Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

1987. május 13. • PETŐFI NÉPE • * MÁJUS 15-ÉTŐL: Változások a takarékszövetkezeti pénzgazdálkodásban Az OTP nemrég tartott sajtó­tájékoztatóján bejelentették, hogy május 15-el hatállyal több betét- és hitelfajta kamatát eme­ül a pénzügyi kormányzat. — A lenti időpontban mi és hogyan változik a takarékszövet­kezet éknél? — kérdeztük Sallai Istvánt, a megyei takarékszövet­kezeti titkárság vezetőjét. — A pénzügyi kormányzat in­tézkedései a betétek kamatának növelését illetően ugyanúgy hat­nak a szövetkezeti intézeteknél, mint az államiaknál. Nőnek a kamatok — A látraszóló és a gépkocsi- fedezeti betétek továbbra is évi 2 százalékkal kamatoznak. A változás nem érinti az átuta­lási és az Ifjúsági'betéteket, mert ezek 1900. december, illetve 1987. január elsejével módosultak. Ez utóbbira érvényes az a kikötés, Is* hogy ha az építőipari árak változnak, ezt követi a prémium mértéke. A fenti időponttól nő a lakos­sági betétek utáni kamattérítés, a következők szerint: az egy év­re szóló tartós lekötéseknél 6, a kétéveseknél 7, a három, évre lekötött betéteknél 9,5 száza­lékra. Több lesz a takaréklevélbeté­tek kamata: 1 év után 5,5, két év után 8, három-négy év után 9,5, öt év elteltével 10, hat után 10,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy a megemelt kamat csak május 15-étől jár, az elhelyezési idő­tartam figyelembevételével. Má­jus 15-e után az új kamatokkal vezetik és növelik a számlát, az ügyfelek külön kérése nélkül. A kölcsönterhek emelkedése — A betétekkel párhuzamo­san a pénzintézeteknél meghatá­rozó a kölcsöngazdálkodás is, ez utóbbinál milyen változás lesz? — Nyilvánvalóan érvényesül az a hitelpolitikai elv, mely sze­rint a betéti és kölcsönkamatok közelítenek egymáshoz. Megkell jegyezni, hogy a már engedélye­zett kölcsönök után az eredeti kamatokat kell fizetni, függet­lenül attól, hogy a lejárat 1987. május 15-e utáni-e. A szövetkezeti pénzintézetek­nél szerény mértékű a kölcsön- teher-emelkedés. A személyi hi­teleknél: 12 hónapnál hosszabb lejárat esetén évi 2 százalékkal (12 százalékra) nő a kamat, az áruvásárlásinál és az általános feltételű termelési hiteleknél évi egy százalékkal (így 9 lesz), a szolgáltatási kölcsönnél 2 szá­zalékkal, évi 10-re. Az . általános feltételekkel nyújtott pénzösszegek kamat- változása: a 75 ezer forint fe­letti termelési kölcsönöknél évi négy százalékkal (12 százalékra) emelkedik. Több lesz az osztalék — Mivel a takarékszövetkeze­tek önállóan gazdálkodó egysé­. gek, e változások hogyan hat­nak működésükre? — E pénzintézetek kölcsönzé­si tevékenységének forrása a betétállomány. így bevételeik jelentékenyen csökkennek, mert a kölcsönök szerény mértékű bevételnövekedése nem ellensú­lyozza a forrás terheinek emel­kedését. Mindemellett szem előtt kell tartani azt is, hogy gazdál­kodásuk jövedelmező legyen, ugyanakkor a tagsági kölcsön- tenheket úgy növeljék, hogy az szolgálja a kölcsönös segítés, támogatás elvét. Az igényeket úgy kell kielégíteni, hogy min­denki segítséget kaphasson. Ez rövidebb lejáratokkal érhető el. Ezért is kell a kérelmeket a tényleges hitelcéloknak megfe­lelően szelektálni. Tekintettel arra, hogy a tagoknak a rész­jegyek után — lehetőség szerint — az eddig kialakult szinten kell osztalékot adni, ez feltétlenül megszabja a gazdálkodás körül­ményeit, már csak azért is, mert a részjegyek utáni osztalék a takaréklevéli betéti kamatláb növekedésével az eddigi 9-rőd 10,5 százalékra emelkedett. Ez is a minél, eredményesebb mű­ködést célozza. ) Bővülő szolgáltatások — Tevékenységi körüket mi­vel szélesíthetik? — Számtalan a lehetőség. Pél­dául a pénzforgalom szervezett lebonyolításának szélesítése és a saját eszközöknek a felhaszná­lása. Kínálkozik a kereskedelmi szervezetek áruvásárlásában va­ló közreműködés; a felvásárlási egységek pénzforgalmában va­ló részvétel; a különféle terme­lési előlegek kifizetésének le­bonyolítása; faktoring tevé­kenység: lízingügyietekben tör­ténő közreműködés, ennek vál­tóforgalmazással való finanszí­rozása (bár ez még nem gyakor­lat), hogy csak néhányat említ­sek. Egyre több a kisvállalkozás, a gazdasági társaság. Ezek bank­számla nyitására nem kötelezet­tek, így pénzforgalmuk lebonyo­lítását is vállalhatják a takarék- szövetkezetek. Nem utolsósor­ban be lehet vezetni a kötvény­kibocsátás, -forgalmazást, a biz­tosítási ügyleteket is. Oda kell figyelni a megyében a négy is­kolaszövetkezeti csoportra is, akik mintegy négy hónapos mű­ködésük során félmillió forint­nál töibb pénzt gyűjtöttek ösz- sze — mondotta Sallai István* * összegzésként megállapítható, hogy a május 15-ével bekövet­kező pénzügyi változások a ta­karékszövetkezetek esetében az együttműködésre ösztönöznek. Ennek f ormája — ma már mond­ható — a Szövetkezeti Takarék- és Hitelbank Részvénytársaság, amely országosan egy szerve­zetbe vonja össze — az önálló­ság megtartásával — e pénzin­tézeteknél jelentkező fel nem használt tőkeerőt. Álljon itt iga­zolásul: Bács-iKlskunban a 22 takarékszövetkezet 91 egység­gel az elmúlt évben 4,3 milliárd forint betét-, illetve 0,8 milliárd forint hitelállományt kezelt. Pulal Sára ŰJ TANTERMEK SZAKMUNKÁSTANULÓKNAK Tíz'taríterem épül Baján a 609-es Ipari Szakmunkás- képző Intézet részére. Csak­nem 40 millió forintba ke­rül a tanműhely melletti új szárny. 1500 tanulónak 37 szakmát tanítanak az inté­zetben. Az építkezés alatt is folyik az oktatás a tanmű­helyekben. A szakma alap­jainak elsajátítása mellett igyekeznek hasznot hozó munkákat is vállalni, ezek­ből évente mintegy 300 ezer forinttal járulnak hozzá az iskola fenntartásához. (P. Z.) S Tanév kez­désére készül az új iskola. • A Jó munka alapja a pontos mérés. Varjas- sy Mihály szak­oktató a mikro­méter haszná­latát tanítja Bencze Sándor­nak. 0 Megtanulják w*«“ a fémipari szakma fogá­sait. FONAL, KELME, SZŐNYEG LESZ A MARADÉKBÓL A textil­iparban, a fel­dolgozott anyag 18—20 százaléka, évente több mint 30 ezer tonna fonalból készült ter­mék — holott az alapanyag két­harmadát importból szerzik be — hulladékká válik. Ezért e szakágazatban különösen fon­tos az így keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése, ésszerű hasznosítása. A textilipari vállalatok közül mind több arra törekszik, hogy még a keletkezési helyen, feldol­gozza a fonal- és textil maradé­kot Erre leginkább a pamut­iparban van lehetőség, mert az itteni hulladék viszonylag egy­nemű, s ezért a tisztítás után könnyebben visszakeverhető. Ezt kihasználva szinte valamennyi pamutipari vállalat feldolgoz­za, esetleg értékesíti fonal-, il­letve szövetszélmaradékát. A Budaprint Pamutnyomóípari Vállalat e tevékenységének bő­vítésére az idén gépet bérel az egyik olasz cégtől, s így további 500 tonna szövethulladékot ké­pes feldolgozni. A Kispesti Tex­tilgyár az olajos pamutszálak hasznosítására francia gépsort állított üzembe. A gyapjúiparban egyelőre a keletkezett hulladékok 30—40 százaléka lesz ismét alapanyag, a vállalatok főleg az utóbbi idő­ben törekednek e tevékenységük PATKAPOROS BÁLÁK EMLÉKE I. Élet a Sas dűlőben A szél messzire viszi a kutyaugatást. Egyik tanyá­ról a másikra. A szomszédok között ez az egyetlen mindennapos kapcsolat. A különös állatkoncertbe ki tudja honnan kapcsolódnak be az ebek. Hírt ad­nak magukról. Éjszakánként a hangjuk felerősödik, azt a képzetet keltve, mintha a szomszédok közelebb kerültek volna egymáshoz. Pedig a távolság nem csökkent köztük... t • Két napig tanyán vendégeskedtem. Egy idős Öz­vegyasszony életébe pillanthattam be, aki immár két éve él teljesen egyedül. Tanyája Fülöpházától órányi járásra a Sas dűlőben 611. Homokbuckák övezik. özvegy Újvári Györgyné, azaz Szénási Rozália 79 éves. Alacsony termetű, mosolygós asszony. Leg­alábbis mindaddig mosolygósnak tűnik, míg meg nem tudja, ml járatban vagyok. A tanácselnök mu­tat be neki, elmondja miért jöttem és amikor közli vele, hogy ott Is szeretnék aludni, a fejére Csap. — Nálam' férfi? Szó sem lehet róla! Mit szólna hozzá a falu? Nem hiányzik nekem, hogy szájukra vegyenek az emberek, van énnekem éppen elég bajom — hadarja szinte egyszuszra, miközben a köztünk lévő fél évszázadnyi korkülönbségre gon­dotok. Még egy darabig győzködjük, úgy tűnik haszta­lan, amikor mentőötletem támad: — Rozi néni, akkor aludjon Itt rajtam kívül egy rokon Is. Ezen gondolkodóba esik, majd megadja az enge­délyt: maradhatok! Ekkor éreztem meg először, mennyire zárt világ­ba csöppentem. Zárt tanyavilágba. A tanácselnök még megígéri, hogy az egyik hozzátartozót értesíti, aztán elbúcsúzik. Rozi nénivel nehezen indul a beszélgetés. Rám se néz, tesz-vesz mellettem, de nem szól hozzám. Hogy a kedvébe járiak, megkérdezem: — Mit segíthetek? — Semmit — válaszolja hűvösen és az udvaron hagy. Botjára támaszkodva apró léptekkel igyek­szik be a konyhába. Kis idő múlva nagy lábassal érkezik, tele van mosogatólével. Küszködik min­den lépéssel. A kúthoz megy. Szó nékül kiveszem a lábast a kezéből és kiöntöm a piszkos vizet. Kiöb­lítem az edényt. Most néz rám először. Mustráigat. Egy idegen fcrfi a portáján----- Fogja a dérekát, m egkérdezem tőle: — Fáj? — Négy-öt éve rakoncátlankodik. A lábam sem különb és sérvem is van. Nem volna szabad emel­nem, de muszáj. Ki végzi el helyettem a munkát? Ettől a mondattól még sutábbnak hiszem magam. Idejövök írni egy öreg tanyasi asszonyról, és köz­ben megpróbálok segíteni neki. Pontosan két na­pig, egy perccel sem tovább! Újra kérdezek: — Járt Rozi néni orvosnál? — Igen, egyszer meg is operáltak a vakbelemre. Most a sérvemre akarnak. De ezt .már nem enge­dem .nekik! Félek — csendesen hozzáteszi: — Ta­valy redszeresen járt hozzám egy gondozónő néhány hétig. A tanács küldte. Jól jött a segítség. Főzött, takarított, bevásárolt nekem. Nagyon .hiányzik. Most már alig néz rám valaki. Húsvétkor se locsolt meg senki. A testvérem jön néha, 6 akkor hoz ke­nyeret. — Mennyi fogy belőle? — Két kiló egy héten ... — A faluban mikor volt? — A múlt héten, de két-három hónap is belete­lik, mire elszánom magam rá. Másfél óra gyalogút! Kora délutánra elkészül az ebéd, tarhonyaleves és csirkeaprólék krumplival. Jóízűen bekanalazzuk. — Magamnak ké.tszer-háromszor főzök hetente — szólal meg. — A tarhonyalevest nagyon szere­tem, meg a paprikáskrumplit. Gyakran ez az ebé­dem. • Rozi néni elmosogat — nagy a rend és a tisztaság a szoba-konyhás lakásban —, majd körbevezet a tanyáján. Megmutatja a kis kertet, amelyben or­gona, nárcisz és babarózsa pompázik, az ősziba­rack- és szilvafát, a ház előtt elterülő földet, amely­be a rokonok zabot vetettek, a szőlőt, amely az idén már úgy néz ki, műveletlen marad, a rozzant disz­• Egyedül a tanyán... « Szomszé­dok együtt: Végh 1st- ­vinné (bal- * ról) és ÚJ- * •% vári György- né. (A szer­ző felvéte­lei) nóólat, ahol a télen két hízó gyarapodott — az egyi­ket levágatta, a másikat eladta; még ebből a pénz­ből él (a nyugdíja 2050 forint) — és az udvaron ka- pirgáló tyúkokat, valamint a két kakast. Ha már sétát teszünk a porta körül, megkérem a házigazdát, látogassuk meg a szomszédot, özvegy Végh Istvánnét. Marika néni csak egy évvel fiata­labb nála. Fürgén mozog. (Bemutatkozunk egymás­nak, majd néhány szót váltunk. — Egymásra vagyunk utalva — mondja. — Negy­ven éve élünk szomszédságban. Azelőtt gyakran összejártunk az urunkkal, most már magunkra ma­radtunk. Sokszor vendégeskedünk most is a másik­nál .... Hosszasan beszélgetnek ezután, régi emlékeket elevenítenek fel. A patkaporos bálokat emlegetik, amikor itt az udvaron, citeraszóra, harmonikára mulattak, táncoltak. Az volt az élet, népes rokon­ság, jó hangulat. Most meg mindketten egyedül... Szürkül. Megjön a várt rokongyerek — a 14 éves Aszódi Sándor, ö is tanyán él, nem messze ide a dűlő szélén, a Somodl-tanyán. Fülöpházára jár is­kolába, fűtésszerelő szeretne lenni. Sötét van, csak a petróleumlámpa pislákol. A ku­tyaugatást messzire viszi a szél... Temesi László (Folytatjuk) STATISZTIKAI FELMÉRÉS A fizető-vendéglátásról Az országban 75 ezren adnak k! magán vendégszobát a hazai és kül­földi turistáknak. A KSH az Idén el­ső Ízben reprezentatív felmérést vé­gez a fizető-vendéglátásról. A ven­déglátók közül mintegy 9 ezret ke­resnek fel a nyári hónapokban a Központi Statisztikai Hivatal kérde- zóbiztosal, hogy tájékozódjanak e fontos szolgáltatás Jelenlegi helyze­téről. Az összeírt adatok áttekintést ad­nak arról, milyen színvonalon szol­gálja a bel- és külföldi vendégek Igé­nyeit az a 328 ezer szálláshely, ame­lyet a 75 ezer magán vendéglátó biz­tosit. A felméréstől képet várnak ar. ról is, mekkora a vendégforgalom, kellő nyelvismerettel rendelkeznek-e a vendéglátók, s milyen a magán vendéglátóhelyek műszaki-technikai felszereltsége. Számítógép választotta ki azt a 9 ezer vendéglátót, akiknek a KSH eb­ben a hónapban felkérő levelet küld, s választ kér arra. hogy milyen idő­pont alkalmas számukra a kérdező­biztosok fogadására. Hasznosítják a textilipari hulladékot bővítésére. A Richards Finom­posztógyár nemrégiben állítot­ta üzembe évi 90 tonna hulladék gyapjúfonal feldolgozására al­kalmas gépét, ennek segítségé­vel jelenleg kártolt szövetet gyárt külföldi partnereinek. A Soproni Szónyeggyár 6,5 millió forintért vásárolt nagy teljesít­ményű, fanalma radék és sző­ve tszél feldolgozását segitő, úgy­nevezett előkészítő gépsort. Az évi 300 tonna kapacitású beren­dezésen feltépik a fonalat, il­letve a szövetszélt. Az így nyert anyagot a vállalat 70—100 szá­zalékban keveri vissza a sző­nyeggyártás során. A Magyar Posztógyár a Gyap­jú- és Textilnyersanyag Forgal­mi Vállalattal közösen Nagykál- lón létesít gyapjúszál, -fonal és kötött kelme újrafeldolgozására alkalmas üzemet az idén. Elké­szültével évi 500 tonna gyapjú­hulladék dolgozható fel ismét A textilipari hulladékok to­vábbi stoles körű hasznosításá­ra a Hungarotex Textil Külke­reskedelmi Vállalat és az Inno- vatext a Füzesabonyi Áfész be­vonásával az idén új üzemet lé­tesít, melyben 5000 tonna vegyes szabászati textilmaradékot dol­goz fel, Az előzetes piackutatá­sok eredményeként a készter­mék felét a Hungarotex várha­tóan tőkés piacokon értékesíti. Pályázati felhívás! A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT pályázatot hirdet közművelődési előállói f munkakör betöltésére PÁLYÁZHAT AZ, AKI — tanárképző főiskolai .végzettséggel (népművelő szakon), — 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Fizetcsmcgállapitás az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet alapján, ügyintézői besorolás szerint. PÁLYÁZATHOZ MELLÉKELNI KELL: — kézzel Írott önéletrajzot, amely tartalmazza a pályázó eddigi szakmai, politikai életútját, a munkakörrel kap­csolatos személyes feltételeit. — iskolai végzettséget tanúsító okirat hiteles másolatot. — 3 hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizo­nyítványt. — kitöltött személyi adatlapot. A PÁLYÁZATOT 1987. JÚNIUS 15-ÉIG KELL BEKÜLDENI a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat személyzeti és ok­tatási osztályára, Lődör Ferencné osztályvezető részére (6001 Kecskemét, Ceglédi u. 7.). A pályázattal kapcsolatos általános, felvilágosítást ad Lődör Ferencné személyzeti és oktatási osztályvezető, tel.: 29-833/101. Szakmai felvilágosítást ad: dr. Madarász Gyula igazgatási és jogi főosztályvezető, tol.: 29-833/129. 1316

Next

/
Oldalképek
Tartalom