Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

VnAG FSOLEFA&IÁI, EGYESÜLTETEK! PETŐFI PÉPE AZ IflSZMF BA'OMKMKim MKGtW EOSOflSAGÄNAK NAPILAPJA XLn. étt. 118. ssá» Ára; 1,80 Ft 1987, Jűnlua ll. caOtortök Befejeződtek a magyar—mongol tárgyalások Dzsambin Batmönh elutazott hazánkból Szerdán. a- Parlamentben meg­tartott zárótángyalással befeje­ződtek a hivatalos magyar—mon­gol megbeszélések. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP főtitkára, a mongol delegációt Dzsambin Batmönh, a MiNFP .Központi Bizottsága fő­titkára, a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Kúrálja Elnök­sége elnöke vezette. A rövid zárótárgyalást köve­tően. két egyezményt írtak alá. Kádár János és Dzsambin Bat­mönh írta alá a két ország gaz­dasági és műszáki-tudományos együttműködésének fejlesztéséről szóló, 2000-ig terjedő hosszú tá­vú programot. A dokumentum a két ország kialakult kapcsolat­rendszerére alapozva az együtt­működés további fejlesztését irányozza elő az iparban, a me­zőgazdaságban, a geológiai kuta­tásokban^ a tudomány és a.tech­nika különféle ágaiban, illetve a szakemberképzésben. A prog­rammal magasabb szintre emel­kednék a magyar—mongol gaz­dasági kapcsolatok, s az elhatá­rozott célok elősegítik a KGST- országok integrációjának elmé­lyítését, a mongol népgazdaság gyorsított ütemű fejlődését. A kormányközi kulturális és tu­dományos együttműködési egyez­ményt Czineffe Lajos miniszter­elnök-helyettes és Szonomin Luv- szangombo, az MNFP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese írta alá. A kulturális és műsza­ki kapcsolatokat elmélyítő egyez­mény — kölcsönösen hasznos együttműködési formák feltárá­sával — különös figyelmet for­dít a kapcsolatok fejlesztésére az oktatás és a tudományok terüle­tén. A hivatalos baráti látogatása befejeztével- ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással búcsúztatták Dzsambin Batmönh-t a Parlament előtt. A mongol párt- és állami vezetőt Kádár János, valamint a politikai, az állami és a társadalmi élet több vezetője búcsúztatta, a fellobogó- zott Kossuth Lajos téren. A. mongol- párt- és állami kül­döttség tagjai ezután a Ferihe­gyi repülőtérre indultak. A magyar és mongol nemzeti lobogókkal, vörös zászlókkal és üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren. Lasonczi Pál és Czinege Lajos búcsúzott el a-ma­gas rangú vendégektől. A delegá­ció a kora délutáni órákban el­utazott különrspülőgéppel ha­zánkból. (A tárgyalásokról közös közle­ményt adták ki, amit a 2. olda­lon ismertetünk.) IMPORT HELYETT — EGYMILLIÓ MÁRKA BEVÉTEL Sajtolás hidegen és melegen Kiskunfélegyházán, az Ápri­lis 4. Gépipari Művek törzsgyá­rában, nem is olyan régen még tőkés importból kellett beszerez­ni az „edényfenekeket”. Ma azon­ban már ott tartanak, hogy a ftyomásálló tartályoknak ezen Igen fontos részelemét konverti­bilis valutáért exportálják. A nyugatnémet B. A. Z. cégtől lí­zingszerződés keretében vettek bérbe egy sajtológépet, amely a szükséges kemencével és hűtőbe­rendezéssel kiegészítve már több mint húszezer edényfeneket ké­szített el a kívánt méretre. Bármilyen anyagból — 40 mil­liméteres lemezvastagságig — képes a gép kipréselni a szüksé­ges geometriai formát, 600 6» 1200 milliméteres átmérő között. A tíz milliméternél vékonyabb le­mezeket hidegen sajtolják, a vas­tagabbakat a kemencében előme­legítik 1100 Celsius-fokra. A gé­pet 3—4 dolgozó kezeli, ha az igé­nyek megkövetelik, folyamato­san, három műszakban dolgoz­nak. A berendezés tavaly novem­berben kezdte folyamatos üzeme­lését, azóta saját szükségletüket maguk elégítik ki, sőt a gyárt­mányok többsége exportra kerül. Elkészültek már a Kiskunfélegy­házán 1987-ben gyártandó atom- erőművi berendezésekhez szük­séges edényfenekek, s nemrégen teljesítettek egy egymillió már­kás árbevételt hozó tőkés meg­rendelést Is. B. F. I. ISMÉT ORSZÁGOS ELSŐ HELY A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI VERSENYBEN — HORVÁTH ISTVÁN, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRA ADTA ÁT A VÁNDORSERLEGET Ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa A tanácstagok mellett a szokottnál Is több meg­hívott vett részt tegnap a megyeháza nagytermében a megyei tanácstestület ülésén. Az átlagosnál na­gyobb figyelmet több közérdeklődésre számot tartó napirend indokolta. A megjelenteket — köztük Hor­váth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát és Varga-Sabján Lászlót, as Állami Ifjúsá­gi és Sporthivatal elnökhelyettesét — dr. Gajdácsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd javaslatot tett az ülés napirendjére: '■— Jelentés a lejárt határidejű tanáeshitározatok végrehajtásáról, tájékoztató a vb két tanácsülés kö­zötti tevékenységéről. — Előterjesztés az 1986. évi településfejlesztési verseny értékelésére. — Jelentés as ifjúsági törvény végrehajtásáról és a további feladatokról. ■— Beszámoló az 1986. évi terv és költségvetés végrehajtásáról. — Jelentés a népi ellenőrzés, tájékoztató a Bács- Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1986. évi munkájáról. — Különfélék. Interpellációk. A testület megszavazta az előterjesztett napiren­det. Először a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról szőlő jelentést és a végrehajtó bi­zottság tájékoztatóját hallgatták meg, s fogadták el a tanácstagok. Ezt követően Horváth István, a Központi Bizott­ság titkára lépett az emelvényre. Csak változó módszerekkel és megújuló felfogással juthatunk előbbre Mint elmondta, abból az alka­lomból kért szót, hogy Bács-Kis­kun megye immár ötödik alka­lommal elnyerte a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa által a társadalmi munka szervezésében legjobb eredményt elérő megyé­nek adományozott serleget. Be­szédében kiemelte, hogy a me­gye évtizedek óta az elsők között végez az országos rangsorban. Ez azt bizonyítja, hogy az itt élők­ben megvan az az összetartás, fe­lelősségérzet, mely az elmúlt esz­tendőben is azt eredményezte, hogy az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értéke meghaladta a 3300 forintot. Az emberek tud­ják, megértették, hogy ennek az áldozatnak megvan a haszna. A közösség gyarapodása révén gaz­dagodik mindenki személyes éle­te is. Beszédének második részében Horváth István napjaink idősze­rű politikai kérdéseiről szólt. Ele­mezte az elmúlt évtizedek társa­dalmi, gazdasági fejlődését, a je- letkező nehézségeket, majd pedig kitért az előttünk álló tenniva­lókra: — Az elmúlt évtized alatt be­bizonyosodott, hogy voltak be­vált és jól alkalmazható eszkö­zeink és módszereink arra, hogy egy nagy megrázkódtatástól az országot megvédjük, viszonyaink stabilitását megtartsuk, bizonyos egyensúlyi követelményeket job­ban tudjunk érvényesíteni. De úgy tűnik, hogy azok az eszkö­A társadalmi munka értéke 1 milliárd 851 millió forint Az országos elismerés után ke­rült sor az elmúlt évi megyei te­lepülésfejlesztési verseny érté­kelésére. Az összegzést és a ja­vaslatot a különböző kategóriák­ban a helyezésekre Tohai László általános elnökhelyettes, a tele­pülésfejlesztési/ és környezetvé­delmi bizottság elnöke terjesz­tette elő. A megyei tanács 19/1986. szá­mú határozatával hagyta jóvá — e Hazafias Népfront megyei el­nökségével egyetértésben — az 1986—1990-es évekre a „Telepü­lésfejlesztési verseny” feltételeit, melynek a VII. ötéves terv kiemelt társadalompolitikai céljaira irá­nyítják a figyelmet. Amint az előterjesztés megál­lapítja, az elmúlt évben a helyi tanácsok kapcsolata a társadal­mi szervekkel, az üzemekkel és közvetlenül a lakossággal tovább erősödött. Ennek eredményeként a társadalmi munka összértéke minden településcsoportban je­lentősen növekedett. A helyi politikai, társadalmi és tanácsi szervek szervezőmunká­ja, a vállalatok, szövetkezeíek, mezőgazdasági nagyüzemek se­gítsége, a lakosság részvétele nél­kül nem valósulhatott volna meg a 19 új középiskolai és 37 új ál­talános iskolai tanterem, a 128 kilométer szilárd burkolatú út, az 57 kilométer jár4a, a 67 kilo­méter víz-, 16 kilométer szenny­víz- és csapadékcsatorna, és a 167 kilométer földgázvezeték építé­se. Az elmúlt évben a társadalmi munka összértéke a megyében 1851 millió forint volt, azaz egy- egy lakos — a gyermekektől a zök és azok a módszerek, ame­lyeket eddig alkalmaztunk, csak ilyen korlátozott célok elérésére elegendők. Nem elegendők vi­szont távolabbi jövendőt szolgá­ló programunk megvalósítására. A mai helyzetben nem a na­gyobb távlatokat is hordozó cél­jainkon kell változtatni, hanem határozott és merész intézkedé­sekre és lépésekre van szükség. Ráadásul nem is egymástól el­szakított, különálló intézkedé­sekre, hanem ezek szerves rend­szerére és egészére ahhoz, hogy. átformáljuk és átalakítsuk eddig követett gyakorlatunkat. Ebben fordulatra van szükség Magyar- országon azoknak a céloknak a jegyében, amelyeket nekünk to­vábbra -is fennen kell hirdetni és képviselni. Nem hinném, hogy amikor ilyen mélyreható átalakításokról kell majd dönteni, a vitákban, politi­kai fórumainkon a választóvo­nal ott lenne, hogy vannak „re­formhívek” és „reformellene­sek”. De azt ugyanakkor tudni kell, hogy a megszokás, az eddi­gi módszerek és a konzervativiz­mus óriási visszahúzó erő, amely­nek a kezében hatalmas aduk vannak még. Ezeket, azt gondo­lom, széles fronton le kell küz­deni. Fel kell készülni társadal­mi méretekben, hogy politikai vonalunkból tartsuk meg —, és a múltunkból is természetesen — azt, ami szervesen beleilleszkedik a jövőbe, ugyanakkor készüljünk fel arra, hogy az eddigi irányban csak változó módszerekkel és megújuló felfogással juthatunk előhbre — mondta többek között a Központi Bizottság titkára. A beszédet követően Horváth István átadta a társadalmi mun­ka szervezésében legeredménye­sebb megyének adományozott, a Népfrontmunkáért kitüntető jel­vénnyel díszített vándorserleget dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének. nyugdíjasokig — átlagosan 3314 forinttal járult hozzá lakóhelye fejlesztéséhez, szépítéséhez. Az összes társadalmi munkából a működési kiadásokat kímélő munkák aránya 31 százalék, a pénzbeni önkéntes lakossági hoz­zájárulások, a víz- és csatorna- társulati befizetések aránya 10 százalék, az új beruházásokhoz szervezett társadalmi munka ará­nya pedig 53 százalék volt. A megye lakói a következő cé­lok megvalósításáért végeztek tár­sadalmi munkát: általános iskolák építésére és fenntartására óvodák építésére és fenntartására, ‘bölcsődék építésére és fenntartására sportcélokra útépítésre és fenntartásra földutak fenntartására járdaépítésre vízellátásra szenny- és csapadékvíz-csatornázásra gázvezet ékhálőzat-íejlesztésre környezetvédelemre parkosításra egyéb közcélú feladatokra (példáiul közművelődés, szociális otthon, műemlékvédelem, villamosítás, temetők fenntartása stb.). 54 millió Ft 20 millió Ft 5 millió Ft 50 millió Ft 216 millió Ft 253 millió Ft 6 millió F» 30 millió Ft 129 millió Ft 180 millió Ft 122 millió tt 327 millió Ft 429 millió Ft A településfejlesztési verseny megyei eredményei azt tanúsít­ják, hogy a tanácsok tervei való­ban a legégetőbb szükségletek kielégítésére Irányultak, ame­lyekre mozgósítani lehetett a lakó­helyűkért tenni akarókat. (Folytató* « I. oldalon) f A HALOGATÁS TÖBBE KERÜL S' , Értékmegőrző épületfelújítások A középületek és állami tulajdonban le­vő lakások külső és belső rendben tartása már csak azért is íontos, mert ezek az ér­tékek a nemzeti vagyon részei, s ha halo­gatott tatarozásuk miatt elhanyagolt, rossz állapotba kerülnek, jóval több munka és pénz kell helyrehozásukhoz. De a folyama­tos felújításokra, karbantartásokra szükség van az épületek rendeltetésszerű használ­hatósága érdekében Is, s nem utolsósorban azért, mert nagy részűk városképi jelentő­ségű. A középületek és az állasai lakások állapotáról, felújításaikról megyénk négy rárosi tanácsánál érdeklődtünk. Egész üzemcsarnokot betölt a fenéksajtoló berendezés. Előtérben a hevitőkemence. (Straszer András felvétele) — Kalocsa országos mércével mérve is nagyon sok középület­tel rendelkezik, s ezek zöme az elmúlt században és e század elején épüli — tájékoztatott Sza- lóki István tanácselnök. —Fenn­tartásuk roppant költséges, s csak a megyei tanács és az Or­szágos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség anyagi segítségével le­hetséges. A pénzügyi gondok ellenére az élmúlt két évben felújították Ka­locsán a képtárat, a pártszékhá- zat, valamint a büntetés végre­hajtási épületet, s jelenleg tart a Hámán Kató leánykollégium, a városi tanács tömbje, a fiúneve­lő intézet és az I. István király út 1—3. számú épület rendbeho­zatala. A közeljövőben mintegy 50 millió forint költséggel szál­lodává való átalakításához fog­nák hozzá a Szabadság tér 4. szám alatt. Említésre méltó még, hogy a KAGE tavaly hozta rend­be székházát. Az elmúlt néhány esztendőben a katolikus egyház is felújította templomait, s a főszéke&egyház felújítása jelenleg is tart. Az állami lakások folyamatos nendibeh ozaitala, karbantartása az előző évekhez hasonlóan terv­szerűen halad, lemaradás nincs, s a munkákhoz szükséges pénz rendelkezésre áll az idén is. A Kiskunhalasi Városi Tanács elnökhelyettesétől, Somogyi An­taltól megtudtuk, hogy e tele­pülésen a középületek állaga ál­talában megfelelő, mivel többet az elmúlt években újítottak fel. Most az Alföld Szállónál és a Szilády gimnáziumnál végeznek (Folytatás a 2. oldalon.) • Állvány- erdő a kecs­keméti Rá­kóczi utcá­ban. (Méhe­st Éva fel­vétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom