Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

Fiatalok az ipar dinamikus fejlődéséért Az Ipari Minisztérium KISZ-szervezete szombaton a KISZ KB székházában kon­ferenciát rendezett az ipar­ban dolgozó fiatal szakembe­rek számára. Kapolyi László miniszter az ipar szerkezetátalakítási programjáról tartott előadást. Ezt követően a tanácskozás résztvevői megvitatták a mű­szaki fejlesztés és a haté­konyságnövelés jelenlegi helyzetét, a számítástechnika alkalmazásának vállalati— .gyakorlati eredményeit, to­vábbá az új vállalatirányítási formák működésének eddigi tapasztalatait. A konferencián a fiatal szakembereik javaslatokat, öt­leteket vitattak meg, kutatá­si eredményeket mutattak be. A tapasztalatcsere során olyan korszerű gyakorlati el­járásokat ismertettek, mint amilyen például a vállalati tervezés és döntéselőkészítés matematikai modellezése, vagy a videotechnika alkal­mazása a munkaszervezés­ben. Nagy ipari vállalatok szakemberei szóltak azokról az eredményeikről, amelye­ket többek között a szám­jegyvezérlésű szerszámgépek alkalmazásával, értékelem­zéssel, a vállalati információs rendszerek fejlesztésével ér­tek el. Külön szekcióban vi­tatták meg annak lehetősé­geit, hogyan kapcsolódhatnak a KISZ-szervezetek az új vállalati - irányítási formák­hoz. Tanácskoztak a KISZ- vállalásokról és a műszaki értelmiségi fiatalok újító— feltaláló tevékenységéről is. (MTI) 1987. Június 1. « PETŐFI KÉPE • 9 Pártmunka a Fajszi Kék Duna téeszben Jó módszer a meggyőzésben, igényesség a tagfelvételnél ' Bukros János, a Fajszi Kék Du­na tée&z pártalapszervezetének titkára a tagfelvételi munkát az együk legfontosabb teendőjének tartja, ugyanis ennek összefüggé­sei szerteágazóak, s manapság nem is a legkönnyebb feladatok közé tortozik. Bár ennél az alap- szervezetnél nincs ok a panasz­ra. Hogy miért, arról az alapszer­vezet titkára a következőket mondta: • — Az elmúlt öt évben tizenegy új párttagot vettünk fel, de az 1986-os esztendő négy új kommu­nistával erősítette meg az alap­szervezetet. Fegyelmi büntetés- ‘sel, törléssel senki sem került ki a pártból, s erre büszkék is va­gyunk. öt pártcsoportunk közül a gépműhelyi és a traktoros a leg­erősebb, amit bizonyít az is, hogy a munkásőr-utánpótlás bázisát is ők adják. Fiatal munkásőrsza- kaszunk kiváló lett. Felvett párt­tagjaink közül hat 30 éven aluli, egy nő, KISZ-ajánlással pedig ketten kerültek a pártba. Tavaly négy, az idén már egy munkás­őrt vettünk fel. A pártmunka, a társadalmi megbízatás teljesíté­sét a legjobban a munkásőrség­nél lehet lemérni, ami természe­tesen nem azt jelenti, hogy más megbízatást, feladatat nem adunk a kommunistáknak. A jelenleg hatvanöt tagot szám­láló pártalapszervezetnél — mint nagyon sok helyen — a tagfelvé­tel, az utánpótlás nevelése min­den kommunistának fontos ten­nivalója. Az általuk alkalmazott módszerekre voltunk kiváncsiak. — A módszer régóta szinte azo­nos, nem sajnáljuk a hosszú elő­készítést. Ez abból áll, hogy több alkalommal beszélgetünk a kom- Imunisták által kiválasztott em­berekkel. Érdeklődünk a munka­Orbán-nap Hajóson helyi vezetőktől, a munkatársak­tól. Főként a megbecsülteket, köztiszteletben állókat keressük fel, akiknek véleményük van, magukkal ragadják a többieket, s akikben van ambíció és alkal­mazkodnak a közösséghez. Volt olyan jelölt, aki már várta, hogy szóvá tegyük a tagfelvételt, de akadt olyan is, aki arra kért ben­nünket: várjunk, még gondolko­dik. Arra nagyon vigyázunk, hogy minden új párttag önként, saját akaratából vállalja a párt­tagsággal járó kötelezettségeket. Az is természetes, hogy nem min­dig sikerült „teljesítenünk" a ma­gunk elé tűzött célt, mert nyolc személlyel is beszélgettünk, de mindössze két új párttagot vet­tünk fel. Miért nehéz ez a mun­ka? Nem vitás, az utóbbi időben nehezebben vállalják az embe­rek a közéleti tevékenységet. Aki meg akarja őrizni életszínvona­lát, annak keményen és többet kell dolgoznia. Aki most teszi le a voksot, aki áldoz, az valóban érez elkötelezettséget pártunk, politikánk Iránt. A Kék Duna Tsz-ben nagyon Igényesek az új párttagok kivá­lasztásánál, s nem ok nélkül. Az alapszervezet életében volt olyan időszak, amikor sokat rontott a párt tekintélyén az, hogy olyan emberek kerültek be, akiknek sem a hírük, sem a munkamorál­juk, sem emberi magatartásuk ■nem volt példamutató. — A presztízst elsősorban a kommunisták magatartása, a kö­zösségi munka határozza meg. A mi alapszervezetünknek van te­kintélye a téeszben és a község­iben is.. Ehhez az is hozzájárult például, hogy a vezetők, a párt­tagok járdát építettek. A trakto­ros pártcsoportot korában is em­lítettem; nos, ők a pártház előtt készítették el a járdát, sőt, ők kezdeményezték a gépműhely kommunistáival közösen, hogy egynapi keresetüket felajánlják útépítésre. Mondanom sem kell, hogy a kommunisták és a téesz- tagok is csatlakoztak, s azóta évenként ez az akció folytatódik. Beszélhetnék még más kezdemé­nyezésről, az iskola központi fű­tésének megoldásáról és sorolhat­nám még tovább. Alkalmunk volt Solti Jánossal, a munkásőrség városi parancs­nokával beszélni a kommunista munkásőrök tevékenységéről. Vé­leménye megerősítette a pártalap- szervezet titkárának szavait: „A pártba felvett munkásőrök jól dolgoznak, sokat vállalnak, kivá­lóak a szolgálatban, s ezért nyil­vánvaló: a pártalapszervezet is számít rájuk”. Gémes Gábor K«» ét Köve* Farkú P. JúsMf A régi mondás szerint: azt is agyon kellett vol­na ütni, aki Orbánt betette a naptárba. A neves nyárkezdeti ünnep táján ugyanis hűvösre fordul a* idő, és ez ártalmára van az éppen virágzó szőlők­nek. A bortermelő vidékeken ezért volt szokás ilyen, tájban vígságos, segítségül hívó körmenettel bejár­ni a pásztákat, a borospincék, présházak vidékét. Ezt a sokáig feledett hagyományt újította fel né­hány éve a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, 'Hajós Község Tanácsa és a helyi művelődési ház. Május végén a festői szépségű pincefaluban min­den évben megrendezik az Orbán-napl búcsút. 1 Mivel az idén tetemes károkat okozott a tél, több száz hektáros táblák fagytak ki, és még mindig ké­sik az igazán érlelő jó idő, a tegnapi fesztiválon a felkoszorúzott Orbán-szobrot nemcsak zamatos, ízes borral locsolták, hanem meg is botozták, sőt, hogy szégyene még nagyobb legyen, vízzel meg is mos­datták. I Ilyen bosszuló-kérő rítussal indult a nagy érdek­lődéssel várt program. A kistermelői borverseny díjazottjainak köszöntése után színpadra léptek a hajósi Hermanus hármasikrek, őket választotta • szigorú zsűri pincefalu királynőinek. Most első íz­ben avatták a hajósi borrend lovagjait is. A bornap hangulatát fokozták a remek zenekai rok. Soroksárról a „Sváb-parti”, a sramlizenekar jött el és nagy sikert aratott. Vastapssal köszöntöt­te a közönség az olasz Minerbio város fúvósegyüti tesét is, amely indulókkal, örökzöld slágerekkel ked­veskedett a vendéglátóknak. Színpadra lépett több, á környékbeli településről érkező művészeti cso­port is: táncosok, énekesek, hangszeresek. A kadar­ka és a burgundi is fogyott bőven, s hajnalig állt á bál. az öreg pincesoron. A TELKET SEM ADJÁK BAGÓÉRT! *• Mire felépülnek a házak 'Egyesek szerint csökken a kedv a magánerős lakásépítésre. Mások az ellenkezőjét állítják. Növek­szik. Az tagadhatatlan, hogy rit­ka az olyan utca egy településen, ahová ne szállítanának építőanya­got és ahová ne járnának kőmű­vesek dolgozni. Zörögnek a beton- ts maiterkeverő-gépek. Rakják a falakat. Ácsolják a tetőszeakeze- tet. Néhol meg már azt mustrál­ják a lakók: szépen mutat-e a‘ mázas cserép odafönn? Kétmillió — ha az ember jót és szépet akar A máz, persze, sokat eltakar az érdeklődő szeme elől. Azt csak a háztulajdonosok tudják, mek­kora erőfeszítés az ára, mire vég­re tető van a fejük felett. Egy hosszú házsorhoz indulunk a kecskeméti Vacsá közbe. A Fu­tár és a Határ két új utca. Jobb­ról .gyepes parlag, balról tízeme­letes épületek fogják közre nem túl szorosan. Itt, a terjeszkedő megyeszékhely félig-meddig fel­tört ugarán lenyűgöző látványt nyújitanak a méreteikkel föltűnő lakások. Az egyik, Tassi Jenő la­katosé és családjáé, kívül ma sincs teljesen készea Ma épp a teraszt kövezik; majd a lépcső követke­zik; s aztán is lesz még igazítani- való a házon. Pedig mennyit köl­töttek rá! — Kétmillió forintért építkez­tünk — hagyja abba a munkát fcis időre a fiatal lakatos, hogy elmondja: 'menetközben módosí­tották a költségvetést a változó — .növekvő kiadások — miatt. Hagyományos békéscsabai helyett 1800, jóval tartósabb betoncsere- v pat vettek. Az ajtók és ablakok vásárlásánál szintén a korszerűbb és időtállóbb nyílászárók mellett döntöttek. Ezek és más módosítá­sok a jobb minőségű lakásért — a családtól kétszázezer forinttal több kiadást követeltek. — Megérte? — Ha az ember jó és szép ott­honra vágyik, igen. Mi ezt akar­tuk — válaszolja röviden a házi­gazda. ■Mialatt Tassiiék már azt tervez­getik, hogy újfajta, üvegszálas hőszigetelésre kenek a külső va­kolatát, átellenben — a Futár ut­ca 56. szám alatt — Csépes Árpá­dot, segítőtársaival a szabad ég alatt találjuk. Kiváló panel, törött téglák • Ezt a téglát már csak az abla­kon érdemes kidobni! (Tóth Sán­dor felvételei) — Feleségem ikerterhes lett — említi a férfi —, ez sürgetett ar­ra bennünket, hogy telek után nézzünk. Százezer forintért vet­tünk itt egy házhelyet, ezen épít­kezünk. Januárban ailápoztunk, de mire felépül a házunk, lenyug- sízik néhányszor a nap ... Habarcsot tol egy ember talics­kával az épülő falhoz. Nemcsak ebben, de mindén egyéb munká­ban az igyekezetei a szomszédé­hoz kell igazítaniuk, lévén az épület ikerház. Aki a másik [felé­ben épít, nem előzheti meg és nem is hagyhatja le Csépes Ár­pádot a ház betonkoszoirúinak el­készítésében. Együtt, egyszerre kell hogy magcsinálják. Ki így, ki úgy halad. Az ikertárs, leírni • Legnehezebb elkezdeni.... de • folytatás sem könnyű, (Fent Kiss Boldizsár Andor fiával, alul Csépezék építenek.) sem merem, mennyi munkadíj ellenében, míg Csépesék inkább rokoni, baráti és munkatársi se­gítséggel igyekszenek céljuk, a betonkoszorúzás és majd a teljes befejezés elé Ahogy nézem őket és a beszél­getésükből kiveszem, nem vígság- tód hangos karnevál, manapság egy házat felépíteni. A Csépes- család, főleg azután, hogy a tel­ket sem bagóért vásárolta, ki­egyezne az építőanyag-gyártókkal és -forgalmazókkal jó minőségű békéscsabai cserép szállításában, ha ilyen lenne. Csakhogy nincs! A termelők egyébként sem ké­nyeztetik el az építtetőket, akik szerint gyöngék a imái téglák. Könnyen sérülnek Amelyikből leválik több darab, „legózhatják”, melyik része hová tartozik. S mi­iven kár az — mutatja Csépes Árpád —, hogy egy-egy rakodó­lapon 80 Thermotton téglából 15— 20 megrepedt. Ezzel szemben a Szolnokról való födémpanelek kitűnőek. Szaksze­rű, gondos munkáról tanúskod­nak. Receptek a spórolásra Az építtetők, amennyire rajtuk múlik, egy kicsit saját maguk „pénzügyminiszterei”. Amivel tudnak, spórolnak. A szükségből erényt kovácsolni .találékonyság­gal lehet. Csak néhány, amit el­mondtak: — Gyorsabban haladunk, mivel ■tégla helyett nagy, szürke falazó­blokkal építkezünk. Egy ilyen építőelem 16 kisméretű téglát pótoL — A barátomtól kölcsönöztem állvány- és zsaluiét. Tízezer fo­rintot megtakaríthattam. — Magam oltottam a meszet — feleannyiba került. — Nekem a vállalatom segített. Kedvezményes áron ideszállította, a telkemre az építőanyagot. — Hozzánk eljöttek a jóbará­tok és a dolgozótársak. Együtt alapoztunk, hordtuk a betont meg a maltert. Fáradságos és költséges az ott­honteremtés. Hallottunk olyan házépítőről, aki csupán munkadí- jért negyedmillió forintot fizetett. Akár így van. akár nincs, tény: óriási teher a házépítés. Falja a pénzt, mint az éhes nyúl a ká- poszrtalevelet. Am a családjukért, vagy másokért sokat megtesznek az emberek, ha ezzel életkörül­ményeiken javíthatnak. Kissék a Malom közben — ahogyan ők látják A 33 éves Kiss Boldizsár gép­kocsivezető, és építészmérnök fe­lesége három gyermeke mellé szeretne egy negyediket. Jelenle­gi 76 négyzetméteres lakásuk a Liszt Ferenc utcában azonban már szűk. Tágasabb otthonra lesz szükségük. Ezért határoztak úgy, hogy eladják a régit, és újat épí­tenek a Malom közben. Nagy igyekezettel: fognak tervük meg­valósításához, amiben 11 és 12 éves gyermekeik, Andor és Bol­dizsár is segítenek. Jókedélyük mégsem egészen felhőtlen. — Alaposan kiköltekeztünk — sorolja az apa. — Nem elég a magas telekár (498 ezer forint), nem elég, hogy az OTP is felszá­mít 13 százalék kamatot a nekünk nyújtott kölcsönért — szerintem a .pénzintézet az egymillió-ötven­ezer forintért átvett Liszt Ferenc utcai lakásunkat 1 millió 450 eze­rért el tudja adni —, ráadásul az építőanyagok magas ára és néme­lyiknek a rossz minősége is vesz­teséges számunkra — Védőalapozásra vásároltam ezeket az olcsóhb lakiteleki tég­lákat — mutatja —, de nézzék meg: milyen salétromosak! Ez meg itt csak töirmeléknek való! A megyében, a VII. ötéves terv­ben előreláthatóan 16—18 ezer magánerős családi házat építe­nek. Tavaly 3670-be költöztek be. Az idén 3200-at terveznek átad­ni. Elkészül-e mind? Ez már az építtetők pénztárcáján kívül az építőanyag-kereskedelem és a gyártók felkészültségén is múlik. Kohl Antal (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom