Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf- 11«. szám Ára: 1,80 Ft mi. május 12. kedd Felújították a VSZ és a NATO képviselőinek tárgyalását Hétfőn felújították a Varsói Szerződéshez tartozó országok, valamint a NATO-országok képviselőinek bécsi tanácskozását A februárban kezdődött megbeszélések célja az, hogy — a madridi ajánlásoknak megfelelően — ikádolgozzák a mandátumot a hagyományos haderők és fegyverzetek összeurópai csökkentéséről tervezett tárgyalásokra. A VSZ országai, valamint a semleges és el nem kötelezett államok több­sége azon az állásponton van, hogy az új fórumot a helsinki folyamat keretében, a 35 ország részvételével kell megteremteni. A NATO né­zete szerint, (amelyet Franciaország nem oszt), csak a két katonai szövetségnek kellene tárgyalnia. A lengyel nagykövetségen tartott hétfői ülésen a 23 ország képvise­lői megvizsgálták, mely területeken alakultak ki hasonló, vagy egy­másához közeli álláspontok, s hol térnek el a nézetek a -katonai egyen­súly, a leszerelés, illetve a (tervezett tárgyalások formai kérdéseiben. Mértékadó körök szerint a VSZ országai behatóbb munkáért szálltak síkra, (hogy mielőbb kidolgozhassák a mandátumot. A NATO részéről — bár ellvi-leg egyetértettek a feladat fontosságában — változatlanul halogató taktika tapasztalható. Az ülésen részt vett Marian Orzechowski lengyel külügyminiszter is, aki kedden felszólal az utótalálkozón és sajtóértekezletet is tart. TELEKKÍNÁLAT A KISKÖZSÉGEKBEN © Az elmúlt években Kunbaracsom, a József Attila utcában számos új ház épült, s jelenleg is kapható telek. Maradnak-e a fiatalok? Különösen iá kisebb falvak problémája az elvándorlás, a lakosság számá­nak csökkenése. Mi állíthatja meg ezt a folyamatot? Elsőrendűen fontos az Infrastruktúra megléte, a munkavállalás kedvező lehetősége a községben, nők és iférflak részére egyaránt. No és nem mindegy az sem, van-e elegendő megvásárolható telek, és mennyiért. Az otthonteremtés feltételei mindenütt nehezednek, nem véletlen, hogy a megye legkisebb falvaiban — ahol a la­kosok száma ezernél kevesebb — éppen a kedvező árú, és közművesített tel­kekkel próbálják marasztalni a fiatalokat és az idősebbeket, IPARI VEZETŐK ÉRTEKEZLETE Gyorsítani kell a szerkezetátalakítást A vitában felszólalt Havasi Ferenc Érsekhalmán, ahol nyolcszáz- harmioca-n élnek, számos szabad telek közül vásárolhatnak az épít­kezni szándékozók. Az elmúlt év során húsz telek talált gazdára, s ezeken már meg is kezdődött a munka. Az építési terület ára mindössze 25 ezer forint, ez a közművesítés — víz, villany, gáz bevezetésének — díját foglalja magában. Nem csoda hát, hogy — bár mérsékelten —, de nő a község népessége. Dr ág szél valóban -kisközség­nek számit, hiszen mindössze négyszázha-rmincan lakják. Bár ■nagyobb az elhalálozások, mint a születések száma, a lakosság csak kismértékben csökken. Eb­ben a községben is lehet tanácsi telket vásárolni. Minthogy az itt lakók többsége a Március 15-e Tsz dolgozója, a termelőszövet­kezet támogatja leginkább a le­telepedni szándékozókat. A te­lekvásárláshoz és az építkezés­hez -kamatmentes munkahelyi kölcsönön kívül vissza nem térí­tendő hitelt is nyújt a -tagoknak. A legkisebbek között amúgy „népesnek” számító Kömpöcön —• kilencszázhatvan a lakosok száma — különösen a fiatalabb nemzedék élvezheti a helyi tanács támogatását. A 25 éven aluliak teljesen ingyen juthatnak taná­csi telekihez, ugyanez vonatkozik a 30 éven aluli fiatal házasokra is. A tapasztalat ennek ellenére az, hogy a -lakosok száma kis­mértékben csökken, mert kevés a munkalehetőség a községben. Mátételkén is elegendő az épí­tési telek, s jelenleg a termelő­szövetkezet három, a tanács tíz -telket árusít. Igény esetén az el­adható terület növelhető. Az épít­kezők a Petőfi Tsz-től építési támogatást, valamint kedvezmé­nyes fuvart kaphatnak. S mind­ez mennyire eredményes? 1981- ben hétszáznyolcvankilenc, 1987­ben hétszázkilencvenegy lakosa van a községnek. A népesség te­hát nem csökken. Kunbaracson huszonöt—har­minc közművesített telek eladó. A községnek hétszáznyolcvan la­kosa van. Idén mindössze két ház épül. Az utóbbi években saj­nos csökkent az építési kedv. A Helvéciái Állami Gazdaság és a Ladánybenei Rákóczi Szakszö­vetkezet többek között kedvez­ményes fuvarral, munkahelyi köl­csönnel támogatja az építkező­ket. A tapasztalatok szerint egy­re kevesebben veszik igénybe a kedvezményeket, ugyanis kevés a fiatal. I. Dunatetétlenen a tanács ked­vező -használatbavételi díjat ál­lapít meg a telekvásárlóknak. Például egy 800 négyzetméteres építési terület mindössze 16 ezer forintba kerül. Ezen -kívül a har­tal Erdei Ferenc Tsz is támogat­ja az otthonteremtőket. Kamat­mentes kölcsönnel, az építkezés idejére adott fizetésnélküli sza­badsággal, valamint kedvezmé­nyes fuvarral. 1981-ben a köz­ségnek ötszázhuszonhét lakosa vol-t, most pedig hatszázkilenc- venegyen élnek itt. Felsölajos nem is olyan rég-még mint külterület szerepelt a tér­kénen, de gyors fejlődésének kö­szönhetően ma már Lajosmizse társközségeként ismerjük. S, hogy ez a folyamat ne álljon meg, er­ről a tanács gondoskodik. Van elegendő telek. Az építési terüle­tek nagysága ezer—ezerkétszáz négyzetméter, áruk pedig 30—70 ezer forint között mozog. A he­lyi Ailmavi-rág Szakszövetkezet a fiatalokat kedvezményben ré­szesíti; ötezerötszáz forintért áru­sít építési területeket. S hogy az idevalósiak élnek is a lehetősé­gekkel. azt a jelenleg épülő há­zak sora bizonyítja. T. M.—F. A. Az Iraki Kommunista Párt főtitkára Kecskeméten Tegnap Kecskeméten tett lá­togatást Aziz Mohamed, az Iraki Kommunista Párt f őtitkára és kísérete, akiket Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára és Németh Ferenc városi titkár fogadott a megyei pártbizottsá­gon. A vendégeket röviden tájékoz­tatták a megyei politikai, gazda­sági és (kulturális munkájáról. Ezután a küldöttség a Mezőgép Vállalat Kecskeméti Gyárában tett látogatást, ahol Hugyecz Pál vezérigazgató-helyettes és Schra- uff József párttitkár -mutatták be a gyár tevékenységét.­Az Iraki Kommunista Párt főtitkára és kíséretének kecske­méti látogatása a kora délutáni órákban városnézéssel fejező­dött be. A bíró tollából (3. oldal) SPORT Hogyan történt? (7. oldal) Magyar és jugoszláv vízügyi szakemberek tanácskoznak Baján Több mint három évtizedes példamutató együttműködés során számos esetben segítet­ték egymást a magyar és a Jugoszláv vízügyi szerveze­tek. A Magyar Népköztársa­ság s a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kor­mánya 1955-ben egyezményt kötött a vízgazdálkodási kér­dések közös rendezésére. Az erről szóló okmány kimond­ja, hogy a két ország egyetér­tésben oldja meg mindazokat a feladatokat, intézkedése­ket és munkálatokat, amelyek a vízhozamot és a víz minősé­gét befolyásolhatják. Teg­nap délután a bajai Sugovica Hotel konferenciatermében megkezdte munkáját a ma­gyar—jugoszláv vízgazdálko­dási bizottság XXI. ülésszaka. Az ötnapos tanácskozás prog­ramjáról dr. Szenti János, az Alsó-Dunavölgyl Vízügyi Igaz­gatóság igazgatója adott tájé­koztatást: — Nagy megtiszteltetés mind a város, mind az Alsó- Dunavölgyl Vízügyi Igazga­tóság számára, hogy az idei ülésszakot — most első alka­lommal — Baján rendezhettük meg. A megnyitót magyar részről dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal el­ső elnökhelyettese tartotta. A jugoszláv delegációt Braa- ko Bergmann, a vízgazdálko­dási bizottság elnöke vezeti. A munkában részt vesznek a határ mentén működő vízügyi szervezetek vezetői, a pécsi, a szegedi, a szombathelyi és ter­mészetesen a bajai vizügyl Igazgató is. Az ülésszakon valamennyi vízügyi kérdés napirendre kerül. Megbeszélik a Dunán, a Tiszán, a Dráván és a Mu­rán foganatosítandó irvizvé. delmi, folyószabályozási és vízminőség-védelmi Intézke­déseket, a határt metsző kis vízfolyások, belvízcsatornák fenntartási és üzemeltetési tennivalóit. Külön napirendi pontként foglalkoznak a bares —gyurgyeváci vízlépcső ter­vezésével és a közös érdekű Dráva-, illetve Mura-szakasz hasznosításának kérdéseivel. Megvizsgálják a Paksi Atom­erőmű üzemeltetésével ösz- szefüggő hőszennyezési és radiológiai megfigyelések és mérések eredményeit. Vége­zetül pedig elszámolják a köl­csönösen végzett épitési, jég­törési és szivattyúzás! munkák költségeit. A magyar—jugoszláv víz­ügyi tanácskozás pénteken fejeződik be a jegyzőkönyvek aláírásával. G. Z. Tegnap a Budapest Kongresz- szusi Központban több mint 200 iparvállalat, valamint az ipari szövetkezetek és az ipari kooperációs partnerek — min­denekelőtt az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek — -gazdasági és tár­sadalmi vezetői, a vállalati ta­nácsok elnökei értekezleten vi­tatták a megye politikai, gazda­adatait, és a tenmelésiszerkezet- átalakítás céljait. A tanácsko­záson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a- Központi Bizottság titkára. Jelen volt a társminisz­tériumok, valamint a politikai és társadalmi szervezetek több vezetője is. Az értekezletet Dániel Pál, az Ipari Minisztérium pártbizott­ságának titkára nyitotta meg, majd Kapolyi László ipari mi­niszter mondott beszédet. Mindenekelőtt arról szólt, Tegnap az ország valamennyi középiskolájában megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák: az idei tanév végén- a hazai gimná­ziumokban összesen 826 osztály, mintegy 25 ezer tanuló, a szak­középiskolákban ezer osztály, csaknem 31 és fél ezer tanuló ad számot a négy év alatt elsajátí­tott ismeretekről. Az esti és le­velező tagozatokon idén mint­egy húszezren végeznek. A kunszen-tmiklósi Damjanich János Gimnáziumban síri csönd fogad bennünket. Az előcsarnok­ban sorba rakott batyuk, néme­lyikből könyvek, füzetek kandi­kálnak ki. Lehet, hogy közelsé­gük némi biztonságérzetet ad az osztályban ülő dolgozatíróknak? Lábujjhegyen jarnak-kelnek a ' felügyelő tanárok, feltűnik egy- egy, magának szusszanásnyi szü­netet engedélyező diák is. Di- dergetően hideg van, Sörös Jó­zsef viszont konyákig feltűrt ingben siet lefelé a lépcsőn. Lát­szik rajta, melege van; — A harmadik tételt válasz­tottam, Karinthy novellájának értelmezését. Elég könnyűnek ígérkezik, részletesen foglal­koztunk vele harmadikban. Rendőrtiszti főiskolára készü­lök, úgy, hogy az irodalom nem éppen testhezálló tantár,gyám. Akkor, én mennék... — mond­ja kicsit idegesen. Varga Lászlóné igazgatóhe­lyettes nemcsak diákjaiért, sa­ját lányáért is izgul. Végigbön­gésszük a tételeket: A romanti­ka korának életérzései és sajá­tos ' stílusjegyei néhány szaba­don választott mű alapján; Ér­telmezze Arany János Mindvé­gig című költeményét; Értel­mezze Karinthy Frigyes Találko­zás egy fiatalemberrel című no­velláját. Lévén magyartanár, rögtön „véleményezi” is a tételeket. — Az érettségizők fele dön­tött az értekezés mellett. Szép, de elég nehéz feladat, különö­sen ami a megfelelő versek ki­választását illeti. Az idős Arany költeményéről írnak a legkeve­sebben, pedig törzsanyag, s egé­hogy az utóbbi időben az ipari szerkezetátalakítás folyamata megtorpant, pedig az ezt szol­gáló programot gyors ütemben kell megvalósítani Míg az elő­ző ötéves tervidőszakban az ipar döntő mértékben hozzájá­rult a külgazdasági egyensúly javításához, addig tavaly jelen­tős -passzívum alakult ki a kon­vertibilis forgalomban, csökkent az ipar szocialista importja, s ezáltal beszűkültek exportle­hetőségei Is. 1987-ben- nehéz körülmények között indították a vállalatok az évet. A romló gazdálkodási és értékesítési feltételek miatt most 26 alaphiányossá vált vál­lalat helyzetét kell rendezni, öt vállalat esetében pedig szaná­lást rendeltek el. Az év első negyedében az ipar gazdálkodá­sában még nem tapasztalhatók széleskörűen a kedvező irányú változás jelei. A termelés a ko­szen jó, alapos elemzését talál­hatjuk a tankönyviben. Attól tar­tok, nem fognak ráérezni a vers­ben rejlő keserű iróniára. Ke­veset ír a könyv a Karinthy-no­velláról, viszont, mivel sokat foglalkoztunk vele, jó -néhányan ezt a tételt találták kedvükre valónak. Évek óta gondot okoz a feladatok megjelölésénél az „értelmezze” megfogalmazás. Tulajdonképpen a művek üze­netére kíváncsiak, viszont ehhez nem juthatnak el a diákok a mélyebb elemzés nélkül. A Damjanich gimnáziumban az idén n egyv etiketten- érettsé­giznek. A negyedikesek közül két tanulót érint az új oktatási törvény adta kedvezmény: Var­ga Éva és Miklós Mónika -közép­fokú német nyelvvizsgát tett, így a bizonyítványban egy jeles rabbinál valamivel (lendülete­sebben!, 3 százalékkal nőtt, igaz a munkanapok szánna is több volt, mint tavaly ilyenkor. Az egy napra jutó termelés még nem emelkedett a kívánt mér­tékben. A gépipar szocialista kivitele bővült, csökkent viszont a könnyű-, a vegyiparé, és az. alumíniumkohászaté. Az ipar konvertibilis exportja az év eleji .mérsékelt eredmények után márciusban fellendült. Kapo­lyi László szólt arról is, -hogy a legnagyobb feszültség továbbra is a népgazdaság konvertibilis exportterve és az iparvállalatok céljai között van, ugyanakkor az üzemek a- lehetőségeknél jóval többet szeretnének importálni erről a piacról. Mindezeket a körülményeket is figyelembe véve az iparirá­nyítás három évre szóló közép­távú programot dolgoz ki, amely a hosszú távú szerkezetátala­kítási elképzelésekre épít. E program végrehajtásában már az idén eredményeket kell elér­ni — hangsúlyozta a miniszter. A programban számításba ve­szik, -hogy a konvertibilis ex­portnak legalább olyan mér­tékben kell növekednie, hogy ezáltal az elkerülhetetlenül (Folytatás a 2. oldalon.) már biztos. Közülük huszonha« tan tanulnak tovább, népsze­rűek a pedagógusképző intézetek és a műszaki főiskolák. A sike­resen felvételizők aránya 50— 60 százalék, s ez nem lebecsü­lendő eredmény egy vidéki kisgimnázi umban. Bács-Kiskun megyében teg­nap a 1154 gimnazista mellett 1057 szakközépiskolás kezdte meg az írásbeli vizsgákat, ök a következő tételkínálatból vá­logathattak: A természet, mint lelki táj Radnóti Miklós költé­szetében — szabadon választott művek értelmezése alapján; Ér­telmezze Petőfi Sándor Levél Arany Jánoshoz című költemé­nyét, vagy A jelentések sokrétű­sége Karinthy Frigyes A cirkusz című novellájában. H. K, E. „Közös jövőnk” A Brundtland-bizottság budapesti ülése Hétfőn a Gellert Szállóban megkezdődött a Kör­nyezet és Fejlesztés Vi-lágbizottság (WCED) — is­mertebb nevén a Brundtland-bizottság — kelet- európai regionális értekezlete. Két napon át vitatják meg a kelet-európai szo­cialista országok környezetvédelmi, gazdasági szak­emberei, a tudományos élet, a különböző társadal­mi és politikai szervezetek és az ifjúság képviselői a világbizottság nemrégiben elkészült jelentését. Az eszmecserén részt vesznek a KGST-titkárság és a Brundtt(Sind-bi-zottság vezető munkatársai i,s. A testületet az ENSZ-közgyűlés határozata alap­ján hozták létre 1984-ben, abból a célból, hogy hosszú távú ajánlásokat, akcióprogramot dolgozzon ki a környezetvédelmi célok és tevékenységek, va­lamint a gazdasági fejlődés integrálására, a kör­nyezeti problémák megoldására. A bizottság elnö­ke Gro Harlem Brundtland asszony, a Norvég Mun­káspárt elnöke, Norvégia miniszterelnöke. A tagok — akik 19 országot képviselnek a világ minden részéből — politikusok, környezetvédelemmel fog­lalkozó tudósok, -közéleti személyiségek, s a világ különböző térségeiben széles szakmai és társadal­mi fórumokon ismerkedtek az adott régió környe­zeti go-ndjaival. Hazánkat Láng István akadémi­kus, az MTA főtitkára képviseli. Az összegyűjtött ismeretek, tapasztalatok' birto­kában készítették el Közös jövőnk címmel jelenté­süket, -mely a mindenkit egyaránt érintő aggodal­makkal. kihívásokkal és a kívánatos közös akciók­kal foglalkozik. A jelentés alapelve a harmonikus, tartós fejlődés koncepciója, melynek lényege a kör­nyezetet a jelenleginél jobban kímélő -gazdasági módszerek, eljárások bevezetése, elterjesztése. A jelentést április 27-én (terjesztette a bizottság elnöke a világ közvéleménye elé, az ENSZ közgyű­lése várhatóan idén októberben tűzi napirendjére. Addig a világ nyolc -régiójában úgynevezett regio­nális tanácskozásokon vitatják meg a Közös jövőnk téziseit. A budapesti, kelet-európai regionális tanácskozást Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, aki a kormány nevében üdvözölte a résztve­vőket. Hangsúlyozta: hazánk kiemelt figyelemmel kí­sérte és nagyra értékeli azt a két és fél éves te­vékenységet, amelyet a világbizottság kifejtett. A kormány elnökhelyettese szólt arról is, hogy hazánkban elsőrendű állami feladat a környezet­védelmi politika meghatározása és összehangolása a gazdasági fejlesztéssel, de a végrehajtáshoz szük­ség van a társadalom egyetértésére és cselekvő részvételére. Ugyancsak nélkülözhetetlen a külön­böző környezeti problémák megoldásában a nem­zetközi együttműködés elmélyítése, a tudományos, műszaki és gazdasági kapcsolatok szélesítése. Czl- nege Lajos hangoztatta, hogy Magyarország a kör­nyezet védelmében kibontakozó nemzetközi együtt­működésben az eddigiekhez hasonlóan a jövőben, is kezdeményezően kíván fellépni. Végezetül rámutatott; a világbizottság jelentésé­nek címeként választott „Közös jövőnk” megfogal­mazás hűen kifejezi, hogy a környezetvédelem kö­zös ügye az emberiségnek, a jelen és a jövő gene­rációinak. Thorvald Stoltenberg -norvég külügyminiszter — aki a nemzetközi tanácskozás alkalmából érkezett hazánkba — átadta az értekezlet résztvevőinek Brundtland asszony személyes üdvözletét. Az értekezlet ma zárt üléssel folytatja munkáját. (MTI) KUNSZENTMIKLÓSI ÉRETTSÉGIZŐK Az első erőpróba: a magyar írásbeli © A IV/A osz­tályosok egy csoportja — munka közben. (Straszer And­rás felvételei) 6 Horváth Éva és Lovrity Ju­dit kunszent- miklósi gimna­zisták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom