Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

1987. június 13. • PETŐFI NÉPE « » KITÜNTETÉSEK ÉPÍTŐK NAPJÁN Juniálisok megyeszerte Június második pihenőnapja: Építők napja. 1930 óta mindig ezen a napon, akikor alakult meg ugyan­is az Építő-, Fa- és Építóanyagiiparl Dolgozók Szak­szervezete. Az első juniáli&t mór korábban megren­dezték, hisz a honi munkásmozgalom történetébe y issza lapozva már 1919-ben megtalál juk a pesti kő­műveslegények segélyező egyletét. iBács-Kiskunban ' körülbelül tizenhárom ezren ünnepelnek ma, ám nincsenek könnyű helyzetben. Az erdei vigasság után újra a hétköznapok következnek, s a beruhá­zások, az állami lakásépítések csökkenése, az alap­anyagának emelkedése, .mind-mind kihívást jelen­tenek az ágazatban dolgozó mérnökök, technikusok, szakmunkások, adminisztrátorok, ifjúmunkások szá­mára. Az emberibb léptékű lakóházak, megszépült középületeik, új ablakok már jelzik a kibontakozás ■alsó lépéseit. Tegnap az említett szakszervezethez tartozó vállalatok dolgozói ünnepségen értékelték a végzett munkát, s az arra érdemeseknek kitünteté­seket adtak át. A központi ünnepséget Budapesten, az építők szakszervezetének székiháizában tartották, ahol jelen volt Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára ■is. Dr. Kádár József, építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár méltatta a dolgozók erő­feszítéseit, munkájuk eredményeit. Ezután 73 dol- igozónak adta át az Elnöki Tanács kitüntetését. A megyei vállalatok dolgozói tegnap szintén megtar­tották szokásos, épftőkmapi ünnepségüket,, ma pe­dig a városkörnyéki kirándulóhelyeken (Kecske­méten a Csalán ősi, Kiskunhalason a Törökerdő­ben) vidám j un iá hson pihenik ki fáradalmaikat. A Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat­nál tartott rendezvényen Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetésben részesült Berkes Béla osztályve­zető, Bohács Adóm kőműves, Csupor Ferenc gép­kocsivezető, Fakan Sándor burkoló, Gelányi Zol­tánná társadalombiztosítási előadó, Grámán János művezető, Horváth János művezető, Varga Lajos csoportvezető és Vass Imre művezető. A Kiskunhalast Faipari Vállalat dolgozói közül Szakáll Sándor művezető a Munka Érdemrend bronz fokozatát vehette át, Rábel Imre értékesítési csoportvezető pedig Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetést kapott. Ugyanebben a kitüntetésben ré­szesült a Kecskeméti Közúti Építő Vállalatnál Soós Benő Sándor vezető gépész és Németh János brigád- vezető, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában Tóth Ilona festő, a Bácsépszer Vállalatnál László Ká­roly művezető, a Bácsbernél Palotai Péter osztályve­zető-helyettes, a 'Bácstervnól Sápi Károly főmérnök, a Kunépnél Pengő János üzemvezető és Nagy Kálózi József ■ csoportvezető, valamint a Bajai Építő- és Epítőanyagipari Vállalatnál .Vörös Ferenc brigád­vezető. A kecskeméti, Erkel utcai ifjúsági ház építésében szerzett érdemeiért ugyancsak Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott Dudás Ferenc, a kecs­keméti városi KISZ-bizottság első titkára és Kiss István, a Ferrovesz Kisszövetkezet kőművese. A Kalocsai Kisgép Vállalatnál Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Danizs József la­katos és Vargacz László esztergályos. B. F. I. Legfontosabb erénye: a megbízhatóság Aki először találkozik Bohács Adómmal, a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat kőmű­vesével, az is a szerénységet és megbízhatóságot párosítja a kül­ső megjelenéshez. Keveset beszél. Arcán néha felvillan a matkó- pusztai ősöktől örökölt jóindulatú, lágy mosoly, az izmaira feszülő trikó azonban láthatóan szívós keménységet, erős váltakat takar. 1964 februárja óta dolgozik a Dutépnél a 46 éves kőműves, s mlint mondja, innen szeretne nyugdíjba menni. Ritka érték a hűség, s csak keveseknél fellel­hető hozzáállás ez manapság, kü­lönösen egy olyan vállalatnál, amelyik hosszabb ideje nehézsé­gekkel küzd, s példát bőven le­het találni a „hajó elhagyására” is. — Itt tanultam a szakmát — mondja —, hisz segédmunkásként kezdtem. Horváth Pista bácsi volt a vállalatnál az oktatóm, tőle les­tem el a különböző fogásokat. El­végzek mindenféle kőművesmun­kát, a járdabetonozástól a gipsz- falrakásig, de legjobban a na­gyobb kézügyességet igénylő ,g lettelést” szeretem. Dolgoztam annak idején a régi kórház bő­vítésén,, a leninváro&i építkezésen, később pedig az új kórháznál s a mentőállomáson. Legutóbb az egészségügyi szakközépiskolát épí­tettük, most pedig a Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat iro­daháza készül. Ha elmegyek egy- egy létesítmény mellett, jó érzés tudni, hogy az én munkám is ben­ne van az épületben. Hogyan be­csülnek meg? Nem panaszkodha­tott!, bár télen kevesebb a mun­ka, kevesebb a pénz is. Masze- kolni? Nem szoktam, nincs rá időm. Jakabszálláson építettem egy családi házat, s most ott tar­tok, hogy visszaadom a segítsé­get a rokonoknak, barátoknak. — Bohács Ádám legfőbb eré­nye a megbízhatóság — egészíti ki az elhangzottakat Kovács Lász­ló művezető. — Bármiben szá­míthatok rá, tetteivel bizonyít. Nem vonja ki magát a munka alól sem, ha mondjuk cementet kell rakodni. Tavaly brigádveze­tőnek is megválasztották. Szerénység, szorgalom, ügyes­ség, megbízhatóság, pontosság, hűség. Tulajdonképpen nem vi­lágraszóló dolgok, de így együtt olyan értéket adnak, amiből ma­napság kevés van, meg kell tehát becsülni. Ezért kapott tegnap Bo­hács Ádám Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést. B. F. I. ■ V A Bánk bán díszbemutatójával kezdődik rámákon ismerhetik meg az el­múlt évi termést. Sem anyagi, sem szakmai szempontból nem közömbös, hogy hány film talál gazdára. A korábbi gyakorlatnak meg­felelően néhány ősbemutatót is megtekinthetnek a találkozó résztvevői. Megnézhetik a „Még néhány perc és éjfélt üt az óra ...” című zenés összeállítást, Az Egy gazdag hölgy szeszélye és az Egy lepecsételt lakás című tévéjátékokat, valamint a Hol volt, hol nem volt című játék­filmet. Szakmai viták, kiállítások egészítik ki a június 22-én kez­dődő XVII. Veszprémi Tévéta­lálkozó ' programját. A díjkiosz­tást június 27-én, szombaton élő adásban közvetítik. H. N. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A VESZPRÉMI TÉVÉTALÁLKOZÓRÓL SZOMBATI LEVÉL: Nehéz az iskolatáska A z autóbusz motorjának mormolása visszacsal­ja szemünkre az ál­mot, van aki ilyenkor út­ban a városba, a munkahe­lyére, reggelente hozzátold még az éjszakához egy fél órát, mert az a teljes kipihe­néshez valamiképpen mindig túl rövid. A szerelő, áld meg­érkezve az elsők közt szokott leszállnl, siet, el ne késsen, két hektár szőlőt művel a tsz-nek, s ameddig este látni lehet, a napi fő műszakja után kinn hajladozik a végtelenbe futó tőkesorok mellett. A jogtanácsos tenyere — egy üléssel előtte bóbiskol — semmiben sem különbözik az övétől: szintén a szőlő a „hob­bija” Lusta pilláim váratlanul felfrissülnek: szemben egy kislányt veszek észre, ö nem álmos; valamiféle tanköny­vet tart az ölében, s nagy igye­kezettel szedi ki belőle az okosságot. A bejáróbuszon tanuló diák nem különleges látványt itt sem; de ő még nem lehet középiskolás. Meg­pillantom a címkét a tanköny­vén: 3. b — ez áll a neve alatt... Meg is kérdem, hová jár; a megyeszékhely egyik általános iskoláját nevezi meg. Reggelente legkésőbb fél hatkor fel kell kelnie — számolok —, persze ez a sor­sa sok ezer gyereknek, főként a városban, ahová ő is igyek­szik. Csakhogy ott a szülők kényszerűségből rángatják ki az ágyból az édesdeden alvó gyerekeket; munkába igye­kezvén, magukkal viszik őket bölcsődébe, óvodába, iskolá­ba. De ezt a kicsit itt aligha­nem egészen másért nem hagy­ják tovább aludni. Próbálom kitalálni, miért küldik csatába naponta óriási táskájával — az út oda-visz- sza körülbelül nyolcvan kilo­méter —, amit ő láthatóan nagy öntudattal vállal. Alig­ha lehet más oka a városi iskolába járatásnak, mint a szülői eltökéltség — vagy nagyralátás —, hogy a gye­rek sokra vigye ... Mert ugye a község oktatási intézmé­nyében mégsem kaphatja meg azt, amit a nagyvárosban?! (Bár az ottaniak semmivel sem kisebb jártassággal bán­nak például a számítógép­pel, mint a városiak, s nem szenvednek hiányt egyebek­ben sem.) A jó nevelést nem lehet elég korán kezdeni... No, de ha a föltehetőleg jó kép>ességű csemetéből még­sem lesz orvos, művész?!... Ha az iskolái végére érve mindössze egy közepes bizo­nyítványt tud majd felmu­tatni? Hol áll majd ez arány­ban a sok-sok kora reggeli felkeléssel, a fagyoskodással a hosszú úton, az elveszített játékidővel stb.? Meglehetősen nagynak érzem a kockázatot. Találkoztam megfontolásra intő esettel, nem is eggyel. És p>ersze olyan fiatalokkal is, akik falusi iskolába jár­tak, de középiskolába kerül­vén fölvették a versenyt a városiakkal. Kétségtelen ugyan, hogy a nagyobb tele­pülések oktatási intézményei — az eddigi egyoldalú, város­centrikus fejlesztési gyakor­latból eredően — általában jobban el vannak látva esz­közökkel, mint a kisebbek; az 1985-ös pártértekezletek al­kalmával az egyik városi ve­zető szájából hallottam az „elszólást”: falun elviselik a képesítés nélküli nevelőket, de ez városi iskolában nem engedhető meg (!)... Tehát a szülői föltételezés, miszerint gyermekéért akkor tesz meg mindent, ha „elintézi”, hogy már csöppségként bejárhas­son a városi iskolába, nem teljesen alaptalan. Azért én mégsem hiszem, hogy aki városban tanító, tanár, az föltétlenül többet képes nyújtani, mint a falu­siak. És ami a legfőbb: sze­rintem a gyerek képessége és személyisége a döntő. Ame­lyik fejecske nem fogadja be, abba a városi — esetleg — nagyobb tölcsérrel sem tölt­hetnek több tudást. Viszont ha a gyerekbe sikerült belé- nevelni az alapfokú köteles­ségtudatot, családi körben, s ha valami módon el nem altatják benne a természetes érdeklődést, akkor szép ered­ménnyel forgatja tanköny­veit a falusi iskolában is, s a középfokú intézményben lényeges hátránya nem lehet majd. Egy átlagember „életműve”, életteljesítménye miből áll­hat? Lakást szerez, autót, esetleg még nyaralót — no és p>ersze a gyermekei jövőjéért tesz, iskoláztatja őket. Bár a tudás, a diploma értékét napjaink gazdasági viszonyai, az érvényesülés, gyarapodás kevés iskolát igénylő mód­jai megkérdőjelezik sokak szemében, a „fölfelé” — egye­temekre, főiskolákra — MSiló igyekezet nem lanyhul. Biz­tos, ami biztos, meg kelll sze­rezni az oklevelet, sosem le­het tudni, mire lesz még jó — van, áld így gondolkodva küldi csemetéjét főiskolára; hisz a papír nem akadály a taxizásnál, a butik! /ezetés- nél, a benzinkútkezelé.snél, a zöldségkereskedésben vagy épp valamely mesterség gya­korlásánál sem. Hogy üresen maradnak majd például ta­nári állások? Fájjon amiatt az állam feje!... Fáj is. Még magamban morfondí­rozok, észreveszem,, hogy a kislány szép buksiját a mel­lette dudorodó, ma gasodó tás­kára hajtja, és lecsukja sze­meit ... Nehéz lehet a táskája, mi­ként más értelemben nehéz a miénk, felnőtteké, szülőké is, akik másféle stúdiumokat végzünk. Naponta vizsgázunk például a köz- és a magánér­dek egyeztetésé hői, sajnos nem mindig jel<*sre. Az utób­bit túlontúl sokan helyezik előtérbe az előtibivel szem­ben, vagy legalábbis megpró­bálják azt. Máíikor meg kép­telenek vagyunk önnön ér­dekünk felismerésére; most hallottam a rá dióban, hogy az egyik üzembíjn a dolgozók már többen használják az egészségüket < óvó eszközöket, mint korábba n, mert e célból anyagi ösztör ízőket vezettek be ... Enélkü il a fülük, sze­mük épjségét nem tartották elég fontosn ak...? Tudunk-e okosan, egymás­hoz és a na így közösséghez jól illeszkedve élni? A mintának tekintett értékrend vajon megfelel-e saját, valódi hosz- szú távú i érdekeinknek. Mi­féle ösztö nzőkre lenne még szükség ahhoz, hogy az em­berek dö ntő többsége mindig helyesen lássa esélyeit, érde­keit és aizok szerint cseleked­jék? A kérdések sora, melyek lefelé h úzzák táskánkat, so­káig folytatható. Hisszük, a helyes válaszokat megtalál­juk, s megtanuljuk. Hogy kel­lemes* *bb legyen a munka és a vak.áció. u .ToK-Cs c _________________________________ A Z EGYIK LEGGYAKORIBB FOGLALKOZÁSI ÁRTALOM Űj eszközök a zajvédelemben A felmérések szerint minden negyedik fizikai dolgozó olyan zajban végzi a munkáját, amely már veszélyezteti a hallását. Mi­vel a zaj a dolgozók széles réte­gének munkakörülményeit be­folyásolja, s az egyik leggyako­ribb foglalkozási megbetegedés előidézője, fokozottan előtérbe kerülitek a zajvédelmi kutatások az Országos Munkavédelmi Tu­dományos Kutató Intézetben. Szakembereiknek sikerült olyan készüléket kifejleszteniük, amely mérni tudja, hogy egy adott kör­zeten belül, hosszabb időn át mi­lyen zajterhelés éri a dolgozót. Ilyen készülékhez eddig csak kül­földről lehetett hozzájutni, s a hazai gyártmányú műszerekkel csak arra volt lehetőség, hogy egy. adott helyen, adott időben mérjék a zaj szintjét. Így hát nem is lehetett pontos a kép arról, hogy a dolgozónak napi munká­ja során mekkora zajt kell elvi­selnie. Az új készülék segítségé­véi a zajterhelésről valós adato­kat kaphatnak, mert az érzékelő­jét, a személyi dózismérőt a dol­gozók ruházatukon viselve egész nap maguknál tarthatják. A halláskárosodás megelőzésé­nek az is fontos feltétele, hogy a dolgozók folyamatosan részt ve­gyenek a szűrővizsgálatokon. Ezeket az ellenőrző vizsgálatokat eddig csak a szakorvosi rende­lőkben lehetett elvégezni, most azonban az intézetben olyan új hallásvizsgáló műszer készült, amelyet a legegyszerűbb körül­mények között, a vállalati rende­lőben is alkalmazhatnék. A szá­mítógéppel összekapcsolt készü­lék hordozható, s így u vizsgála­tokat bárhol el lehet végezni, as üzemből még a vállakit központ­jába sem kell bemenni. SzámíKW gép alkalmas arra, hogy több száz dolgozó vizsgálati eredmé­nyeit rögzítse, s tárolja. A készü­lék csak a szűrővizsgálatok el­végzésére szolgál, akinél hallás- károsodást észlelnek, annak szak­orvoshoz kell fordulnia. Az intézetben jó eredményeket értek el egyéb munkavédelmi eszközök fejlesztésé!>en is. Kidol­goztak olyan zajvédő elemeket, amelyekből a legk ülönféléhb be­rendezések köré vonhatnak zaj- csillapító szigeteiéit. Használa­tukhoz, a megfelelő rendszer ki­alakításához segítséget is adnat a vállalatoknak. Lassan növekvő zöldségkivitel # Kubik Anna (Melinda) és Rlaakó ka felvétele) Június, televízió, Veszprém; Idestova két évtizede összekap­csolódnak a találkozó szóval. Tizenhetedszer hívta meg egy esztendő legjobbnak vélt műveinek értékelésére, szakmai vitákra, néhány jelentős új al­kotás bemutatására az érdekelt rendezőket, írókat, op>eratőrö- ket, újságírókat a Magyar Tele­vízió, a Magyar Film- és Tévé­művészek Szövetsége és Veszp­rém Város Tanácsa. Ezúttal is ’ Szabó Gertrud, a találkozó főtitkára ismertette a programot a találkozót megelő­ző, tegnapi sajtótájékoztatón. A kialakult szokásoknak meg­felelően idén is az első nyári hó­nap végén, a Dimitrov Művelő­dési Házban nyitják meg az or­szágszerte, sőt szakmai körökben külföldön is figyelemmel kísért rendezvénysorozatot. Ritkán fordul elő, hogy nem­zeti kultúránk olyan kivételes értéke rangosítja a találkozó el­ső összejövetelét, mint idén. Jú­nius 22-én, hétfőn délután tóra­kor vetítik Szőnyi G. Sándor .rendezésében Katona József Bánk bán drámájának legújabb (televízió)filmes feldolgozását. (Forgatásáról lapunk 1986. au­gusztus 24-én megjelent számé* Péter (Bánk bán). (Baldóczi Csa­bán közöltünk képes tudósítást.) Mint ismeretes, néhány eszten­deje a jeles rendező Kecskemé­ten állította színpadra Katona remekművét. Itteni tapasztalatait is hasznosítottá a második tele­víziós változatban. Előzetes válogatás után 12 film, műsor került a délután és este vetített, sugárzott premier-ver- senyprogramba. Idén változott a lebonyolítás rendje. A szakmai zsűri — vezetője Almási Miklós tanszékvezető egyetemi tanár — csak a ■ veszprémi művelődési közpjontban vetített versenyprog­ramot minősíti. Az ott látható — képernyőre később kerülő mű­alkotások egyike kapja a fődíjat,. Borsos Miklós Balatoni szél cí­mű alkotását. Több társadalmi zsűri is érté­keli a filmeket. Az úgynevezett információs ve­títéseken egyebek között olyan érdekes alkotások láthatók, mint a Gyunkó László írásából ké­szített A halál árnyéka (rendez­te Szurdi András), vagy Valen- tyin Raszputyin Végnapok című művéből forgatott, . azonos című film, Nemere László rendezésé­ben. A négy földrészről meghívott külföldi forgalmazók külön prog­A Hiungamafruat Külkereskedel­mi Vállalat június közepe táján mind nagyobb tételekben indítja az exportszállítmányokat a kül­földi megrendelőknek. A szoká­soshoz képiest az érés két-három hetes késésben van, ez a zöldség- és gyümölcsfélék forgalmazásánál is lemérhető. Máskor ilyentájt már lényegesen több áru hagyta el az országot. Az idén azonban, a /késedelmes érés miatt még nem is szállítottak p>éldául szamócát és málnát, holott tavaly ilyentájt már javában tartott a szezon­A szállítások azonban most már folyamatosan növekszenek. Az NSZK-ba viszonylag nagy mennyiségű fehér sp>árgát adtak el, e zöldségféle iránt az utóbbi években megnőtt az érdeklődés, és ennek tesz eleget — mezőgaz­dasági partnereivel együtt — a Hungarofruct. Zöldpaprikából a szentesi körzetből érkezik most a legtöbb, a szállítmányokból jut exportra is. Hetente mintegy száz tonnát indítanak, ám a következő hetekben ennél lényegesen több hagyja majd el az . országot. A vállalatnál arra számítanak, hogy az idén 2500—3000 tonna zöldpap­rikát adnak el külföldön. A gyümölcsök közül az egres szezonja tart, több száz tonnát ér­tékesítettek, mindenelkelőtt az NSZK-ban és a Benelux-álla- makban kapós ez a gyümölcs. A jövő héten 200 tonna egrest kül­denek a Szovjetunióba, ez lesz az első alakiam, hogy ide nem vas­úti kocsikkal, hanem hűtőkamio­nokkal utazik az áru- A nyári bo­gyós gyümölcsök megkésett érése miatt egyelőre csak lassabb ütem­ben szedik a szamócát és a mál­nát, az áruból egyelőre nem jut még külföldre. A málna iránt fo­kozódnak az igények, ám, hogy végül is mennyit sikerül értékesí­teni, az sok tekintetben az időjárá­son múlik. Legfeljebb június vé­ge felé szedik majd nagyobb mennyiségben a termést, és ak­kor indulhat meg a külföldi szál­lítás Is. Eperből 100—200 tonna el­adását tervezik. Az időjárás nem kedvezett ennek a gyümölcsnek; kevés volt a napsütés, s hiányzott az éréshez szükséges magasabb hőmérséklet, az állandó esők miatt pedig lazább, puhább lett a gyümölcs. ■ • - * AZ ORSZÁGOS takarékpénztár. GAZDASÁGFEJLESZTÉSRE ÉS SZERKEZET­ÁTALAKÍTÁSRA, SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖTVÉNYt bocsát ki 1 milliárd forint értékben, 10 000, 90 000, S0 000 és 100 00« forintos címletekben. ÉRTÉKESÍTÉSE: 1987. Június 15-étőI. ÉVI KAMATA: 11%, amely évente felvehető. LEJÁRATA: 0 év. A visszafizetés a 4—5—6. évben, részletekben történik. A kötvény az OTP valamennyi fiókj Iában és totó—lőtté kirendeltségében vásárolható. BANK * 1507

Next

/
Oldalképek
Tartalom