Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-15 / 113. szám

IDŐJÁRÁS »ŐrrjiUrs « urv&K teriJlKtéff! «# einig: tltmnirUleg etdkkrn • frihd. **», (negerO.-iDillK <> *.«knjnig»ti *»« f* nyugat triói rgrnt tShOfcift sz&alk a>fg at esu. Or ;letnte «r. letett nettől még be vei *Apm, vtrvlar ív vOrhavO. délei黫 túiayo* wditt napi»», méttékrli tegmozimi Id« let», oeiuuoiói »yu*»t felfit «KsattMtn megftSvekvtlk * rrlhű«*», megélénKQr » déinyugvo **ét A ti*grBng»3»6t! amtpjpwn p^utrfcrtt at fok kart» rárihHó. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE '9JL MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUi, évf. 113. szám Árai 1,80 Ft 1981. május IS. géniek Chirac moszkvai látogatása Jacques Chirac francia minisz­terelnök Nyikolaj Rizskovnak, a szovjet kormány elnökének meg­hívására háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazott. A moszkvai Kremlben tegnap megkezdődtek Nyikolaj Rizskov és Jacques Chirac tárgyalásai. Nyikolaj Rizskov a francia kor­mányfőt üdvözölve azért szállt síkra, hogy a szovjet—francia tárgyalások és megbeszélések te­gyék lehetővé a Szovjetunió és Franciaország közötti politikai párbeszéd elmélyítését, s ezt a két ország együttműködésében rejlő, a nemzetközi légkör javí­tását célzó lehetőségek felkutatá­sának medrébe tereljék. A két kormányfő közvetlén, nyílt légkörben, egymás állás­pontjának ' megértésére töreked­ve véleménycserét folytatott a szovjet—francia együttműködés jelenéről és jövőjéről az európai és a világhelyzet alakulásával összefüggésben. Rizskov és Chi­rac egyetértett abban, hogy az együttműködés továbbfejleszté­se megfelel a szovjet és a fran­cia nép érdekeinek, a bizalom növelését, a nemzetközi enyhü­lés és stabilitás megszilárdítá­sát szolgálja majd. A francia kormányfő érdeklő­désére Nyikolaj Rizskov tájékoz­tatást adott a Szovjetunióban fo­lyó átalakulás főbb kérdéseiről, s hangsúlyozta, hogy az átalakí­tás szervesen kapcsolódik a Szov­jetunió külpolitikai kezdeménye­zéseihez. A kormányfői tárgyalásokat folytatják. Németh Károly és Lázár György fogadta Viktor Kulikovot Németh Károly, a Magyar Sz©» cialíista Munkáspárt főtitkárhe­lyettese és Lázár György, aj Mi­nisztertanács elnöke csütörtökön a Központi Bizottság székiházá- ban fogadta a hazánkban hiva­tali»» baráti látogatáson tartóz­kodó Viktor Kulikovot, a Szov­jetunió marsalját, a Varsói Szer-' zodés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek főparancsnokát. A szávéiyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Kárpáti Ferenc vezérezredesi, honvédelmi miniszter. Jelen volt Amatoláj Gribkov hadseregtábomok. a Varsói Szer­ződés fegyveres erőd törzsének főnöke és Fedot Krivda hadse­regtábornok, az egyesített fegy­veres erők főparancsnokának ma­gi ararszági képviselője. Havasi Ferenc az NSZK-ba utazott Havtasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtökön a Német Szövetségi Köz­társaságba utazott, ahol megbe­széléseket folytat a politikai és gazdasági élet vezető képviselői­vel. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horst Meineke, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője. i Alapozzák az egészségügyi központot Az alaoozás- nál tartanak a tajosmizsei egészségügyi központ építői. Alig egy hó­napja, hogy megírtuk: bont­ják a régi tü- zép-teLepet —, s tegnap már az új épület alapzsíaluzatát betonozták a Bácsépszer dol­gozói. A tele­pülés fejleszté­si hozzájárulás­ból és a kibo­csátott (az utolsó darabig elkelt) kötvé­nyek árából épülő 17 munkahelyes egészségügyi központ ekésaitoté* 1988-ce várja a nagyközség lakossága. (8. A.) Együttműködés a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmel Bács-Kiskun megye agrárgazdaságának egyik legfontosabb része a kertészet. így nem véletlen, hogy már tizennégy év­vel ezelőtt együttműködési megállapodás született az akkori Kertészeti Egyetem és a megye között. A folytatás 1982-ben következett, amikor hasonló szerződést írtak alá az akkori Szegedi Élelmiszeripari Főiskola vezetőivel. A mai kívánalmaknak és a vál­tozásoknak megfelelően tegnap a megyei pártbizottságon kötötték meg a Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem és Bács-Kiskun megye áLlami és pártvezetői azt a korszerűsített együttműködési szerződést, amely alapja lesz az elkövetkezendő esztendők közös munkájának. A megyei pártbizottság első titkára, Romány Pál elmondta, hogy az egyetemnek eddig is szo­ros volt a kapcsolata a megye mezőgazdaságával, hiszen Bács- Kiskun jelentős intézményeit mondhatja magáénak, például a szőlészettel és borászattal foglal­kozó kutatóintézetet, a kertészeti főiskolát. A mostani megállapo­dástól sokat vár a mezőgazdasá­gi szakvezetés, a jelenlegi tevé­kenységek kiszélesítését, elmé­lyítését, újabbak megteremté­sét. Az egyetem rektora, dr. Tamás- sy István akadémikus, az MTA agrártudományok osztályának elnöke szerint az intézmény feladatainak megoldásában még inkább számít majd a kapcsola­tok eredményeire. Szeretnék el­érni, hogy Bács-Kiskun megye az egyetem „nagyüzeme” legyen, ami a kutatási eredmények mi­előbbi gyakorlati elterjesztését is jelenti, azzal együtt, hogy az oktatásban a megye bázisgazda­ságai és bázisüzemei segítséget nyújtanak. Az együttműködési szerződést a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem részéről dr. Tamássy István rektor, dr. Bognár Fidné, az egyetem pártbizottságának titkára és Bukosza Gábor KISZ- titkár; Bács-Kiskun megye kép­viseletében Romány Pál, dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács el­nöke és Szöllösi Béla, a megyei KISZ-bizottság titkára írta alá. A vendégek ezután ellátogattak a város két kertészeti jellegű ku­tatóintézetébe, ahol az új ered­ményekről kaptak tájékoztatást, majd a Kecskemét-Szikrai Álla­mi Gazdaságban üzemlátogatá­son és termékbemutatón vettek részt. a. fi. KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1987. május 13-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága 1987. május 13-án Ro­mány Pálnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titká­rának elnökletével ülést tartott. A pártbizottság ülésére meghív­ták a városi és a városi jogú pártbizottságok első titkárait, a ' megyei pártbizottság osztály- vezetőit, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tagjait, valamint. több osztályvezetőjét, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkárait, a kecskemé­ti városi pártbizottság és az egészségügyi ágazati pártbi­zottság titkárait, Kecskemét Város Tanácsának elnökét, a népi ellenőrzési bizottság, a sta­tisztikai hivatal, a pénzintéze­tek, a Vöröskereszt, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei vezetőit. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Hollán Zsuzsa akadémikus, a Központi Bizottság tagja és Illés Béla egészségügyi minisz­terhelyettes. 1. A megyei pártbizottság Ro­mány Pál előterjesztésében meg­hallgatta és tudomásul vette az MSZMP Központi Bizottsága 1987. április 28-ai üléséről szó­ló tájékoztatót. 2. A testület Hodossi Sándor megyei titkár előterjesztésében megtárgyalta és kiegészítések­kel elfogadta a lakosság egész­ségügyi helyzetéről szóló jelen­tést, valamint a fejlesztés fő fel­adataira vonatkozó javaslatot. A testület hangsúlyozta: a lakosság egészségi állapota, mun­kavégző képessége az anyagi ter­melés, a gazdasági, társadalmi előrejutás alapja és meghatározó feltétele. A lakosság egészségi állapo­ta Bács-Kiskun megyében is, mint általában az országban — az erőfeszítések ellenére —to­vább romlott. Ez többek között a középkorú lakosság gyakoribb halálozásában, valamint a szü­letéskor várható élettartam csök­kenésében is kifejeződik. Az egészségi állapot javuló egész­ségügyi ellátás mellett bekövet­kezett rosszabbodása döntően az egészségtelen életmód követ­kezménye, amely talaja a nem fertőző, idült betegségek kiala­kulásának. Az egészségkárosító életmód megjelenése és terje­dése — túlzott alkoholfogyasz­tás és dohányzás, korszerűtlen táplálkozás, indokolatlan gyógy­szerfogyasztás, mozgásszegény életforma stb. — összefüggésbe hozható az erőteljes urbanizáció­val, a családok,, más közösségek összetartó és morális szerepének gyengülésével, a fokozódó anyagi igények kielégítése érdekében folytatott megerőltető többlet­munkavégzéssel is. Az egészségügy intézmény- rendszere az említettek bonyo­lult kölcsönhatásaként kiala­kult kedvezőtlen folyamat meg­változtatására önmagában nem képes. Az életmód — mint tár­sadalmi jelenség — az egész­ség megőrzését és megóvását előtérbe helyező életvitel ki­alakítása valamennyi állami, társadalmi, gazdasági szerv és mozgalom, minden helyi közös­ség, az iskola és a család tevé­keny közreműködését, össze­hangolt cselekvését igényli. A megyei pártbizottság hatá­rozatában kiemelte annak szük­ségességét, hogy a tervezési és fejlesztési koncepciókat kiala­kító és azokat végrehajtó veze­tők, döntéseikben vegyék figye­lembe az egészségre gyakorolt következményeket. Mindezekben meghatározó a közegészségügyi, az igazgatási és a közlekedési szakirányítási szervek magatartása. Kívánatos, hogy a művelődésügyi vezetés a társadalmi szervezetek segítsé­gével hangsúlyozottan foglalkoz­zon az ifjúság egészséges élet­módra való nevelésével, a he­lyes életvitelből, a mozgáskul­túra fejlesztéséből adódó előnyök megismertetésével. Egyidejűleg — az egészségügyi szakemberek bevonásával — a fiatalok köré­ben ismertetni kell a tömegesen jelentkező álmodem szokások egészségi állapotra kiható . kö­vetkezményeit. Az emberi szervezet beteg­ségekkel szembeni védekező­rendszerének megfelelő műkö­dése, biológiai felépítettsége szempontjából jelentős tényező az egészséges táplálkozás. A tes­tület állást foglalt, hogy a me­gyénkben lévő élelmiszer-ipari vállalatok, szövetkezetek a jövő­ben fokozottabb gondot fordít­sanak az egészséges táplálko­zást elősegítő élelmiszer-kíná­lat bemutatására, gyártására, népszerűsítésére. E programba be kell vonni a kereskedelmi, a vendéglátó-ipari vállalatokat és a közétkeztetést is. A pártbizottság megállapítot­ta, hogy az egészségi állapotja­vítását, a helyes életvitel kiala­kítását célzó program sikerének feltétele a társadalom cselekvő támogatásának elnyerése. Ezzel összefüggésben megjelölte a po­litikai, állami és társadalmi szer­vezetek konkrét és részletes fel­adatait, azok ütemét. 3. A megyei pártbizottság Gerí István, a megyei tanács elnök- helyettese előterjesztésében tá­jékoztatót fogadott el a hátrá­nyos helyzetű társadalmi réte­gekről való gondoskodás megyei tapasztalatairól. Bács-Kiskun megyében is szá­mos család, egyén nem rendel­kezik elegendő erőforrással, (jövedelemmel) ahhoz, hogy a társadalmunkban szokásos szé­leskörűen elfogadott és helyes­nek tartott életkörülmények kö­zött éljen. A szociálpolitikai gya­korlatban is elismert szerény- jövedelmű, sokgyermekes csa­ládok, a családalapító fiatalok jelentős része, az egyedülálló kisnyugdíjasok, a csökkent mun- kavégző-képességűek, valamint a csonka családban élők jó ré­sze tartozik e hátrányos hely­zetű társadalmi csoportokba. Anyagi eszközök hiányában a társadalmi gondoskodás gyakor­lata nem képes mérsékelni st külterületen vagy a kistelepü­léseken élők, valamint a napon­ta ingázók hátrányait sem. Gyakran komoly feszültséget okoznak a saját hibájukból, hely­telen életvitelükből hátrányos helyzetbe került rendezetlen családok, egyének és azok sző­kébb környezete. Nem ritkán ők támasztanak indokolatlan igé­nyeket a társadalommal, az ál­lammal, a tanácsokkal szemben. Ezt az életvitelt és a társadal­mon való élősködést a széles köz­vélemény elítéli. A pártbizottság az eddig kö­vetett — az emberek többsége által elismert — szociálpolitikai gyakorlat folytatását támogatja. Hangsúlyozza a családalapító fiatalok és többgyermekes csa­ládok lakásgondjainak megol­dásához való társadalmi hozzá­járulás fenntartását, lehetőség szerinti bővítését. A lakóhely vagy a munkahely hátrányaiból adódó különbségeket a kereske­delempolitika, a foglalkoztatás­politika eszközeivel, valamint a tömegközlekedés javításával kell mérsékelni. A széles társadalmi közvéleménnyel összhangban hangsúlyozza: a saját hibájuk­ból hátrányos helyzetbe kerül- tekkel szemben határozottabb és erőteljesebb követelményt kell támasztani. 4. A testület Romány Pál elő­terjesztésében meghallgatta és elfogadta a pártbizottság mun­kabizottságai, valamint a vég­rehajtó bizottság tevékenységé­ről szóló jelentést. ÖSZTÖNZŐ KÉNYSZER Javuló minőség, növekvő export Kiváló lett a reszelőgyár A közelmúltban a vállalat Kiváló gyáregysége címmel tüntették ki a Kéziazerszámgyár kecske­méti reszelőgyárát. A megyeszékhelyi üzem kollek­tívája 1986-os eredményeivel alaposan rászolgált az elismerésre, hiszen 134 millió forintos termelési érték mellett a tervezett 8,5 milliós nyereségtervü­ket 15,2 millióra teljesítették. Nagymértékben nö­velték exportjukat is. A kiugró eredmények megteremtették az alapot arra, hogy az elmúlt esztendőben 13 százalékkal növeljék dolgozóik keresetét. Ám e komoly emelé­sek ellenére is csupán 61 ezer 227 forint lett átlag­jövedelmük, amivel Igencsak hátul kullognak még most is a kecskeméti ipari üzemek sorában. A re­szelőgyáriak tehát lépéskényszerben vannak: ha meg akarják tartani munkaerejüket, további jelen­tős bérfejlesztést kell végrehajtaniuk. Ehhez pedig csak még az eddigieknél Is hatékonyabb, jobb mun­kával tudják megteremteni az anyagi alapot. A kecskemé­Bacsszolosi faluriport B ácsszőlős lakossága min­den évben csökken. Mi az oka az elvándorlásnak, ho­gyan lehetne megtartani & népességet? Ezt kutatja ri­portunk a harmadik olda­lon. Hová vezet az út? ti gyáregység vállalja az újabb felada­tot, és már most újra meg­pályázta a Kiváló gyáregység cí­met. A mérce még magasabbra Került, hiszen a cím elnyerésé­hez 155 millió forintos termelési érték mellett 23,5 milliós ered­ményt kell .hozniuk” 1987-ben. Ez pedig az eredetileg előirány­zott termelési értéknél öt, a ter­vezett nyereségnél 2,5 millió fo­rinttal több. A megemelt tervek­ben jelentős tőkésexport-növe- kedéssel is számolnak. Az első pillanatban talán túl merésznek tűnhetnek a célok, ám az idei első negyedév mérle­ge mutatja, hogy a kollektíva ké­pes megbirkózni a feladatokkal. Az első három hónapra ugyanis a tervezett 38 milliós termelési értéket 38,8 millióra teljesítették, és közben 5,3 millió forint helyett megközelítőleg hatmilliós ered­ményt könyvelhettek el. A kecskeméti resielőgyár siak­<K Nagy kézügyességet és begya­korlottságot Igényel a HILTI-v#« sók hegyének kialakítása. Felvé­telünkön Büki János kovácsolja a forró anyagot. emberei szüntelenül bővítik ter­mékeik skáláját és űj piacok után kutatnak. Emellett kiemelt figyel­met fordítanak a műszaki fej­lesztésre. Idén év elején lízing- konstrukcióban új CNC-eszterga- gépet szereztek be, amely haté­konyan segíti a vésők és a fran­ciakulcsok gyártását. A termékskála bővítése során tovább kívánják gyarapítani HILTI- és egyéb vésőcsaládju­kat. A különböző lópatkók mel­lett ebben az évben patkószege­ket is gyártanak. Ugyancsak űj. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom