Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-15 / 113. szám
1981. május Ifi. «» PETŐFI NÉPE fe X BÁCSSZÖLŐS még fényes a széna, ahogyan a házőrző kifeküdté. Ennyi nyom maradt az eh után. Nézem a romos tanyát. Vétek így, parlagon hagyni! Földje termékeny, művelhető lenne, akárcsak b többi, halálozás vagy' elköltözés miatt elhagyott 07 épület telkéé a Doboka nagyjárásban, ószőlőkben és másutt. Kitűnő épitkezőhellyé és a kistermelésben hasznosítható területekké válhatnának azok számára, akik lakásigénylőkként egyelőre sorban állnak a városi tanácsoknál. Mindehhez az új- ratelepüléshez természetesen, a feltételeket itt kell megteremteni, amiben a bácsszőlősi tanács nem nélkülözheti a legközelebbi város, Bácsalmás segítségét sem. A tét: a továbbélés. Megmarad-e, vagy végképpen kihal a község 2000-re? Kohl Antal Háromezren elmentek Csend, jó levegő. Távol vagyunk a város zajától. A kilombosod ott fák alatt haladva úgy érezzük, itt még a lélegzetvétel is jobban esik. Rövid nézelődés az úttörők parkjában, majd egy szép ligeten keresztül az iskolához indulunk kísérőnkkel, dr. Bednár Károly vb-titkárral. Az elvándorlás tart Az ötödikeseket és a hatodikosakat együtt találjuk. Egy osztályban tanulják, Mondovits Mihály né igazgató magyaróráján az estély s az estéje szavak közti különbséget, s az elipszilonos és a pontos jé helyes használatát. Az órát élénk érdeklődés kíséri. Az idejáró tizenöt fiú és leány nem akar lemaradni városbeli társaitól. — Arról szó sincs, hogy zsúfolt tanteremben szereznék meg az alapvető ismereteket — óhatatlan, hogy hozzá ne fűzzem az imént látott képhez. — Valóban, kényelmesen tanulhatnak, de azért szeretnénk, ha a mostani hatvan általános Iskolásnál^ és húsz óvodásnál több gyerek élne Bácsszőlősön — így a vb-titkár —, s ha a lakosság száma is növekedne. — Csökken? — De még mennyire! Amikor három és fél évtizede Óalmásból önálló fcözüág lett Bácsszőlös, még háromezer-h étszáz lakója volt. Azóta rohamosan csökken a település népessége. ELment innen háromezer ember! Az elvándorlás tovább tart. Tavaly, év végén még hatszázkilencven- nyolcan laktak itt, ma már hatvannal kevesebben. A lélekszám nap mint nap változik. Évente ketten születnek és tíznél többen halnak meg. A lakosság fele elszórtan, tanyákon él, sok épületét már kikezdett az enyészet. Az ötvenhat, hetvenévesnél idősebb ember közül azokhoz, akik távolabbi tanyákon élnek, éjszaka vagy télen az orvos nehezebben jut ki. tft Veverkáné Bácsalmásra készül. • Egy, a Bácsszőiősőa elnéptelenedett tanyákból. (Struzer András felvételei) ft Magyarórán a két, összevont osztály tanulói. Még így sincsenek többen tizenötnél. Ősztől új szakok indulnak az agráregyetemeken ősszel új szakokon kezdődik meg a képzés a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőfokú oktatási intézmények egy részében, igazodva a nagyüzemek igényeihez. Főleg a gyakorlatban még inkább hasznosítható ismeretanyag oktatását szélesítik. Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése megköveteli, hogy a gyártási folyamatok ' irányítására jól felkészült szakemberek kerüljenek ki a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemről is. Az intézményben szeptemberben indítják, összesen 160 hallgatóval, az élelmiszer-technológus üzemmérnök, illetve mérnök- képzést. Az új képzési formában a mérnök- és az üzemmérnök hallgatókat a tanulmányi idő első két évében együtt oktatják, az üzemmérnökök a harmadik, a mérnökök az ötödik év végén kapnak diplomát. Hasonlóan egymásra építik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a vállalatgazdasági üzem* mérnök-, illetve mérnökképzést. Az új szakon 90 hallgató a gazdaságok mikroökonómiai sajátosságairól szerez beható ismereteket, ám a nagyobb közgazda- sági környezet legfontosabb ösz- szefüggéseivel is megismerkednek. A tiszántúli térségek nagyüzemeinek szakemberellátását javítja, hogy a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Főiskolai Karán — ahol megszűnik az állategészségügyi- üze mmérnök-képzés — 70 hallgatóval állattenyésztő Üzemmérnök szak indul. A MÉM-ben elmondották: az új szakok az érintett egyetemek hallgatói létszámát jelentősen nem módosítják. Számítanak arra, hogy az ágazati vállalatok, intézmények, kutatóhelyek munkatársai az eddigieknél nagyobb mértékben vesznek részt a képzésben. Magyar—szovjet textilipari vegyes vállalatot alakítanak Árucsere-megállapodást kötött a Budaflax Lenifonó és Szövőipari Vállalat, valamint a Litván SZSZK-ban működő Linasz Lenipari Egyesülés. A szovjet fél ez év második felében 420 ezer négyzetméter pamut—len összetételű szövetet szállít, a Budaflax pedig ezt pamutból és 'Szintetikus szövetből készült gyermekruházati termékek, valamint női és férfidzsekik szállításával viszonozza. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a két cég magyar —szovjet vegyes vállalatot alakít. A tervek szerint közös beruházással korszerű textilüzemet építenek a Szovjetunióban, ahol a környék Lantermését dolgozzák fel. A magyar fél tőkével, valamint az amerikai egyedüli államokbeli Werner cégtől átvett és jól bevált munka- szervezési tapasztalatokkal járul hozzá a közös üzem megvalósításához. Az előállított termékeken a két partner 50—50 százalékos arányban osztozik. Ily módon a Budaflax nagyobb mennyiségű lenszövethez jut,, tovább bővítheti az ebből készülő, bel- és külföldön egyaránt egyre népszerűbb, keresettebb termékek gyártását. Ha a gazdaság nem volna... — 1952-ben még hat kocsmája és hat iskolája volt a falunak. Mára egy kocsma és egy iskola maradt az elnéptelenedés örökségeként. Kijáró orvosról és kijáró papról hallunk. Nagyobb baj, hogy hiányzik az önálló KISZ-szervezet. A fiatalokat más-más munkahelyi alap- szervezetek fogadták be. A párt- alapszervezetet viszont sikerült megalakítaniuk. Tizenkét fővel dolgozik. Amit a falu önerejéből megtehetett a népesség megtartásáért, jórészt megtette. A belterületi új házsoron azoknak a családi otthonait láthatjuk, akik a tanácstól kapott telkeken építkeztek, s akik már megtalálták boldogulásuk lehetőségét a község egyetlen ,munkáltatói ánál: a Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát bácsszőlősi leányvállalatánál. Az eddigi erőfeszítések — például száznegyven embert foglalkoztat az említett vállalat — azonban kevésnek bizonyulnak a népesség megtartására. Hiába vitték a jó hírt Veverka György nének is: két Volán-járattal javították az autóbusz-közlekedést, lesz földgáz és crossbar- telefoniközpont Is a VIiL ötéves tervben, a negyvenéves asszony készül elköltözni. — Hóvá? — Bácsalmásra. Ott már van földgáz. Nem kell szeneskályhával bajlódni, mint ebben a lakásban. — Nem sajnálja itthagyni ezt a remek, orgona-, fenyő- és cse- resznyefás udvart, amely ráadásul virágoktól pompázik? — Kicsit sajnálom, mert azelőtt én is tanyán laktam, de úgy gondolom, két gyermekemmel jobb lesz nekem a városban. Gondolatok egy romos tanyánál A Kunbaja-Puszta 42. számú házat már elhagyták. Valamikor egy nagy család lakott benne. Ma? Félrebillent házszámtábla, lyukas kartonpapírral és ágyneművel bélelt ablakok bámulják, miként burjánzik a csalán az udvaron. Keresem a kutyaólat, de nem találom. Helyette s/énaboglyát lelek. Annak az alján kis, kerek bejárat. Belül /15 \ Piros zászlóval, kezében X. J durrantyúval rohant a vonat elé. Hirtelen panaszos kutyavonítás hallatszott. Látom ám, amint a traktorhoz mentem, egy hatalmas farkaskutya ül ott és az vonít keservesen. Nem is lehetett csodálkozni rajta, hiszen a lánctalp és a föld közé szorult a farka, és nem tydott moccanni sem. Bizonyára elég fájdalmas lehetett neki az, hogy a nehéz gép rajta állt a farkán. A vonat csattogása már egész közelről hallatszott. Éppen rágyújtottam. amikor egy hatalmas dörrenés hasított a hajnali csendbe. — Mi van Miska bátyám? — kérdezte egy mély, öblös hang. — Egy tökkelütött, marha traktoros idegurigázta az őrházat a sínek közé. Elszakadt a telefon, meg a jelzőberendezés vezetéke. Nem tudtam váltót sem állítani, hörögte a bakter, miközben nagyot köpött. — Képzeljétek, fekszem az ágyon az őrházban, és egyszer csak elkezd forogni, min$ a hordó a városligetben. Hol az ágy esett rám, hol a szekrény, meg a falióra. Akkora púp van a fejemen, mint egy teniszlabda! A fűtő kezében lapát és kezdi: hol van az az idióta? Odaértek a traktorhoz, de én már akkor messze rohantam a ködös országúton ... Mondanom sem kell, hogy ezt a ,,hőstettemet” sem úsztam meg szárazon. Két év, és a bódét meg kellett fizetnem, — ami nem volt éppen olcsó mulatság. Huszonötezer forintom ment rá, azaz, majanem az egész keresetem, amit két év alatt kerestem a rabgazdaságban Pálhalmán. És érdekes, hogy ott az elzártságban, ahol nem jutottam italhoz, a legeredményesebb munkát végeztem, és több újítást valósítottam meg. Jutalmai, dicséretet és elismerést kaptam, ami a szabad életben ismeretlen fogalom volt előttem. A gondolkodás- mód, a, cselekedet mikéntje a felelősségtudat szinte más embert formált belőlem. Sokszor összezördültem a rabtársaimmal, ha csak bármilyen csekély szabálytalanságot is észrevettem. Sok éven át brigádvezetö voltam a traktorosoknál, és módomban állott, ha a szép szó nem használt, meg- büntettetni azokat, akik a gépet, vagy annak tartozékait rongálták. Amilyen felelőtlen, nemtörődöm ember voltam kint a szabad életben, — bent ezek a tulajdonságok teljesen kivesztek belőlem. Az alkohol káros „ösztönző” hatása elvesztette irányító szerepét. Szinte úgy tűnt, mintha nem is a földön, — hanem egy idegen bolygón tevékenykedtem volna. A felelősségtudat, a lelkiismeretesség és c, kötelességérzet, — az alkohol hiánya miatt — rövid idő alatt gyökeret vert bennem. Úgy éreztem, mintha valami „generáljavítást” kaptam volna, akárcsak a tönkrement motorok. Azokat a tevékenységeket, amiket kint a szar bad életben folytattam, itt képtelen voltam megismételni —- vagy éppen továbbfejleszteni. Az alkohol gátlásokat feloldó szerepe egyszerűen csődött mondott, és elvesztette hatalmát felettem, amin eleinte nagyon csodálkoztam, de utóbb aztán természetesnek tartottam. Az „átalakulás” folyamata — az alkohol teljes hiánya miatt — simán, zökkenőmentesen zajlott nálam. Nem tagadom, az alkohol eleinte nagyon hiányzott — de tudtam, hogy itt bent úgysem juthatok hozzá — beletörődtem, és nem is gondoltam rá. A szeszmentes időszafc jó néhány hatása testileg és lelkileg egyaránt éreztette hatását. Paradoxonnak tűnik, de az igazság az, hogy bent, a börtönmunkahelyen szorongásaim, ideges feszültségem, félelemérzetem teljesen megszűnt, és a helyét a nyugodtság, a határozottság, és a felelősségtudat vette át. Vérnyomásom normális lett, kezem remegése megszűnt, feiern sem fájt — noha nem volt éppen leányálom a börtön. Belevetettem magamat a munkába, cikkeim hetente megjelentek a „Heti Híradó” című újságban, amit a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága adott ki. Több pozíciót is betöltöttem. Voltam kultúrfelelős -— és szerkesztettem a faliújságot is —, sajtófelelős, majd brigádvezető lettem. Előadásokat tartottam az alkohol romboló és káros hatásáról rabtársaimnak. Bent, a börtönben én adtam tanácsot — aki kint éppen az ellenkezőjét cselekedte —, hogy milyen veszélyeket rejt magában az alkohol. Feletteseim elismeréssel nyilatkoztak munkámról, sok jutalmat, dicséretet kaptam és büntetésem ideje is jóval megrövidült. Mondhatnám azt — bár, gondolom, nevetségesnek tűnik —, hogy bent szinte új életet kezdtem. Aztán kikerültem, ugyanott folytattam, ahol bekerülésem előtt abbahagytam. (Folytatjuk) Vigyázzunk a zsilipre! TERMÉSZETVÉDELEM — VÍZVÉDELEM $ Cjrn megcsillan! a Kolon-tó zsnmbéJkos rétjein a víz. Jó lenne, ha ieleiöUen rongálok nem tennének kárt & természetvédelemnek és a gazdálkodóknak, megmaradhatna az éltető nedű! Régi, sokszor hangoztatott gondja az Izs&kl gazdáknak, hogy a század harmincas éveiben kezdett mentesítések nem csak a felszíni, pangó vizektől szabadították meg a tájat. A Kolon- és a Kurjan-tő lecsapoláslval több száz centivel lentebb szállt az éltető talajvlzszint Is, a Jobbára homokos területen. A szőlő- és gyümölcsültetvények szárazabb időszakban súlyosabban károsodnak az aszálytól, mint a csatornázások előtti időkben, A Jó néhány éve már tudományosan leltárba vett, folyamatosan ellenőrzött Kolon flórája és faunája la veszélybe került a tómeder nagyfokú feltöltödése, a szabad vízfelületek eltűnése és a többéves szárazság miatt. A területgazda, a Kiskunsági Nemzeti Park, az illetékes tanácsokkal, gazdaságokkal, vízügyi szervekkel közösen — a körzet országgyűlési képviselőjének szervezésével — sokat tett a rezervátum vízháztartásának szabályozásáért. Többhasznú vállalkozásba fogott: e munkálatok nem csak természetvédelmi érdekeket szolgálnak. Egy magasabb vízszint Kedvezően hat a kornyéken lévő erdők, szőlők, gyümölcsösök, kaszálók fejlődésére is. , l#81-ben két kilométer hosszú töltés épült a mocsárban, Jól záró zsilippel. felújították a vízlevezető csatorna legfontosabb építményét, a kuliért zsilipet Is. Megkezdődött az első 20 hektáros, szabálytalan alakú szabad vízfelület kialakításának műszaki előkészítése. A legfontosabb segítség : csapadékos volt a tél és a tavasz. Most van viz a tómederben. Élettől zeng a táj. Sokan féltik viszont — a többéves tapasztalat alapján, Joggal — az Ingyen kapott vizet az emberektől. A környékbeli gazdák közül né- hányán a nagy közösség céljaiért nem mondanak le saját érdekeikről. Május, Június Idején évről évre lecsapolják a Kolon-tót. Módszerüket viszont még nem publikálták a Hidrológiai Közleményekben. A névtelen kártevők leverik a zsilip lakatjait, leeresztik az acélgátat, aztán, ha nem Jön Időben ellenőrzés, akár napokig is ömlik az életet adó viz a bioszféra-rezervátum „föerén” — a különböző csatornákon át — * Dunába, Jó lenne megtartani az Ingyen hk- pott tiszta vizet! Jó lenne újra életlehetőséget adni a számtalan állatnak, amelyeket a törvények Is védenek. Jó lenne talán Ilyenkor, a száraz legelők fogytával,, kaszálások Ide. Jén őrt állítani, alaposabban ügyei- ni a veszélyeztetett műtárgyat. As- nem lehet, hogy az állam milliókkal támogatja a tó- és a tájrekunstfuk- ctót, aztán egy-két ember tönkretesz- mindent, éjféltöl hajnalig. Talán, most még időben szólunk! F. P. J. > MEGRENDELŐLAP \ 1987 ........................................................... hó 1-jétől megrendelem a Petőfi Népe című napilapot. Az előfizetési díjat /I hónapra 43, negyedévre 129, félévre 25ß, egy évre 316 forintot/ a lakásomon jelentkező kézbesítőnek adom át. Név: Lakhely: . Kelt: 1987 hó ............. napján /megrendelő aláírása/
