Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

mAG pkqiataríai, egyesüi^jkteki u.<2 ^ PETŐFI NÉPE A31 MSZMP BÁCb*-JEISKCX MCGIBI BI230TT5ÄGÄNAK NAPILAPJA XUI. évfc 112. Mám Ára: L8Ö Ft 1987. májúi U. csütörtök VETNEK A DUNA MENTÉN *® Vetilt a babot a Duna mentén. Szakaszosan kerül földbe a mag, bogy megkönnyítsék a betakarítást. Ez lehetővé teszi, hogy mindig friss, menge árut szállítsanak a feldolgozó konzervgyáraknak és a hű­tőiparnak. A Dusnaki Munkás-Paraszt Tsz-ben a fejteni valót, a Bá­tyai Piros Paprikában (képünkön) a zöldbabot vetik naponta mintegy hám bek taron. (P. Z.) € lést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten, « me­gyeháza földszinti nagytermé­ben ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Báes-KLs- faun Megyei Bizottsága. A testü­let első napirendi pontként meg­vitatta. és elfogadta! a megye la­kossága egészségügyi helyzeté­ről, a fejlesztés fő feladatairól szóló jelentést, illetve tudomá­sul vette a hátrányos helyzetű, társadalmi rétegekről való gon­doskodás tapasztalatait összegző tájékoztatót. Második napirendi pontként meghallgatta és tudomásul vet­te a Központi Bizottság .1987. áp­rilis 28-ai üléséről elhangzott tá­jékoztatót. Ugyancsak . tudomá­sul vette a harmadik napirendi pontként elhangzott, a két párt-. bizottsági ülés között végzett munkáról szóló tájékoztatót. Az ülés bejelentésekkel ért véget. A megyei pártbizottság ülésé­ről holnapi lapunkban közle­mény jelenik meg. Befejeződött a KB-titkári tanácskozás Szerdán* Bukarestben befeje­ződött a szocialista országok kommunista és munkáspártjai szervezési kérdésekkel foglalko­zó titkárainak tanácskozása. Az ülésrői sajtóközlemény jelenik meg. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szer­dán fogadta a tanácskozáson részt vett küldöttségek vezetőit, köztük Horváth Istvánt, az MSZMP KB titkárát. KEVÉS AZ „ÚTRAVALÓ” Javításra, felújításra vállalkoznak A KiM Szegedi Közúti Igazgatóság kecskeméti koordinációs üzemmérnökségének vezetője Ambrus Attila nagyon óvatosan, fogalmazott, amikor ez évi tevékenységükről, beruházási elképzeléseikről kér­deztük. — Nem könnyű nia útépítőnek, beruházónak len­ini; hiszen, meg kell oldani az állami úthálózat meg­óvását, felújítását, s kiszorítani a pénzt néhány új út megépítéséhez is. Házilagos, azaz saját kivitele­zésű munkára 156 millió forint áll rendelkezésünk­re, ebből útfenntartásra 132, üzemeltetésre 24 mil­liót fordítunk. Az útfenntartás^ a kátyúzás, azaz a téli felfagyá­sok helyreállítása már így is sokba került, hiszen 10 ezer tonna aszfaltot kellett betömni a résekbe, repedésekbe, gödrökbe. Felületi zárást 1,4 millió négyzetméteren készítenek, felét az új emulziós el­járással. Hol kerül erre sor? — Mélykút és Bácsalmás között, az 52-es úton Kecskeméttől a szabadszállási elágazásig, az 53-as számú úton Dunatetétien, körzetében 5 kilométeres szakaszon, Kiskunmajsa—Pusztamérges és Kis­kunfélegyháza—Jászszentlászló között 10——10 kilo­méteres hosszúságban, valamint az 52-es út Izsáki el­ágazásától a községig, de a csomóponttól Ágasegy­házáig meg is erősítjük az utat, amely 9 millió fo­rintba kerül. Aszfaltréteget kap a Jánoshalma— Mélykút, a Baja—©ácsbakod közötti út 5—5 kilo­méter, illetve az 52-es úton az elágazástól Szabad­szállásig vezető szakasz 7 kilométer hosszúságban. Átalakítjuk a keceli csomópontot, s kisebb mun­kák lesznek Foktőn és Szaíkszentmártonban. Ko­rábban egy-egy üzemmérnökség évi 60—60 ezer fiégyzetméter felületen, most a megyében összesen 20 ezer négyzetméteren szélesíti .az utakat. Ebből a leghosszabb szakaszt a kunbaracsi bekötőút kapja. Ebben az évben lényegesen többet költenek az útburkolati jelek, jelzőtáblák felújítására. A me­gyeszékhelyen lévő útbaigazító táblák „rekonstruk­ciója” több mint egymillió forintba kerül. A 120 ezer négyzetméternyi burkolatjel felfestésének költsége meghaladja a 7 millió forintot. — Nagyon fontos az árok- és padkarendezés is, ugyanis, ha az úttesten megáll a víz, az nagymér­tékben rongálja állagát. Nyolcmillió forintot tervez­tünk e munkálatokra, s 2 milliót fa- és erdősáv te­lepítésére. Ebben az évben befejezzük az 52-es út ■fásítását. Nem javítja helyzetünket, hogy míg ko­rábban nekünk fizettek, most mi fizetünk az útpad­ka és az árok kaszálásáért, s nem is keveset, 6 mil­lió forintot — mondja Ambrus Attila. Az üzemmérnökség vállalati kivitelezésben vé­gezteti el az 55-ös út szélesítését, aszfaltozását Kis­szállás környékén 6 kilométeres hosszúságban. Ugyancsak ily módon javítják Izsák, Kiskőrösi, Kas- kantyű belterületi útjait, valamint az 5-ös déli me­gyehatárán, illetve Kecskemét déli részén 4—4 ki­lométernyi szakaszt, és a dunaiföldvári híd előtt az 52-es számú utat. E munkálatokra, valamint a bajai Duna-hid karbantartására 60 millió forint áll rendelkezésünkre. — Űj utak is készülnek a megyében a MÉM pá­lyázata alapján. Ebben az évben adjuk át a forga­lomnak a tázlári bekötő-, a bugaci összekötő, a Kas- kantyú és Tabdi között vezető utat. Hetényegyhá- zán 5, Kiskunhalason pedig 1 kilométer kerékpárút készül, — mondta befejezésül a főmérnök. Gémes Gábor Mihail Gorbacsov leninszki beszéde A Szovjetunióban folyó átala­kítás napról napra szélesedik, mind kézzelfoghatóbb formá­kat ölt, a problémák mind na­gyobb körét fogia át, és az élet mind mélyebb rétegeibe hatol be — mondotta leninszki beszédé­ben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. — Ügy is fogalmaz­hatnék, hogy a januári KB-ülés óta az átalakítás folyamatát az jellemzi: a munka mind tárgy­szerűbbé. konkrétabbá válik, s ez vonatkozik a gazdaság, a de­mokrácia, a tudományos élet, az Ideológia és a kádermunka te­rületére. Az átalakítás nem az emberek egy csonortiának vesszőparipá­ja, törekvése: az átalakításra megérett a szovjet társadalom. A Politikai Bizottság és a kormány ülésein nem egyszer felvetődött a kérdés: van-e alternatívája az átalakításnak, vannak-e más (Folytatás a 2. oldalon.) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május 11—13-An látogatást tett a bajkonuri űrrepülőtéren és a kazahsztáni Le­nins zk városában. Látogatása során Mihaíil Gorbacsov többszőr találkozott és beszélgetett tudósokkal, munkásokkal, műszaki szakemberekkel és a város lakóivaj. Az SZKP KB főtitkára a bajkonuri űrközpontban megtekin­tette a szovjet űrhajók indítására szolgáló berendezéseket. Mél­tatta a bajkonuri dolgozó kollektívák munkájúinak honvédelmi jelentőségét is. Az űrrepülőtéren jelenleg ßj, univerzális rakéta- hordozó felbocsátásának előkészületei folynak. Az új eszközzel Föld körüli pályára állíthatók lesznek különféle űrhajók, nagy­méretű, tudományos és népgazdasági célokat szolgáló űrberen­dezések, köztük az állandó űrállomásokhoz kapcsolható modu­lok Is. A laboratóriumok, kísérleti, létesítmények és indítpállások mellett épült fel az ürrepülőtér adminisztratív központja, Le- ninszk város. A találkozókon Mihail Gorbacsov nagy figyelmet fordított az űrrepülőtér dolgozóinak életkörülményeire, megte­kintette Leninszk több közintézményét és elbeszélgetett a lako­sokkal. Szóba került, hogy a leninszkiek meglehetősen zord ég­hajlati viszonyok között élnek és dolgoznak, ezért aíz életkörül­mények kérdései itt különösen fontosak. A városban eddig is sokat tettek .a lakosság igényeinek kielégítéséért, de még sok tennivaló van. AZ SZKP KB főtitkárának beszélgetőpartnerei teljes támoga­tásukról biztosították a pártnak a társadalmi-gazdasági fejlő­dést gyorsító programját. Mihail Gorbacsov a leninszki műve­lődési palotában gyűlésen találkozott az ürrepülőtér és a város dolgozóival. Ezen az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. A Brundtland-bizottság látogatása a Kiskunsági Nemzeti Parkban Az ENSZ Környezet és Fej­lesztés Világbizottsága (közis­mertebben, a Brundtland-bizott­ság, amely elnökéről, Gro Har­lem Brundtland asszonyról, a Norvég Munkáspárt elnökéről, Norvégia jelenlegi miniszterel­nökéről kapta nevét) május 11. és 13. között Budapesten tartot­ta kelet-európai regionális ülé­sét. A politikusokból, tudósok­ból álló testület tagjai októberig nyolc ülést tartanak a világ kü­lönböző térségeiben, ahol ismer­kednek az adott régió környezeti kérdéseivel. A bizottság az ENSZ-közgyűlés idei őszi ülés­szakára Közös jövőnk címmel, olyan jelentést kíván előterjesz­teni, amely hosszú távra ad ja­vaslatokat a Föld környezeti gond­jainak megoldására. A budapesti tanácskozás ked­den, befejeződött. Szerdán ta­nulmányútra Bács-Kiskun me­gyébe érkezett a bizottság, mint­egy ötven fő részvételével. Kecs­keméten, a városi tanács díszter­mében fogadta a vendégeket dr. Bodóczky László, a városi párt- bizottság első titkára és dr. Ador­ján Mihály, a tanács végrehajtó bizottságának titkára. Ezt követő­en, megismerkedtek a város neve­zetességeivel, majd a Kiskunsági 4b A vendégek a Kiskunsági Nemzeti Park központjában. Nemzeti Park központjában dr. Tóth Károlytól, a KNP igazga­tójától kaptak részletes tájékoz­ta,tást védett természeti értéke­inkről, a megyei természetvé­delmi munka tapasztalatairól és a nemzetközi együttműködés eredményéiről. A délutáni program Bugacon folytatódott, ahol a homokpusz­ta, az ősborókás, a génbankként is nyilvántartott állatfajok meg­tekintésével szerezhettek a szak­emberek gyakorlati tapasztala­tot a magyar környezet- és ter­mészetvédelemről. A mag; ír­országi regionális tanácskozás 'házigazdái nevében elkísérte megyénkbe a vendégeket dr. Ab­raham Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke, va­lamint dr. Láng István akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. T. B. SZÁMUKRA BIZTOS A JELES Nyolcán az ország legjobbjai közül A középiskolák közötti versen­gés kiemelkedő színtere az or­szágos középiskolai tanulmányi verseny. Ebben a tanévben ti­zenkét tantárgyból mérték össze tudásukat a harmadik és negye­dik évfolyamos szakközépisko­lás és gimnazista diákok. Az el­ső fordulót iskolánként rendez­ték meg januárban, s az itt leg­jobbnak bizonyulok indultak a márciusi, megyei fordulón. Az országos megmérettetésére hat­vanhét Bács-Kiskun, megyei diák jutott tovább, ahol matematiká­ból tizenketten, biológiából hu­szonnyolcán, fizikából tizenha­tan, földrajzból ketten, történe­lemből heten, latinból és iroda­lomból pedig egy-egy tanuló bi­zonyíthatta tájékozottságát, áp­rilis elseje és tizennegyedike kö­zött. A verseny tisztasága érdeké­ben egyes tantárgyakon belül is több kategóriában értékelt a zsűri. Ezeket a kategóriákat úgy határozták meg, hogy az azonos iskolatípusba járók, viszonylag hasonló műveltségi szinttel ren­delkező fiatalok versengjenek egymással. Az izgalmak, a tanulás és a versenyek után ma már az el­ért eredményeknek örülhetnek a helyezettek, köztük nyolc me­gyebeli diák. Fekete Zoltán Mihály a kis­kunfélegyházi Móra Ferenc Gim­názium 4. osztályos tanulója tör­ténelemből a nyolcadik helyezést érte el, Rostáné Földényi Éva felkészítő tanár segítségével. Kémiából két kecskeméti diák érdemelt helyet a legjobb tíz kö­zött. Bán Sándor — aki azóta a nemzetközi diákolimpiái ke­retnek is tagja — a Bányai Jú­lia Gimnáziumból, dr. Varga Sándorné felkészítésével ért el ■hatodik helyezést, a tizedik pe­dig Takács Gábor, a Katona Jó­zsef Gimnázium tanulója lett- Felkészítő tanára Sándor Zoltán, Matematikából ugyancsak Ta­kács Gábor jeleskedett, a har­madik díjat hozta el. Dr. Szab- lies Bálinttól és Németh Ágnes­től kapta az „útravalót”. Szakái Tibort, a bajai III. Bé­la Gimnázium tanulóját, aki (Folytatás a 2. oldaton.) Közművelődési ötletbörze Sok népművelő panaszkodik manapság. Csődről, válságról, kiúttalanságról beszélnek egyesek. Kevés a jól fölszerelt intézmény; nincs elég szakem­ber; egyre kevesebb az állami támogatás, lanyhul az érdek­lődés a közösségi ismeretszer­zés és szórakozás iránt —• mondják. Persze van a szakmának egy másik csoportja, aki sopánko- dás helyett — anélkül, hogy a tényeket tagadná — inkább kutat, keres. A remény embe­rei nem elégszenek meg saját ötleteikkel. Keresik a társakat. Szembesíteni kívánják talál­mányaikat a valósággal, me­gyeszékhelyen, kisvárosban és a falvakban egyaránt. A debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban 1984- ben már a népművelő újí­tók közössége is megalakult: Közművelődési Innovációs Szolgálat néven. Legfőbb cél­ja a szervezetnek, hogy az in­tézményhálózat eredményes kísérleteit felkutassa, bevált ötleteket közreadja, segítse el­terjesztésüket. Évente öt ki­adványuk jelenik meg; száz— százhúsz dolgozatot publikál­va. ' A leghasználhatóbb kez­deményezéseket a társadalmi szerkesztőbizottság minősíti. 1986-ban például a kecskemé­ti Erdei Ferenc Művelődési Központ, valamint a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Köz­pont elképzeléseit ítélték a legjobbnak. A kitüntetett intézmények tegnapra hívták egybe az ér­deklődőket, hogy számot ad­janak próbálkozásaikról; a gödöllőiek sajátos szolgálta­tásaikról; kecskeméti kollé­gáik pedig a közművelődési keretek között szervezett egészségnevelési programok­ról. A televízió „Felkínálom” cí­mű műsorához hasonló ren­dezvény első részében neves szakemberek tartottak elő­adást a közművelődési inno­váció helyzetéről. Az ország minden részéből érkezett több mint kétszáz szakember ké­pet kapott arról is; milyen széles körben terjed Magyar- országon a mozgalom. A gö­döllői Petőfi Sándor Művelő­dési Ház igazgatója például a gazdálkodás megújításáról, a praktikum, a hétköznapi kul­túra újszerű ' értékeléséről be­szélt. A tapasztalatcserék legjobb hagyományai szellemében a kecskeméti és a gödöllői in­tézmények munkatársai a be­mutató asztaloknál váltottak szót az érdeklődőkkel. Lehe­tőség volt beszélgetésekre, vi­tákra is, minden résztvevő hasznára. Tájékozódhattunk, milyen sokfélé szerepet kaphat a szá­mítógép vagy a nyomda a mű­velődési házban. Miként lehet a kereskedelem és a közmű­velődés érdekeit egyeztetni. Jó példákat láthattunk arra, hogy az egészségesebb társa­dalomért milyen sokat tehet­nek a népművelők, s hogy miként lehet második otthona a művelődési ház a biofizi­kusnak, az ortopéd szakorvos­nak, a pszichiáternek, a gaszt­ronómusnak. A debreceni székhelyű szer­vezet a kecskeméti börze si­kerén felbuzdulva hasonló ta­pasztalatcseréket szervez majd a jövőben az új utakon járó művelődési házakban. A tegnapi rendezvény is bi­zonyította: a művelődési in­tézmények dolgozóinak rugal­masan kell követni az igénye­ket; figyelni a közvélemény­re, mert sikert csak a napra­kész alkalmazkodással lehet elérniük. Farkas P. József NYÁRI VOLÁN-MENETREND Űj útvonal: Kecskemét— Veszprém—Balatonfüred Az új autóbusz-menetrend május 31-én lép életbe — jelenítette be Paisct» Nándor, a Volán Vállalatok Központjának vezérigazgatója szerdán a Béke Szállóban megtartott sajtótájékoztatón,. Az új menetreredkönyvet —, amely 11 kötetben jelentik meg — má­jus 18-áttól lehet megvásárolni az autóbusz-pályaudvarokon, az utazási irodákbalni és a MÁV közönségszolgálati irodájában. Több változás várható a nemzetközi forgalomban,. Űj járatot indí­tanak például .Rimaszombatra, a galántai busz vonatát plédig Pöstyé- nlg meghosszabbítják. A Budapest—Pozsony közötti járat érinti majd Tatabányát és a Szigetközt is. Újdonság az is, hogy pénteken gyors- járat közlekedik Budapestről Bécsbe és ismét meg,inídul a forgalom Budapest és Porec között. Belföldön a megváltozott utazási igényeknek megfelelően új útvo­nalakon indítanak Volán-buszokat: Várpalota—Veszprém—Szekszárd, Kecskemét—Veszprém—Balatonfüred. illetve Pées—Siófok—Székesfe­hérvár—Mór között. Több vonalon sűrítik a járatokat és ez igényék- mlefc megfelelően módosítják a buszok indulási idejét. A tájékoztatón elmondták, hogy ebben az évben,' 1,9 milliárd utasra számítanak. A Volán-vállalatok igyekeznek tovább javítani a személy­szállítás színvonalát. A meglevő, csaknem 45 ezer megállóhely 70 szá­zalékánál már korszerű utastájékoztató táblákat helyeztek el, s Jtöbb intézkedésit tettek annak érdekében, hogy megbízhatóbb, jobb-műsza­ki állapotú buszok álljanak forgalomba. Szó volt arról is, hogy az elkövetkező időben a Volán-vállalatok összehangolják, egységesítik utazási kedvezményeiket; ezek között lesznek országosak, valamint olyanok, ametyek csak egyes országré­szeket érintenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom