Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

1987. május 14. © PETŐFI NÉPE fe * A társadalombiztosítási, szociális ellátások múlt havi emeléséről A nyugdíjasok, a nyugdíjsze­rű egyéb ellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében Április elsejével több intézke­dést tartalmaz a Miniszterta­nács rendelete és a végrehajtá­sára kiadott, egészségügyi mi­niszterrel közös együttes utasí­tás. Hatvan forinttal kiegészítik a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást, az átmeneti jára­dékot és a házastársi pótlékot. Emelik a nyugellátások és bal­eseti rokkantsági nyugdíjak leg­kisebb összegeit, a meghatáro­zott összegű nyugellátásokat a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi/özvegyi járadékot, a megnövelt összegű mezőgazda- sági, szakszövetkezeti járadék (öregségit is!) alap-, illetve leg­kisebb összegét, amennyiben 1987. január 1-jétől havi 120 forinttal azok emelkedtek. Nö­velték a megváltozott munkaké­pességűeket megillető rendsze­res szociális járadékot, rendsze­res szociális segélyt, az eltartott hozzátartozókra tekintettel já­ró kiegészítő ellátás összegét, a sorkatona hozzátartozójának já­ró családi segélyt és a tartalé­kos katonai szolgálatot teljesítő jövedelempótló segélyét is. Ismeretes, hogy a múlt évben rendelkezés született a 70 éven felüliek, a súlyosan rokkantak évenkénti rendszeres nyugellá­tásának hétszázalékos emelé­séről, ami most nyolc százalék lett. Ebbe a személyi körbe tar­toznak a vakok és a hadigondo­zási ellátásban részesülők is. Hatvan forinttal egészítik ki a házastársi pótlékot, így az most a többi kiegészítéssel együtt 280 forint lett. A házastársi pótlék helyett folyósított havi 180 fo­rint jövedelempótlék nem emel­kedett. A családi pótlék összegei is emelkedtek gyermekenként 60 forinttal. A legkisebb ipari (szolgálati) nyugdíj havi 2550 forint, ugyan­ennyi a harmadik rokkantsági csoportba tartozó nyugdíj mini­mumösszege is. Az árvaellátás havi 2150 forint, hősi halott után az özvegyi nyugdíj, a szülőtlen árva részére járó árvaellátás és a szülői nyugdíj legkisebb ösz- szege 2800 forint. A mezőgazda- sági szövetkezeti járadékok ösz- szege, az öregségi járadék mini­mum havi 2218 forint, a munka­képtelenségi járadék pedig 2338 forint. A mostani emeléssel a gyer­mekgondozási díj legkisebb ösz- szege napi nyolcvanöt (85), leg­nagyobb összege napi százhetven (170) forint lett. Az az összeghatár, ameddig az öregségi, rokkantsági és a bal­eseti rokkantsági nyugdíjhoz háztartási pótlék megállapítha­tó, havi 3450 forint. Ha a há­zastárs' (élettárs) is dolgozik, 2350 forint a kereseti összegha­tár, ameddig utána házastársi pótlék még jár. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyug­díj együttesen 2800 forintig fo­lyósítható. Az öregségi, a rok­kantsági és a baleseti rokkant­sági nyugdíj munkaviszonyra, szövetkezeti tagsági, bedolgozói és egyéb jogviszonyra tekintet nélkül 2850 forint összeghatárig folyósítható. A tanácsi szakigazgatási szer­vek által megállapított szociális ellátások összege is emelkedett. Havi 180 forint, nyolc százalék, de legalább 220 forint lett ápri­lis elsejétől a 70. évet betöltött, a súlyosan rokkant (I. II. cso­portba tartozó)* szociális ellá­tásban részesülők ellátási össze­ge. A rendszeres szociális segély legnagyobb összege 70 év alatt havi 2350, ennél idősebbnél 2420 forint lett. A változásokról, a folyósítások rendjéről, egyes ellátási formák alapösszegeiről a társadalom- biztosítási és a tanácsi szervek­től kérhetnek részletes tájékoz­tatást azok, akik nem kapták meg a várt kiegészítést, illetve az emelést. Rozi néni mesél H. Élet a Sas dűlőben Levél az o! Tisztelt olvasónk! Ezek­ben a napokban a Petőfi Né­pe nemcsak azokhoz jut el, akik előfizetői a lapnak, vagy megvásárolják azt az újság­árusnál, trafikban, szövet­kezeti boltokban, presszók­ban vagy a postahivatalok­nál. Néhány ezer olyan cím­re is elküldjük a megyei párt- bizottság napilapját — tisz­teletpéldányként, a figyelem felhívása érdekében —, aho­vá fnég nem napi rendszeres­séggel érkezik a kézbesítő, de szeretnénk, ha ez a kapcsolat kialakulna közöttünk, ha több előfizetőnk, népesebb olvasótáborunk lenne. Nem azért, mintha a szá­mok bűvöletében élnénk, s nem is azért, mert elégedet­lenek vagyunk a Petőfi Né­pe hétről hétre, hónapról hónapra emelkedő példány­számával. Mert áprilisban például már meghaladtuk a napi 77 ezres számot, ami alig negyedévvel korábban még kétezerrel kevesebb volt. Elsődleges célunk és szán­dékunk, hogy tájékozottab- bá, a világ, az ország és szű- kebb otthonunk, Bács-Kis- kun megye életével — az eredményekkel, gondokkal, a törekvésekkel, események­kel, a kijavítandó hibákkal és a sikerekkel — megismer­tessük az itt élő embereket. Azt szokták mondani, hogy a tudás hatalom. És ebben az immár közmondásszerű le­nini megfogalmazásban sű­rítetten rengeteg igazság van. Mert aki birtokában van a tudásnak, az ismereteknek, aki tájékozott, az könnyeb­ben és gyorsabban — s nem utolsósorban helyesebben, reálisabban — tud dönteni saját sorsa, saját gondjai megoldásában, jobban meg­érti mások gondját, örömét, törekvéseit, érti a világot, el­igazodik a helyi ügyekben és a nagypolitikában is. Része­se tud lenni közvetlen kör­nyezetét, munkahelyét, a falut, a várost érintő dönté­sekben. Bele tud szólni —• mert tájékozott — a fejlesz­tési, elosztási kérdésekbe, a folyamatokba. A tudás ilyen értelemben jelent hatalmat. Ehhez a tájékozottsághoz szeretnénk mi hozzájárulni sajátos eszközeinkkel és le­hetőségeinkkel. Tisztában vagyunk azzal, hogy olvasóink televíziót néz­nek, rádiót hallgatnak, s bi­zonyára előfizetői, vásárlói valamely napi- vagy hetilap­nak is. Mindezek alapján ta­lán sokan úgy vélik, eléggé tájékozottak a felsoroltakról. Hogy tájékozottak, azt bizo­nyára nem is lehet vitatni. De, hogy eléggé-e, az már kétséges. Az ugyanis, ha tu­dom mi és miért történt a világban, de nem értem a he­lyi döntések hátterét, okát, csupán fél tájékozottságot jelent. S ez napjainkban kevés. Ezért fordulunk most mu­tatványszámmal, tiszteletpél- dannyal több ezer Bács-Kis- kun megyei lakoshoz, kérve és ajánlva: legyenek részesei annak a népes tábornak, amelynek több mint kétszáz­ezer tagja naponta kezébe veszi a Petőfi Népét (felmé­rés szerint egy újságot álta­lában három ember olvas el. (S mit nyújtunk mi az olva­sóknak? Tartalmas, szép kül­sejű lapot politikával, gaz­dasággal, művelődéssel, port­rékkal; folytatásos regényt; tudósításokat eseményekről, döntésekről, a rendőrségről, bíróságról és minden olyan­ról, ami fontos, ami érdekli az olvasót: az aktív dolgozótP a nyugdíjast, a fiatalt, a férfit, a nőt, a diákot, a tanárt, a tanácsi dolgozót, a pártmun­kást, a háziasszonyt és a ker­tészkedő ipari munkást is. Holnapi és holnap utáni la­punkban egy kitölthető és ki­vágható szelvényt találnak olvasóink. Akik még nem előfizetők, nem rendszeres olvasók, kérjük, töltsék ki és bélyeg nélkül tegyék a pos­taládába. Mi ezt a bizalom jelének fogjuk értékelni és érezni, s továbbra is az ve­zérel majd bennünket — a szerkesztőség felkészült, szor­galmas kollektíváját —, hogy megfeleljünk ennek a biza­lomnak. Gál Sándor A z éjszaka nagyon sötét Rozi néni tanyáján. Egyet­len lámpás a hold. A fák kontúrjait nehezen tapogatja ki a szem. A levegő szokatlanul friss a városi tüdőnek. Valósággal hab­zsolok belőle, mélyeket szip­pantok. Felüdít. Sötét van, mégis Ihebunyom a szememet. Élvezem e nyugalmat. A csendet elemes rádió recsegése szakítja meg. Sanyika kapcsolhatta be, a szo­bából tánczene szűrődik ki. Be­megyek. Rozi néni lassan, komó­tosan ágyaz. Csupán két fekhely van, a harmadik egy hozott kempingágy. — A lepedőt kirágta az egér — mormogja. — Mikor vetette meg utoljá­ra mindlkét ágyat? — teszem fel tt kérdést házigazdámnak. — Nem is tudom. Az uram mindig a konyhában aludt. A petróleumszag megtelepszik a kis szobában. Kilenc óra lehet, amikor lefekszünk. A televízió­ban ilyenkor javában játékfilm villog. Csend van, fülemben mégis városi zajokat, zörejeket hallok. Tudom, csak képzelő­döm. Azt is tudom, hogy ilyen korán soha sem szoktam elalud­ni. Megkértem hát Rozi nénit, hogy meséljen a fiatalkoráról, a szüleiről és a férjéről. Az életéről. —- Kecskeméten születtem. Nyol­cán voltunk testvérek, ma hatan élnek. Édesapámék sok minden­nel foglalkoztak, még lókereske­déssel is. Járták az országot. Én két elemit végeztem, kislánykö- rom óta dolgozom. Huszonkét éve­sen mentem férjhez. Először Ke­rekegyházán Dorogi Mártonék ruhásüzletében szolgáltunk, utá­na elmentünk gazdálkodónak. (Mérnök-tanyán, majd Ördög-ta­nyán laktunk, ezután Szappan­székre költöztünk. Itt- leégett a házunk, villám csapott bele. To- vábbátltunk. Negyven évvel ez­előtt jöttünk ide, a Sas dűlőbe. Itt se voltunk szerencsésebbek. Négy évvel ezelőtt egy este me­gint belénk csapott a mennykő. Látom, hogy virít az udvar. Ki­megyek, hát a nádtető lángol. Hívtuk a szomszédokat menteni — akkor négy család lakott a közelben —, de mindenünk oda­égett. Biztosításunk se volt. El kellett adnunk a hízót, a mar­hát, hogy megvegyük ezt a há­zat. A Gyuri hetvenihárom éve­sen hagyott itt. Hirtelen ment el, nem sokkal az ötvenéves házas­sági évfordulónk után. Nagyon jó ember volt. Szeretett cigaret­tázni. Gyerekünk nincs. — A hat testvér közül se jön­nek látogatóba? — Csak nagy ritkán. Pedig nem messze laknak ide, Fülöpházán és Kecskeméten. Leggyakrabban az Erzsi jön, 6 hoz nekem vala­mit. (Szeles Lászlónéról van szó.) + Nem fárasztóm tovább kíván- csiskodásommal Rozi nénit. Jó éjszakát kívánunk egymásnak. Másnap reggel korán kelünk. A rokon fiű elköszön, a motor­ral előbb még hazamegy, majd onnan az iskolába. Nehezen in­dul be az élet a tanyán, olyan álmosnak tűnik minden. Rozi né­ni eltűnik, jó későn jön vissza. Az állatokat etette meg, mond­ja. A tyúkokon és a kakasokon kívül van két kutyája is. Arról érdeklődöm, mit kell a ház körül tennie az elkövetkezendő hetek­ben? Sorolja: — Nekem nem sokat, mert én nem bírok semmit csinálni. Körül kell tapasztani az istállót, nádazni kell a tetőt, és nem árt kimeszelnl a plafont sem. Nagyon füstös lett a télen. Rossz ránézni. Talán jön majd a keresztlányom és segít. A nehezebb munkát férfiemberré bízom, ha kerítenek nekem. Nyolc óra körül váratlanul be­állít a keresztlány, Aszódi Sán- dorné. — Csak emlegetni kell téged — veti oda Rozi néni. Láthatóan örül a rokonnak. Irénke nagyon elfoglalt, bizony már rég járt itt. Még a télen. Most főzni jött, mert tudja, hogy vendég van a mamá­nál. Csinkeszárnyakat ránt ki, és levest készít. Hozott bort is. Eb­ből mindennap fogy a tanyán, Rozi néni nem is tagadja. A két kutya csahol. >— Jön valaki — így a házigaz­da, és magyarázatul hozzáteszi. — Felém sír a kutya. Nem téved. Az ablakiból látom a segédjuhászt, a ház felé tart. Csórsz Sándor jön. Itt legeltet, csak benéz, mondja, nincs-e va­lami baj. Előkerül á borosüveg, néhány percig beszélgetnek. Hal­lom, hogy megegyeznek az istál­ló tapasztásában... Újra csaholnak a kutyák. Rozi néni megint fülel, les. Látszik raj­ta, hogy mindig vár valakit,gyak­ran áll készenlétben. A kutyák sokszor félrevezetik, mert akkor is ugatnak, amikor a környéken egy fia ember sincs. Most azon­ban a távolból motorzúgás hal­latszik. Feltűnik a homokbuckák közül az úton a postás. Aszódi Gyula — ő is rokon — hozza a Szabad Földet. Kínálják, de nem sokáig marad. Mikor elmegy, Ro­zi néni megjegyzi: — Nagyon rendes ember a Gyula. Jó postás, az apja is az volt. Kár, hogy csak ritkán hoz levelet... Elcsendesül a porta. A nap me­legen rsüt. Rozi néni egy pillanat­ra sem pihen meg, pedig megte­hetné. Most van segítsége. A ke­resztlánya a konyhában dolgo­zik. — Mindjárt asztalhoz lehet ül­ni — szólal meg. — Nem sok időm van, mert félbehagytam otthon a munkát. Végh nénit is áthívjuk az ebéd­re. Láthatóan jólesik neki a meg­hívás. El Is érzékenyül. A rádiót bekapcsolják, magyar nóta adia az aláfestő zenét a finom falatok­hoz. Jóízűen eszik Rozi néni. hál istennek az étvágyával semmi baj nincsen. Ebéd után elköszön Aszódiné és meaígéri, hamarosan újra ellátogat. Akkor majd kime­szeli a szobát és a konyhát. Lassan én is szedelőzködöm. Nem akarok már tovább terhére lenni vendéglátómnak. Idegen­ként jöttem és — úgy érzem — Ismerősként távozom. Rozi néni­től mindenesetre nehezen búcsú­zom ... (Vége) Temesi László Bővül a szakmári iskola '/%/Úű,'£L!i/*/■«./#$'/ 'ml&miü mímawBm3ÜK'’■■■■ Bővítik Szakmáron az is­kolát. Két tantermet építe­nek, és új otthont kap az út­törőcsapat is. A szeptember­re elkészülő épülettel együtt összesen tíz teremben 250 gyermeket oktatnak, közülük negyvenen a környező szál­lásokról járnak be a központi iskolába. (P. Z.) MEGKÉTSZEREZIK A VETÉSTERÜLETET Több fehérje — hazai forrásból A következő években jelentő­sen növelik a mezőgazdasági nagyüzemek a fehérjetartalmú növények vetésterületét; a ko­rábbinál lényegesen nagyobb arányban igyekeznek hazai ere­detű fehérjével helyettesíteni az importanyagokat, amelyeket — egyébként — jórészt a mezőgaz­daság használ föl, kiváltképpen az állattenyésztésben. A tervek szferint a VII. ötéves terv idő­szakának végére megkétszere­zik a fehérjetermő területet és a lehetőségekhez képest növe­lik a hozamokat is. A MÉM szakemberei arra szá­mítanak, hogy miután a terme­lők az eddiginél jövedelmezőbb feltételek mellett állíthatják elő ezeket a fontos növényeket, él­nek majd a lehetőséggel, és fő­ként a szója termesztését karol­ják föl. Az elmúlt évben 23 ezer hektáron termesztették a nö­vényt, amelynek termőterülete 1990-ben várhatóan 65 ezer hek­tár lesz. Ahhoz, hogy a gazda­ságok más növények helyére vessék a szóját, szükség volt az anyagi érdekeltség fokozására. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a gabonafélék jobban fizettek, és a termelők emiatt természetesen azokat részesítet­ték előnyben. A külpiacon érté­kesített magyar gabona is na­gyobb hasznot hozott, mivel a területegységen előállított ku­korica devizabevétele több volt, mint a szójáé. Ám az elmúlt egy-két évben a külpiacon for­dulat következett be, csökkent a gabonafélék ára, és így — vég­ső soron — a mezőgazdaságban érdemes nagyobb figyelmet for­dítani a fehérjegazdag növény itthoni előállítására. A fehérjetartalmú növények­nek meg kell találni az optimá­lis termőkörzeteket. Hazánk­ban főként Baranya, Bács-Kis­kun, Békés, Csongrádi, Hajdú- Bihar és Szolnok megye lehet a termelés központja. Nagyobb hozamokat biztosító fajták ter­mesztésére kerül sor, ezek hek­táronként — a szója esetében — 2,4 tonnás termést adhatnak, te­hát többet a jelenleginél. 41 Vendégek jöttek. az Alföld Áruházban május 15—22. FELSŐRUHÁZATI OSZTÁLYON: 30—40—50°0-o* árenged­ménnyel kaphatók: férfiöltönyök, pantallók, férfiakat női szoknyák és ruhák. OIPÖOSZTALYON : Jánoshalmi „Bácska" Ipari Szővetk«tó bőrdíszmű-termékeinek vására. DIVATOSZTALYON: bemutatkozik a Kunszentmlklóst Házi­ipari Szövetkezet ruházati termékeivel. KOTÖTTOSZTALYON: női, lányka, fiú kötöttáruk reklám­áron 98 Ft, gyerek kötöttnadrágok 47 Ft-ért. KULTŰRCIKKOSZTALY: különleges bizsu- és ajándékára*. VILLAMOSSÁGI OSZTÁLY: gazdag kínálat Import é# hastó színes tv-ből, video- és magnókazettákból. TRIAL-OSZTALY: kempingsátor-, bútorbemutató. eLELMISZEROSZTALY: U ni ver Afész konzervüzeml ter­mékbemutatója. Majonézkostoló május 19-én, 16—17 óráig. TAURUS-OSZTALY: személygépkocsi-gumiköpenyek gazdái választékban, szerelőműhely-szolgáltatás. VASOSZTÄLY: TGK 25-ös gázkazán reklámáron, zomáae- edények gazdag választékban. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom