űrmétert, az idén megemelik a kontingenst. A jugoszláv kapcsolat tar­tósnak bizonyul, ezért épül több millió forintos költséggel Solton egy uszály­berakó kikötő. A piackutatásnak és a minőségi követelmények betartásának köszönhetően, tavaly 20 százalékkal több faárut szállítottak külföldre, mint az előző évben. Az idei elképzelésekről így nyilatko­zik: — Megközelítően szintén 20 száza­lékkal szeretnénk növelni külföldi szál­lításainkat. Ennek érdekében utaztunk a külkereskedelmi vállalat képviselői­vel a Német Szövetségi Köztársaságba és Franciaországba. Megjegyzem, ez utóbbi országban eddig még nem volt partnerünk. Sikerült kapcsolatba lépni már előzőleg egy jelentős francia cég­gel. Mindezekhez hozzá kell azt is ten­ni, hogy a nyugatiak egyre magasabb JAVULÓ ELLÁTÁS ÉS EXPORT Lengyel mezőgazdaság Jó év volt a tavalyi a lengyel mező- gazdaságban. A termelés, állandó ára­kon számolva, az 1985. évihez képest 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a növénytermelés 6 százalékkal, az ál­lattenyésztés pedig valamivel több mint 3 százalékkal nőtt. Gabonából 25 mil­lió tonnát, burgonyából 39 millió ton­nát, cukorrépából 15 millió tonnát (eb­ből 1742 ezer tonna cukrot gyártottak),' repcéből pedig 1,4 millió tonnát takarí­tottak be a múlt évben. A zöldségfélékből a termés 5,3 millió tonna (16 százalékos növekedés), a gyümölcsfákról nyert gyümölcsből 2,3 millió tonna (ebből az alma mintegy 2 millió tonna), a bogyós gyümölcsökből 0,5 millió tonna, ezen belül földieper­ből 265 ezer tonna volt. Ez utóbbi ter­mesztésében a világon a második he­lyen áll Lengyelország. A mezőgazdasági terméseredmények jól látszanak az élelmiszerpiacon is. Megfelelően működik a kínálat és ke­reslet elve alapján szabályozott gyü­mölcs- és zöldségpiac. Kisebb mérték­ben vonatkozik ez az állati eredetű ter­mékek piacára is. A hús és a húskészít­mények kivételével megszüntették a jegyrendszert. De a jegyre történő érté­kesítéssel párhuzamosan szabadpiaci áruértékesítés is létezik. Itt az árak nem térnek el a kirívóan a jegyre kapható termékek állami költségvetésből dotált hivatalos áraitól. Végeredményben a múlt évben Lengyelországban az egy lakosra számított húsfogyasztás 66 kg volt, ami, ha figyelembe vesszük a 80- as években bekövetkezett népesség- szám-növekedést (mintegy 2 millió fő), megfelel a 70-es bőséges évek termelési szintjének, amikor Lengyelország évente 9 millió tonna takarmányt im­portált. Figyelmet érdemel a lengyel mező- gazdaságnak a tudományos és az ag­rártechnikai innovációk iránti nagy fel­vevőképessége. Vonatkozik ez a vetés- szerkezetben végbement kedvező vál­tozásokra, #z új, nagyobb terméshoza­mú és tartósabb gabonafajták termesz­tésbe való bevezetésére, a termeléke­nyebb sertés és baromfi keresztezett fajták — kisebb mértékben szarvas- marhák — meghonosítására. A műtrágya-felhasználás növekedé­sével nagyobb a termesztett növények • Térdig a búzában. 1986-ban 25 millió tonna gabona termett. hozama. A növényvédő szerek alkalma­zásának lényeges bővítése, a mészalapú műtrágyákból való bőséges ellátás a re­ceptje a magas terméshozamoknak. Ennek köszönhető, hogy a múlt évben a haszonnövényekből hektáronként többen csaknem százmázsás termést értek el az egyéni gazdák közül csak­• Nagyüzemi állattartás. A sieniawai gazdaság sertéstelepe, ahol 10 ezer disznót nevelnek. úgy, mint egyes állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Tavaly Lengyelország a 60-as évek óta először aktívumot ért el a mezőgaz­dasági élelmiszer-ipari termékek külke­reskedelmi forgalmában. Jelentős mennyiségben exportáltak repcét, cuk­rot, burgonyát és egyes húsfajtákat, amelyekért cserébe a lengyelek által leginkább kedvelt sertéshúst hoztak be. Magas volt a kivitel hagymából, mély­hűtött gyümölcsből és zöldségből, kon- zervekből, mézből, gombából és virág­félékből, almából pedig 180 ezer tonnát exportáltak. A „Hortex”, az „Iglopol” és más mezőgazdasági feldolgozó vál­lalatok saját termelői hátteret hoznak létre. Ellátják a termelőket szaporító­anyaggal, tanítják őket a korszerű ter­mesztési módszerekre — igen jó ered­ménnyel. Az export fokozása az egyetlen lehe­tőség a kis alapterületű, mintegy 1 mil­lió parasztgazdaság számára, amelyek­ben nem lehet nagy méretekben kifej­leszteni sem a gabonatermesztést, sem az állattenyésztést. Már vannak pozitív példák a przeszówi vajdaságban, a le- zajski mezőgazdasági feldolgozóüzem környékén a kisgazdaságok hasznosí­tására: a gyümölcs- és zöldségtermesz­tésben értek el jó eredményeket. Wlodzimierz Piotrowski • Ládahegyek az erdőgazdaság jános­halmi üzemében. minőséget követelnek. Mi igyekszünk eleget tenni a növekvő igényeknek. Az első félévben küldött gyártmánymin­tánkkal kivívtuk a francia partner elé­gedettségét, így a második félévben na­gyobb megrendelésre számíthatunk. A franciaországi tárgyaláson szó volt arról, hogy faipari gépeket kap az erdőgazdaság, amelyek árát áruban egyenlítheti ki. Ha sikerül megegyezni a magyar és a francia partnereknek, 1988-ban kapnak ezekből és így van remény arra, hogy korszerűbbekre cse­rélik ki a régi gépparkot. K. S. ígéretes árpafajták — A táplánszentkereszti gabonater­mesztési kutatóintézetben több mint tí­zévi nemesítőmunkával létrehozott két új árpafajtát ismert el köztermesztésre alkalmasnak az Országos Fajtaminősí­tő Tanács. Az elmúlt évek országos fajtakísérleteiben GK—33-as jelzéssel szereplő kétsoros, lehajtó kalászú, ki­váló takarmánvértékü őszi árpa — me­lyet ezentúl GK—Omega néven keres­hetnek a gazdaságok — mind a kispar- cellás, mind a nagyüzemi termesztés körülményei között beváltotta a hozzá fűzött reményeket: intenzív feltételek mellett hektáronként hét tonna feletti termésre képes, s nagy előnye a ma termesztésben lévő őszi árpákkal szem­ben, hogy gyenge termőterületeken is kielégítő termést ad. A kísérletekben GK—57-es jelzéssel szerepelt, s most GK—Isis néven minő­sített új tavaszi árpa szintén a magyar nemesítők jelentős sikere. Az első olyan hazai fajta, mely sikerrel veheti fel a versenyt a tavasziarpa-termő terü­let zömén eddig vetett NDK és cseh­szlovák fajtákkal. Az ellenőrző vizsgálatok biztató eredményei alapján* a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium már a múlt esztendőben hozzájárult az új faj­ták előzetes elszaporításához. Az újságok az idén tavasszal is be­számoltak arról, hogy mely cégek nyer­ték el a kiváló vállalat címet. Rövi- debb-hosszabb tudósításokban ismer­tették, hogy hol, mikor tartották meg az avatóünnepségeket, s a jeles közéleti személyiségek közül ki köszöntötte a dolgozókat. Az ilyen hírek önkéntelenül is felkel­tik az ember kíváncsiságát. Seregnyi kérdés jut az eszünkbe, ilyenek például: van-e még vonzóereje a Kiváló vállalat címnek? Ha van, akkor mivel magya­rázzák? Milyen anyagi juttatásokkal jár az erkölcsi siker? Mitől lesz kiváló egy vállalat egyáltalán? Azonos módon értékelik-e a munkájukat, mint régen, vagy pedig már eltérnek attól? S hogy a jövő se maradjon ki a sorból: mire számíthatunk 1988-ban, meg azután? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kértünk választ az Ipari Minisztérium­ban Varga Béla közgazdasági főosz­tályvezetőtől, illetve Tóth Tiborné osz­tályvezető-helyettestől. A válaszok — érdekesek. Sok versengő — kevés pénz Azzal kezdték, hogy semmivel sem csökkent a kiváló cím elnyerésének vonzereje. Az idén is kétszáz cég pályá­zott, ami — tekintetbe véve, hogy csak mintegy ötszáz számottevőbb ipari vál­lalat van az országban — nem mond­ható kevésnek. Aligha hihető, hogy anyagi megfontolások vezérelték a pá­lyázókat, hiszen a kiváló címet elnyerő vállalat mindössze száz forint anyagi juttatásban részesül dolgozónként. Ez igen szerény összeg. Ezért sokkal köze­lebb járunk az igazsághoz, ha abból indulunk ki,,hogy — a gépipart kivéve — a legtöbb iparágban csak egy-két vállalat juthat ilyen elismeréshez, s en­nek ma is nagy az ázsiója. Kiváló lett az Oroszlányi Szénbá-. nyák, a pécsi Hunor Kesztyűgyár, a Balaton Bútorgyár, a Pátria Nyomda, a Soproni Ruhagyár, a Gardénia Csip­kefüggönygyár, a Paksi Atomerőmű Vállalat, a Telefongyár, a MOM, a Pestvidéki Gépgyár, az Ikarus Gyár, az EGIS Gyógyszergyár, a Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár, a Pest Me­gyei Műanyagipari Vállalat, a Hajdú- Bihar Megyei Textilfeldolgozó Vállalat és a Vas Megyei Patyolat. Összesen 16 cég, amely csak mintegy fele a korábbi­nak. Mindemellett még 18 vállalat része­sült elismerő oklevélben. Arra a kérdésre, hogy miért csak fe­leannyi a kiváló vállalatok száma, mint régebben, a válasz így hangzott: nehe­zebb a gazdasági helyzet, növekedtek a követelmények. Ezért sok cég úgy járt, mint azok a magasugrók, akik a meg­emelt mércén már nem tudtak átlen­dülni. Emelkedő mérce, szerény ünnepségek A kiváló cím elnyerésének részlete­sen kidolgozott követelményrendszere van, amelyet — még évekkel ezelőtt — az Ipari Minisztérium, s a vele part­nerviszonyban álló 9 ágazati szakszer­vezet fogadott el. Általában 3 év ada­taiból szoktak kiindulni, ezzel is hang­súlyozva, hogy a kiváló vállalattól az is megkívántatik: gazdálkodása legyen kiegyensúlyozott, évről évre fejlődjék. Az értékelés során ma is fontos szem­pont, hogy hány szocialista brigád van a vállalatnál, vagy — ami sokkal fonto­sabb — milyen kézzelfogható bizonyít­ható eredményekkel járultak hozzá a sikerhez? ■* A pályázó cégek adatait számítógép­pel összesítik, értékelik. De mivel a gép mégiscsak „szemellenzős” kicsit (nem akar tudomást venni például arról, hogy a Medicor nehéz helyzetbe került nigériai csoportjával, s hogyan vágta ki magát), ezért a minisztérium vezetői, illetve a 9 ágazati szakszervezet elnök­sége értékeli a pályázatokat, illetve eredményeket, majd egyezteti állás­pontját. A vállalatok ma is ünnepélyes körül­ményekkel emlékeznek meg a cím el­nyeréséről. Általában egy jeles közéleti személyiség adja át az erről tanúskodó okmányt, kiváló dolgozókat avatnak, akiket a vállalat érdekeltségi alapjából jutalmaznak meg. Az ünnepséget köve­tő vacsora, bál már nemigen szokás, ami rokonszenves annyiból, hogy taka­rékosságra, mértéktartásra utal. Új követelmények Minthogy az élet előrehalad, s új igé­nyek jelennek meg a gazdálkodásban, ennek a Kiváló vállalat cím elnyerésé­nek követelményeiben is tükröződnie kell. Ezért az Ipari Minisztérium és a 9 ágazati szakszervezet azt tervezi, hogy módosítja az értékelési rendszert. Bár ezt csak az év második felében dolgozzák ki, már most is valószínű, hogy nagyobb hangsúlyt kap: milyen eredményeket ért el a vállalat a termék- szerkezet korszerűsítésében? A mun­kaversenyben többre értékelik a kezde­ményező, vállalkozó szellemet, az in­novatív jellegű fogékonyságot. Na­gyobb becsülete lesz a főmunkaidőnek, jobban támogatják az autonóm mun­kacsoportokat. Többet, bővebbet majd akkor tu­dunk, ha a minisztérium vezetői és az ágazati szakszervezetek főtitkárai alá­írásukkal szentesítik megállapodásu­kat. Egy már most is biztos: jövőre eszerint értékelik a pályázó vállalatok teljesítményét. Magyar László Árfüggvény Bementem egy üzletbe, és megkérdeztem, mennyibe kerül a nadrágtartó. — Kétszázhúsz zloty — mondta az eladó. — Kétszázhúsz zloty? — csodálkoztam. — Ez nem sok . . . — Ennyibe kerül. — Ez hivatalos ár vagy szabadár? Az eladó nem tudta. — Maga szerint van valami különbség a kettő között? — kérdezte. — Természetesen — mondtam meggyőződéssel. — A szabadárak közelebb visznek minket a piaci egyen­súlyhoz, azért is nevezik őket egyensúlyáraknak. Az egyensúly pedig nyilván mindenkinek érdeke. Az egyensúly árak kai megakadályozható, hogy hisztériku­san felvásárolják az árut, amiből mindenkinek jut. A nadrágtartók felvásárlását már megkezdték? — Hát ezt nehéz lenne megmondani — mondta az eladó —, mert még csak két órája érkeztek. — Akkor talán a vásárlók még nem is tudnak róla — mondtam elgondolkozva. így az áru még biztonság­ban van. De a kétszázhúsz zloty nem úgy néz ki, mintha egyensúlyár lenne. — Nem mindegy az magának? — Ha hivatalos áron vásárolom a nadrágtartót — magyaráztam neki akkor az infláció semmit nem változik. Már mondtam magának, hogy a helyzeten csak a piaci egyensúly változtathat. Tudja mit? Szá­moljon ötszáz zlotyt ezekért a nadrágtartókért! Vagy nem .. . Inkább hatszázat. Ugye, hogy megérnek hat­száz zlotyt? — Nem — tiltakozott az eladó. — Nem tehetem. A nadrágtartók kétszázhúsz zlotyba kerülnek! — Hogy lehet valaki ilyen érzéketlen? Nem akar hozzájárulni az egyensúly helyreállításához? Nem szép magától! Az eladó szégyenlősen lesütötte a szemét. ' — Hát ha annyira akarja ... Rendben van, adjon hatszáz zlotyt, és vigye a nadrágtartót! Elnézően mosolyogtam. Janusz Oseka TISZTÁBB SZÉLVÉDŐ, JOBB KILÁTÁS Találmány a balesetmentes vezetésért * Csapadékos időben valamennyi járművezető tapasztal­hatja, hogy az ablaktörlő működése nem mindig biztosít tiszta szélvédőt, biztonságos kilátást. Különösen kritikus helyzetek alakulnak ki más jármüvek követésénél, előzésé­nél, amikor az útfelület oldott szennyeződése is a szélvédőre csapódik. Az éjszakai közlekedésben még hatványozottab­ban jelentkeznek a rossz látási viszonyok. A szélvédő üveg tökéletes tisztítása tehát saját biztonságunk érdekében elen­gedhetetlen. Az AB—Mikopa márkajelű biztonsági tisztító­horony erre ad megoldást. A kétszer három milliméteres párhuzamos tisztitóhornyot 0,2—0,2 milliméter mélyen marjak az üvegbe, közvetlenül az alsó állásban lévő törlőlapát fölé és annak teljes hosszában. A hornyokon áthaladó lapátot a mélyedések minden törlése­kor megtisztítják: fenik a gumitörlő éleit, s így nagyfokú elhasználódás esetén is kitűnően töröl. A szinte tökéletesen tisztán induló törlőlapát a lehető legvékonyabb filmréteget hagyja maga után és ezzel csökkenti a fénypolarizáció lehe­tőségét. Az AB—Mikopa jelentősen javítja az ablaktörlők hatásfokát és élettartamát, de a szélvédő szilárdságát és aktív biztonsági tényezőjét nem befolyásolja. Az eljárást finn— magyar közös szabadalomként jegyezték be (Szőke István, Vadas Tamás és Mikko Paretskói a feltalálók), és az ellenőr­ző vizsgálatok, valamint a gyakorlati alkalmazások után a szakemberek megállapították, hogy a jó törlési hatás emelé­sén túl a horony csökkenti a vakitás okozta veszélyt, vala­mint az ablakmosó folyadékszükségletét is. A balesetek nagy százaléka a rossz látási viszonyok miatt következik be. Érdemes azért szélvédőinket ellátni a bizton­sági tisztítóhoronnyal, amely a ragasztott és szekurit típusú­aknál egyaránt alkalmazható. Kecskeméten e hónaptól, az Autóklub Jász utcai műszaki állomásán jegyzik elő: 280 forintba kerül, a Casco-tulajdonosoknak csak a felébe. A gépjármű szélvédő üvegeinek AB—Mikopa horonnyal történő felszerelését minden egyes esetben az üvegen elhelye­zett öntapadó matricával és tanúsítvánnyal igazolják, me­lyek együttes bemutatása szolgál igazolásul a gépjárművek időszakos műszaki vizsgáin. (temesi) %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom