Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

xm. «vt os, Ära: 1,80 Ft wst. jőntai s. hétfő toag wmmtÁMááiL mwsaiouwgmi AX m&MP BAtMSffiKSN MB6YEI BOMfiáSálUK NAPILAPJA Mongol párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Ozsambin Batmönh-nek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkáré“ naík, a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja el­nöksége elnökének vezetésé­vel ma hivatalos baráti láto­gatásra hazánkba érkezik a Mongol Népköztársaság párfc- és állami küldöttsége. (Ozsambin Batmönh élet­rajzát a 2. oldalon ismertet­jük. Szójatermesztés Bátyán te A Bátyai Pirospaprika Tsz-ben az idén csaknem négyszáz hektáron termesztenek szóját. A sorközt három géppel művelik. A szója kuiti- vátorozása után a zöldbab és a paprika következik. Képünkön Kozma László traktoros és Kelemen Imre kuttivátorkezelő dolgozik. Az alpári véres pünkösd (3. Oldal) Sajtóposta (I. oldal) A törékeny pénzügyi egyensúlytól a stabilitás felé (5. oldal) LASSAN CSÖKKENNEK AZ ARAK — ITT A ZÖLDBORSÓ — KITELEPÜLÉSSEL ÉS NYÚJTOTT NYITVA TARTÁSSAL A JOBB ELLÁTÁSÉRT Növekvő árukínálatra számít a Zöldért Lassan növekszik a piaci árufelbozatal megyénkben. A késői kita­vaszodás miatt a termékek érésében mutatkozó másfél-kéthetes késés ugyan még mindig érezteti hatását, de már szállítanak szabadföldi Zöldség- és gyümölcsféléket is. Az árakon azonban alig látszik meg, hogy júniust írunk. A para­dicsom kilogrammonkénti ára so­kára csökkent 100 forint alá — •csupán az apróbbat kínálják ol­csóbban. Drága a paprika: a zöld­hagyma csomójáért több helyen 5 forintot kérnek. A földieper is inkább deka-, mint kilogram­monként talál vevőre. A eseresz- nyevásárlök két lehetőség közül választhatnak: vagy az apró és félérett szeműért fizetnek ke­vesebbet, vagy pedig megadják a szebbért a magánkereskedőknél a negyven forintot. A cseresznye idei kezdő árát tíz forinttal szab­ták meg magasabban az elmúlt évinél. Hangsúlyozzuk: csak a termelőknél, nem pedig a keres­kedelemben ! Várható e nagyobb kínálat, és •z árak mérséklődnek-e a követ­kező napokban, hetekben? Mint a megyei Zöldért-válla- ilatnál elmondták, van kilátás mind a kettőre. Várják a termék- kínálat bővülését, amit több vál­tozás jelez. A vállalat felvásárló- helyein — Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén, Jánoshalmán, Kis­kőrösön és másutt — vasárnapi nyitva tartással megnyújtották az átvétel idejét, A múlt hét köze­pén ötven mázsa korai cseresz­nyét továbbítottak, egytized ré­szét saját, 90 százalékát pedig más forgalmazói üzletekbe. Va­sárnap Tiszakécske és Kiskunfél­egyháza környékén 1500—2000 kilogramm zöldborsó átvételét tervezte a Zöldért. Jó időjárást feltételezve, ettől a héttől várha­tó, hogy nő a felhozatal paradi­csomból, paprikából, karfiolból, fejes káposztából, meggyből és cseresznyéből. A Zöldért arm törekszik, hogy — Budapest, Miskolc és más né­pesebb városok mellett — Bács- Kiskun fogyasztóinak ellátásá­ból is nagyobb részt vállaljon. Eb­ből a célból május második felé­ben a kecskeméti raktárházban az Idénynek megfelelő termékek­ből kedvezményes árusítást tar­tott, ami azonban nem sikerült a csekély érdeklődés miatt. A ku­darc nem szegte a vállalat ked­vét; harmadik hete kitelepült a raktáráruháznak egy eladója a kecskeméti nagybani piac mellé. Az egyszemélyes kis üzlet reggel 5—6 órától este 18 óráig várja a vevőket. Azok jönnek is szép számban, hiszen egyes terméke­ket itt olcsóbban meg lehet kap­ni. Abban, hogy a piaccsarnok- bao a kiskereskedők — a Zöldér­ténél, igaz, valamivel nagyobb — uborkájuk ár jelzésé vei pénte­ken negyven forintnál megálltak, szerepe volt a raktárházi árus­nak is. Neki megérte az Uborkát kilogrammonként harminc fo­rintért eladni. Ilyen és hasonló, kis tételű eladásokkal — uborkán felül zöldpaprika, zöldhagyma,' saláta, karfiol és burgonya érté­kesítésével — napi bevétele 10 ezer forint. íme, érdemes a kis haszon — nagy forgalom kereskedői szem­lélet szerint árusítani! Mint aho­gyan kölcsönös a lakosság és az eladók érdeke abban is, hogy — jobban kihasználva az Időt és a helyet — pénteken a vásárcsar­nok Zöldért-üzlete is 18 óráig tart nyitva. K—I AZ ÉRZELMI ÉS ÉRTELMI INDÍTTATÁS AJÁNDÉKOZÓI Elismerés a pedagógusoknak te Egertz Antalné jánoshalmi tanár Szocialista Kultúráért kitüntet»! kapott. Június első vasárnapja « pedagógusoké. Am ezúttal már egy nappal előbb ünnep« lőbe öltöztek azok az óvónők, tanítók, tanárok, technikát dolgozók, akik lelkiismeretes, elismerésre méltó munkájuk« kai a legkiválóbbak névsora« ba iratkoztak lel. A megyei pedagógusnapi ün­nepségeit szombaton délelőtt tar­tották Kecskeméten, az SZMT székházénak földszinti díszter­mében. A megjelenítek üdvözlése után a megyeszékhely Kodály iskolájának növendékei nyújtot­tak áit — jelképesen — zenés­énekes műsorcsdkrot a székso­rokban helyet foglaló pedagógu­soknak. Godó Klára, a kecske­méti Bányai Júlia Gimnázium negyedikes diákja tanulótársai nevében mondott köszönetét ta­náraik áldozatos munkájáért Régi emlékképeket idézett fel: hogyan is hatottak rá nevelői, milyen érzelmi és értelmi indít­tatást kapott tőlük. Papesch László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője ünnepi be­szédében hangsúlyozta, hogy a jelen gondjai az oktató-nevelő tevékenységet is érintik. Nem véletlen, hogy az új oktatási tör­vény bevezetése szükségessé vált. Azóta eltelt egy tanév, s a kezdeti tapasztalatok kedvezőek. Továbbra is elengedhetetlen az alkotókedv, a felelősséggel vég­zett munka. S hogy Bács-Kiskun megyében ez utóbbi módon szor­goskodó pedagógusokból nincs hiány, erre az is bizonyítók, hogy a szombati ünnepségen több mint százan vettek át kitünte­tést dr. Gajdócsi István megyei tanácselnöktől. KIVÁLÓ PEDAGÓGUS ki­tüntető címben részesült Baunoch Györgyné, a kiskunhalasi Szüts József Általános Iskola tanára, Fodor Jánosné, a kecskeméti Béke Téri Általános Iskola ta­nítója, munkaközösség-vezető je, Ignácz Istvánná, a soltvadkerti Kossuth Lajos Általános Iskola és Diákotthon tanára, szakta­nácsadója, Kurucz Géza, a kecs­keméti Bányai Júlia Gimnázium igazgatóhelyettese, Rapavi Káz- mémé, a mélykúti általános is­kola tanítója, Sörös Istvánná, a bajai Eötvös József Tanítókép­ző Főiskola Felsővárosi Gyakor­ló Általános Iskolájának igazga­tóhelyettese, Szeghő László, a bajai Dózsa György Általános Isikola tanára, szaktanácsadója, Szendreiné Fejes Mária, a kis­kunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola ta­nára, Váczi Dezső, a felsőszertt- iváni nevelőotthon igazgatója A pedagógusnap alkalmából Nagyváthy Ján os-emlékérem- mel jutalmazták — a többi kö­zött — a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Tsz-t. (A további kitüntetettek név­sorát lapunk 3. oldalán ismer­tetjük.) B. T. SZEPTEMBER 17—19.: Nemzetközi tanácskozás a fűszerpaprikáról A világ fűszerpaprika-termesztői szeptember 17. és 19. kö­zött minden bizonnyal Kalocsára és Szegedre figyelnek, ahol nemzetközi tudományos, műszaki-fejlesztési tanácskozást rendeznek a fűszerpaprikáról. (A korábbi információkkal szemben ez az időpont a végleges.) Az utóbbi évtized tudo­mányos-műszaki fejlesztési eredményeinek továbbvitele ér­dekében indokolt, hogy a közvetlen tájékozódás tehetőségét megteremtsék a szakterületen dolgozó valamennyi hazai és külföldi szakember részére. Védelmi intézkedések Nicaraguában Dániel Ortega nicaraguai államfő szombati rádióbe­szédében több gazdasági In­tézkedést jelentett be az or­szág védelmi képességének nö védésére. Ortega közölte: a nyílt ame­rikai beavatkozás veszélye miatt a kormány döntést ho­zott a városok, elsősorban Ma­nagua védelmének fokozásá­ra. Rámutatott, hogy a súlyos gazdasági helyzet kialakulásá­ban közrejátszott elsősorban az amerikai kormány keres­kedelmi embargója, és azok a károk, amelyeket a Washing­ton támogatta nicaraguai el­lenforradalmárok okoztak. Bejelentette, hogy növelik az állami adókat és csökken­tik mindazokat a kiadásokat, amelyek nem kapcsolódnak a nemzetvédelemhez, az egész­ségügyhöz és az oktatáshoz. Jelentős mértékben csökken­tik a beruházásokat is, hogy az alapvető termékek, vala­mint a legfontosabb import­áruk termelését biztosítsák. Felemelik a fűtőanyagok árát, és az állami fogyasztás öt százalékából úgynevezett kötelező megtakarítás révén tartalékot képeznek a hadse­reg részére. Az infláció ellen­súlyozására június 1-jéig visz- szamenőleg átlagosan 30 szá­zalékkal emelik a munkabére­ket. Sok egyéb mellett a különböző ülésszakokon a nemesítésről, a rezisztenciáról, a termesztési mód­szerekről, az értékesítésről, a fo­gyasztói igényekről «tb. hallhat­nak a résztvevők előadásokat. A tanácskozás időtartama alatt szak­mai látogatást tesznek Kalocsa és Szeged körzetének tudományos intézményeinél, mezőgazdasági és ipari üzemeiben. A többi közt a Zöldségtermesztési Kutató Inté­zet Fejlesztő Vállalat Fűszerpap­rika Kutató Állomásának kísérle­ti területére, a Fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet fűszerpapri­ka-tábláira, a ZKI Szeged-öthsí. mi kísérleti telepére, valamint a Szegedi Üj Élet Termelőszövetke­zetbe látogatnak. Természetesen megtekintik a kalocsai és a sze­gedi paprikafeldolgozót is. A tanácskozás megváltozott idő­pontjára való [tekintettel a réss- vételt bejelentő lapot 1987. június 15-éig keLl a ZKI FV Fűszerpap­rika Kutató Állomására (Kalo­csa, Obermayer tér 9.) elkülde­ni. A jelentkezéseket 1987, augusztus 15-éig igazolják visz- sza. C*. F. Következetesebb piackutatás Exportnövelő törekvések az áfészeknél Az országban 230 áfész vesz részt az exportban, összesen mintegy 6 és fél milliárd forint értékű árut szállítottak kül­földre az elmúlt esztendőben a külkereskedelem közvetítésé* vei. A megyében 14 áfész, valamint a Primőr Kisszövetkezet tervezett tavaly exportot. A* utóbbi saját jogon közvetlenül Egészség és munka Az országban elsőként Kecs­keméten szervezték meg a me­zőgazdaságban dolgozók üzem­egészségügyi bázisát, amelynek jeladata — az Országos Mun­ka- és Üzemegészségügyi in­tézet irányításával — a foglal- kozási megbetegedések ösz- szefüggéseinek jelderítése, az egészségi károsodások meg­előzése. A többi között vizs­gálják, hogy a porártalom mi­lyen allergiás megbetegedé­seket okoz. Tudományosan ku­tatják, hogy a munkahelyi klí­ma milyen hatással van a dol­gozók egészségére. Közismert, hogy a mezőgazdaságban az üzemegészségügy feladatai sok területen eltérnek a más ága­zatokban végzendő munká­tól. Az itt dolgozók jobban szenvednek az időjárás viszon­tagságaitól, az emberről állat­ra — és fordítva — terjedő ^betegségek, a vibrációs, a nö­vényvédő szerek okozta ártal­mak gyakran fordulnak elő, ugyancsak több a mozgásszer­vi megbetegedés is. A megyei társadalombizto­sítási tanács elé került ME- DOSZ-tájékoztatóban szere­pel, hogy Bács-Kiskunban az, üzemegészségügyi szolgálat megszervezése már több mint két évtizede megkezdődött. Ez szemléletváltozást jelent. A gazdaságok vezetői érezték, hogy a népgazdaság feladatait csak szervezett, következetes munkával, és főként egészsé­ges alkotó emberekkel lehet megoldani. Ma már a tények bizonyítják, hogy az üzem- egészségügy nemcsak szociá­lis, hanem gazdasági tényező is. Az országban elsőként az Izsáki Állami Gazdaság szer­vezte meg dolgozóinak egész­ségügyi ellenőrzését. Jelenleg a gazdaságban tíz helyen fő­állású, másutt üzemi körzeti, illetve részfoglalkozású üzem­orvos tevékenykedik. Nem rit­ka a több üzem által közösen foglalkoztatott főállású orvos tóm. A mezőgazdaságban szerve­zett egészségügyi hálózat tevé­kenységének koordinálásában, a továbbképzés megszervezé­sében, szakmai kiadványok közreadásában fontos szerepet vállalt a MEDOSZ üzemegész­ségügyi szakbizottsága. A tes­tület közelmúltban tartott ülé­sén megállapították, hogy az eddig elért eredmények elle­nére még sok a tennivaló, hi­szen a mezőgazdaságban csu­pán 420 üzemben szervezték meg a szolgálatot, ez az ösz- szes gazdaságnak mintegy 25 százaléka. A téma állandóan napirenden van, annál is in­kább, mivel mindenütt kidol­gozzák az egészségmegőrzési társadalmi program konkrét terveit. A MEDOSZ sokat se­gíthet ebben helyszíni javas­lataival, ellenőrző munkájá­val, a továbbképzés megszer­vezésévet. A megyében, az országban több gazdaságban bővítik az üzemegészségügyi hálózatot, illetve új rendelőket építenek. A MEDOSZ üzemegészség­ügyi szakbizottsága jó kapcso­latot alakított ki az egészség- ügyi szervezetekkel. Ennek is köszönhető, hogy hozzákezdtek a Hajdúszoboszlói rehabilitá­ciós központ építéséhez. Ez is része az egészségmegőrzési társadalmi programnak. Az üzemorvos fontos segítő­társai a szakszervezeti bizal­miak, akik mindennap kap­csolatban állnak a dolgozók­kal. Ismerik, hogy egy adott üzemben milyen lehetőségek vannak a betegségek megelő­zésére. Az előzetes és idősza­kos orvosi vizsgálatoknál meg­győző, szervező munkát végez­nek. Segítik a megváltozott munkaképességűek megfelelő foglalkoztatását. Bekapcsolód­nak az egészségügyi felvilágo­sításba, formálják munkatár­saik szokásait. Kereskedő Sándor is szállíthat külföldre. Az elmúlt esztendőben az elő­ző évinél kevesebbet irányoztak elő külföldi szállításra a megye áfészei. Az óvatos tervezés a későbbiek során reálisnak bizo­nyult. A MÉSZÖV elnökségének értékelése szerint a mezőgazda- sági termelést befolyásoló ked­vezőtlen időjárás — a fagy, az aszály — különösen érzékenyen érintette a megye homokhátsági területen gazdálkodó termelőit, és ez hatott a felvásárlást bo­nyolító áfészek terveinek telje­sítésére is. Csökkent a kereslet a gyógy- és fűszernövények iránt. Jellemző, hogy az árbevé­tel ezeknél a termékeknél egy év alatt csaknem egynegyedére esett vissza. E termékcsoport konvertibilis exportja az előző évinek a felét se érte el. Ilyen arányú kiesést az áfészek szak­csoportjai, a kistermelők nem tudtak ellensúlyozni. A legna­gyobb volumenű az élelmiszer- ipari export; a libamáj megha­tározott kiviteli mennyisége miatt a kiskunfélegyházi Integ­rál Áfész baromfi-feldolgozóját csak résziben tudta kihasználni. Végül is a libamájexport — a ki­váló minőség ellenére — az elő­ző évihez viszonyítva nem nőtt. Csökkenés tapasztalható az Ulti­ver Áfész ételízesítőinek keres­letében. A szövetkezet az utób­bi időben fokozódó piackutatás­sal igyekszik a külföldre szál­lítandó mennyiség növelésére. A SZÖVOSZ X. kongresszusául megfogalmazták, miként lehetne javítani az áfészek exporttevé­kenységén.. Szó volt arról, hogy a szövetkezeti külkereskedelmi szervezetek eltávolodtak az áfé- szektöl. Ennek egyik jele az ér­dekeltség hiánya; sok esetben formális a kapcsolat az alapító szövetkezetekkel. Nem kielégítő az együttműködési készség az áfészek között sem. Vonatkozik ez a megyei szövetkezetekre is. Az említett feszültségek ol­dása érdekében tavaly a MÉ­SZÖV belépett a Magyar Keres­kedelmi1 Kamarába. Bíznak ab­ban, hogy javul a piacfeltárás és az információáramlás a kamara segítségével. Hozzákezdtek ön­álló export iroda létesítéséhez is, A szövetkezetek elkészítették idei exporttérvelket. A dolláréi- számolású áruk kivitelét 8 szá­zalékkal, a rubelelszámolású ex­portot pedig 16 százalékkal szán­dékoznak növelni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom