Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

vrv K t,'n r ri «Serials** *a> «**■*■ torAietfe« Ru* l)( ÍJ A KAS mil«i Bsaaköö «* Miim keni*. «4­tuti «6r>6 w»iMlMW »eOrti m*ow* *<'X mtí»rh ifin«* >t étf, lŐbSri-lé zipota imiu. Aá Sím**! **éi lonbajlr* fct**é #if&K. sf*&t«reB *öiinjfriur**br* fcwowartllef «rá*, ten. A ifsni»5««»bb hósMtoiékiet ittatotafi tt & Mi ru* kfi*8M ««»kai, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! peron AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XI.H. évf. 147. szám Ára: 1,80 Ft 1987. Június 24, szerda Ma ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága A végrehajtó bizottság ju­ntos 24-én délután két órára * megyeháza tlildszlnt! nagy­termébe összehívta, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Bizottságá­nak ülését. Az ülés napirend­jére a következők tárgyalását javasolja: — Javaslat az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1986. decem­ber 28-ai, a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményeinek fo­kozására vonatkozó állásfog­lalása megyei végrehajtására. — Tájékoztató a megye köz­ségeiben folyó közművelődé­si tevékenységről. — Különfélék. A NEPEK BEKET AKARNAK Koreai szolidaritási nagygyűlés Kecskeméten KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. június 23-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közel­múltban elhunyt Szurdi István elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Németh Ká­roly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésé­ben a Politikai Bizottság javaslatát a párttagsági könyvek cseréjére. A Magyar Szocialista Munkás­pártban a tagsági könyvek érvé­nyessége 1988 végén lejár, ezért a Központi Bizottság meghatá­rozta a tagkönyvcsere módját és ütemét. A tagkönyvcserét úgy kell végrehajtani, hogy az a tár­sadalmi, a gazdasági és a kultu­rális élet minden területén se­gítse elő a párt politikájának megvalósítását. A tagkön yvcserév el kapcso­latos politikai munka növelje a pártszervezetek és a párttagok aktivitását, mozgósítson a soron levő feladatok végrehajtására; járuljon hozzá az eszmei, politi­kai, szervezeti és cselekvési egy­ség megszilárdításához; erősít­se a pártfegyelmet, a pártdemok­ráciát, a nyílt, közösségi légkört, a kritikai és önkritikái szellemet, a pártszervezetek önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a tagkönyv­csere előkészítésének meneté­ben a párt minden tagjával alap­szervezetében személyes beszél­getést folytassanak a politika or­szágos és helyi megvalósításáról, a pártélet tartalmi kérdéseiről. A tagkönyvcsere megfelelő előkészítése és lebonyolitása ér­dekében a Központi Bizottság le­véllel fordul a párt szervezetei­hez és tagjaihoz.’ Az 1989. január elsejétől érvé­nyes új tagsági könyveket 1981) novemberében, a Kommunisták Magyarországi Pártja megala­kulásának 70. évfordulójáról meg­emlékező ünnepi taggyűléseken kell átadni a párt tagjainak. A Központi Bizottság határoza­ta megjelenik a Társadalmi Szem­lében és a Pártéletben. * A Központi Bizottság szerveze- i. ti és személyi kérdésekről dön- ' tött, s ajánlásokat fogadott el ál­lami tisztségek betöltésére. (MTI) lEgy, a háború borzalmaitól so­kat szenvedett nép képviselője, Ju Jong Goi, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete látogatott teg­nap Kecskemétre, a Hazafias Népfront megyei és városi bi­zottságának meghívására. A_ven­déget és a kíséretében lévő Ja­kab Sándort, a Magyar Szolida­ritási Bizottság elnökét, vala­mint Dinnyés Ignácot, a HNF Országos Tanácsa nemzetközi osztályának munkatársát Tér be Dezső, a ímegyei népfrontbizott­ság titkára fogadta. A diplomá­ciai testület vezetőjét és a vele találkozó vezetőket — köztük Bodóczky Lászlót, a városi párt- bizottság első titkárát — dél­után dr. Tobak István vezér­igazgatóval szolidaritási nagy­gyűlésre várták a baromfifel­dolgozó vállalat dolgozói. A magyar és a koreai Him­nusz, majd Várnai Zseni: Békét alkar már minden ember című versének meghallgatása után Bartha lmréné, a kecskeméti népfrontbizottság titkára beszélt a békemozgalom és a népek köz­ti szolidaritás szerepéről. Ez­után Jakab Sándor emlékezett arra a töretlen erőfeszítésre, ame­lyet az amerikai imperializmus álltai 1950-ben. kirobbantott ko­reai háború és később az ország két részre szakadása óta az in­dokínai nép folytat fennmaradá­sáért, a szocializmus építéséért. Immár közel négy évtizede, hogy a koreai-félsziget északi ré­szén — a világ haladó népeinek, köztük a magyarok sokoldalú segítségnyújtásával — Lenin ma is időszerű kijelentését követve dolgoznak a társadalom felépí­tésén. Eszerint a szocializmus a gazdasággal képes a legnagyobb hatást kiváltani. Ez érvényesül a Koreai Munkapárt és az észa­ki félteke lakóinaik tevékenysé­gében. is. Szénbányászatot, vas­kohászatot és hőerőműveket hoztak létre. A földeket nagy- üzemileg művelik. Fejlesztik a rwiT^f : ■■■■■■ Üt . 1 44 Ju Jong Goi örömmel jött a nagygyűlésre, amely a magyar és a ko­reai nép közti barátság újabb Jele. A mikrofonnál (középütt) a nagy­követ beszél. (Gaál Béla felvétele) nehéz- és az alapanyagipart. A főváros, Phenjan ma már világ­város. Ezután Ju Jong Goi nagykö­veit beszélt az üzem dolgozóihoz. Elmondta : örömmel jött a nagy­gyűlésre, amely a magyar és a koreai nép közti barátságnak újabb jele. Ennek 37 évvel ez­előtti, tragikus előzménye az 1950. június 25-én kezdődött amerikai imperialista háború, amelynek mostani évfordulója lesújtó memento a ma élő nem­zedék számára. A háborúban a támadók kétmillió főnyi haderőt és 73 millió tonna robbanóanya­got, valamint baktériumfegy­vereket vetettek be. Csupán a fővárosra 428 ezer bombát dob­tak, annyit, amennyi lakója, volt Rombadőlt valamennyi ház, nem maradt épen. egyetlen;' telefon sem. Több mint harminc év telt el azóta, hogy a koreai nép végül is térdre kényszerí tette a táma­dókat — az északi országrész­ben építve a szocializmust —, de a félsziget kettéválása, Dél-Ko- rea kiszolgáltatottsága az im­perializmus számára és katonai bázissá alakítása .ma is súlyos veszélyt jelent a békére és az alkotómunkára. A legfőbb fel­adatnak hazája békés egyesíté­sét nevezte. A beszédet követően, a szoli­daritási összejövetel résztvevői táviratot küldtek a Magyar Szo­lidaritási Bizottságnak. Ebben támogatásukról biztosítják a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságot igazságos, antiimpe- rdaiista küzdelmében, és kiáll­nak azok mellett a konstruktív javaslatok mellett, amelyek Ko­rea beavatkozástól mentes, bé­kés, demokratikus alapokon tör­ténő újraegyesítését célozzák. A nagygyűlés az Intemacioná- léval zárult, majd a nagykövet és kísérete megismerkedett a vállalat fejlődésével és termelő­tevékenységével . K—1 Megnyílt a Nők Világkongresszusa Mihail Gorbacsov mondott üdvözlő beszédet A moszkvai Kreml Kong­resszusi Palotájában kedden délelőtt megkezdte munkáját a Nők Világkongresszusa. A tanácskozás munkájában másfélszáznál több ország nyolcszáz nőszervezete vesz részt, összesen közel két és fél ezer küldöttel. Köztük van a magyar delegáció, amely­nek vezetője Duschek La- josné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke. A világkongresszus jelsza­vában is atomfegyverek nél­küli ezredfordulót követel, a békéért, az egyenlőségért és a haladásért száll síkra. A széles körű, a legkülönbö­zőbb kérdésekre kiterjedő nyílt eszmecsere közép­pontjában így a háború és béke, a fegyverkezési hajsza megakadályozása, a leszere­lés kérdései állnak. Az összes küldött csak a megnyitó és a záróülésen vesz részt egyszerre, egyébként vitaközpontokban, bizottsá­gokban, szekciókban folyik a munka. A szervezők, az elő­készítésért felelősek így lát­ták leginkább biztosítható­nak azt, hogy a világ asszo­nyainak küldöttei életkor, vallás, szakmai érdeklődés szerint megbeszélhessék gondjaikat, problémáikat. A nyílt, kötetlen eszme­cserét szolgálja az is, hogy a kongresszus végeztével nem lesz szavazás, nem fogadnak el semmiféle dokumentumot vagy zárónyilatkozatot. A hangsúly a dialógus erősíté­sén van. A realista politikára nem­csak a Szovjetuniónak van szüksége, hanem a világ min­den államának, minden né­pének — hangoztatta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára kedden a Nők Világ- kongresszusának megnyitóján elmondott üdvözlő beszédé­ben. Mihail Gorbacsov megálla­pította ; a tanácskozás moszkvai megtartása a szov­jet állam békepolitikája irán­ti bizalmat jelzi. Az SZKP KB főtitkára ki­fejtette: a harmadik évezred­hez közeledve az emberiség­nek bátran és józanul kell ér­tékelnie számos bonyolult problémát, kezdve az ener­giaforrások kimerülésétől,' milliók éhezésén és szegény­ségén át a gyakorlatilag minden országot érintő öko­lógiai kérdésekig. Ezek éa más problémák így vagy úgy összefüggnek az atomháború veszélyének elhárításával. A nőszervezetek és mozgalmak határozott, szenvedélyes há­borúellenes kezdeményezései és megmozdulásai a társadal­mi-politikai légkör elválaszt­hatatlan sajátosságaivá váltak,’ A nemzetközi nőmozgalom érzékelhetően szilárdította a béke, a jóakarat erőit. E mozgalom valódi politikai té- (I nyezőt jelent — mondotta a főtitkár. (Folytatás a 2. oldalon.) Országgyűlés előtt Gyűjtik a téli takarmányt Alig köszöntött be a nyár, már a téli takarmány beta­karítását kezdték el a jász- szentlászlói termelőszövetke­zetben. Jó közepes termésre ■számítanak. Vízhányó Illés, gépével naponta mintegy száz szénabálát készít. (P. Z.) Gazdag programot kínál a Bajai Nyár Lassacskán kételkedünk ab­ban, hogy lesz-e az idén nyár, de a „Bajai Nyár”, azaz a hagyo­mányos rendezvénysorozat már megkezdődött. Rövidesen, e hó 30-án elköszönünk a kecskeméti Katona József Színház társula­tától, de addig még majd tíz elő­adást láthatunk. S a változatos­nál változatosabb programok­nak se szeri se száma: ismét lesz P.ro Musica nemzetközi zenei tá­bor, melyben egész Európa ifjú­sága képviselteti magát. Ha még nincs is részletes műsorterv, az előző évek tapasztalatából tud­juk, hogy mindennap lesz egy- egy rangos hangverseny. A zenei élet kiválóságai közül is jó né­hányon ellátogatnak Bajára. E hó 30-án például Lehotka Gábor or* gonaművészt hallhatjuk a belvá­rosi templom felújított hangsze­rén játszani, július 3-án pedig a híres bécsi fuvolaegyüttes kon­certjében gyönyörködhetünk. A Duna Menti Folklórfesztivál keretében július. 17-én országos halászléfőző verseny lesz, melyet a néptáncosok felvonuíása és nagyszabású folklór gálaműsor kö­vet. Másnap kirakodóvásár a Bé­ke téren, népzenei együttesek és népdalkörök lépnek fel a József Attila Művelődési Központ udva­rán. A jövő szerdáig tekinthető meg (Folytatás a 2. oldalon.) Váteszi előrelátás nélkül megjósolható, hogy közvéle­ményünk nagy figyelemmel fogja kísérni országgyűlésünk június 25-én megnyíló nyári ülésszakát. E prognózisnak még az sem mond ellent, hogy a három napirendi pont kö­zül — az ország 1986. évi költ­ségvetése, környezetvédelmünk •helyzete, a Büntetőtörvény- könyv módosítása — minden jel szerint az elsőnél időznek el majd a leghosszabban a honatyák. Bár az emberek nem , szeretik, ha sok számmal ter­helik őket, jelen eset olyan kivételnek Ígérkezik, amely erősiti a szabályt. Az egész országban felfoko­zott érdeklődés mutatkozik gazdaságunk helyzete iránt. Akadnak, a kik úgy véleked­nek, hogy gazdasági szakadék szélére jutottunk. Ez túlzás, hi­szen egy olyan ország, amely úgymond a gazdasági csőd, összeomlás szélén áll, aligha képes arra, hogy folytassa paksi atomerőműve, bős- nagymarosi vízierőmüve, bu­dapesti metrója építését, illet­ve szegedi, veszprémi, kapos­vári, kecskeméti színháza fel­újítását —, hogy csak néhány ismertebb beruházásról te­gyünk említést. Kétségtelen viszont, hogy ettől függetlenül — gazdasá­gunk valóban kritikus hely­zetbe került. Ez derült ki a Parlament terv- és költség- vetési bizottságának minap megtartott ülésén is, ahol meg­tudhattuk, hogy 619 milliárd forint kiadás áll a költségve­tés 572,5 milliárd forintos be­vételével szemben, magyarán: 46,9 milliárd a hiány. Több mint bármikor az elmúlt év­tizedek történetében. Továb­bi intő jel, hogy az ország kül­földi adóssága az elmúlt esz­tendőben nemhogy csökkent, hanem nőtt, s gazdaságunk teljesítőképessége már a har­madik esztendeje messze el­marad a várttól. Aki visszalapoz a szocialis­ta Magyarország történelem- könyvében, az meggyőződhet arról, hogy a mai helyzet — bármennyire kellemetlen — nem kivételes. Csak a felsza­badulást követő évek messia- nisztikus, leegyszerűsítő fel­fogásával képzeltük, hogy a szocializmus építése olyan dia­dalmenet lesz, ahol folyton csak előrenyomulunk, ahol meg megtorpanás sincs. A história megcáfolta ezt a felfogást. Ki­derült, hogy az új társadalom építésében is vannak olyan szakaszok, amikor a szocializ­mus építésének üteme valami­lyen ok miatt lelassul, s — ami ezzel jár — emiatt a tár­sadalmi feszültségek is kiéle­ződnek. Ilyen időszakot éltek át a mai 50 éven felüliek 1953, 1956—57 táján, 1968 előtt, vagy például 1972—73 fordu­lóján. Az egykori újságok immár sárguló lapjai tanúsítják azt is, hogy ilyenkor mindig meg­élénkültek a viták: milyen vál­toztatásokra van szükség a gazdaságpolitikában és másutt, hogy ismét felgyorsuljon a gazdasági növekedés? Ha helyes választ akarunk a kor kihívására — amint az 1956 végén megkezdett, s 1968- ban kibontakozó gazdaságirá­nyítási reform igazolja — a gazdasági növekedés üteme valóban felgyorsulhat, t is­mét nőhet az életszínvonal. E cél elérésének legfőbb objek­tiv feltételei is megvannak, hi­szen társadalmunk vezető ere­je, a párt múlt év novemberi, illetve 1987 áprilisi határoza­tában egyértelműen leszögez­te, hogy csak a gazdaság irá­nyítási reform továb b fejlesz­tésétől várhatunk fordulatot. Ugyanerre a következtetés­re jutottak a parlamenti bi- tottságok is, amikor — a je­len országgyűlésre készülve — az 1986. évi költségvetésről szóló írásos előterjesztést meg­tárgyalták. Különösen az ipari bizottság fogalmazott élesen,» persze, mindvégig segítőké­szen: a személyekre meg rész­érdekekre való tekintet nélkül, ingadozásmentesen kell vég­rehajtani az ipar termelési és termékszerkezetének átalakí­tását. Meggyőződésünk, hogy az Országgyűlés nyári üléssza­kának vitája megerősíti: csak ez lehet a\kiút. Ha pedig meg­erősíti, akkor a maga módján megkönnyíti e korántsem fe­szültség- és konfliktusmentes döntés valóban következetes végre haj total. Magyar László h X,

Next

/
Oldalképek
Tartalom