Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

ipari vállalat elődje, 1945-ig létezett. Az ottani órabér annyit tett ki, mint a mezőgazdasági napibér. Tehát lényegesen magasabb volt a hajdani „olajosok” fizetése. Mára kiegyenlítődtek a keresetek. Azt mondják, a végösszeg számít.. . Igen ám, de ebben benne van az éjszakai- és a tereppótlék is. Arról pedig csak egymás között ejtsünk szót, hogy állandóan a szabadban tartózkodunk, ha esik, ha fúj, és távol az otthontól. Ide még levelet sem tudnak küldeni a hozzátartozóink, mert egyszerűen nincs címünk. Az „ég madarai” vagyunk...

— Említette, hogy édesapja szintén az olajiparban tevékenykedett. Tőle örökölte a szakma iránti érdeklődést?

— Tőle is. Zalai vagyok, a Muraközén, Csörnye-földjén éltünk. Azon a vidéken nem volt más munkalehetőség, csak az olajbányászat. Aki pedig egyszer megismeri ezt a foglalkozást, nehezen tudja otthagyni. A kitartó ember akkor sem adja fel ha olykor-olykor átkozza is választását. Néha én is elkeseredtem, de annyira sohasem, hogy más szakma után nézzek. Egy éve már nyugdíjas lehetnék, de még most sem köszöntem el az olajbányászattól. Igaz, kérték, maradjak még . ..

— Megszerette az Alföldet?

— Elfogadtam. Az első hónapokban kopárnak éreztem a tájat, ez természetes, hiszen dombvidéken nőttem fel. Tázlár környékén még növényzet is alig-alig volt. A szél hordta a homokot. Mint a valódi sivatagban, ahol ugyancsak megfordultam . . .

— Mit szólnak hosszú távolléteihez az otthoniak?

— A feleségem beletörődött, hogy állandóan vándorolok. Szinte egyedül nevelte fel a gyerekeket, akik mindketten párra találtak már. Két-két unokánk is van.

— Ha egyszer mégiscsak nyugdíjba megy, többet lesz együtt a Tanai család. Hiányzik-e majd a fúrótorony?

— Új életet kell megszoknom, ha végleg hazamegyek „olajos vándoru- tamról”. Még nem tudom, mi lesz ... Talán feljárok majd a hegyre, a hobbikertembe.

Borzák Tibor

— De. Kevesen vállalják ezt a kemény munkát. Itt éjszaka, ünnepnapokon és hét végén is talpon kell lenni. És a kereset sem olyan vonzó már, mint évekkel ezelőtt. Tíz-tizenkét ezer forintot más munkakörben is megkeresnek az emberek.

— Régebben mennyi volt a bér?

— Az apám a MAORT (Magyar— Amerikai Olajipari Részvénytársaság) csőelőkészítője volt. Ez a cég az olaj• Iraki csoportkép — különös „beállításban”.

Olajos vándorúton

Kiskunhalas halárában, a Tompa felé vezető út szélén lelhető fel az a fúrótorony, melynek tövében már évek óta meghúzódnak a lakókocsik, s ahol szorgos emberek vallatják a föld mélyét Van közöttük olyan olajbányász, aki több évtizede jegyezte el magát ezzel a kemény szakmával. Mint például a főfúrómester, Tanai István, aki Zalaegerszegről jár Kiskunhalasra, a Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemébe dolgozni. Egy hónapban két hetet szorgoskodik a fúrásnál, utána pedig pihenő következik.

: !

kent kulcsosként kezdtem a pályát. Először mindent meg kell tanulni, ami a szakmához szükséges, amit egy olajbányásznak ismernie szükséges. A toronyba való, feljárást, az iszapmunkát is. A kapcsoló a fúrómester helyettese. Ebben a beosztásban egy évtizedig tevékenykedtem, csak azután neveztek ki mesternek, majd főfúrómesternek. Részletezhetném, hogy miért kellett ilyen sokat vámom erre a kinevezésre, de hadd tekintsek el ettől.

— Miről beszélne szívesebben?

— Talán inkább arról, mekkorát tud rúgni a teve . ..

__rr>

— Kétszer jártam Irakban. Basra és Kirkuk környékén töltöttünk egy, illetve másfél évet. A legelső magyar fúró- csoporttal jutottam ki 1971-ben. Negyvenen dolgoztunk ott, ahol korábban az angolok kutattak olaj után. Számunkra ismeretlen mezőkön álltunk munkába, de igen hamar, 3—4 hónap alatt be tudtunk fejezni egy-egy fúrást. Hozzáteszem: mindig eredménnyel. Irakban sok-sok élményt gyűjtöttem, azért is említettem az előbb a teverúgást. Különben tényleg megrúgott!

— Több mint harminc éve dolgozik

— Korábban már kerestem, de ép nein volt itt. Akkor beszélgettem néhán olajbányásszal, ki miért választotta ez a nehéz mesterséget. Különféle válaszo kát kaptam. Érdekelne, hogy Tanai 1st ván hogyan került az „olajosokhoz”?

— Nem akartam fúrós lenni... Ér dekes módon, mégis korán megsuhin tott e szakma szele. A háború utál felkerültem a fővárosba, ipari tanuló nak. Mégsem lettem lakatos. Visszatér tem a szülőhelyemre, mert a családo anyagilag is segíteni kellett. Nehéz idői jártak akkor . . . Heten vagyunk testvé rek. Más-más az érdeklődésünk: tanár tanácstitkár, tervező, műszerész, sző vetkezeti elnök lett a testvéreimből Csak én maradtam meg e nehéz fizika munkánál.

— Hol kezdte?

— Bázakerettyén vettek fel 1951 ben. Előtte már dolgoztam ott, a DÉ FOSZ-nál (Dolgozó Parasztok é: Földmunkások Országos Szövetsége) Utakat, alapokat építettünk. Amikoi 1950-ben megszűnt a DÉFOSZ, a; olajiparhoz kerültem. Másfél év eltelté vei kapcsoló lettem.

— Ez rangosabb beosztás?

— Úgy is mondhatjuk ... Egyéb

Használjuk ki az erkélyt!

]/" ellemes do- A*iog, ha a lakáshoz erkély is tartozik. Mégis

ha végigsétálunk az utcákon, azt tapasztaljuk, hogy kevés az olyan ami a célnak megfelelően van berendezve. Vannak elrettentő példák is: rossz bútordarabok társaságában pihenő seprő, vödör stb.

Pedig az Ízlésesen berendezett, zöld növényekkel díszített, hangulatos erkély ideális kiegészítője a lakásnak, ahol a család apraja-nagyja levegőzhet, dolgozhat. Például a háziasszony elvégezheti a háztartási teendők egy részét; a jó levegőn olvasgathat, játszhat a gyerek. De jó a reggeli, az esti torna „székhelyének”, napozásra, csecsemő levegőztetésére is. Ha a gyerek már járni tud, akkor gondoskodjunk biztonságáról, szereljünk fel pótkorlátot, díszlécet, virágtartót, stb.

Hogyan tehetjük széppé, hangulatossá az erkélyt?

fóliát, hogy öntözéskor a víz ne csurogjon le. Na- nos erkélven általában jól fejlődnek a muskatufelek, amelyek nem is nagyon igényesek. A petúnia szintén közkedvelt, a begónia is hálás. Élénkzöld levelei és piros, rózsaszín virágai kellemes színfoltként hatnak, huzatosabb, széltől nem védett erkélyeken is jól nevelhetők. Az árnyékos erkélyek kedvelt növénye a fukszia és a zöldike. A fukszia tavasztól késő őszig virágzik. A zöldike az egyik legigénytelenebb növény.

Ne csak az erkély korlátja mellé és az alapzatra tegyünk virágos ládákat, cserepeket, hanem a falra is barkácsolhatunk ízléses tartókat falapokból, - ágakból, láncból, kézimunkából.

Százféle ötlettel lehet az erkélyt széppé, barátságossá, kellemessé tenni — és érdemes.

Először is takarítsunk ki mindent, ami nem oda való. Ha szükséges, fessük ki. A falra szereljünk világítást, hogy este is kint tartózkodhassunk. A berendezésre ne használjunk tönkrement régi bútorokat, rozoga székeket, mert nem esztétikus látvány. Vásároljunk az erkély méreteinek megfelelő kisebb-nagyobb kerti bútort, nyugszé- ket. Kevés költséggel, kis ügyességgel, magunk is barkácsolhatunk kerti bútorokat.

Hangulatos díszei az erkélynek a növények. Mielőtt azonban virágokkal díszítenénk, nézzük meg, milyen élet- feltételt tudunk biztositani a növényeknek.

A korlát mentén inkább alacsony, hosszú ideig virágzó növényeket ültessünk. A keskeny ládák aljára tegyünkSelyemblúz — gyakorlott varróknak

Divat a selyem, s aki már varrt magának, nem eshet nehezére a rajzon látható egyszerű modell elkészítése. Igenám, de a selyem egyáltalár nem úgy viselkedik varrás közben, mini a vászon, vagy a szövet. Nagyon kell vigyázni, nehogy elcsússzon a kelrm varrás közben, s ak már megszokta, hogj nem fércei, csak tűz most annak is összí kell öltenie a kisza bott darabokat — így biztos a siker .. Aztán jön a követke ző meglepetés

Ahány tűszúrás — í legvékonyabb tűve is —, annyi szálhúzó dás. Nem szabac csüggedni, mert a va salással mindez el tüntethető.

A dauerról

A dauerolt hullámok erősségét, göndörségét nem a vegyszer hatóidejének tartama adja meg. A hatóidőnek meg kell lenni, ami általában 30—35 perc. Ez az idő a meleg hatására rövidülhet. A dauer göndörségét, erősségét mindenkor a csavarok méretével lehet és kell szabályozni. Minél vékonyabb a dauercsavaró, minél többször csavarodik rá a haj, annál göndörebb, szorosabb hullámot kapunk, míg ha közepes vagy vastag csavarót használunk, és a haj csak néhányszor teke- redik rá, úgy laza hullámos lesz a frizura.

Rövidebb hajban tovább tart a dauer. A hosszú vagy félhosszú hajszál saját súlyától kilóg, megnyúlik, de akkor is, ha túl nedvesen kezdjük szárítani. Ezért előtte mindig alaposan töröljük ki a vizet.

A dauerolt hajat nem szabad sokat kefélni, mert az is nyújtja a hullámokat, és az amúgy is igénybe vett hajszál anyagát erősen koptatja, roncsolja. Inkább ritka fokú fésűt használjunk.

Három hónapnál gyakrabban nem tanácsos daueroltatni, festett, szőkített hajat pedig különösen nem.

?arajleves

Hozzávalók: két liter csont- vagy lúsleves. 75 dkg paraj, (lehet mirelit is), ! dl tejszín.

Az elkészített csontlevesbe a szokott nódon megfőzött, leszűrt, áttört parajt >elekeverjük, összeforraljuk. Tányé- okba rakjuk, és tetejére 1—2 kanálnyi ejszínhabot teszünk.

i

Túrógombóc-leves

Hozzávalók: zsír, liszt 1/4 kg tehén- úró, 7 dkg dara, 1 pohár tejföl, petre- :selyem, pirospaprika, 2 db tojás.

A liszttel és zsírral világos rántást :észítünk, a vagdalt petrezselymet beetesszük, késhegynyi pirospaprikával negszórjuk, és felengedjük a szükséges nennyiségű vízzel. A két tojásból, át- ört túróból és darából összegyúrva vies kézzel kis gombócokat formálunk, :s a forrásban lévő levesbe dobjuk. \ kész levest tejfelre tálaljuk.

Burgonyapogácsa

Hozzávalók: Egy kiló burgonya, 20 lkg vaj, 4 db tojássárgája, só, bors, zerecsendió, olaj a kisütéshez.

A megtisztított burgonyát darabok- a vágva, sós vízben megfőzzük, leönt- ük a vizet, majd áttörjük. Ha kihűlt, íozzáadjuk a vajat, sót, szerecsendiót, >orsot. Összegyúrjuk. Pogácsákat zaggatunk, kissé megforgatjuk a lisztjén, és forró olajban mindkét oldalát negsütjük. Darált sonkával vagy füs- ölt hússal, maradék sülttel, apróra vá- ;ott zöldpetrezselyemmel, reszelt sajt- al dúsíthatjuk a burgonyamasszát még ütés előtt. Feltétnek vagy önálló ételként idénysalátával fogyaszthatjuk.

Tonhal paradicsommal

Hozzávalók: 30—40 dkg hal, 1 dl >laj, 70—80 dkg paradicsom, 1—2 ba- >érlevél, 4—5 szemesbors, reszelt sajt, ó.

A megtisztított halat bcsózzuk, jénai álba tesszük és az 1 dl olajat aláöntjük, k paradicsomot meghámozzuk, és cik- :ekre vágva beterítjük vele a halat. Ba- (érlevéllel, borssal fűszerezzük reszelt ajttal meghintve 15—20 percig sütjük.

gadja meg a jótanácsot: még az elejeháta összevarrása előtt varrja fel a zsebeket. Utólag elég körülményes. A mostani divat — bő. Ezért a blúzhoz duplaszéles selyemből három méter kell, annál is inkább, mert a sál akkor szép, ha széles és hosszú.

A oiuz eleje nasiieKKai nyunc, ez ner baj, mert a hatalmas masnira kötött st elfedi. Csak szépen el kell dolgozni. E vonatkozik a belső varrásokra is, mei a selyem nagyon foszlik. Ha valal zsebbel szeretné díszíteni a blúzt, fc

rövidítése. 9. Egyforma betűk. 10. Fejér megye egyik községéből származó.

11. Pityu. 13. Sátán. 14. A bosszúálló sors. 18. . . . Hamsun, Nobel-díjas norvég író (1859—1952.) 20. Halotti...; szemfedő. 22. Titokban figyel. 26. Magot juttat a földbe. 27. Jó, németül. 30. Erkölcsi, szellemi ráhatással alakít, formál. 32. Tolna megyei község a Sió mellett. 34. Létezik. 36. Literátor. 38. Zala megyei község. 39. Egy szelet kenyér. 41. A kereskedelem egyik formája. 42. Valaminek rájön a nyitjára. 43. A New Yorki operaház rövidített neve. 44. Kisgyermeket veréssel fenyegető tréfás szó. 45. A felsőfok jele. 46. Papírértékesítő vállalat. 48. Német női név. 53. Női név. 55. Kedvelt akváriumi hal. 57. Gyakran németül. 58. Grönland része! 59. Szintén nem. 60. Ütlegel. 61. Elvtárs rövidítve. 62. Mint a függőleges 4. számú sor.

Beküldendő: a vízszintes 12. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése.

H. J.

A május 1-én közölt rejtvény helyes megfejtése: MARGITSZIGET, TŰZIJÁTÉK, MAGYAR FRONT, BÍRÓ MIHÁLY, KOSSUTH ADÓ.

Az elmúlt héten kcízölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Vén István, Kalocsa; Zsigár Istvánná, Szabadszállás; Kiss Lajos, Kiskunfélegyháza; Rekettyéi Teréz, Kecskemét.

VÍZSZINTES: 1. A Micimackó író- ’ ja. 7. A szegényparasztok viselete volt.

11. A mandulafenyő tudományos neve.

12. Az író mondásának első része (Zárt betű: A.) 15. Ide-oda kecsesen mozgó.

16. Filozófus, egyetemi tanár (László.)

17. Pénzintézet. 19. STA. 21. Kettőzve: csonkított, roncsoló, puskagolyó. 23. Innsbruck folyója. 24. Mintadarab! 25. Cselekvő, tevékeny. 28. Az arany kémiai jele. 29. Idegen Anna. 31. A múzsák szárnyas lova. 32. Hónaprövidítés. 33. Kacag. 35. Tudományokat népszerűsítő szervezet. 36. A Tisza kis mellékvize. 37. Svéd mérnök, a tejszeparátor feltalálója (Carl, 1845—1913.) 39. Rövid, tréfás cikk. 40. Olajoz. 41. Az 1848-as szabadságharc lengyel szárma- ■ zású hadvezére. 43. Új-Zéland őslakója. 44. Rövid lírai költemény. 45. Birkózás közben maga alá gyűr. 47. Lombos növény, névelővel. 49. A káka bele! 50. Hevítés. 51. Becézett angd férfinév. 52. Német névelő. 54. N. F. É. 55. Lengyel és spanyol autók jelzése. 56. Mértani vonal. 58. Cserzetlen bőr. 60. Sok németül. 63. Japán és spanyol autók jelzése. 64. ... Troli, Heine komikus eposza. 65. Francia költő (Clément, 1496—1544.)

FÜGGŐLEGES: 1. Az író mondásának befejező része (Zárt betű: E.) 2. ilyen óra is van. 3. Oldható tejszínes kávépor. 4. A nátrium vegyjele. 5. Talajművelő eszköz. 6. Hirtelen gerjedt harag. 7. • Lóbiztató szó. 8. Ugyanez

• Tanai 1st

ván napszemii vegben, pipa val, melegítő ben. Szabad idős pillanat kép, háttérbe azok a barak kok, ahe

Irakban lak tak a magya munkások.

• Az unó kák...

dúltam, részt vettem kutatásban, fúrásban, termelésben. Ezzel a berendezéssel, amivel most Kiskunhalas környékén dolgozunk, huszonegy esztendővel ezelőtt indultunk útra ... A kezdő brigád tagjai sorra eltűntek. Ma azt kell alkalmazni, olajbányásznak, aki egyáltalán ide jön.

— Csak nem azt akarja mondani, hogy alábbhagyott a.szakma iránti érdeklődés?

bányászként. Gondolom az olajipar fejlődését is nyomon követte.

— Természetesen sok minden változott, a modernebb technika teret követelt magának az olajiparban is. De ne gondoljon szédületes fejlődésre! Az ötvenes években kézzel kellett emelgetni a fúrócső-ékeket, és ez ma sincs másképp. A lóerő növekedett, az emberi munka nem könnyebbült. Életem során minden dunántúli üzemnél megfor-