Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-02 / 128. szám

TILAG PKOLKTAEJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. ért. 128. szám Ára: 1,80 Ft 1981. június 2. kedd Magyar katonai küldöttség az NDK-ban Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsé-, nak és nemzetvédelmi tanácsá­nak elnöke hétfőn Berlinben fo­gadta a Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter ve­zette magyar katonai küldöttsé­get. A baráti találkozón a tár­gyaló felek méltatták Magyaror­szág és az NDK közötti testvéri kapcsolatok magas szintjét, és megerősítették: a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal együtt mindent megtesz­nek azért, hogy a béke biztosí­tása érdekében tovább erősödjön a Varsói Szerződés tagállamai­nak megbonthatatlan szövetsége. Erich Honecker a Scharnhorst- érdemrenddel tüntette ki Kárpá­ti Ferenc vezérezredest. Kárpáti Ferenc, aki küldöttség élén érkezett Berlinbe, a nap fo­lyamán megkezdte tárgyalásait Heinz Kessler hadseregtábomok- kal, az NDK nemzetvédelmi mi­niszterével. Merénylet áldozata lett BEJBÜT A libanoni Falangista Párt rá­dióadója hétfőn gyorshírben kö­zölte, hogy „incidens történt” azon a helikopteren, amely Ha­sid Karami libanoni miniszterel­nököt és Abdullah Raszi belügy­minisztert Tripoliból Bejrutba szállította. A rádió szerint Kara­mi és Raszi súlyosan megsebe­sült, mindkettőjüket kórházba szállították. Egy későbbi híradás szerint állapotuk „aggasztó”. A Szaut as-Saab rádióadó azt je­lentette, hogy a helikopterre tü­zet nyitottak, és az kényszerle­szállást hajtott végre a Bejrút közelében levő halati repülőté­ren, amely a falangista „Libano­ni Erők” kezén van. Amin Dzsemajel libanoni el­nök a bübloszi kórházban felke­reste a kormányfőt és a belügy­minisztert. Az elnök utasítást adott, hogy az eset körülményei­nek kivizsgálására hozzanak lét­re egy katonai bizottságot. Hasid Karami libanoni minisz­terelnök belehalt a merénylet következtében elszenvedett sérü­léseibe — jelentette be a délelőtt folyamán a libanoni rendőrség. A múlt hónap elején nyújtot­ta be lemondását, Amin Dzsema­jel elnök azonban — a szélsősé­ges keresztény erők követelése ellenére — nem volt hajlandó el­fogadni azt. A legitimitás fenn­tartásához ragaszkodó államfő jól tudta, hogy szinte lehetetlen fel­adat más rátermett szunnita po­litikust találni a miniszterelnöki székbe, aki hajlandó is elfoglal­ni azt. Most mégis meg kell pró­bálnia a lehetetlent. Feltéve, ha a körülmények egyáltalán meg­engedik majd és a Rasid Karami életét kioltó pokolgép robbaná­sa nem egy jóval nagyobb „rob­banás” előjele. A robbanószerkezet nemcsak a 66 éves ügyvezető miniszterel­nökkel végzett, hanem megadta a kegyelemdöfést a lemondásával már leírt „nemzeti egységkor­mánynak”, és talán jó időre mindannak, amivel ez az elneve­zés kecsegtetett, és amire a va­lóság csúfosan rácáfolt. A „nem­zeti egységkormány” 1984 áprili­sában alakult meg. A „nemzeti egység” azonban holt betű ma­radt, a kormány pedig tétlenség­re kárhoztatott. Hivatali idejéből 17 hónapig össze sem ült, a mi­niszterek majdnem fele, Kara- mival együtt, bojkottálta az ál­lamfőt. Konzervatív arab nacionalistá­nak nevezték. A libanoni szun­nita közösség vezetőjeként a muzulmánok egyenjogúságának szószólója volt 33 éves politikai pályafutása során. A jogász vég­zettségű Karami sosem zárkó­zott el a kompromisszumok elől, amivel azonban sok ellenséget szerzett magának. A szunnita közösség egyik leg­befolyásosabb családjában szü­letett 1921. december 30-án. A kairói egyetemen jogot tanult. 29 évesen az észak-libanoni Tri­poli képviselője lett. 1955-ben lett először miniszterelnök, mindösz- sze 33 évesen. Azóta még nyolc­szor alakított kormányt a kor- mányozhatatlanság szinonimá­jának nevezhető közel-keleti or­szágban. A Libanon legújabbko­Karami ri történetének viharaiban meg- edzett politikus volt. Nagy te­kintély övezte, pedig mögötte nem állt fegyveres milícia, mint az ország más hatalmasságai mö­gött. Szíria szövetségese volt, de ez a viszony sem volt mindig fel­hőtlen. Ellenezte a kereszténye­ket a végső összeomlástól meg­mentő és a felekre tűzszünetet kényszerítő szíriai bevonulást. Később azonban kibékült Da- maszkusszal, sőt, idén áprilisban egy interjúban kijelentette: egy nép vagyunk két országban. Má­jus 4-ei lemondása azonban Szí­riát is meglepte, akárcsak Liba­non valamennyi vallási-politikai közösségét. Halála nemcsak a szunnita közösség, hanem egész Libanon vesztesége. • Másodpercek alatt kell elérni a harmadik eme­letet. A HÁZIGAZDÁK NYERTEK Megyei tűzoltó­verseny Kalocsán Tegnap délelőtt rendezték meg a kalocsai gya­korlópályán a megyénkben dolgozó hivatásos tűz­oltók elsőfokú versenyét. Remek időben, jól előké­szített pályán a bajai, a kalocsai, a kiskunfélegy­házi, a kiskunhalasi állami tűzoltóság egy-ogy csa­pata, valamint a kecskeméti egység két együttese küzdött a helyezésekért. A tavaszi „házi” küzdel­mek után a megyei verseny ad igazi bizonyítási le­hetőséget az egységeknek. Helytállásuk a különböző versenyszámokban bizonyította, ki milyen ered­ménnyel készült az elmúlt év edzésein. Bár a küzdelmet a sportversenyek szabályai sze­rint bonyolították, nem lehet játékként emlegetni a tűzharcosok küzdelmét. Amit a kalocsai gyakorló­téren egységük hírnevéért tettek, azt ma vagy hol­nap talán nemzeti vagyon, emberélet megmentése érdekében végzik. Ilyen, a hivatásosok és az önkéntesek munkájá­ban igen fontos gyakorlat például a három emelet magas, úgynevezett házpalánk horoglétrával törté­nő megmászása. A szakmatörténet tanúsága sze­rint a századelőn lett széles körben ismert ez a bá­torságot, ügyességet igénylő technika. A nyíregyhá­zi önkéntesek 1908-ban például már Európa-baj- nokságot nyertek ebben a számban Olaszország­ban. S a leghírhedtebb eset, amikor a horoglétrá- Joat használták, az 1976-os Rosszija Szálló-beli tűz volt Moszkvában. Az izgalmas, látványos küzdelem után a kismo­torfecskendők gyors szereléséről, a nagynyomású fecskendők precíz alkalmazásáról tettek tanúbi­zonyságot a versenyzők. Nagy terhelést kellett ki- óllniuk. a küzdőknek a száz méteres akadálypályán és a négyszer száz méteres váltófutásbam. Kalocsán a csapatversenyt a remekül felkészült és a hazai pálya előnyeit élvező házigazdák nyerték. A tavalyi győztes,'-Kiskunhalas csapata a második helyen végzett. Harmadik a bajai csapat lett. Egyéniben Pósa Péter törzsőrmester állhatott a dobogó legfelső fokára, második Horváth Béla had­nagy lett, mindketten a kecskeméti egység tűzoltói. Harmadik helyen a kiskunhalasi Bálint Béla törzs- őrmester végzett. A tegnapi verseny legjobbjai képviselik majd megyénket a már országos megméretésnek számító Tisza Kupán, amelyet az idén Leninvárosban ren­deznek meg. F. F. J. • Használatban a porra lottó készülék. (A szerző felvételei) Kádár János fogadta Armand Hammert Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára hét­főn a Központi Bizottság .jzékfiá- zában fogadta Armand Hammert, az Occidental Petroleum Corpo­ration nagyvállalat igazgatótaná­csának elnökét, neves amerikai üzletembert és közéleti személyi­séget A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréitek a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony és a magyar—amerikai kapcsola­tok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen részt vett Ri­chard Jacobs, az Occidental Pet­roleum Corporation első elnökhe­lyettese és Mark Palmer, az Ame­rikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, valamint Cecse Atti­la, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Armand Hammerrel — aki má­jus 30. és június 1. között tartóz­kodott Budapesten — megbeszélé­seket folytatott Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudomá­nyi Intézetének főigazgatója, Ha­vasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tag­jai és Szűrös Mátyás, a KB titká­ra. A megbeszéléseken főként a nemzetközi helyzet és a magyar— amerikai kapcsolatok kérdéseit tekintették át. Az Occidental Petroleum Cor­poration elnöke megbeszélést folytatott Marjai József minisz­terelnök-helyettessel. . Tárgyalt Kapolyi László ipari miniszterrel, a többi között vegyes vállalatok és mérnöki iroda létrehozásáról, kö­zös exporttermékek előállításáról és a Haldex-technológáa tovább­fejlesztéséről. Kapolyi László át­adta a neves üzletembernek az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által alapított Segne? Hungarus-emlékérmet. Armand Hammer hétfőn eluta­zott Magyarországról. Nagyobb területen a szója és a takarmányborső a feldolgozásban A népgazdaság pénzügyi nehézségei miatt bevezetett fe­hér jeimport-korlátozás érezhető a tápok beltartalmi értéké­nek változásában. Főleg a baromfi- és a sertéstartásban fi­gyelhető meg a takarmányozási mutatók romlása. Az import hazai termeléssel való kiváltása a mezőgazdasági nagyüzeme­ket az idén már arra késztette, hogy a fehérjenövényeket az eddig megszokottnál nagyobb területre vessék. Ennek azon­ban csak az év második felében, illetve a jövő esztendő ele­jétől lesz hasznosítható eredménye. Bács-Kiskunban a Duna men­tén és a Bácskában növekedett jelentékenyen a szója és a ta­karmányborsó vetésterülete. Így a tavalyi még 2800 hektáros szó- jaterület ebben az évben már több mint 4300 hektár, a takar­mányborsóé pedig 930 hektárról 2500 hektárra nőtt. Az egyéb fe­hérjenövények vetésterülete el­enyésző. A lóbabot például né­hány éve még a megye északi ré­szén is termesztették, azonban az akkori piaci viszonyok és a ter­melés gazdaságtalansága miatt felhagytak a kísérletezéssel. A fehérjenövények termeszté­séhez a szövetkezetekben, állami gazdaságokban az eszközök, gé­pek rendelkezésre állnak. Azt azonban nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy a megyében ál­talánosan elöregedett, helyenként elavult gépparkra — nem kevés­bé kezelőikre — külön terheket rónak ezek a munkák. A meg­növekedett terület vetőmagigé­nyének széles fajtaválasztékkal tudott megfelelni a termeltető és forgalmazó vállalat. A későbbiek­ben feladatot jelent a nemesitők­nek, hogy az igazán bő termő szójafajták tenyészidejét lerövi­dítsék, biztonságosabbá téve ez­zel a termesztésüket. A saját termesztésű fehérje- növények feldolgozására nem régóta ösztönöznek a rendelke­zések. Megyénkben több forró­levegős lucemaszárító berende­zés alkalmas némi átalakítással a szója feldolgozására. A legtöbb gazdaságban még csupán kutat­ják, keresik az igazán gazdasá­gos, technikailag is jól megold­ható feldolgozási módszereket. A Dávodi Augusztus 20. Terme­lőszövetkezetben fél évtizede ter­mesztik a szóját. Az idén 430 hektárra vetették e növényt, és- terveik szerint repce után — má­sodvetésként — még 50 hektá­ron kerül földbe a magja. A Margittai-szigeti területük mikro­klímája megfelel e fehérjenö­vénynek, bár a napsütést, mele­get már ott is nagyon várják. Az idén vásároltak a gazdaságban két speciális kaszát, hogy a be­takarítást időben és pontosan elvégezhessék. Takarmánybor­sót termeltek már évekkel ez­előtt, az idén ismét vetettek be­lőle 165 hektárra. Az első veté­sek növényei már virágoznak, érésük, betakarításuk után silói vetnek majd a helyükre. Elad­ják mindkét növény termését, de kisebb mennyiséget szeretnének a környező gazdaságokban fel­dolgoztatni, próbaképpen. A Kalocsai Iszkra Termelőszö­vetkezetben már hagyományos a szója termesztése, hiszen több mint tíz éve foglalkoznak vele. Az idén szerették volna a végül is elvetett 450 hektárnál nagyobb területen termelni e növényt,, azonban ezt a mintegy 100 hek­táron álló belvíz megakadályoz­ta. A szója fejlődése egy kicsit elmarad a várakozástól, de az ál­lomány szépen „beállt” már. Á gazdaság a learatott termést olaj­ipari célra, nyersen adja át majd- az FLR Proteinvest Agrárfejlesz­tő Közös Vállalatnak. G. E. Sértődés ne essék! Sértőnek találták az egyik üzlet alkalmazottai, hogymeg- irtuk: csütörtökön korán be­zárnak. Újra utaltunk arra az ellentétre, hogy míg a kor­mány társadalmi érdekből határozatot hozott a hetente egy napon nyújtott szolgálta- tásokról, jó néhányon fülük botját sem mozdítják a rende­let végrehajtásáért. Közéjük tartozik a szóbanforgó tokai, rékszövetkezeti üzlet is, amely a hét negyedik napján 20 he­lyett 17 óra 30 percig van nyitva. A megbántódás másik oka az volt, hogy az említett he­lyen — állítólag — az igazga­tóság döntött így a tagság elő­zetes hozzájárulásával, amit cikkünkben elmulasztottunk méltányolni. Most sem tesszük. Annál kevésbé, mivel a Miniszter- tanács határozata általános ér­vényű, s nem méricskél cégér vagy hovatartozás szerint. A sértődés korántsem a jogok megnyirbálására, sokkal in­kább arra vezethető vissza, hogy egyesek nehezen szakí­tanak az évtizedek alatt meg­csontosodott nyitvatartási gVa~ korlattal. Az egyéni és a cso­portérdek több helyütt erő* sebb a társadalmi érdeknél. A szolgáltatók lassan javuló alkalmazkodása a termelésben és más területen dolgozók jobb ellátásáért, úgy néz ki, mint amikor azonos távon elszakad a mezőny a gyorsabban futók és a poroszkálók között. Utol­érik-e egymást? A tanácsi ügyfélszolgálat, az autójavítók egy része, néhány kisszövetke­zet és a kisiparosok közül nö­vekvő számban előbbre tarta­nak — legalább is közelítik a célt — a nyújtott idejű szol­gáltatásokkal, míg mások ki­búvót keresnek, vagy még azt sem. Ezekben a hetekben ú há­nyán „centizgetik", és szabják meg öntörvényűén azt az időt, amit az állampolgárok rendel­kezésére bocsátanak, hogy azalatt intézhessék ügyes-ba­jos dolgaikatI Az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iroda például a kecskeméti Dobó körúton csütörtökön 8.30— 17.30 óráig tart nyitva, de pénztára 13 órától már zárva. Az IBUSZ a forgalmas város- központban, a Széchenyi té­ren csak.7.30—16.30 óra közt szolgáltat. Elfogadhatatlan utazási irodákban így kikötni az időt jegyvásárlásra, szál­lásfoglalásra, pénzváltásra és más — üdüléssel kapcsolatos — ügyek intézésére. Semmiképp sem különös — törvénytiszteletre és a lakosság idejének megbecsülésére vall —, hogy az IBUSZ-irodához közel, a Szivárvány Kisáru- házban viszont már alkalmaz­kodnak a nyújtott idejű nyit­va tartáshoz. Azért, hogy az embereknek legyen lehetősé­gük a kora esti vásárlásra, csütörtökön 19 óra 30 percig várják őket a forgalom növe­lésében érdekelt eladók. S ezt nem érzik terhesnek. Nincse­nek megbántva. Számukra ez a természetes. Elgondolkodtam a minap — ki kire sértődhetett meg, ami­kor délután, 17 órakor mun­kából hazafelé siető dolgozók vetőmagvakot szerettek volna venni a kecskeméti piaccsar­nokkal szembeni Kertészke- dők boltjában. Am hiába volt világos nappal, hiába sütött szépen a nap, estig már nem vehettek semmit a zárt ajtót találó asszonyok. Az üzlet, 15 —17 óra közti nyitvatartásá- val, keresztülhúzta számítá­sukat. A délután második felében kihalnak az építőanyag-tele­pek is. Kecskeméten igencsak szednie kell,a lábát a délelőt­ti műszakban dolgozónak, hogy a Kiskőrösi úti tüzépet 15 óra 30 percig még nyitva találja! Egyválahol azonban mintái szerű a rugalmas nyitva tar­tás: a kecskeméti talpmasz- szírozónál. Páros héten 6—14, míg az azt követőben 14—20 óráig végzi munkáját. Talán azért, mert amikorra valaki csütörtökön 20 óráig nyitva lévő javító szövetkezetei, vál­lalatot, pénzintézetet, vagy utazási irodát talál, lejárja a lábát, belefájdul a talpa is másnap ott köt ki? Sértődés ne essék, a kormány és a helyi tanácsok a fő mun­kaidő utáni szolgáltatásokat kereső emberek gondján ko­rántsem így akarnak segíteni. Erre való a minisztertanácsi határozat eddiginél következe­tesebb, teljesebb végrehajtá­sai Kohl Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom