Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-16 / 140. szám
1987. június 16. • PETŐFI NÉPE • 5 Űj márkanév: Bio-vit Ivóié zöldségbőlgyümölcsből Növelik az üdítőital gyártását a bácsszőlősiek Új követelmények az együttműködésben Egy szovjet újságíró szemével Olykor alkot a természet olyan különleges körülményeket, amire az ember önkéntelenül is azt mondja, ezt nem lehet megismételni. Ilyen „megismételhetetlen” környezetben: a jó minőségű bácskai földek közé ékelődő homokszigeten — a Homokhátság régét jelentő nyúlványon — gazdálkodik a Bácsszőlősi Állami Gazdaság —, 1985december óta a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát leányvállalataként. Az 198Í0-as évek elején még húszmillió forintos nyereséget produkáló nagyüzem 1983-ban eredmény nélkül zárta az évet. Gazdálkodásuk javítása érdekében ekkor több lépcsős, hosszú távú programot dolgoztak ki, ennek egyik része az üdítőitalgyártásának nagymértékű felfuttatása. Az idén tavasz- szal kiderült, e tevékenységük növelésére eggyel több okuk van: ugyanis 110 millió forint értékű szőlő fagyott ki a rendkívüli hideg, hosszan tartó télben. Ennek csak egyik következménye a terméskiesés, a másik az, hogy az új telepítésű, illetve felújított ültetvényekre évekig kell költeni anélkül, hogy a ráfordításból valamennyi megtérülne. Feleslegessé vált kapacitás — Amikor évekkel ezelőtt gazdálkodásunk javítása érdekében termelési szerkezetünket megváltoztattuk — mondja dr. Alföldi Lajos, a vállalat igazgatója —, tekintettel földjeink adottságaira, a szőlőtermesztésnek változatlanul nagy fontosságot tulajdonítottunk. Az ágazat fejlesztési programjának megfelelően felszámoltuk az elöregedett ültetvényeinket, elképzelésünk az volt, hogy a korábbiaknál valamivel kisebb területen, de intenzívebb fajtákat termeljünk. Átmenetileg — az új ültetvények termőre fordulásáig — az eddigieknél jóval kevesebb szőlőtermésre számíthatunk, a 220 ezer hektoliteres pincénk és az összesen 300 ezer hektoliteres kapacitású, három palackozó gépsorunk így nincs kihasználva. Ez volt az alapvető oka annak, hogy az üdítőital gyártásának növelése mellett döntöttünk. A gazdaság árbevételének túlnyomó része — éves átlagban a 600 millió forintból 500 millió — egyébként az élelmiszer-ipari termelésükből, nevezetesen a borból, pezsgőből, vermutból, valamint a szénsavas üdítőitalból és a különböző gyümölcsnektárokból származik. Az alkohol és az üdítőital gyártása között 50—50 százalékban oszlik meg a részarány. Alkoholmentes nedűvel először 14 évvel ezelőtt jelentek meg a piacon: a szőlő alapanyagú Traubiso- da rövid idő alatt népszerű lett. Később kifejlesztették az „Alföld” szénsavas üdítőital-családot, tíz év múlva, tehát 1983-ban ismét újdonsággal rukkoltak ki: az Ági márkanevű szűrt gyümölcslevekkel, nektárral. Ezeket a vásárlói igényeknek megfelelően korszerű kiszerelésben, dobozokba töltve forgalmazzák. Csicsókás sárgarépa — Most ismét újabb üdítőital-család gyártásába kezdünk — magyarázza az igazgató —, ennek márkaneve: Bio-vit. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézettel és a kertészeti egyetem borászati tanszékével közösen kifejlesztett ivó- levek kiválóan megfelelnek az egészséges táplálkozás kritériumainak: szén- savmentesek, alapanyaguk zöldség és gyümölcs. E vadonatúj termékeinkkel májusban mutatkoztunk be nagyobb nyilvánosság előtt Budapesten. Vendégeinkkel — köztük lehetséges megrendelőinkkel — kóstoltattuk meg termékeinket, ugyanakkor arra is megkértük őket, hogy töltsék ki „bírálat-lapjainkat”. Ezek alapján a következők derültek ki: a zöldség alapanyagú ivólevek közül elsősorban a zöldségféleségekkel, gyökérrel, zellerrel, fűszerekkel ízesített paradicsomlé, másodsorban a csicsókás sárgarépaital ízlett a legjobban. A rostos gyümölcslevek tetszési rangsorában első helyre került a körte, másodikra az őszibarack, a szűrt nektárok közül legtöbben a málnára és az almára szavaztak. Tervek, elképzelések A kóstolóval egybekötött bemutató után megrendelők és csomagolóanyagot — például dobozokat — kínáló cégek képviselői egyaránt megkeresték a bácsszőlősieket. — A meggy-, málna- és almanektárral, valamint a körte, sárga- és őszibarack rostos ivólével máris szolgálni tudunk — folytatja dr. Alföldi Lajos —, a többi termék gyártási feltételeinek megteremtése folyamatban van. A zöldséget, gyümölcsöt egyéni vállalkozás formájában termeltetjük meg, illetve a környező mezőgazdasági üzemektől vásároljuk. A technológiai fejlesztést illetően kétféle elképzelésünk van, hamarosan eldől, hogy melyiket sikerül megvalósítani. Világbanki pályázatra jelentkeztünk, ha azt elnyerjük — legutóbbi információnk szerint van rá reményünk — 200 millió forintot kapunk az italgyártás fejlesztésére. Ebből a pénzből megvásárolhatjuk az aszeptikus —- tartósítószer nélküli — gyártáshoz szükséges gépeket, berendezéseket. Ha nem nyerjük el a pályázatot, akkor kevésbé korszerű technológiával készített, valamivel gyengébb minőségű ivólécsaláddal jelentkezünk a piacon. Közben egy olasz és egy belga céggel vegyes vállalat létrehozására folytatunk tárgyalásokat. Amennyiben az együttműködés létrejönne, termékeinkhez egy speciális töltőgépet és a jelenleg nyugaton is legkorszerűbb csomagolóanyagot a tőkés cégektől kapnánk. Erre az esztendőre százezer hektoliter üdítőital értékesítését tervezte a gazdaság, 40 ezerrel többet, mint az elmúlt esztendőben. Ez csaknem százmillió forint többletbevételt jelent, pótolja a szőlőt ért fagykár miatti kiesés egy részét. Ennél azonban több lehetőséget kínál a bácsszőlősiek számára ez az út, amelyen 1973-ban indultak el, a Traubisoda gyártásával. Almási Márta Nem hagyatkoznak csak az időjárásra Korszerű öntözőtelepet építenek Lakiteleken A Lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben a számítások szerint a téli fagykár és a belvíz több mint 11 millió forinttal csökkenti az idei nyereséget. Az alaptevékenységből származó jövedelem 60—70 százalékát a szőlő és a gyümölcs adja. A fagykár a barackosokban és a szőlőültetvényeken okozott jelentős pusztítást. A belvíznek pedig az az oka, hogy az idén június 5-ig 350 milliméter csapadék hullott, ami nem sokkal kevesebb az éves átlagnál. Dr. Deák István elnök elmondja, hogy az ipari melléküzemágak fejlesztésével próbálják a kieséseket legalább részben pótolni. • • A gumiüzemben lengőlapátok készülnek a betakarítógépekhez. • Gyártanak tömítőgyűrűket is a Hajdúsági Iparművek megrendelésére. (Tóth Sándor felvételei) — A legnagyobb közülük a gumi alkatrészeket gyártó részlegünk. Mintegy kétszázféle gyártmányunk van, többek között import kombájnokhoz is készítünk alkatrészeket. Ezzel csökkentjük a behozatalt. Hasonlóképpen jelentős bevételt hoz a műanyagipar is. Törekvésünk, hogy bővitsük a piacokat és ezzel együtt a gyártmányok körét. A lakiteleki termelőszövetkezet vezetői gondolnak a következő évtizedekre is és elhatározták, hogy az alaptevékenységből származó jövedelmet nem teszik függővé csupán az időjárástól. Ezért dolgoztatták ki az 1400 hektár terület öntözésére vonatkozó tervet, amelynek végrehajtásához még az idén hozzáfognak. Az előkészületeket ugyanis már évekkel ezelőtt megkezdték. Befejezték a tereprendezést, az útépítést, az összes meliorációs munkákat. Mindez több mint 50 millió forintba került. Az öntözőtelep építése több éves program, melyről a következőket tudom meg az elnöktől: — A 110 milliós beruházás 60 százaléka állami támogatás. A vizet a Tiszából nyerjük, az idén 14 milliót költünk az építkezésre, a költségekhez a megyei tanács is hozzájárul másfél millió forint hitellel. Jövőre 40 milliót fordítunk a létesítményre. Elsőnek a nyomásközpont épül fel, s még a befejezés előtt részben üzembe tudjuk helyezni a telepet. Korszerű öntözőgépekkel, minél kevesebb fizikai munkával akarjuk megoldani a mesterséges csapadékellátást, — hangoztatja. A munka 1990-ben fejeződik be. K. S. A népi demokratikus államokban a kommunista pártok a negyvenes évek végére váltak vezető politikai erővé. E pártoknak voltak tapasztalatai a burzsoá és a fasiszta rezsim idején végzett földalatti harcban, a második világháború éveiben folytatott nemzeti felszabadító mozgalmak irányításában, de nem volt gyakorlatuk a békés körülmények között folytatott szocialista építésben. Ezirányú tapasztalatokra csak az SZKP tett szert. A fiatal népi demokratikus államok így tehát, természetesen a Szovjetunió mintájára kezdték meg az átalakítást. Ebben az első szakaszban nem volt túl nagy jelentőségük az egyes országok sajátosságainak, vagy azok nem játszottak döntő szerepet. Megszilárdult az új rend az arra az időszakra jellemző forradalmi elhivatott, romantikus, és ugyanakkor önmagukkal szemben maximalista emberek küzdelmeinek ered-, ményeként. „Példánk: sör” a szovjet Ebben a forradalmi időszakban számos jelszó, jelmondat született. Igazak, konkrétak, de a bürokrácia vagy a hatóságok hazugságainak eredményeként ugyanakkor ab- szurdak, a realitások talajától elszakítottak is. Emlékszem arra, amikor a csehszlovákiai üzemek, intézmények kapuja felett ilyen jelszavak jelentek meg: „Példánk: a szovjet cipő!”; „Példánk: a szovjet sör!”; „Példánk a szovjet kolhoz!”. És mindez abban az időben, amikor még éppen csak elkezdtünk cipőt gyártani, hogy minél előbb „civil” bakancsot adjunk az emberek lábára, akik négy évig le sem vették a katonacsizmát. Na és a sör? Talán össze lehet hasonlítani a cseh sört bármilyen másikkal? Úgy tűnhet, hogy nincs túl nagy jelentőségük ezeknek a jelszavaknak. Mégis, ezek a maguk sajátos módján tükrözték két- és többoldalú kapcsolataink fejlődését. Igen, és hatottak is azokra: hiszen ha valaki szembeszállt velük, az már-már felforgató tevékenységnek minősült ... Ugyanakkor — a hatvanas évek végén — néhány szocialista ország a reformok útjára lépett, bekapcsolódott a kapitalista országokkal folytatott nemzetközi munkamegosztásba. Ezt követelte az élet. Mikor és miért fékeztünk le? Gyakran foglalkoztat a gondolat, hogy miért és melyik szakaszban fékezett le a Szovjetunió és a többi szocialista ország? Mi az, amit nem vettek figyelembe? Miért van az, hogy a termelés néhány ágazatában technológiailap leköröztek minket a nyugati o: Mi miért nem tudtuk eg). • közös gazdasági erőforrásainkat, ahelyett, hogy időnként elszigetelten, előzetes egyeztetés nélkül cselekedtünk volna? Az az érzésem, hogy túl sokáig topogtunk egy helyben. Túl sokat tanácskoztunk, a gazdaság egészében kedvező nemzetközi konjunktúrában reménykedtünk. Most különösen nyugtalanító, hogy még mindig léteznek a kezdeti szakasz maradványai. És e jelenségek fékezhetik az új szakaszban is a fejlődést, a bürokrácia gátjait állíthatják ismét az utunkba. Az utóbbi időben egy sor szocialista országban jártam, és a különböző foglalkozású emberek körében nem mindennapos érdeklődést tapasztaltam a szovjetunióbeli átalakítások iránt. Azokról beszélek, akik felelősen és kritikusan értékelik együttműködésünk egész történetét, és a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamatot saját hazájuk és a szocialista közösség egészének jövőjével kapcsolják ösz- sze. Az emberek kételkednek, írnak, javasolnak, hisznek. Természetesen mindenkit a vállalatok, a dolgozói kollektívák közötti közvetlen kapcsolatok érdekelnek különösen. Ággódnak, hogy nem lesz-e mindebből egyszerű delegációcsere, ahogyan ez korábban is volt. Legyen iskola! — Én egyelőre nem hiszek a hatékony közvetlen kapcsolatok létrejöttében — mondta egy szófiai ruhagyár igazgatója. — Amíg az igazgatóinknak nem lesz joguk és felhatalmazásuk, hogy szerződéseket kössenek, amíg nem rendelkeznek anyagi eszközökkel, addig mindez üres fecsegés. De még ez is kevés. Meg kell tanulnunk üzletemberként gondolkozni. Nem csak a szocialista közösség keretei közt kell ismernünk az értéktörvény működését. így vagy úgy, de minden szocialista ország kereskedik, vegyes vállalatok létesítéséről köt szerződéseket, hiteleket vesz fel nyugati országoktól. Ismerik-e mindezeket a részleteket az igazgatóink? Aligha. Nem vagyok pesszimista. Egyszerűen csak azt szeretném, ha a KGST mindannyiunk számára iskola lenne, ahol megtanulhatnánk kereskedni, számolni, a világgazdaság viszonyainak megfelelően termelni. Egészében véve, a szovjet átalakítás mindenkit izgalomba hoz. Magától értetődik, hogy sok vitára, sokféle véleményre, hibára számíthatunk, de a legfontosabb az, hogy elérkezett az ideje az országaink közötti együttműködés új szakaszának. E szakasz dialektikája abban áll, hogy az egyes országok nemzeti feltételeinek a maximális figyelembe vétele harmonikusan egybe kell hogy essen azon tapasztalatok cseréjének hatékonyabbá tételével, amelyeket a közösség tagjai az egyenlőség elvére épülő szocialista építés során szereztek. E közösségben nincsenek kiváltságosok, mindenki egyaránt felelős. J. Csemov (APN — KS) BANKOK, HITELEK, FIZETÉSI FORMÁK Gazdálkodni a pénzzel is kell Az év elején újjáalakult a hazai pénzintézetek, a bankok rendszere. Á korábbi néhány „üzletág” helyett több mint harminc újat vezetnek be folyamatosan. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kecskeméti szakembereit kerestük fel: H. Kis Béla igazgatóhelyettes és Pirisi István osztályvezető tájékoztatott az eddigi tapasztalatokról, változásokról. — Az új üzletágak bevezetése hogyan segíti a mezőgazdasági üzemeket üzemvitelükben és fejlesztéseikben? — A mezőgazdasági üzemek bank által koordinált, kezelt pénzügyei — néhány speciális esettől eltekintve — szinte ugyanazok, mint más gazdálkodó egységeké — mondja az igazgatóhelyettes — az új formák közül majdnem mindegyik illeszkedik a mezőgazdaságokhoz, de a más ágazatokban tevékenykedő egységekhez is. Ilyen például a belföldi követelések megvásárlása. Ez azt jelenti, hogy az eladótól az árbevételt megvásároljuk és azt a vevőtől meghatározott határidővel „bekasszírozzuk”. Ennek jó hatása lesz a fizetési fegyelemre. Szerepünk van a kötvények kibocsátásában is. A gazdálkodó szervezetektől átvállaljuk a bonyolítás gondjait, illetve a lakosságtól vissza is vásároljuk a kötvényeket. — Sokat beszélnek a szakemberek mostanában arról, hogy a mezőgazda- sági üzemek sürgető gondjainak egyik lehetséges megoldása a gazdasági társulások, közös vállalatok, korlátolt felelősségű társaságok létrehozása — veszi át a szót az osztályvezető. — A valutaképes kapcsolódások kialakításában, a partnerek egymásra találásában, esetenként a külföldi résztvevők bekapcsolásában is segítségére vagyunk a vállalatoknak. Az új eszközökhöz, gépekhez jutás lehetőségét ma már több termelési rendszer teremti meg a lízingeléssel, a gépbérletekkel. Mi szintén bekapcsolódunk ebbe a folyamatba. — Kimondottan a mezőgazdasági üzemek gondja, hogy árbevételük idejét voltaképpen a természet szabja meg, hiszen a növények érése, betakarítása, eladása után jutnak csak jelentősebb ösz- szegekhez. Addig is szükségük van azonban azonnali kiadásaik fedezésére. Hogyan oldja meg ezt az új bankrendszer? — Végül is öt lezárt hónap gyakorlata van csak mögöttünk. A mi tapasztalatunk, hogy nagyon kevés esettől eltekintve nem volt különösebb zavar — véli H. Kis Béla —; a kecskeméti bankhoz hatvan mezőgazdasági nagyüzem tartozik, valamennyiben tudják már, hogy rövid lejáratú hiteleik törlesztésének eredeti időpontja — a június 30-ai — úgynevezett technikai lejárati idő. Ezt természetesen a következő félév reális időpontjáig, tehát a terményeik eladásáig prolongáljuk, meghosszabbítjuk. Tudomásul kell viszont venni, hogy a pénz ma már nem áll korlátlanul rendelkezésre. Nagyon meggondoljuk, hova, mire adjuk ki. Magyarul: gazdálkodunk vele. Ez a bankrendszer a jövedelmező gazdálkodást folytató vállalkozásoké. Hogy ezt az elvet hiánytalanul tudjuk gyakorolni, az is kell, hogy a gazdálkodó szervezetek megszokják a feltételeinket, nagyobb önismeretre tegyenek szert, kritikusan szemléljék saját tevékenységeiket. — Feltűnt ismét egy régről ismert fogalom: a váltó. — A vállalaton belüli ideiglenes pénzügyi feszültséget a váltóforgalom bevezetése oldja fel — mondja Pirisi István —, így a gazdaságoknak nem hitelt kell igényelniük, hanem váltóval is fizethetnek. Adott üzemnek, ha kéri segítségünket, akár tételesen is kidolgozzuk, milyen fizetési módozatokat vezessen be. A kifogástalan hitelképességű gazdálkodó szervezeteknek, nyújthatjuk a folyószámlahiteit, ezt a mi körzetünk mezőgazdasági vállalatainak nyolcvan százaléka „érdemelte ki”. —- Hosszú távon mi várható az új bankrendszer működésétől? H. Kis Béla válaszol: — A bankok versenyeznek egymással. A vállalati vállalkozásokat, fejlesztéseket a saját anyagi forrás, a várható jövedelmezőség, a megtérülési idő figyelembevételével finanszírozzuk. Az a törekvésünk, hogy a népgazdasági és megyei céloknak megfelelően pénzügyi eszközökkel részt vállaljunk a szerkezetátalakításban, a piacképes termékelőállítás gyorsított programjában. Ezt segítik elő a konvertálható export árualapot növelő hitelek, valamint közreműködésünk a világbanki programok fejlesztéseivel kapcsolatos pályázatok elkészítésében, a banki szaktanácsadás. Gál Eszter A Székesfehérvári UNIVERZÁL Ipari Szövetkezet meghívja Önt a BKR-napok '87 rendezvényre ( Baja, június 17—18.) I Szövetkezetünk bemutatja energiatakarékos, gázüzemű jj infrasugárzóit. Alkalmazhatók nagyüzemi és háztáji állattartó épületek a és műhelycsarnokok fűtésére. 1 Keresse fel bemutatónkat! (Információ, szaktanácsadás!) <1 UNIVERZÁL Ipari Szövetkezet Székesfehérvár |
