Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

Ez már történelem! Szemelvények 1957-es újságokból A „Víg özvegy” sikere a kecs- .keméti színpadon. Hanna sze­repében Gyólay Viktória csillo­gó és kultúrált énekhangja ra­gyogóan érvényesült. Töretlen stílusú játékával színes egyéni­séget teremtett, felszabadult humora derűssé, világossá teszi alakítását. A színlapon volt még olvasható Dobi írisz, Sülé Géza, Szalma Sándor, Késmár- ky Kálmán és Csajányi György neve. A Szelei-falu, Felső-Széktó, Úrihegy és két máriavárosi ke­rület lakói nyugtázták örömmel a tényt, hogy a volt reáliskola mellett véglegesen átadták ren­deltetésének az újonnan épült, jól felszerelt, korszerű orvosi rendelőt. Az első három nap alatt több mint háromszáz be­teget részesítettek orvosi keze­lésben — számol be az első na­pok eredményeiről Szentendrei doktor. Kecskeméten az egyik legjob­ban dolgozó üzem a cipőgyár, amely teljes kapacitással, rend­szeresen teljesíti termelési terve­it. A kis üzemben az idén több mint 80 ezer pár különböző szí­nű gyermekcipőt készitettek. Jelenleg a szülök által igen ked­velt fekete-fehér betétes, magas szárú és tiszta fehér nubuk ci­pőket gyártják. Kórházbővítés. Kecskeméten hat héten belül elkészül a Nagy­kőrösi utcai lazaret, melyben a megyei kórház eddig hiányzó bőrosztálya nyer elhelyezést, földszinti helyiségeiben pedig a rákgondozót, valamint az anya- és csécsemővédelmi ta­nácsadót helyezik el. Régóta megoldásra váró probléma szű­nik meg ezúttal, mert sikerült elkülöníteni a csecsemő-szak­rendelőt a -tanácsadótól. Szegedi Sándor Mathiász- telepi szőlőkutató (Katona­telep) nyilatkozatából: „Intéze­tünk elvégezte hazánkban a szőlőtermőtáj-kutatást. Megle­vő szőlőterületeink szőlészeti, talaj-, éghajlati és közgazdasági elemzésével, tudományos vizs­gálatával feltárta a való helyze­tet. Kijelölte a szőlőtermelésre alkalmas, de eddig más műve­lésre használt területeket. A szőlőtermesztésre alkalmat­lan, de jelenleg ezzel hasznosí­tott területeket is felmérte és ezzel a szőlőtermesztés jövőjére is kidolgozta a tervezetet. Ha­zánkban készült el Franciaor­szág után a világ második sző­lőmonográfiája 1949 és 1955 között.” Iskolafogászati vándorérte­kezletet és tudományos tovább­képző előadásokat rendez a Megyei Kórház a Cifrapalotá­ban. A munkaértekezleten, me­lyet dr. Balogh András megyei főorvos nyit meg, az egészség- ügyi minisztérium fogászati osztályvezetője, dr. Eidus Lili, dr. Adler Péter és dr. Hattasy Dezső egyetemi tanár, dr. Tóth Károly egyetemi docens, vala­mint dr. Szántó György stoma- tológus főorvos tart tudomá­nyos előadást. A Kecskeméti Gépgyár veze­tőinek mindig gondot okozott, hogyan is szerezzék be a szüksé­ges géptöredéket. Egy részét megszerezték valahogy az or­szágban, de a nagyobb részét külföldről kellett importálni. Ez pedig olyan dolog, hogy biz­tos is, meg nem is. Mit volt mit tenni: összedugták a fejüket a gyár szakemberei és készítettek egy olyan receptet, mely szerint szürke vassal pótolják a nélkü­lözhetetlen geptöredéket. Re­cepttel a kezükben felkeresték a diósgyőri kohászokat, akik mintegy 560 tonna szürke nyersvasat termeltek a gyár re­ceptje szerint. Ebből 200 tonnát már le is szállítottak. Elkészült a vádirat Francia Kiss Mihály bűnügyében. A fe­hérterror egyik hírhedt tömeg­gyilkosa, Francia Kiss Mihály ügyében elkészült új vádiratot a fővárosi ügyészség átadta a fő­városi bíróságnak. A fővárosi bíróság elnöke arról tájékozta­tott, hogy az eddigi nyomozás szerint 104 gyilkosság terheli Francia Kiss lelkiismeretét. Az ügyész hetvenhat tanút sora­koztat fel a vád bizonyítására. A vádirat háborús bűntett elkö­vetésében mondja ki felelősnek Francia Kisst és kéri az egész magyar nép nevében szigorú megbüntetését. Goethe, a nagy német költő mondta a nagy igazságot: „Aki nem szereti a bort, az asszonyt, a cigarettát és a dalt, az egesz életén át ostoba marad.” He- tényegyháza az a falu, ahol nemcsak szeretik és megisszák a jó bort, hanem meg is terme­lik. Évtizedek óta híres az itt szüretelt kadarka és egyéb tüzes fajta nemcsak szükebb határa­inkon belül, hanem a külorszá­gokban is. A szakkörbe tömö­rült kiváló hetényi szőlősgaz­dák .borversenyt rendeztek, amelyen negyven termelő bor­mintáját bírálták el. Ötezer fo­rint értékű díj került kiosztásra a borversenyen. Díjat kaptak Szekér György, Gulyás Károly, Bodócs Gyula, Nagy Sándor és Prácser Jánosné. A Petőfi Népe a „Megyei pár­taktívára” címmel vezércikket jelentetett meg. „ ... november óta már harmadszor gyűlik egybe a megyei aktíva, hopy megvonja a mérlegét az elmúlt sorsdöntő időszaknak és ugyanakkor rendkívül éles megvilágításba helyezze az el- sősorbani tennivalókat.” Az MSZMP országos pártértekez­letre készül. A megelőző megyei pártaktívákon minden ezer tag után egy küldött vesz részt az értekezleten. A Bács-Kiskun megyei aktíva harmincegy tagú megyei pártbizottságot válasz­tott, öt pártbizottsági póttagot és tíz küldöttet az országos pár­tértekezletre. A pártbizottság tagjai közül még ma is tevéke­nyek: Borsody György, Dallos Ferenc, Hegedűs István, Ko­vács Endre, Kővári Péter, Mol­nár Frigyes, Pankovics József- né, Petőfi Sándor, Putics József, Simó Tibor, Szabó Lajos, Sza- lóki László, Szűcs Béláné, Weither Dániel, Zárai Géza, Ágoston András, Bank Gyula. W. D. FEKETE SAROK Ehhez a képhez mintha nem is kellene kommentár: anél­kül is borzasztó. A közvetlen életveszély e megdöbbentő fotójához vajon milyen sza­vak illenének? Talán csak annyi: a sajtó eddigi erőfeszítése hiábava­lónak tűnik. Nincs esztendő, hogy szóvá ne tennénk: ez a helyzet tarthatatlan, ám olyan sincs, amikor megvál­tozna bármi is. Úgy fest, ki­bogozhatatlan a kezdet, mi­kor, ki, miért és hogyan távo­lította el a közvilágítási lám­pák alján a — valószínűleg biztosítékcsere céljait szol­gáló — kisajtót. Ennél talán egyébként is fontosabb: ha az ajtó rendesen van megcsinál­va, nyilvánvalóan lehetetlen elvinni. De még ha elviszik is, kell lennie egy erre hivatott valaminek, amely azonnal és hathatósan pótolja a hiányt. A baj az, hogy ennek nyomait szinte alig fedezhetni föl. A Műkertvárosban, a Vadas­kerthez vezető sétányon pár­jával vannak az esztendők óta (I) ajtó nélküli lámpaoszlo­pok és bárhol a városban ku­tatás nélkül megtalálhatni a párjukat. Nagyon örülnénk, ha gyors intézkedés venné elejét az esetleges balesetnek. Mind­annyiunk érdeke ezt kívánja. —if— ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK 1987. JÚNIUS Új utakon a Városszépítő Egyesület A Kecskeméten hivatalosan bejegyzett több mint száz egyesület, csoport között az alakítás óta pem sikerült meghatározó szerephez jutnia a városát félt- ve-szeretö és érte többet tenni akarók egyesületének, a Városszépítö Egyesületnek. Felújítható és eladható a régi há;z mint amilyeneket az utóbbi évek­ben az Őz utcában, a Máriavárois- ban vagy a megyei tanács mögött épültek? Az országban sokan vannak, akik Kecskemétet a „Dunán in- , nen” egyik legdinamikusabban fej­lődő városának tekintik. Ez fi di­namizmus sok vonatkozó .sban nem volt zökkenőmentes az itt la­kók számára. Megvívta harcát eb­ben a változásban a város é rtékeit igazán ismerő, féltő ember., a sok esetben tévesen meghatáro zott te­lepüléspolitikával. De szembe ke­rült egymással az átalakul ás során az alkotó, teremtő, „hírességet gazdagító munka és szemlélet a túlzott lokálpatriotizmu ssal. Az­zal, amely sok esetben nem a való­ságos értéket, hanem a puszta „tősgyökerességet” teki ntette meg­határozónak. Tekintette vagy te­kinti? — tehetjük fel a kérdést. Ne ezt kérdezzük. Helyesebb ha azt kérdezzük: ki a kecs keméti? Erre bátran mondhatjuk: ezt nem a szü­letési anyakönyvi k ivonat, a sze­mélyazonossági igazolvány be­jegyzése dönti el, h anem az egyén cselekedetének mil'yensége, a város életéhez, sorsához:, történő kötő­dése. Aki igazán kec skeméti, az szere­ti és félti városát, még akkor is, ha sok dolog bosszantja. Az igazán kecskeméti az »részt vállal értékei­nek megőrzésé ben, azok áthagyo- mányozásábari és újakkal történő gazdagításába n. Nem tekinti a vá­rost puszta es zköznek, holt tárgy­nak céljai elé résénél. Az előbbi és nem az utóbbi em­bereket hívja soraiba ezúton is a Városszépítö Egyesület. Dr. Kiss István kaptuk a Kecskeméti Városi Ta­nács illetékeseitől. — Kov ácsék szükebb lakóhelye szerepel a. szanálási terveinkben. Az ottani öreg épületek lebontása után közintézmény létesítését kezdjük nneg. Hogy mely időpont­ban, az a pénzügyi lehetőségeink­től függ. Egyelőre nem áll rendel­kezésünk re a szükséges összeg, kö­vetkezésképp még a kisajátítás me­netrendje sincs kidolgozva. Konk­rétabban szólva: a panaszosokat jelenleg csupán az építés tilalma kötelezi, ami annyit jelent, hogy bővítésre, illetve új építkezésre nem kaphatnak engedélyt. Házuk tatarozásának, felújításának azon­ban senami akadálya. Az ily mó­don rendbehozott ingatlanukat pedig szabadon értékesíthetik. Ha az eladás sikertelen lenne, a családi otthon korszerűsítésére fordított összeg akkor sem vész kárba, hi­szen értéknövelő tényezőként ve­endő figyelembe a kisajátításkor. Velkei Árpád Ez vezette a tagságot új célok és munkamódszerek megfogalmazá­sa mellett az egyesület vezetőségé­nek újraválasztásához. Az új el­nök, Leitner László nem csupán jelenlegi beosztásában, a SZÜV igazgatójaként, ismert városszere­tő ember és vezető, hanem régi be­osztásában, a Városi Tanács mű­szaki osztályvezetőjeként is tanú- bizonyságát adta Kecskeméthez való kötődésének. Az új vezetőség egyik legfonto­sabb feladatának a taglétszám nö­velését tekinti. Szervezett keretet szeretne teremteni minden korosz­tály, gazdasági és szervezeti egy­ség, hivatalos és magánszemély számára, akik részt akarnak vállal­ni a város szépítéséből, értékének megőrzéséből, és újabbakkal törté­nő gazdagításából. A jelentkezéshez szükséges nyomtatvány a tanács Ügyfélszol­gálati irodájában, a Hazafias Népfront Széchenyi téri székházá­ban, a SZÜV, a Petőfi Nyomda, a. Szék- és Kárpitosipari Vállalat, a Vízmű, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Centrum Áruház központi portáján egyaránt kapható. Az egyesület vezetősége azzal a kéréssel fordul valamennyi kecske­méti lakoshoz, itt élő és dolgozó emberhez, hogy: „Ne csupán lakói legyünk ennek a városnak, hanem múltjáért, jelenéért és jövőjéért te­Kecskeméten, az Egressy u. 7. szám alatt lakik a nyugdíjas Ko­vács házaspár. A feleség és a férj ugyanazon ideig, 41—41 esztende­ig kereste kenyerét a helyi konzerv­gyárban. A hosszú évek fáradal­mait szeretnék végre kipihenni, ám úgy tűnik, erre egyelőre kilátásuk sincs. A gondra, az izgalomra, a bizonytalanságra annál inkább. A részletekről így számoltak be a szerkesztőségünkbe küldött leve­lükben: Száz évesnél régebbi a házunk, melynek falai kopnak, repedeznek. Az állag romlását csak úgy lehetne megakadályozni, ha mindent lebon­tanánk, s helyére másik épületet emelnénk. Am erre nem kerülhet sor, mert e terület építési tilalom alatt áll. így azután mindössze ki- sebb-nagyobb javításokat végeztet­hetünk rajta, ami aligha mentheti meg az enyészettől. Pedig egy ala­posabb tatarozás után talán még új gazdára is lelne, dehát az eladása sem engedélyezett. Kecskeméten „csak” az a baj, hogy a városi televízió ke­vesek épülésére, szórakozására szolgál, hiszen a három éve megindult, reménytkeltő kísér­let az utóbbi időben mintha megakadt volna. Ma mindösz- sze a Széchenyiváros egy ki­sebb részébe, alig 5500’lakásba jut el a városi televízió műsora. vőlegesen is felelősséget vállaló polgárai!” Áz új vezetőség azt szeretné elér­ni, hogy a város legyen mindenkié, aki benne él, kicsié és nagyé, öregé és fiatalé, a magánházát építőé ép­pen úgy, mint a lakótelepen lakóé. Megújulási törekvései révén ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy váro­sunkban ne pusztán lakjunk, ha­nem környezetünkben, valamint érzelmi, szellemi és fizikai mivol­tunkban otthon érezzük magunkat ebben a hírős városban. Egy várost szeretni és szépíteni, benne emberhez méltó viszonyo­kat teremteni, értékeire mint sze­münk fényére vigyázni, nem csu­pán a „hivatal”, a „tanács”, a „szerv”, az „illetékes”, kötelessége, hanem mindannyiunké. Ez a féltő és alkotó szeretet nem jár le a mun­kaidővel, nem múlik el a tanári felügyelet megszűntével, ebben nincsen szabadszombat és munka­idő-csúsztatás! Ez egy huszonnégy órás szolgálat, amely egy életre szól. Olyan közösségért vállalt munka ez, amely átszövi álmain­kat éppen úgy, mint ünnepeinket és mindennapjainkat. Mert van-e vajon olyan jószán­dékú ember, akit ne keserítene el az ünnepnapok nyugalmasabb lég­körében megtett séta során a rom­bolás, a szemetelés növekvő mérté­kének felismerése? Vajon hányán gondolnak arra, milyen jó is lenne olyan szép házat, házakat építeni, Nincs értesülésünk arról, mikor lesz itt kisajátítás, azt viszont tud­juk, hogy az épület toldozgató- foltozgató jellegű helyreállítási költségeinek fedezésére lassacskán kevés lesz az a pénz, mely a nyugdí­junkból összejön. Hát ezért rossz a közérzetünk, s zaklatott a hangula­tunk. Ügyünkben többször jártunk az illetékes hatóságnál, de nem kap­tunk egyértelmű választ. Ilyen hely­zetben mire számíthatunk, mi lesz velünk? A szóban forgó utca a megye- székhely központjának délkeleti részén van, ahol immáron évek óta folynak a nagyarányú városrende­zési munkálatok. Modern lakóé­pületek, új utak, terek jelzik a vál­tozást. E fejlesztési programnak természetesen része az olyan intéz­kedés is, melynek következtében egy-egy meghatározott területen belül megtiltják a lakossági építke­zéseket. Ennek hatálya alatt van az Egressy utca is. A továbbiakról ér­deklődésünkre ezt a tájékoztatást (Ugyanakkor például Székesfe­hérváron ez meghaladja a 22 ezret.) A lelassulás okai szerteága­zóak, egyszerre érthetőek és érthetetlenek. Mintha a bürok­rácia félelmetes útvesztőjében elkeveredett volna az eredeti szándék: a helyi tájékoztatás javítása. Helyébe szabványok, renddetek, engedélyek, gazda­ságossági számítások kibo/goz- hatatlan sokasága lépett. De lehet, hogy tévedek, s csupám „jó” szokásunkhoz hí­ven kezdeti lelkesedésünkből, anyagi erőnkből csak ennyire futotita volna? Ki tudja? Azt azonban bizton állíthatom: jó dolog olyan államp olgárnak lenni, aki pontosan tudja, hogy mi történik városában. Ehhez tesz (tehetne szélesebb körben is) nagyobb szolgál atot a váro­si televízió, ha sokkal többen nézhetnénk. Mert televíziózni nem csak jó, de hasznos is. Túri András LAPSZÉL PIACI NYITÁS A kecskeméti piaccsarnok a to­vábbiakban minden pénteken reg­gel 6-tól este 6-ig lesz nyitva. A zöldségárusok mellett a csarnok valamennyi üzletét is nyújtott nyit- vatartásra kérte fel a városi tanács kereskedelmi osztálya. A premier­re június 5-én kerül sor, a további­akban pedig minden pénteken 12 órás lesz a nyitvatartás. JUTALOMÚT Az elmúlt napokban az Erdei Ferenc Művelődési Központ par­kolójából egy autóbusznyi fiatal — általános és középiskolás — ju- talomútra indult Székesfehérvárra. Valamennyien sikerrel szerepeltek azon a helytörténeti pályázaton* nelyen egy épület —- templom, tanácsháza, malom, iskola — tör­ténetét dolgozták fel. Az ifjú uta­sok közül senki sem akar múzeoló- gus vagy helytörténész lenni, annál inkább szükebb hazájukat szerető, értékeit megbecsülő felnőtt. BIOMAJONÉZ A kecskemét-hetényegyházi Univer-konzervüzem nevezetes gyártmánya a majonéz-család. Extra, fürjtojásos, kapros, petre­zselymes, tormás változatok kerül­tek eddig forgalomba. Hála az üzem vezetői újítási kedvének, ha­marosan új majonéz termékkel gazdagodik a választék: tartósító­szert nem tartalmazó, hidegen saj­tolt olajból készült, úgynevezett Biomajonézt hoznak forgalomba a korszerű táplálkozást kedvelők örömére. Az esztendő harmadik negyedében joghurt felhasználásá­val készített terméket kívánnak előállítani, Jogonéz néven, majd kifejlesztik a joghurtos majonéz ízesített változatait is. KARTRING-JÁRAT Nagyszabású verseny színhelye lesz a hét végén — június 4-én, 5-én és 6-án a kecskeméti gokart-stadi­on, a kartring. Osztrák és magyar gokartosok mérkőznek a CIK tró­feáért, az IBUSZ kupáért. A há­romnapos eseményre a Kunság Volán G-jelű különjáratokat indít a városközpc < a stadionba. SZÜCSKIÁLLÍTÁS A Táncsics Mihály SZMT mű­velődési házban június 12-től 26-ig látható Vass József lajosmizsei szűcsmester, a Népművészet mes­tere kiállítása. Hímzett bundák, ködmönök, rátétes mellények és eredeti erdélyi mintával díszített cifraszűrök várják a látogatókat. A Rákóczi úti kiállítóteremben második esztendeje zajló sikeres kiállítás-sorozatban, júliusban, Sör eg Dénes fafaragó mutatkozik be. MAGYAR MÉDEA — KIRENDELTSÉG Kirendeltséget nyit a Batthyány utcában a Magyar Médea. A ter­vek szerint július elejétől az iroda dolgozói hirdetéseket vesznek fel — megyei lapokba és a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat kiadvá­nyaiba —, árusítják a vállalat ter­mékeit. A továbbiakban plakátok, szórólapok, prospektusok tervez­tetését, kiviteleztetését is vállalják és ősztől koncert- és színházjegyá­rusítással is foglalkozni kívánnak. MÓDSZERTANI KIÁLLÍTÁS A kecskeméti Béke Téri Általá­nos Iskolában rendhagyó gy.er- mekrajz kiállításra kerül sor: Szol- láth Katalin tanítványainak mun­káiból a rajztanitás módszertani bemutatóját rendezik meg. A kiál­lítást június 5-én, pénteken három­negyed 6 órakor Probstner János, a kecskeméti kerámiastúdió veze­tője nyitja meg. Szerkesz ti: Ballai József Televíziózni jó (lenne)! Helyi televíziót, helyi műsort nézni — állíthatom: ugyancsak jó dolog. Megtudni azt az illetékestől, hogy miért lassú a közlekedés, miért rosszak az utak, kik szemetelnek lakótelepeinken. Hallani arról, mit várnak tőlünk, állampolgároktól városunk tisztaságáért, tud­ni arról, hogy milyen épületeket rejtenek az utunkat álló építési palánkok vagy látni, hogy rács mögött van a lakásokat fosztogató betörő — mindezek hasznos információk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom