Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-12 / 137. szám
1987. június 12. • PETŐFI NÉPE • 5 SEGÍTSÉG AZ ÚJRAELHELYEZKEDÉSHEZ A jogszabály létezik — ismerjük meg! Bár ez év április végéig 28 Bács- Kiskun megyei cég csökkentette dolgozóinak számát, illetve csoportosította át munkavállalóit gazdasági érdekeinek megfelelően, segítséggel vagy önállóan mind az 500 érdekelt dolgozó talált magának megfelelő új munkahelyet. Mivel megyénk munkaerőpiacán még mindig kereslet van inkább, mint kínálat, arra lehet számítani, hogy a gazdálkodó szervek újabb létszám- csökkentése továbbra sem okoz tömeges elhelyezkedési problémát. Jövőre viszont a gazdasági életünkben bekövetkező, várhatóan szélesebb körű változások következtében minden bizonynyal előfordul majd helyenkénti, átmeneti, illetve bizonyos foglalkozásokban munkanélküliség. Ám akár bekövetkezik ez, akár nem, a lehetőség fennáll, fel kell rá készülni, bizonyos kérdéseket érdemes előre tisztázni. Mindenekelőtt azt, hogy kitől, meddig, milyen segítségre számíthat az, aki önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni? A munkaviszony nem szűnik meg Az ezzel kapcsolatos munkaügyi jogszabályok már a múlt év szeptember elsején hatályba léptek. Ezekről tájékoztat a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda írásos összeállítása, amivel ügyfeleit, a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt segíteni kívánja. Dr. Feleky Pállal, az iroda igazgatójával és Sisak Józseffel, a megyei tanács munkaügyi osztályának csoportvezetőjével beszélgettünk az e jogszabályokkal kapcsolatos tudnivalókról. Elkerülve a száraz paragrafusok ismertetését, képzeljünk el egy dolgozót, akinek — többedmagával — azért mond fel vállalata, mert gazdasági érdekei létszámcsökkentésre késztetik. A dolgozó akkor sem marad jövedelem nélkül, ha nem adódik számára azonnal megfelelő, új munkahely: ilyen esetben ugyanis a felmondási idejét meghosszabbítják. Ez azt jelenti, hogy — bár a munkavégzés alól mentesítik — a korábbi átlagkeresete illeti meg maximum hat hónapig. Munkaviszonya ez idő alatt sem szűnik meg, a nem kívánatos jogi követelményektől tehát nem kell tartania. De mi történik, ha a hat hónap elmúltával sem tud elhelyezkedni? Nos, akkor újabb fél évre elhelyezkedési támogatásra tarthat igényt. Ennek mértéke a folyósítás első három hónapjában a volt átlagkereset 75, a második három hónapban pedig 60 százaléka. El kell fogadni Mindezek ismeretében a dolgozó számára talán egyenesen kívánatosnak tűnik a „munkanélküliség” — legalábbis az első hat hónapra (a meghosszabbított felmondási időre), amikor az átlagkeresetének megfelelő ősz- szeg jár az új munkahely várományosának. De csakis annak, aki valóban nem tud elhelyezkedni — ezt hozzá kell tenni! A munkanélküli ugyanis köteles együttműködni a munkaerő-közvetítő szervvel: a munkaügyi szolgáltató irodával vagy annak kirendeltségével, ennek hiányában a helyi tanáccsal, elhelyezkedése érdekében. Amennyiben megfelelő munkahelyet kínálnak számára, köteles azt elfogadni, különben elveszíti az anyagi támogatásra való jogosultságát. Adódik a kérdés: milyen felajánlott munkahelyet kell megfelelőnek tekinteni? A jogszabály szerint, ha az a dolgozó képzettségének — az esetleges átképzést is figyelembe véve —, valamint egészségi állapotának is megfelel, a várható kereset a meglévőnél legfeljebb tíz százalékkal kevesebb, és a napi munkába járás (tömegközlekedési eszA eddig elmondottakból kiderül, hogy az önhibáján kívül munka nélkül maradt dolgozóról tulajdonképpen az állam gondoskodik. Ebbéli kötelezettségeinek végrehajtói a megyei munkaerő-szolgálati irodák, a munkaerőközvetítő szervek, valamint a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei. Ahogyan Sisák József, a megyei tanács munkaügyi osztályának csoportvezetője mondta: valamennyi fél lelkiismeretes együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a munka nélkül maradt dolgozó megkapja a szükséges segítséget. A dolgozó érdekét szolgálja, hogy a jogszabály szerint a munkáltató a felmondások tervezett időpontja előtt három hónappal — felszámolás esetén 30 naptári nappal — köteles az illetékes szerveket, köztük a munkaerő-közvetítőt szándékáról értesíteni. Csakhogy a tapasztalatok szerint a vállalatok általában nem tudnak ilyen távra előre tervezni. Hiszen például azt, hogy alapanyag hiányában bizonyos tevékenységet meg kell-e szüntetniök, rajtuk kívül álló okok miatt nem látják hónapokkal közzel) a két órát nem haladja meg. Idekívánkozik a megjegyzés: másként rendelkezik a jogszabály a felmondási tilalom alatt álló dolgozókkal kapcsolatban. Aki éppen sorkatonai szolgálatát tölti, gyermekgondozási segélyen vagy táppénzen van, annak létszámcsökkentés, illetve átcsoportosítás miatt nem lehet felmondani. Ha viszont vállalatát felszámolták, munka- viszonya megszűnik. előre. így előfordulhat, hogy a kötelező bejelentési határidőből kicsúszik a vállalat: ilyen esetben bizony a dolgozó érdeke azt kívánja, hogy az illetékes szervek eltekintsenek az előírásoktól. Mindazonáltal a vállalatnak is tekintettel kell lennie arra, hogy az ügyben érdekelt — segíteni köteles — szerveknek időre van szükségük a felkészüléshez. A felelősség nagy. Elsősorban emberi sorsokról van (lesz) szó az ilyen kritikus helyzetben, de nem mellékesen arról is: a meghosszabbított felmondási időre járó, illetve az elhelyezkedési támogatás címén kifizetett összeg forrása a központi költségvetés — azaz, mindannyiunk pénze. Gazdasági életünkben számolni kell azzal a következménnyel is, amit a termelési fedezet nélküli jövedelemkiáramlás jelent. Végezetül még egy szempontot érdemes figyelembe venni. Nevezetesen azt, hogy mint általában minden jogszabálynak, a munka nélkül maradtakat segítőknek is a gyakorlati alkalmazása közben derülnek ki majd a hiányosságai, amiket természetesen korrigálni kell. Almási Márta A felek együttműködésére van szükség Szedik a káposztát Bátyán A bátyai termelőszövetkezet tagjai háztáji földjeiken zömmel zöldségfélét és gyógynövényeket termesztenek. Bányai László és fia évek óta korai káposztát termeszt háztáji földjén. Az időjárás miatt az idén csaknem tíz napot késett az érés, de a termés szép és elég jól fizet, összesen 300 mázsát adnak el a Zöldértnek. (P. Z.) ÉVI SZÁZMILLIÓ TONNA Mi legyen a hulladékkal? Az országban — iparban, mezőgazdaságban... — évente mintegy százmillió tonna hulladék, melléktermék képződik. E hatalmas mennyiségnek azonban mindössze a fele kerül vissza a gazdaság vérkeringésébe. A többi elvész. Ami nem csupán amiatt baj, hogy a kidobott anyagokkal hatalmas érték megy veszendőbe, hanem azért is, mivel az évről évre növekvő mennyiségű szemét számos vidéken már erősen szennyezi a környezetet, s veszélyezteti a természet egyensúlyát. A hulladékok és melléktermékek eltüntetésére két lehetőség kínálkozik. Megsemmisíthetjük, eláshatjuk vagy feldolgozhatjuk azokat. A választás persze nehezebb, mint ahogy az az első pillanatban látszik. Az eltemetés, a megsemmisítés az egyszerűbb megoldás, még akkor is, ha ez a művelet is sok-sok pénzbe kerül. De a föld mélyére vagy egyéb biztosnak vélt helyre elhelyezett anyagok azért velünk maradnak, s ki tudja, hogy mikorra gyűlik össze belőlük környezetet sértő, veszélyes mennyiség. A fele elveszik Néhány adat: jelenleg a hulladékártalmatlanítás legjobb, de legdrágább módszere az égetés. Ám az idehaza keletkező — a környezetre így-úgy ártalmas — hulladékoknak a 75 százaléka nem égethető. Vagyis, mintegy 500— 700 ezer tonnát más módon kell eltüntetni. Lcrakótelepeken például. Egyelőre azonban csak azt mondhatjuk, hogy Magyarországon lesz olyan lerakótelep, ahonnét nem kerülhet ki ártalmas szennyeződés. A hetedik ötéves tervben öt ilyet kellene kiépíteni, a beruházás költsége azonban elérné a 4,5 milliárd forintot. Tulajdonképpen nincs más ésszerű lehetőség, mint a hulladékok, mellék- termékek újrahasznosítása, ami végül is az alapanyag-készleteinket növeli. Erre pedig feltétlenül szükségünk van, hiszen erőforrásokból, nyersanyagokból egyre kevesebb van körülöttünk. És mégis, évente 50 millió tonna feldolgozható anyagot kidobunk az ablakon ... Arról, persze, szó sincs, hogy a melléktermékek hasznosítását óhajtó, támogató — 1981-ben meghirdetett — kormányprogram eredménytelen volna. A hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött cél, nevezetesen az, hogy a feldolgozott hulladékok értéke az 1980-as 6,3 milliárd forintról 1985-re 11,5 milli- árdra növekedjen, teljesült. Persze ezt a látványos eredményt jelentős beruházások alapozták meg; e fejlesztések, bővítések költsége ez idő alatt meghaladta a 10 milliárd forintot. Kevés a pénz Jelenleg az iparban 29 millió tonna, a mezőgazdaságban 63 millió, az építőanyag-iparban 8 millió tonna hulladék keletkezik. A képződő anyagok feldolgozását tekintve utolsó helyen az építőipar áll, hiszen hulladékainak mindösz- sze negyedét hasznosítja, a másik két ágazat viszont a felét. Érdemes kiemelni az élelmiszeripart, ahol a melléktermékek 98 százaléka már feldolgozásra kerül. Az elképzelések szerint 1990-ben a hasznosított hulladékok értéke már el fogja érni a 18—19 milliárd forintot. Ennek szükségességét nem vitatja egyetlen szakember sem, ám jó páran közülük mégis kételkednek a cél elérhetőségében. A korábbiakhoz hasonló gyorsütemű fejlődést ugyanis nehéz lesz megvalósítani. Elsősorban azért, mert mára már elfogytak az egyszerűbb, így kevesebb pénzt igénylő feldolgozási módszerek. Magyarul: most ahhoz, hogy valamely vállalat a keletkező hulladékainak, melléktermékeinek még nagyobb hányadát hasznosíthassa, a korábbinál lényegesen több forintra volna szüksége. S ilyen, lényegében lassan megtérülő, meg kevés hasznot hajtó fejlesztésekre, beruházásokra a legtöbb üzemnek, termelőszövetkezetnek ma sincs elegendő pénze. Mutatja ezt az is, hogy az idén eddig összesen hat, megvalósításra javasolt pályázatot kellett az illetékeseknek elbírálniuk. A gazdaságok tartózkodását természetesen nem csak a nehéz anyagi helyzetük magyarázza. A vállalkozási kedvet mérséklik a tartós devizális nehézségek. Ez azért gond, mivel az e területen alkalmazható eszközök, gépek, eljárások zöme csak a fejlett tőkés országokból szerezhető be. Ám ezeken kívül problémát okoz a hulladékhasznosítási beruházásokhoz adható állami támogatások jelentős csökkenése is. Elfogadható módszereket A mezőgazdaságban évente körülbelül 400 ezer tonna eltüzelhető hulladék keletkezik, ennek hasznosítása — például a biobrikett-gyártás bővítésével — az elmúlt időszakban számottevően javult. Kevésbé megnyugtató viszont az agrárterületen felgyűlt veszélyes hulladékok sorsa. Csak az élelmiszeriparból évente legalább 500 ezer tonna ártalmasnak minősíthető hulladék kerül ki; e mennyiség negyedének megsemmisítésére, vagy más, a környezetre nem ártalmas elhelyezésére egyelőre nincs elfogadható módszer. Ugyanígy nem megoldott a lejárt szavatosságú növényvédő szerek — ebből már összegyűlt 300 tonna —, illetve a kemikáliák csomagolóanyagainak — ebből is van vagy 500 tonna — szervezett összegyűjtése, tárolása és megsemmisítése. Ezért azonban aligha hibáztathatok az üzemek. Horváth L. István Energiatakarékos fémöntés Kutatás és termelés a Szovjetunióban • A Központi Vaskohászati Tudományos Kutatóintézetben üzemelő, a fémekkel kapcsolatos legbonyolultabb vizsgálatok elvégzésére is alkalmas berendezés. • A Központi Vaskohászati Tudományos Kutatóintézet tudományos munkatársa alacsony hőmérsékleti körülmények között a fémek törékenységét vizsgálja. Tula Moszkvától 200 kilométernyire fekvő megyeszékhely. A „Tulacsermet” tudományos-termelési egyesülésnél befejezéséhez közeledik egy új fémöntési technológia kipróbálása, amely földgázt nem igényel és mintegy egyharmadával csökkenti a koksz felhasználását is. Röviden a módszer lényege a következő; az égés során keletkező gázokat hasznosítják. Ennek magyarázata, hogy ez a fűtőanyag gyakorlatilag gázalakú koksz. Az ezüstösen csillogó berendezések egyáltalán nem hasonlítanak a hgyományosan megszokott kohászati üzemek berendezéseihez. A dolog lényege természetesen nem a külsőségekben rejlik. A több mint évezredes kohászati technológia teljesen új változatáról van szó. Az új berendezést a kohászok már régóta várták, annál is inkább, mivel egyre nagyobb gondot okoz a kokszellátás. A fejlesztést a Központi Vas- kohászati Kutatóintézet tudósai végezték. A tulai gyár és a kutatók közvetlen kapcsolatban állnak. Az intézet tudósai több időt töltenek el a gyár olvasztókemencéi mellett, mint saját moszkvai laboratóriumaikban. Ez érthető, mivel az új módszerek kipróbálása során több olyan kérdés is felmerül, amelyeket „papír nélkül”, a helyszínen azonnal meg lehet oldani. Az intézet laboratóriumaiban és a „Tulacsermet” műhelyeiben most párhuzamos;.n több kutatási irányban is folynak a munkálatok. Ide tartozik a plazmakezelés, a fémhulladékok újrafeldolgozása, a szuperszilárdságú felületi kezelést biztosító különféle fémporok alkalmazása stb. ÚJDONSÁG AZ OTP-NÉL LAKÁSNYEREMÉNYTAKARÉKBETÉT A betétkönyvek az OTP fiókjaiban válthatók 25 000 és 50 000 forintos címletekben. SORSOLÁS: félévenként A június 30-áig váltott betétkönyvek már részt vesznek a jövő évi I. negyedévi sorsoláson. A szerencsés nyertesek választhatnak a lakás, vagy annak átlagos ára 1 200 000,— Ft között. 1560
