Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
1987. június 18. • PETŐFI NÉPE • 5 I A cél kettős, a haszon többszörös CENTRUM -HÉTFŐ, -KEDD, -SZERDA ... Rugalmasan, megbízhatóan — Mivel munkámmal igyekeztem másoknak is használni, így visszatekintve, azt mondhatom: igen — válaszolja Soós Márton. — Kecskeméten kevés az olyan épület, ahol az elmúlt hat évtizedben nem dolgoztam volna. Készítettem zugcsatomát üvegházak közé. Elvállaltam a Reáliskola (ma: Katona József Gimnázium), a reszelőgyár, a színház, a Kodály Zoltán Énekzenei Általános Iskola és Gimnázium bádogfedését. Ebben a korban, igaz, tetőnek közelébe sem merek menni — de amíg bírok, dolgozom. Csak azt sajtíztől a paradicsom, ezt követően a dinnye, uborka, tök, paprika és a földi- mogyoró. A termelés valamennyi mozzanatában részt vesznek a főiskola hallgatói, a vizsgaidőszakra általában a betakarítással is végeznek. A termés túlnyomó részét az iskola kofiyháján használják fel, a felesleget értékesítik. A gyakorlókerti munka végső soron a leendő mérnökök tudásában, a kutatási eredményekben s nem utolsósorban: ezek termelésbeli alkalmazásában hasznosul. M. Gyorsuló mozgójárda A világ nagyvárosaiban számos mozgójárda szolgálja az átszállási helyek kényelmét. Hosszuk általában nem haladja meg a 150 métert. A járdára való rálépéssel, illetőleg lelépéssel kapcsolatos biztonsági követelmények miatt sebességüket óránkénti 3 kilométerre kell korlátozni. így a mozgójárda a 150 m-t mintegy 3 perc alatt teszi meg, s ez az utasok zöme számára ide- gesítően lassú. A párizsi metró ezért új mozgójárdát terveztetett, amely az elején és a végén hagyományos sebességgel mozog, de a közbülső szakaszain felgyorsul óránként 12 kilométerre, vagyis a szokásos sebességnek a négyszeresére. Az új mozgójárdát átlapolódó lemezek alkotják. A járda gyorsul, ha az átlapolás mértéke nő, s lassul, ha csökken. Az átlapolás mértékét a felszín alatt síneken mozgó vezérlőegységek szabályozzák. A különböző sebességű járdaszakaszok fésűszerűen kapcsolódnak egymásba, olyan sűrű fogazattal, hogy gyermekkocsik számára is veszélytelen felületet alkotnak. Fokozza a biztonságot a járófelülettel azonos sebességgel mozgó karfa. A Traxnak nevezett mozgójárda bonyolult szerkezet. 700 000 alkatrészből áll, s kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos mozgójárda; egy-egy járda legfeljebb 500 m hosszú lehet. Áz új mozgójárda első példánya a párizsi metrót a Les Invalides pályaudvarral köti össze. A megrendelők kézről kézre adják a kilincset. Egy férfi csirkéinek kér önitatót, egy másik a galambjainak. Dr. Török Istvánná korainak találta kidobni lyukas főzőfazekát. Nemrégiben elhozta hát Márton bácsihoz javíttatni. Ma pedig eljött érte, hogy az edényt, új fenékkel tovább használhassa. Egy állványon alumínium- és zo- máncos edények. Újraszegecselt fülekkel, foltozva vagy forrasztva, ezek is gazdáikra várnak. Az idős szolgáltató, hajlott kora ellenére, hozzáértőn, igen gyakorlott mozdulatokkal dolgozik. Kezében a szarvasüllő, a peremező-, a hajlítógép, a gömbölyű és az egyenes vonalú hajlí- tásra való kisebb szerszámok, akárcsak a körző és a vágóolló, ma is engedelmeskednek akaratának. Munkaeszközei úgy hozzánőttek, mint fához a levelek. Nehezen szerezte meg ezeket. Miután a kecskeméti Kovács Menyhértnél, 1920—23 között megtanulta a szakmát, 16 éven át spórolt felszerelésére. Fáradságos munka és nem kevés nélkülözés árán nyitott ő is műhelyt a felszabadulás előtt. Addig tízfilléres bucit reggelizett. Ebédre olcsó levesre és főzelékre, vacsorára pedig csupán tepertőre telt neki. — Megérte összehúzni a nadrágszíjat? Zöldségtermesztés a gyakorlókertben A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karán az oktatás hetven százaléka gyakorlati, ezen belül a főszerep természetesen a szorosan vett szakmai tudnivalók megismertetésének jut. Az intézmény gyakorlókertje — szőlő-, gyümölcsültetvénye, dísznövény- és zöldségkertészete — azonban nem csak ezt a célt szolgálja. Mint dr. Dohos László főiskolai docens, a zöldségtermesztési tanszék megbízott vezetője elmondta: tudományos kutatásaiknak, kísérleteiknek is a Kisfáiban, illetve á közvetlenül az iskola mellett levő kisgazdaság a színtere. Alkalmazkodva a tanév idejéhez, késő őszi, és korai zöldséget termesztenek, többféle módszerrel. Ezek közül a lyuggatottfólia-takarás technológiáját a főiskola dolgozta ki. A váz nélküli fóliatakaráshoz csupán az ágyás két szélén kell bakhátat készíteni. Az alag- útrendszerű termeléshez hatvan centiméter magas vázra, úgynevezett bordára feszítik ki a lyuggatott fóliát. Két ilyen alagút fölé húzzák fel a sátrat — szintén lyuggatott fóliából —- a harmadikféle változatban. A szabadföldi környezetnél kedvezőbb feltételeket teremtenek ezek a módszerek. A takaró véd a hidegtől — a késő tavaszi fagytól is —, a fólia alatti párás melegben gyorsabb, erőteljesebb a növény fejlődése. A kiültetés (helyrevetés) 2—3 héttel korábban kezdhető, a termés is körülbelül ennyi idővel előbb érik be, kifogástalan, illetve jó minőségben. A hozam általában 25—30 százalékkal, földimogyoróból kétszer több mint, a szabadföldi termesztésnél. Mással nem helyettesíthető előnye a lyuggatottfólia-takarásnak, hogy nem kíván állandó felügyeletet, mint a hagyományos fóliasátor, amelynek ajtaját szellőztetés miatt időnként ki kell nyitni — különben „besül” a növény —, illetve éjszakára be kell csukni. Váz nélküli takaráshoz egyébként kísérletképpen többféle anyagot használnak a főiskola gyakorlókertjében. Az egyik a napfény hatására felbomló fólia, amit természetbarátnak is neveznek, mivel a fény hatására szétfoszlik, nem szennyezi a környezetet, nem rontja a talaj minőségét sem. A műanyag fátyol több évig újra és újra felhasználható, a papírfátyol ugyan egyszeri használattól tönkremegy, de az előbbinél olcsóbb. Ezek az anyagok jövőre már kaphatók lesznek a szaküzletekben. Ami a takarásos termelési technológia költségét illeti: a lyuggatott fóliának például két forint négyzetmétere, hektáronként húszezer forintba kerül • Leendő mérnökök szedik a fejes káposztát a gyakorlókertben. (Gaál Béla felvétele) alkalmazása. Ez így soknak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy egy négyzetméterről tíz paprika, tíz káposzta stb. ,jön le”, akkor kiderül, hogy a költség darabonként csupán húsz fillérrel több, mint a szabadföldi termelésnél. A hozam viszont nagyobb, nem beszélve a korai termék áráról. Március első hetében, közepén kezdik a gyakorlókertben az ültetést; először a hidegtűrő növények kerülnek takaró alá; fejes káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta, fejes saláta; április • A tőke, kalapáccsal és üllővel, ahol Márton bácsi napközben dolgozik. Gyakorlott mozdulatokkal alakítja mestersége légfőbb anyagát, a bádogot. Azt tartják: bármilyen nehéz a gazdasági helyzet, a magyarok akkor is szeretnek enni. Következésképpen: élelmiszerekre mindenkor költenek, inkább kevesebb ruhát, cipőt vagy más használati cikket vásárolnak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az eredetileg elsősorban ruházati termékek árusítására specializálódott Centrum Áruházak úgy nyolc-kilenc évvel ezelőtt észrevették: az életszínvonal változása szinte azonnal megmutatkozott a forgalomban: csökkent a ruházati termékek iránt a kereslet. Ekkor még forgalomérdekelt volt a vállalat, tehát amelyik áruházban lehetett, némi átszervezés és átalakítás után azonnal elkezdtek élelmiszert árusítani. A gyors váltás, a gyors alkalmazkodás meghozta a gazdasági eredményt. Élelmiszert is Az új programmal egy időben új üzletpolitikai elv született: rugalmasan és megbízhatóan alkalmazkodni a piachoz, azaz a kereslethez. Vagyis: az ország harmincöt — húsz vidéki és tizenöt fővárosi — áruházában ne csak ruházati cikkeket árusítsanak, hanem vállalkozzanak élelmiszerek és vegyesiparcikkek árusítására Tegyék lehetőleg a vevő elé azt, amire vágyik. E felfogásra jó példa az Enterprise. Alig két esztendeje a jövő század számítógépeként vezették be a világpiacon, s ma már idehaza is megvásárolható a Centrum Áruházakban. A gép 128 kilobáj- tos tároló kapacitása már jelzi teljesítményét, s előnyeit csak fokozza kedvező ára. Hazánkban szokatlan módon környékezték meg a vevőket a forgalmazó Centrum Áruházak és az importáló NOVOTRADE. Az árusítást akkor kezdték meg, amikor minden együtt volt: a szervízhálózat, volt tartalékalkatrész és már negyven különböző program (szoftver) közül lehetett válogatni. Még az eladók is felkészülten várták a vevőket. Külön tanfolyamon ismerkedtek meg a gép előnyeivel, kezelésével, üzemeltetési feltételeivel és sok más fontos tudnivalóval. Láthatóan alaposan előkészítik üzletpolitikai lépéseit a Centrum Áruházak. „Szinkronban az idővel” — harsogja a szlogen, ami valószínűleg akaratlanul, de egyértelműen utal a belső életre is. Több üzlet nyereségérdekeltségű lett. Ezek általában csak annyi eladót foglalkoztatnak, amennyire feltétlenül szükség van. Ugyanakkor a Centrum Áruházak külön is érdekelt abban, hogy a korábbinál kevesebb dolgozót alkalmazzon. Ily módon ma kisebb létszámú gárda ér el a korábbinál nagyobb árbevételt. Hogy mégis szívesen maradnak, annak magyarázata: tavaly 9,7 százalékkal emelkedett a fizetésük; három százalékot a létszám- csökkenéssel értek el. Például a kecskeméti Alkalmazkodtak tehát a gazdasági környezethez. Az alkalmazkodás sikerét jól példázza a tavalyi esztendő: forgalmuk meghaladta a 15 milliárdot, a tervezettnél jóval nagyobb volt a nyereségük, szám szerint 615 millió forintot könyvelhettek el. Bizonyítva: a nyolc esztendővel ezelőtt kialakított üzletpolitika —jó. Azóta sorozatban eredményes évet zártak. Többszörösen kiváló vállalat a centrum Áruház, birtokolja a Kongresszusi Vándorzászlót, a Minisztertanács és a SZOT Vándorzászlaját. Azt gondolná az ember, a sikersorozat után elfogytak a tartalékok, képtelenek lesznek nyereségüket fokozni. Másként vélekedik erről Kaszás Kálmán vezérigazgató: biztató ' ő negyedév van a hátuk mögött, fogalmuk meghaladta a tervezettet. És vannak még tartalékok, elsősorban a legfiatalabb áruházak. Ózdon tavaly befejezték a rekonstrukciót, a kecskeméti áruház sem nyújtja még a maximumot, és a kispesti centrum is tartogat még „meglepetéseket”. Utóbbi jó ideje vasárnap is nyitva tart. Érdekes tapasztalat: a hét utolsó napján nem élelmiszerért térnek be a vevők elsősorban, sokkal inkább ipari és ruházati cikkeket vásárolnak. Úgy tűnik: családi program lett a vasárnapi vásárlás. ' lyilván a vidéken élők is örülnének, ha a Centrum Áruház számukra is lehetővé tenné a vasárnapi vásárlást. Éles verseny Komoly terveket dédelget a vállalat. Felújítják az egri centrumot, Miskolcon ötezer négyzetméterrel gyarapítják az alapterületet. Új áruházat kap Kaposvár és Sopron. Mindkét helyen 1988-ban indul a beruházás, a négyezer négyzetméteres üzletet két esztendő alatt kívánják felépíttetni. Valószínűleg egy évvel később, azaz 1989-ben Székesfehérváron és Pécsett is hozzálátnak egy-egy új Centrum Áruház építéséhez. Az utóbbit úgy alakítják ki, hogy mozgáskorlátozottak is könnyen felkereshessék., A pécsi áruház példa arra is, miként leViet előnnyé formálni a hátrányt. .Baranya székhelyén pince- rendszer húzódik a város alatt. Nos, a vállalatnál úgy vélik, kevés pénzért átalakíthatják és raktárként hasznosíthatják a pincerendszer egy részét. Vallják a centrumosok: a kereskedelemben vitathatatlanul jelen van az éles verseny. Valóban meg kell küzdeni a vásárlókért, hiszen a lakosság jövedelme korlátozott. A vállalat rendszeresen vizsgálja piaci helyzetét, tapasztalataik szerint a legnagyobb vetélytársak, a Skála Áruházak belépése nem csökkentette az irántuk megnyilvánuló érdeklődést. Ennek ellenére továbbra is érvényben marad a Centrum elmélet: rugalmasan és megbízhatóan alkalmazkodni a piachoz. H. T. lHa Kecskeméten vagy Kiskunhalason jár, keresse fel a MALOMIPARI SZAKBOLTJAINKAT: 1575 I Soós Márton bádogosmesternél Ha lyukas a fazék, vagy hiányzik a füle . . . Egészséges, korszerű táplálkozás Úgy járnak az emberek a 82 esztendős Soós Márton bádogosmester műhelyébe, mint a jó kereskedőhöz. Az idős kisiparos tán az egyetlen a kecskeméti Jókai utcában, aki nem mondja senkinek: „Hiánycikk, kérem, nem kapható!" Vagy: „Nincs rá kapacitásom!" A boltokban állandóan kaphatók, ÉTKEZÉSI BÚZAKORPA, ÉTKEZÉSI BÚZACSÍRA és további mintegy 70-féle gyorsan elkészíthető alapanyag és félkész termék Választékos, diabetikus termékkel, díjmentes szaktanácsadással állnak a KEDVES VÁSÁRLÓK RENDELKEZÉSÉRE A Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakboltjai: Kecskemét, Wesselényi utca, Kiskunhalas, Felszabadulás út 18. NYOLCVANKÉT ÉVESEN IS DOLGOZIK! • Udvardi Józscfnc egy épülő házra csatornát választ. (Tóth Sándor felvételei.) nálom, hogy már nem mindenkinek. Nem futná az erőmből... Arra viszont futja, hogy 82 évesen is, találékonyságára jellemző jó megoldással lepje meg az embereket. Beázás ellen olyan, kétrészes kéményszegőlemezt tervezett, amelyet bárki, bárhol könnyűszerrel felszerelhet. Csupán azt Az üzletben külföldiek is megfordulnak. így nem véletlen,, hogy Kanadában , vagy az NSZK-ban Soós Márton hurka- es kolbásztöltőivel is „vizsgázik” — bizonyára jól — a kecskeméti kisipar. Megbecsülést és tiszteletet érzek az idős mester, a kihalófélben levő bádogosszakma e kiváló művelője iránt, akinek szakmaszeretete éleslátással párosul. Kikísérve az ajtó elé, útravalóul figyelmembe ajánlja: — Nézze csak ott, átellenben, a gyógyszertári központ tetejét! Tíz éve kell előtte megmérni: hány fokos a tető lejtése. Ezt a végfalhoz és a tetőre illesztett két-három arasznyi alumíniumcsík hajlásúból lehet megállapítani. Most is itt van, átvételre vár egy ilyen — méretre szabott —, fülöpszállási tiroli tetőre készített szegőlemez. lecsúszott két cserép az ereszcsatornáig. Még nem igazították meg. Azonfelül, hogy ez balesetveszélyes, az esőtől korhad a léc, ázik a gerenda, s a házba is bejuthat a víz. Nagyobb törődéssel megelőzhetnék a későbbi — akár 80 —100 ezer forintos — épületkárt. Két cserépen múlik. Nem érné meg valakinek a tetőre fölmenni és megigazítani a cserepeket? Soós Márton félti a szép, régi épületet, amelyen egykor talán ő is dolgozott. Kohl Antal Mire jó az éles szem? Birkafejősajtár és csirkeitató Birkafejősajtár, közvetlenül a bejáratnál. Dunántúli juhászok rá a vevők. Szemben répavágó. Tököt is lehet vele reszelni, ezért sokan keresik. Kisgazdaságokban helyettesíti a drága — és nem is mindig kapható —, hasonló célra gyártott gépet. Bádogputtony! Mintha valami régen feledett szakmatörténeti gyűjtemény lapjairól „lépne le” műanyagoktól jócskán megváltozott világunkban. Hattyúnyak. Enélkül a — hajlított — cső nélkül nem folyna le az eső a tetőről a levezető csatornán keresztül. Oromfalszegély, kéményszegő- és esővédőlemez, külön gallérral villanybevezető- és tetőantenna-tartó cső köré szigetelő fedőlap, ablakpárkányszegély, szellőzőnyílásokra kúpfödél stb. Ha csak egy is hiányzik ezekből, hamarább kikezdi az időjárás a házakat. Csodálom a fecskefarkú tetőablakot és a villák kiemelkedő részére való torony tetődíszt. Akár egy múzeum, egy szakma gazdag múltú tárháza, olyan Soós Márton bádogosmühelye. \
