Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

1987. június 17. • PETŐFI NÉPE • 5 A KORÁBBINÁL KEDVEZŐBBEK A TERMÉSKILÁTÁSOK Mezőgazdasági körkép • A Kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz müveiőutas búzatábláján Solymosi Sándor vetésfehérítő bogár el­len szórja ki a vegyszert. Négy aszályos esztendő és egy hosszú, kemény tél után a mezőgazdasági üzemekben igen csekély termés- eredményekre számítottak a növénytermesztés szakem­berei. Ezt követően azonban a tavaszi sok csapadék bizakodóbbá tette őket. Milyen képet mutat most a határ? Hogyan készülnek az üzemek a betakarításra? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ négy termelő- szövetkezetben és a Bács-Kiskun Megyei Gabonafor­galmi és a Malomipari Vállalat kiskunhalasi körzeti üzemében. SZÜRET AZ ÜVEG­HÁZBAN Az EGERVIN Borgazdasági Kombinát Szőlészeti és Borásza­ti Kutatóállomásának munka­társa, Bereznai László negyven tőke különböző fajtájú szőlőt ne­mesített. Az új fajták az eddig termesztettekkel szemben téltü- rők, a betegségeknek is jobban ellenállnak és magasabb a cu­kortartalmuk is. A kutatóállo­más üvegházában már a szüretre készülnek, beértek az új szőlő­fajták fürtjei. Bács-Kiskun megyében eszten­dők óta a Kiskun­félegyházi Lenin Termelőszövetke­zet a legjelentő­sebb borsóter­mesztő gazdaság. Miként Palásti Béla növényter­mesztési fő- ágazatvezetőtől megtudtuk, az idén is 640 hektá­ron vetettek eb­ből a haszonnö­vényből. Ezekben a napokban 300 hektáron jónak mutatkozik a ter­més. Sok virág, hosszú hüvelyek ékesítik a borsót és a kötődés is megfelelő. A töb­bi területen a ké­sei vetések miatt még nem lehet re­ális prognózist adni a várható hozamról. Min­denesetre a tőállomány itt is biztató képet mutat. A borsó betakarítását június 19-én kezdik meg. Az elképzelések szerint a nagy teljesítményű angol SB—8000-es kombájn éjjel-nappal működni fog, a stabil fejtőtelcp pedig éjszakai műszak­ban dolgozik. így kívánják biztosítani a szakemberek a folyamatos betakarí­tást, s egyben elkerülni a konzervgyár előtti sorban állást. A búzatáblákon kedvező változást hozott a májusban hullott 200 millimé- temyi eső. A növény szépen fejlődés­nek indult. Mára már megkezdődött a „kalászhányás”. A fő-ágazatvezető az 1800 hektárnyi búzaterületen közepes termésre számít. A Mélykúti Lenin Termelőszövetke­zetben Varga István növénytermesztési fő-ágazatvezető elmondta, hogy szá­mukra valóban aranyat ért a májusi eső. Bár ősszel nagyon rosszul és folto­sán kelt a gabona, a múlt hónapban lehullott 88 milliméternyi csapadék ha­tására megerősödött. A búzakalászok hossza megfelelő, és a szemképződés is biztató. A legfrisebb becslés szerint a 2106 hektárnyi búzaterületről hektá­ronként 5,8 tonnányi termést takarít­hatnak majd be. A növényvédelmi munkákat repülő segítségével már elvégezték. Az aratás várhatóan július tizediké körül kezdődik meg, s előtte június vé­gén gépszemlén még egyszer megvizs­gálják: megfelelően fel vannak-c készít­ve a kombájnok és a szállítójárművek a betakarításra. A Kiskunmajsai Jonathán Termelő­szövetkezetben összesen kétszáz hektá­ron termesztenek fűszerpaprikát. En­nek nagy részét — 114 hektárt — ház­táji gazdaságok vállalják magukra. A megtermelt paprikát aztán a közös gazdaság értékesíti a KAGE (Kalocsa- környéki Agráripari Egyesülés) felé. Gyöngyösi Péter elnökhelyettes érté­kelése szerint a sok cső miatt valame­lyest megkésett a kelés, majd a növény- ápolás is. A paprika tőállománya és egészségi állapota megfelelő, de fejlet­len. Néhány kánikulai nap igen jót ten­ne ennek a mclegigényes növénynek. • A gabonaforgalmi vállalat kiskunhalasi körzeti üzemében Pippan István és Figura István a tárolótér felső szintjén új villanymotorokat szerel a felvonófejekhez. • A félegyházi Lenin Tsz központi majorjában a szerelők felkészítik a stabil borsófejtő berendezést a betakarításra. Képünkön: Gál József a fejtőgép kuplungját állítja be. Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kiskunhalasi körzeti üzemében sem. Most készítik ugyanis elő a hatezer tonnás tárházat a felvásárlásra. Ez a feladat — a vil­lanymotorok, a belső szállító berende­zések ellenőrzése, megjavítása, a teljes takarítás, festés és fertőtlenités — egy­hónapi munkát ad a 14 tagú TMK- brigádnak. A szerelők dolgát nehezíti, hogy a halasi üzemben közben zavarta­lanul folyik a termelés. Sietniük kell, mert június 20-án már „megforgatják” — azaz ellenőrzik működés közben — a berendezéseket. Ezt követően megkeresik partner­gazdaságaikat és egyeztetik, ki milyen ütemben és mennyiségben szállítson. Barabás Nándor körzeti üzemvezetőtől megtudtuk, hogy kilenc környező me­zőgazdasági nagyüzemtől szállítanak kalászos gabonát. Az első árpaszállít­mányokat június végére várják, a búzát július tíz körül. A Kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetben már húsz éve kialakították a gabonatermesztés komplett vertikumát. Azaz: a növény- termesztéstől kezdve a feldolgozáson át a késztermék értékesítéséig valamennyi munkafázist magukra vállalják. Tóth Jánostól, a tsz mezőgazdasági fő-ágazatvezetőjétől tudom, hogy az elmúlt év őszén 1900 hektáron vetettek kalászos gabonát. Ebből a kedvezőtlen tél után ki kellett szántani 300 hektár­ról az őszi árpát, 80 hektárról a búzát. A megmaradt területen közepes termés várható. A fő-ágazatvezető elmondta, hogy 300 hektáron, öntözött területen ter­mesztik a búzát, s itt a többinél egy, másfél tonnával magasabb termésátlag várható. Sok gondot okoztak ebben az esz­tendőben a különböző növényi kárte­vők. Különösen veszélyes a vetésfehérí­tő bogár, amely a búzát nagyobb mér­tékben csupán az utóbbi 3—4 évben támadta meg. Az apró bogárnak elsősorban a lár­vája veszélyes, mert a búza levelére ta­padva felfalja a növény klorofill-készle­tét. Az üde zöld táblákban a kártevők jelenlétét csúnya fehér foltok jelzik. A gondok ellenére ebben az évben 4,6 tonnányi búzára számítanak hektá­ronként. Az aratás előtti gépszemlét június 24-én tartják, majd július elején az őszi árpával kezdik a betakarítást. A szövetkezet saját malma június elején leállt, hogy az ott dolgozó négy molnárnak legyen elég ideje felkészíte­ni a berendezéseket az aratásra. Gaál Béla • Kifehéredett levelek. így néz ki a búza a vetésfe­hérítő támadása után. (Beszélgetésünk óta már voltak ilyen napok. A szerk.) Ideális esetben így még közepes termést remélhetnek, de rekord nem várható. Az elmúlt eszten­dőben ugyanekkora területről 220 va- gonnyi fűszerpaprikát szállítottak a feldolgozóknak. Az elnökhelyettes úgy látja, hogy az 540 hektárnyi őszi búza fejlődése kielé­gítő. Jelenleg lisztharmat és egyéb nö­vényi kártevők ellen vegyszerezik eze­ket a táblákat. Az aratást július köze­pén kezdik meg, s előtte pár nappal gépszemlét tartanak. A négy E 516-os NDK kombájn kijavítva, felkészítve várja az indulást. A betakarított gabo­nát az idén is a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat halasi körzeti üze­mébe szállítják. Nem telnek tétlenül ezek a napok a Aratásra várva ADÓREFORM ELŐTT ÉS UTÁN Az áremelések Több mint tíz esztendeje már, hogy a fogyasztói árak évi emelke­dése — mindig a megelőző évihez hasonlítva — átlagosan 6,5 száza­lék. Folyamatos — s bizonyos idő­szakokban hirtelen felgyorsuló áremelkedésről kell beszélnünk, amelynek társadalmi hatását nem­régiben a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének munkatársai vizsgálták. A vizsgálati eredmények összesítését adta közre néhány hó­nappal ezelőtt a Társadalmi Szem­lében Zafír Mihály, statisztikai fő­tanácsos. Címszavakban néhány lé­nyeges megállapítása: „A folyamatos és gyorsuló fo- gyasztóiár-emelkedés nemcsak az életszínvonalat illetően okoz társa­dalmi károkat, hanem mindeddig kedvezőtlenül befolyásolta a gazda­sági tevékenységet is.” Ugyanis „...indokolatlan'' my előnyö­ket nyújtott a sz terméke­ket gyártó, és fők;. ai piacra termelő vállalatok számára. Vagyis egyik gátja volt annak, hogy való­ban a hatékonyság — és ne az ár­emelési törekvések érvényesítése — legyen a vállalati jövedelmező­ség, nyereség alakítója.” Számolni kell velük! Továbbá: „Erősítette a bérezés­ben amúgy is meglevő egyenlősítő tendenciákat, hangulatot keltve a teljesítmény nélküli bérkiáramlás­hoz, s hajlamossá téve a vállalato­kat arra, hogy a bérnövelést tekint­sék árkompenzáló eszköznek, mi­közben a szükségesnél kevésbé használják a teljesítmények diffe­renciált honorálására.” A kedvezőtlen társadalmi hatá­sok ellenére is meg kell barátkozni a gondolattal: az áremelések nem szűnnek meg, sőt: az eddigi folya­mat várhatóan felgyorsul. Hogy ez ügyben mi történik a közeljövőben — s különösen a tervezett adóre­form bevezetése után —, ezt ma még nem tudni pontosan. Az vi­szont nyilvánvaló — a szakembe­rek nem is titkolják —, hogy az eredetileg tervezett idei árterv min­den valószínűség szerint nem tart­ható; a fogyasztói árak ismét na­gyobb mértékben emelkednek, mint amire a tervezők számítottak. Az is nyilvánvaló, s a szakemberek ezt sem titkolják, hogy az adóre­form bevezetésének, úgymond, „egyszeri" inflációs hatásával szá­molni kell. Egyes számítások sze­rint ez az infláció, az első — s ma még ki tudja, milyen hosszúra nyú­ló — időszakban, kétszámjegyű is lehet. Más kérdés, hogy ettől füg­getlenül és ezzel együtt is, a gazda­ság normális működőképessége szempontjából az adóreform — nélkülözhetetlen lépés. Ám azt is szóvá kell tenni, hogy társadalmi méretekben nehezen tu­dunk együttélni a sorozatban is­métlődő áremelésekkel. Gondol­junk csak arra, hogy a mindenkori áremelések agitációs „hangszerelé­se” általában nem a legsikerültebb! Vagy gondoljunk arra, hogy a meg­annyi árucikket érintő áremelés ke­reskedelmi feldolgozása, feltünteté­se, nyilvántartása késedelmes, sok bosszúságot okozva ezzel a vásár­lóknak, és sok bizonytalanságot okozva az üzletek pénztárosainak! Ki-ki tanúsíthatja, hogy a legutób­bi áremelések után jó egy hónappal, még mindig sok a zavar, legfőképp az élelmiszerboltokban, s a vásárló tökéletesen reménytelenül próbálja nyomonkövetni, hogy most melyik felvágottnak vagy Mirelite-készít- ménynek voltaképpen mi is az ára? Ne kerteljünk: kiszolgáltatott hely­zetben vagyunk és ez, bizony, a közhangulatot rontó tényező! Az sem mellékes, hogy a lakossá­gi megtakarítások már rég nem ér­tékállóak. Igaz, az OTP újabban is kísérletezik: az átlagosnál maga­sabb kamatlábak mellett kínálja a különböző befektetési lehetősége­ket, még a „normál” kamatokat is emelte valamicskét, csakhát félő, hogy ez még mindig nem az igazi megoldás, ez még mindig nem csá­bítja a lakosságot a nagyobb taka­rékossági hajlandóságra. És ebből az következik, hogy inkább vásáro­lunk — akkor is, ha egyébként nem vásárolnánk —, semmint hogy ta­karékoskodnánk. Aztán — és ez ugyancsak jelleg­zetes példa — emelkedik az ár, ám a minőség változatlanul alacsony színvonalú, mi több: a magasabb árú termék egyszerűen nem kapha­tó. (Hogy ebben mi az üzlet?...) Ámbár ennek is lehetnek racionális gazdasági okai, de a fogyasztó vi­gasztalan, sőt: elégedetlen, bosJ- szankodik, háborog, és ugyan ki vitathatná, hogy ok nélkül? És végül — az áremelések nem lényegtelen társadalmi hatásaként — a mindenkori áremeléseket szin­te azonnyomban követő kereske­delmi manipulációk: éveken át foly­tatott próbavásárlások tapasztala­tai azt mutatják, hogy például az élelmiszerüzletekben a vásárlások több mint egyharmadánál állapí­tottak meg valamilyen szabályta­lanságot, magyarán: árcsalást, s persze soha nem a vásárló javára. A vendéglátásban — nem csak az államiban! — nagyjából ugynez az arány. Ne rontsuk a minőséget! A folyamatos és rendre gyorsuló fogyasztóiár-emelkedés kedvezőt­len társadalmi hatásait az imént jel­zett tények is erősítik. De ha már kikerülhetetlenck — legalábbis ál­talunk kikcrülhetetlenek — ezek az áremelések, akkor legalább ne sú­lyosbítsuk a gondjainkat, bajain­kat: ne rontsuk az áruk minőségét, bármennyire is nyereségnövelő té­nyező ez a művelet. S egyáltalán: legalább gyártsuk és adjuk azt a bizonyos árucikket! És legfőkép­pen: ne verjük át egymást az üzle­tekben sem tudatlanságból, sem tu­datosan! Ha másként nem megy, legalább magunk próbáljuk kivéde­ni az áremelések kedvezőtlen hatá­sait, tudván, hogy ez ügyben csakis magunkra számíthatunk ... Vértes Csaba Az OTP kísérletei LENINGRÁDI MUNKÁS TALÁLMÁNYA Benzin-gáz üzemű autó Jurij Karpenko leningrádi munkás Lada autója olyan, mint egy kerekekre szerelt kis vegyiüzem: az alacsony minőségű olcsó benzint közvetlenül menet közben alakítja át magas oktánszámú üzemanyaggá. Ez a propán vagy metán adalékanyagnak köszönhető. Az ilyen „koktél” üzemanyagként való felhasználá­sa érdekében a sorozatgyártású motor kollektorán, porlasztóján és légszűrőjén igen egyszerű átalakítást kell végezni. A feltaláló elmondta, hogy a forgalomirányító lámpáknál kis sebességgel meg­állva a motor automatikusan kizárólag gázra kapcsol át, lényegesen csökkentve az ártalmas kipufogógázokat. Normális ütemben haladva gáz és benzin keveréke kerül a hengerekbe. Ennek eredményeként a 100 kilométerenkénti megtakarítás eléri a 4 litert. A gázüzemű autókkal szemben Karpenko kocsijának nagyobb a teljesítménye. Itt az üzemanyag-adagoló rendszerben a gáz nyomása csak tizedakkora. A motor­ban a „nyomásdeficit" azáltal kompenzálódik, hogy adalékként kipufogott víz­gőzt juttatnak az üzemanyagba. A találmány felkeltette a tudósok és a szállítási szakemberek érdeklődését. A terv szerint a folyamatban levő próbák befejeztével Leningrádban bevezetik a benzingőz-gáz üzemű autók használatát. (APN KS) Részes meggyszedésre vállalkozókat vár az Izsáki Állami Gazdaság Jelentkezni lehet: személyesen vagy telefonon, Izsák 26 és 57, vagy 74 számokon. Szedés helye: az Izsáki Á. G. 1. kerülő.. Kozstka-tclcp, KISZ-tábor mellett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom