Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

S *9 PETŐFI NÉPE • 1981. Malus 13. Hazánkba Nagyarányú konzervatív győzelem érkezett a brit választásokon Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjetunió •narsallja, a Varsót Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka — aki a Magyar Néphadsereg és a szov­jet hadsereg kijelölt törzseinek részvételével a Magyarorszá­gon folyó parancsnoki és törzs- vezetési gyakorlatot vezeti —• tegnap hazánkba érkezett. Az előrejelzéseket és a legvér- mesebb reményeit Is túlszárnya­ló alsóházi többséggel nyerte a brit választásokat a konzervatív párt. A pénteken hajnali eredmények szerint a szavazatok megoszlása így alakult (zárójelben az 1983- as választások végeredménye): Konzervatív Párt 42,9 százalék (42,4), Munkáspárt 32,4 százalék (27,6), szocialista-liberális párt- szövetség 22,7 százalék (25,4), egyéb 2 százalék. A konzervatí­vok az 1983-ban elért 144 fős re­kordnagyságú többségnél ugyan kisebb, de még mindig roppant kényelmes 104 mandátumos alsó­házi többségre számíthatnak. Brit politikai megfigyelők sze­rint a vaslady évszázados rekor­dot megdöntő harmadik egymást követő választási győzelmének legbaljóslatúbb vonása az, hogy a szigetországot jómódú délre és szegény északra osztó gazdasági­szociális szakadék a csütörtöki szavazással most nyilvánvaló politikai szakadásként pecséte­lődött meg. SZOVJETUNIÓ Tanácskozás a gazdaságirányításról Az SZKP Központi Bizottsága « hónap végén .tartja meg ülését, amelynek napirendjén a gazda­ságirányítás átalakításénak nagy horderejű kérdése szerepel ■— .jelentette be Mihail Gorbacsov, sst SZKP KB főtitkára a június 8—9-én a KiB-ban. tartott orszá­gos tanácskozáson A gazdaság- irányítás gyökeres átalakításá­nak témájával foglalkozó tanács­kozásról- — amelyen .meghívott vállalati, minisztériumi és főha­tósági vezetők. tudósok, párt­munkások vettek részt, s jelen volt az SZKP KB Politikai Bi­zottságának több tagja és póttag­ja is — pénteken hoztak nyilvá­nosságra részletes tájékoztatót Moszkvában, Mihail Gorbacsov megnyitójá­ban elmondta, 'hogy a mostani tanácskozás résztvevőitől három kérdéscsoport ban várnak állás- foglalást. Az első: miként folyik az átalakítás nemcsak a gazdasá­gi szférában, hanem az egész társadalomban? A második kér. dés mi a véleményük a vállala­ti íörvény tervezetéről, amelyet megvitat a Központi Bizottság jú­niusi ülése, majd a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának követke­ző ülésszaka? Amikor gazdaságirányításunk gyökeres átalakításáról beszé­lünk — fejtette ki ezzel kapcso­latban a főtitkár —, akkor ter­mészetes, hogy döntő kérdéssé válik a gazdaság alapvető lánc­szeme, annak helyzete az egysé­ges gazdaságirányítási rendszert ben Lehetséges, hogy a múltban éppen az volt a legfőbb hiba; fe­lülről kezdtük. Ez talán logikus volt a tervgazdálkodás szem­pontjából. Ezúttal azonban úgy döntöttünk, hogy mindent a leg­fontosabb láncszemnél kezdünk, mert korábban, amint hozzálát­tunk a tervezés, irányítás kérdé­seinek vizsgálatához a központi szervek szintjén, utána semmi sem jutott már a vállalatnak: a felső szintek mindent maguk­nak tartottak meg. A most kezdődött folyamat ki­indulópontja a vállalat, az egye­sülés. Mindenekelőtt azokat a mutatókat kell átgondolni és meg­keresni, amelyek lehetőséget ad­nak ezeknek az alapegységeknek arra, hogy feltárják a szocialista gazdaság, gazdálkodási rendsze­rünk, a dolgozói kollektíva po­tenciálját — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A harmadik megvitatandó kér­désnek az SZKP KB főtitkára a központi irányító szervek leendő szerepét jelölte meg. Mimt mon­datta, a központ új szerepét ille­tően az egyik legfontosabb tenni­való annak tisztázása, hogy mi­lyen legyen a minisztérium, az ágazat vezérkara, A vállalati tör­vény jövő év januárjában lép életbe, ezért szükséges, hogy a központi szerveik munkáját is az új feltételekhez igazítsák. Ezekkel a ikérdésekkel fogunk foglalkozni a Központi Bizottság ülésén is. Miután a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka véglegesen elfogadja a törvényt, össze kell hangolni az összes ha­tározatot és el kell fogadni azo­kat. Ez e mi elgondolásunk. A re­form komoly, nagyszabású dolog. Bizonyos szakaszokon túl 'kell jutnunk, hogy elérjük azokat a célokat, amelyeket most alapo­zuník meg — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Vita következett, melynek vé­gén Mihail Gorbacsov méltatta a tanácskozás eredményeit, s kö­zölte, hogy a kifejtett vélemé­nyeket a Politikai Bizottság fel­használja a júniusi KB-ülés elé .terjesztendő beszámolójához. A főtitkár rámutatott: a ta­nácskozás résztvevői egyetértet­tek az alapvető dolgokban, első­sorban. az átalakítás szükséges­ségében. „Az eszmecsere ered­ményeként megállapítható, hogy az átalakítás többé már nem csu­pán a kor kihívására és társa­dalmunk szükségleteire adott elméleti és politikai válasz. Ez az egyetlen reális alternatívája annak a helyzetnek, amelybe társadalmunk, és különösen an­nak szociális-gazdasági szférája jutott” — mondotta. A vállalati törvény tervezeté­ről elhangzót lakait összefoglalva Mihail Gorbacsov kijelentette: nem lehet számítani arra, hogy e törvény azonnal minden tekin­tetben. megfelelő lesz. A tanács­kozáson az a reális álláspont alakult ki, hogy a törvény az irányítási rendszer átalakításá­nak adott szakaszában nagy ered­ménynél* számít. Ezért el kell fogadni, be kell vezetni, hogy ki­derüljenek esetleges .gyenge pontjai, s azután majd tökélete­síteni lehet. Mihail Gorbacsov rámutatott: mindazt, amit a szovjet gazda­ság felhalmozott a korábbi idő­szakokban, jobban ki kell ak­názni, kibontakoztatva a kez­deményezést és nagyobb teret adva a gazdasági önállóságnak. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA VASÁRNAP: összecsapások Izraelben és a megszállt területeken az 1967-es hatnapos háború huszadik évfordulóján, — Gazdasági szükségintézkedések Nicaraguában HÉTFŐ: Velencében megkezdődött a bét legfejlettebb tőkés állam névl^g gazdasági, valójában azonban a nemzetközi politika aktuá­lis kérdéseit is áttekintő csúcsértekezlete. — Magyar—mongol tár­gyalások Budapesten. — II. János Pál páp>a Lengyelországba ér­kezett. KEDD: Közzétették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­té berlini ülésszakán elfogadott, a gyengérrfejilettség felszámolá­sáról és az új gazdaságii világrendről szóló dokumentumot. — Kö­zös szocialista 'indítványt terjesztenek elő a genfi leszerelési érte­kezlet nyári ülésszakának nyitónapján. — Washingtonban felfüg­gesztették az Irangate-botrány nyilvános kihallgatását. SZERDA: Befejeződött a velencei tőkés csúcstalálkozó. —r Heves kor­mányellenes tüntetések a dél-koreai fővárosban. — Helyhatósági választások Spanyolországban. •CStlTÍlRTt)K: Reytkjavíkban kétnapos tanácskozást kezdenek a NA- TO-tagá 1 la rmok külügyminiszterét, előtérben a fegyverzetkorláto­zás kérdésköre. PÉNTEK: Ronald Reagan amerikai elnök és Helmut Kohl nyugatné­met kancellár villámlátogatása Nyugat-Berlinben. — Az el nem kötelezett országok miniszterei értekezletének zárónapja Phen- janban. A HÉT KÉT KÉRDÉSE Hogyan értékelhető a brit választások eredménye ? A hírneves Gladstone-na k nem sikerült, sőt Lloyd George, nak és Church ülnek sem — Tha­tcher asszonynak viszont igen. Nem mindennapi politikai fegy­vertényt hajtott végre a brit miniszterelnök, amikor — az elő­zetes várakozásokat jóval meg­haladó többséget szerezve — is­mét., ezúttal harmadik ízben .győ­zelemre vezérelte pártját a csü­törtöki általános választásokon. .Ezzel olyan rekordot állított fel, •amire legalább másfél száz éve nem volt példa a ködös Alibion- txan. Tény, hogy a mumkásoárt — noha vezetője, Neiíl Kiinnock egy- 'behangzó vélemény ,szerint ki­váló taktikai és szónoki telj esi t- fnényt nyújtott a heves hangula­tú kampón y id őszakban — nem tudta ledolgozni hátrányát az 1979 óta kormányon levő konzer­vatív párttal szemben.. Sikerült ugyan előtérbe állítani néhány olyan, társadalmi problémát, min­denekelőtt a közegészségügy és oktatás gondjait, amelyek terén « toryk több-kevesebb joggal el­marasztalhatok, ám a jelek sze­rint ez nem bizonyult elegendő­nek a gazdasági fellendülés és inflációcsökkentés ütőkártyáit kijátszó Thatcher-kabinettel szemben. Sajátos hatással járt a munka- nélküliség kérdése. Ahhoz az ál« lástalamak társadalmi nyomása sem volt elég erős, hogy kikezd­je a parlamenti toryk többségét, ahhoz viszont igen; hogy egyfaj­ta politikai választóvonalat húz­zon Na.gy-Brita.nnia északi és déli része között. Egyes szakér­tők egyenesen szociális-gazdasági szakadékról beszélnek, amely az ország két részét elválasztja, hi­szen a munkáspárt éppen a mun­kanélküliségtől leginkább sújtott Skóciában szerezte legtöbb támo­gatóját. Ugyancsak tanulságos a külpo­litikád-katonai kérdések szere­pe. Ügy tűnik, hogy a Labour ál­tal meghirdetett egyoldalú nuk­leáris leszerelés inkább a kon­zervatívok malmára hajtotta a vizet. A kampányhetek izgalmai után most tehát a .kormányalakítás izgalmai következnek. Az azon­ban végérvényesen eldőlt, hogy nem kell új beköltözőre számíta­ni a Downing street 10-ben. Fenyeget-e kiszélesedéssel az öböl-válság? Fenyegető hangú nyltatkoza- tdk sora és hadiflotta-fel vonul ás, nemzetközi tanácskozások és washingtoni szócsaták, vádak és viszomtvádak özöne — a héten talán minden korábbinál inkább előtérbe került a Perzsa(Arab)- öböl válsága. A megfigyelőket mindenek­előtt az a probléma foglalkoztat­ja, vajon fennálil-e az öböl-vál­ság kiszélesedésének veszélye? Keli-e arra számítani, h ogy a két közép-keleti ország tragikus küz­delme, illetve annak az öböl tér­ségében folyó, ,,tártál yh áború ’ ’ néven emlegetett „ oldal vetü- tete” más államokra is kiterjed. A kérdés korántsem akadémi­kus, hiszen az elmúlt hetekben egymás után. ért támadás szovjet és amerikai hajókat, arról nem is beszélve, hogy a különböző zászlók alatt hajózó óriási tank­hajók is gyakran válnak célpont­tá. Kuvait — a Szovjetunió és az Egyesült Államok után — Kíná­hoz Is azzal a kéréssel fordult, hogy vegyen részt az öbölbeli ha­józás védelmében. A létfontossá­gú vízi út mentén egyébként fran­cia és brit hadihajók is feltűn­tek. Az is a nemzetközi figyelem növekedésére utal, hogy az öböl­konfliktus témája a velencei tő­kés csúcsértekezlet napirendjén kiemelt helyet foglalt el. A „he­tek” megbeszélésein a jelek sze­rint az amerikai kormányzat csu­pán elvi-szimbolikus támogatást tudott elérni, ám a szövetségesek többsége elzárkózott a kiterjed­tebb, tevőleges segítségtől. Irán viszont az amerikai hadi jelen­lét miatt is bírálta a Reagan- adminlsztrációt. Sajnos, kevesebb szó esett ugyanakkor a héten arról, ho­gyan lehetne közelebb hozni a háttérben meghúzódó alapprob­léma, az iraki—iráni háború be­fejezését. ÉLELMISZER-TERMELŐK ÉS KERESKEDŐK ANKÉTJA Bemutató és kóstoló Kiskunfélegyházán « A kóstolás is része az eladásnak. Miből és mennyit rendeljenek? — ez a kérdés a félegyházi húsüzem termékasztalánál. (Tóth Sándor felvétele) Hű képet kapnak-e manapság a vásárlók az üzletekben az or­szágban termelt, s n forgalmazók raktáraiba kerülő élelmiszer-ipa­ri termékek választékáról? Mi­lyen, kihasználatlan lehetőségek vannak a városok és a falvak lakóinak jobb kereskedelmi ellá­tására? — erről rendezett a na­pokban vevőanilcétot a szegedi Tisza Füszért Vállalat a kiskun­félegyházi Páva étteremben, Az érdeklőd óikét elsőként dr. Benedek Tibor igazgató tájékoz­tatta a vállalat B ács -Kiskun me­gyei forgalmazói tevékenységé­ről. Áruiknak csaknem a felét iitt adják el. Jelentős partner a szövetkezeti kereskedelem, amely­nek üzleteibe tavaly 1,8 milliárd forint értékű napi fogyasztási cikket szállítottak. A felgyorsult fejlődés azt kö­veteli, hogy az ellátás javításá­ért termelőik és forgalmazók az eddiginél hatékonyabban fogja­nak össze. Közösen keressék meg a rendelkezésre álló, de ma még (kihasználatlan tartalékokat. A termelők és a kereskedelem köz­ti összehangolt információcseré­vel lehetővé válna, hogy az itt élő fogyasztók is tapasztalják: mire képes a megye és az ország élelmiszeripara. Suhajda István, a Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója hozzászólá­sában. nyomban tényekkel iga­zolta, hogy a helyi kereskedelem nem mindig rendel eleget az üzem kínálta áruválaszték­ból!. Esztendőnként 26 ezer ton­na húst dolgoznak fel. Ebből két tonnát exportálnak, tehát bőven marad áru itthoni értéke­sítésre is. Noha az 1985-ben kez­dett, 300 ezer forintos üzemfej- iesztés révén ma már több mint 70-féle terméket gyártanak, az év első felében kénytelenek ala­csony hatásf okkal dolgozni. Ka­pacitásuknak ekkor a felét sem tudják kihasználni. Ennek az okát abban látja, hogy az élel­miszerboltokban húzódoznak a vállalat termékeinek szélesebb körű. árusításától. Jó néhány helyen, kialakult az a hibás gya­korlat, hogy hétfőre nem érde­mes friss felvágottat, vagy más húsipari árut rendelni, mert úgy­sem vesznek belőle. Á hűtőpul­tok szegényes hét eleji válasz­téka láttán aztán a lakosság is elszokik attól, hogy ilyenkor vá­sároljon. Szót kértek a tanácskozáson más forgalmazók ás. Az Erdei Termék Vállalat megbízottja ar­ról beszélt, hogy míg ők — hoz­zájárulva az egészségesebb táp­lálkozáshoz — 27-féle szörpöt és rostos ivólevet gyártanak, ezek­nek még nem mindegyikét is­merik Bács-Kiskun megyében. Elmondták tapasztalataikat és javaslataikat az .idei áruforgal­mazásról a 'megyei áfészek elnö­kei, Fűszért-fiók- és raktáráru­ház-vezetői is, majd kóstolón; vet­tek részt. Ezen az Erdei Termék, a Duna—Tisza Közi Állatfor- galmi és Húsipari és a Kiskun­sági Vendéglátó Vállalat, vala­mint a Helvéciái Állami Gazda­ság újabb áruit tekintették és ízlelték meg. K—I Az Országgyűlés szociális és és egészségügyi bizottsága teg­nap Pesta László elnökletével ülést tartott a Parlamentben. A testület megvitatta az egészség- ügyi ágazat, a társadalombiztosí­tás, valamint az üdülés és a sza­natóriumi ellátás 1986. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szó­ló jelentést, és a megyei taná­csok, illetve a Fővárosi Tanács középtávú szociális program- tervezetéről tanácskozott. A na­pirendi témák vitája előtt a bi­zottság tagjait Békési László pénzügyminiszter-helyettes tájé­koztatta a tervezett adóreform­mal kapcsolatos elképzelésekről. Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság és a SZOT Üdü­lési és Szanatóriumi Főigazgató­sága írásos előterjesztéséhez fű­zött szóbeli kiegészítőjében Hu­tás Imre egészségügyi miniszté­riumi államtitkár hangsúlyozta: tavaly az előző esztendőkhöz ké­pest csökkent a halálozások szá­ma, kevesebben haltak meg szív­ás érrendszeri, illetve daganatos betegségekben. A kedvezőtlen jelenségekről szólva rámutatott: a korlátozott pénzügyi lehetőségek nehezítik a kórházak zavartalan üzemelte­tését, előfordul, hogy a létfontos­ságú gyógyászati eszközök beszer­zése is akadozik. Az anyagi for­rások szűkössége miatt nem a megfelelő ütemben halad a szak­mai programok megvalósítása, s az alacsony bérek következté­ben számos nővéri állás betöltet­len. A másik témával kapcsolatban az Országos Tervhivatalnak és az Egészségügyi Minisztériumnak a képviselőkhöz korábban eljut­tatott előterjesztése megállapít­ja: a megyék szociális helyzetét taglaló elemzések részletesen le­írják a foglalkoztatás gondjait, a demográfiai, a települési és la­kásviszonyokat. A területi szo­ciális információs rendszer hiá­nyosságai miatt azonban több me­gyei programból hiányzik a tár­sadalmi beilleszkedést hátrányo­san befolyásoló tényezők, a csa­ládi és a jövedelmi viszonyok be­mutatása, értékelése. A társada­lom különböző csoportjait illetően az időskorúakkal, a megváltozott munkaképességűekkel, a sok- gyermekesekkel és a veszélyezte­tett fiatalokkal kapcsolatos teen­dőket kell a szociális tevékeny­ség középpontjába állítani. A vitában felszólalók között dr. Gubacsi László, Bács-Kiskun megye főorvosa arra figyelmez­tetett, hogy amennyiben nem lesz pénzügyi fedezet a kórházak el­használódott műszereinek cse­réjére, a diagnosztikában és a te­rápiában visszalépés követke­zik be. A vitában felszólalt Tóth Ist­vánná Bács-Kiskun megyei kép­viselő is. Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizotsága is ülésezett a Par­lamentben. A képviselők megvi­tatták a mezőgazdasági és a víz­ügyi ágazat tavalyi költségveté­séről szóló jelentést. A Pénzügyminisztérium és a MÉM írásos tájékoztatójához Vil­lányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. A mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari ágazat tavaly a reméltnél kedvezőtle­nebb körülmények között gazdál­kodott; több, előre ki nem szá­mítható változás hátráltatta a tervcélok elérését. A fejlődést akadályozó tényezők közé tarto­zott a növények fejlődését kés­leltető, az ütemes munkát hátrál­tató késői kitavaszodás, a termés- kiesést okozó újabb aszály, és a világpiaci árak kedvezőtlen alakulása, ami az élelmiszerter­mékek jelentős részét érintette. További gondot okozott, hogy az állatállomány csökkenésének megállítása jelentős többleterő- forrásokat igényelt. E tényezők együttes hatására az ágazat teljesítménye •— bár • megelőző évi eredményét mint­egy 3 százalékkal felülmúlta — 4 százalékkal elmaradt a terve­zettől. Ezt elsősorban a növény- termesztés 9 százalékos lemara­dásának a számlájára írják a szakemberek. Mindenekelőtt a gabonaféléknél volt jelentős ter­méskiesés. Ebben — a kedvezőt­len Időjárás mellett — szerepet' játszott az indokoltnál kisebb műtrágya-felhasználás, illetve, hogy egyes helyeken gyengébb minőségű vető- és szaporítóanya­gokkal dolgoztaik. A betakarított 14,2 millió tonna gabona az elő­ző évitől 580 ezer tonnával, a ter­vezettől pedig 1,8 millió tonnával maradt el. Az állattenyésztésben a tava­lyi termelés — az 1985-ben meg­indult állománycsökkenés kö­vetkeztében — nem érte el a ter­vezett szintet. Kedvező jel vi­szont, hogy az év közben megho­zott központi intézkedések hatá­sára mérséklődött a szarvasmar­ha-állomány csökkenésének üte­me. A sertéságazatban már érez­tette hatását a felvásálási ár emelése és a szabályozóváltozás. A 8,7 milliós állománynak csak­nem felét a kistermelők tartot­ták. Az elmúlt évben folytatódott a juhállomány csökkenése: a ter­vezettnél 443 ezerrel kevesebb ilyen állat volt hazánkban. Az élelmiszer-ipari termelés értéke 1,4 százalékkal volt keve­sebb, mint tervezték. Az élelmi­szer-termelés költségvetési kap­csolatait elemezve a MÉM—PM közös tájékoztató rámutat, hogy a befizetések tavaly 3 milliárd forinttal maradtak el a tervezet­től, a támogatások p>edig összes­ségében 7 milliárddal voltak ma­gasabbak. Az erdőgazdálkodás tavaly is fólytatta immár több éve tar­tó eredményes gazdálkodását: termelési értéke 15 százalékkal haladta meg az előző esztendei szintet. Az ágazatban 2 milliárd forint nyereség képződött, ami 600 millió forinttal haladta meg ai előző évit. A vízgazdálkodás tavalyi tevé­kenységét értékelve Zsuffa Er­vin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese rámutatott: a je­lentős ráfordításokat igénylő ágazat a nehezedő gazdasági fel­tételek között is teljesítette főbb feladatait. A kiemelt célok közé tartozott a lakosság és a termelő- ágazatok vízszükségletének ki­elégítése, a vízminőség fokozot­tabb védelme, az ezzel összefüg­gő szennyvízkezelési tenniva­lók ellátása. Emellett sok mun­kát adott a vízügy szakemberei­nek a vízkárok tervszerű meg­előzése, és a térségi melioráció* programokhoz kapcsolódó víz­rendezés. A beszámolót követő vitában több képviselő fejtette ki véle­ményét, javaslatait az előterjesz­tett dokumetumokkal kapcso­latban, s számos kérdést tetteit fel az érintett tárcák jelenlévő vezetőinek. Brigádvezetők tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) kalmaznak, ezáltal leértékelődött a fizikai munka, a nyolc órai munkaidő elvesztette rangját, és lendületet vesztett a szocialista brigádmozgalom is. A legtöbben azt Is megfogalmazták, hogy nem mindig a munkát végző dolgozó­kon múlik egy-egy kudarc, hi­szen a szalagok mellett dolgozók csak megfelelő feltételek mellett képesek jól végezni munkájukat, A vitáiban felszólalt Havasi Fe­renc is. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a különféle munkamozgal- fnak négy évtizedes története bl- zonyítja: mindig és mindegyik módszerben volt előremutató tö­rekvés, a gyakorlat és az idő azonban túlhaladta azokat, Idő­szerűvé vált korszerűsítésük. A szocialista brigádimozgalom mi­nőségileg magasabb fokú munka- mozgalmat teremtett, jó és nemes alapelvekkel, egyes elemei azon* ban mára formálissá váltak. A Központi Bizottság titkára hang­súlyozta, hogy a vállalati munka- közösségek, új vállalkozási for­mák nem állíthatók szembe a brigádmozgalommal. Mindegyik« ben van jól hasznosítható, ösz­tönző módszer, vagy éppen elő­revivő szemlélet, ezeket ötvözni kell. Hagyni kell a vállalati kol­lektívákat — mondotta —, hogy azt a műnkamozgaImi formát ke­ressék és alkalmazzák, amely a legjobban megfelel a célok meg­valósításának, egy vállalaton be­lül akár többféle módszert Is hasznosíthatnak. Ahhoz, hogy a munkamozgal­mak rugalmasan és hatékonyan formálódjanak, megteremtődjenek az érdekeltség és az ösztönzés feltételei, valóiban kibontakoiz- zanak a vállalati kezdeményezé­sek, szükség van határozott és ösztönző környezetre, s arra, hogy a politika, a közgazdasági és a pórtzügyi szabályozás segítse mindezt. Országgyűlési bizottságok ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom