Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-29 / 125. szám

19», SÉdjUá 29. rn PETŐFI NÉPE * 3 VENDÉGÜNK VOLT Pietro Giovannini, a CNA modenai títkárhdyettese A múlt évben újabb szállal erősödött az olaszországi Mode­na és Bács-Kiskun megye test­vérkapcsolata: együttműködési megállapodást kötött a két te­rület kisiparos-szervezete, a CNA ■és a KIOSZ. Ennek értelmében rendszeresek lesznek a kölcsö­nös tapasztalatcsere-látogatá­sok; a héten itt járt a CNA há­romtagú küldöttsége, amely ma utazik haza. Vezetőjével, Pietro Giovanninivel, a CNA modenai titkárhelyettesével beszélgettünk. — Az önök szövetsége szerve­zeti fölépítésében hasonlít a KIOSZ-hoz? — Igen, az itteni fogalmakat használva hatvan alapszervezet van a modenai járásban, ezek élén vezetőségek állnak, az or­szágos szövetség magasabb szin­tű irányító testületéiben kül­döttek képviselik a kisebb terü­letek kisiparosait, így például a tartományi választmányban is. — A Confedarazione Nazionale -deli’ Artigianato az egyetlen kis­iparos érdekképviseli szövetség Olaszországban? — Nem, van több is. A négy Jelentősebb közül a CNA a leg­nagyobb, taglétszáma mintegy háromszázezer az országban; tar­tományunkban, Emilia Roma- .gnaban hetvenötezer, a modenai járásban pedig tizennégyezer iparos tartozik közénk. Egyéb­ként a különböző iparosszövetsé­gek szorosan együttműködnek közös érdekeik védelmében, pél­dául a kormánnyal folytatott tár­gyalások alkalmával. — Milyen tevékenységet fejt ki a CNA? — Sokirányú az érdekképvise­let, amelyre a CNA tagjai szá­míthatnak: a bankoknál, a ke­reskedelmi kamaránál, a taná­csoknál stb. mögöttük állunk, védjük érdekeiket. Megrendelé­sek szerzésében is segítünk, ki­állításokat szervezünk terméke­ikből bel- és külföldön. Külön­féle szolgáltatásokat nyújtunk, vállaljuk a könyvelésüket, az elszámolást az adóhatóság felé stb. Természetesen ezekért a szolgáltatásokért külön fizetniük kell, ezeket a tagdíj nem fedezi. — A modenai járásban fejlett, erős a kisipar? — Nagyon fontos szerepet tölt '"Bíé á'gazdásági életben; a rugal­masság, a gyors alkalmazkodó­készség, ezeket a kisüzemeket, műhelyeket többségükben a leg­utóbbi válságos időszakban is megvédte a kihívásokkal szem­ben. Míg a nagy vállalatok egy- re-másra csődöt jelentettek, ezek közül nagyon kevésnek kellett bezárni kapuját. A mod.enai já­rásban különösen erős a ruháza­ti, a szállítási-közlekedési, az (Tóth Sándor felvétele) építő- és a fémipari ágazat, a kis­iparon belül — Az olasz kisüzemek általá­ban sokkai korszerűbbek, jobban fölszereltek, mint az itteniek, a óriásiak lehetnek a szakmai ta­pasztalatok. A Bács-Kiskun me­gyeiekkel való kapcsolat mit jelent önöknek? — Mi az együttműködés jelen­tőségét elsősorban abban látjuk, hogy általa a népek közeledését, a béke ügyét szolgálhatjuk. Nem mellékes azonban a gazdasági szempont sem. Ha a megfelelő csatornákat megtaláljuk ehhez, mi készek vagyunk az itteni mű­helyekben kiválóan hasznosít­ható gépek, eszközök, technoló­giák szállítására, átadására. Ta­nácsokat is szívesen adunk. Ügy láttuk, a korszerűsítés napiren­den tartott feladat a megyében, ebben partnerek lehetünk. És természetesen mi is beszereznénk itt, amit a mi iparosaink jól tud­nának használni. — Milyen benyomásokat szer­zett Bács-Kiskun megyei kisiparo­sokkal találkozva? — Ügy látom, hogy nagy ben­nük a vállalkozó kedv. Nin­csenek szűkében jó ötleteknek sem, amelyek megvalósítását — úgy hallottam a KIOSZ itteni ve­zetőitől — az állam sokfélekép­- pen — serkenti. - ­— Mi lesz az együttműködés következő állomása? — Ősszel a Bács-Kiskun me­gyeiek küldöttsége utazik majd hozzánk, s megkezdődik a meg­állapodásban foglaltak konkrét megvalósítása. Iparosok csere- látogatásai következnek majd. Bízunk benne, hogy sikerül erő­sítenünk a két nép, a két terü­let jó kapcsolatait — mondta be­fejezésül Pietro Giovannini. A. Tóth Sándor Volt egyszer egy Tóksó A telt háztól az üres széksorokig A kulisszatitkokra, az érde­kes személyiségek intim dol­gaira, mi tagadás — minden­ki kíváncsi. Egyre több könyv, rádiós és televíziós műsor nép­szerűsége éppen amiatt ível felfelé, mert ilyenfajta igényt elégít ki. A botrányszagú mű­vek pillanatok alatt elkelnek, az intimpistáskodó műsorok tetszési indexe a legnagyobb pontszámat éri el. Kecskemé­ten a Tóksó is úgy indult, hogy az Erdei Ferenc Műve­lődési Központ színháztermét ké tszer-h áromszor is meg le­hetett volna tölteni, a jegye­kért szinte harc folyt Tavaly novemberben jelent­kezett első beszélgetéseivel Frideriikusz Sándor, aki ,.hal(l) hatatlan” interjúival vált országszerte közismertté. Először Nyíregyházára, majd Debrecenbe invitálta neves vendégeit — művészeket, po­litikusokat, sportolókat, kuta­tókat — évekkel ezelőtt, de a műsort végül is idő előtt ab­ba kellett hagyni... Röv.idebb- hosszabb szünet után azonban újból visszament az említett városokba, és tavaly ősztől már kis stábjával az országot járta. Így jutott el hozzánk is a Tóksó. A műfajról érdemes annyit megjegyezni, hogy Ame­rikából indult hódító útjára. Hazai atyja Vitray Tamás, aki Ötszemközt és Csak ülőik és mesélek című műsoraival te­remtette meg az alapjait a most is futó Teleferéknek- Két ember beszélgetése a színpa­don csak akkor kötheti le a nézők figyelmét, ha az illető személye érdekes és ha a kér­dező — jól kérdez. Vitray tit­ka talán éppen az, hogy mes­terien, igen célirányosan te­szi fel kérdéseit. Friderikusz is tehetséges em­ber — érződik a „nagy”-tól kapott útraváló —, de egy idő után már unalmas hallgatni. Nem tud újait kérdezni, vagy ha megpróbálja, sértőéit, nyeg­lék és felszínességről árulkod­nak a kíváncsiskodások. Az intimpistáskodás tipikus mód­szerei ezek! Jóllehet érződik, hogy igyekezett alaposan fel­készülni az illetőből, akit meg­hívott, mégis nemegyszer fa­kónak tűnik a kirajzolódó kép ... Egy író vagy színész esetében nem a mű, a produk­tum érdekli, hanem az, hogy mennyit keres, miből vette a villáját, kivel él, mit eszik stb. Sokszor a legelemibb udva­riassági szabályokat is figyel­men kívül hagyva próbál e téren még mélyebbre ásni, és akkor már ismétlésekbe bo­csátkozik. Jó néhányszor kínos perce­ket élhetett át szereplő és né­ző egyaránt a Friderikusz- féle tóksókon. Általában há­rom-négy órásak voltak ezek a programok — már ez önma­gában is túlzás —, amelyek­től azért nem vitatható el, hogy voltak elgondolkodtató és derűs pillanatai. A havonta jelentkező Tóksó iránt a kezdeti nagy érdeklő­dést a mérsékelt kíváncsiság váltotta fel, és műsorról mű­sorra szaporodtak az üres szék­sorok. Érezhetően kifáradt te­hát a színpadi beszélgetésnek ez a formája — Friderikusz- szal egyetemben.... ősztől Tóksó-mentes hónapok követ­keznek az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban. Temesi László Ép testben ép lélek Az utóbbi évtizedekre nem jellemző, szokatlan egészség­ügyi propagandának lehettünk tanúi a napokban: a postalá­dánk mélyén az AIDS megelő­zését elősegítő röpcédula hú­zódott meg. Elismerendő kész­ség ez annak megismertetésé­re: miben is leledzik korunk „pestise”. Lehet, hogy nagyobb a füst, mint a láng, de a fi­gyelmeztetés jószándéka nem vitatható. Ez a piros betűs tá­jékoztatás általános tanulsá­got takar. 1 Szerte honi társadalmunk­ban alig felsorolható sok gon­dot okoz, hogy nem törődünk magunkkal, elsőként a leg­fontosabb, közösségi kincset is jelentő egészségünkkel. Bár az egészség sokszor jelen van szójárásunkban, mégis, ha gyakorolnunk kell, elfelejtő­dik. Hányszor mondjuk, egy­mást üdvözölve: „Jó egészsé- * get”!, vagy „Erőt,egészséget”!, életmódunk azonban nem ör­vend jó egészségnek. Miközben észrevesszük, hogy ismerő­sünk életvitele aláássa egész­ségét, gyakorta kérdezzük egymástól: hogy szolgál az egészsége? Valójában mit jelent a2, hogy egészség? Olyan állapot, amikor minden szerv zavar- > talanul működik. Közelebb ke­rülve a témához, sajnos azt kell mondanunk, hogy a me­gye lakosságának egészségi állapota rosszabbodott. En­nek oka számos. Mindenek­előtt az, hogy nem értékként kezeljük az egészséget. Nem tudatosul fontosságának meg­felelően az életvitel; a táplál­kozás mikéntje ellentétes a társadalom érdekeivel; kon­zervatív a kereskedelem kíná­lata. Keveset mozgunk, spor­tolunk, sok az alkohol és ta­lán még ennél is nagyabb mérvű a nikotinméreg „élve­zete”. A látóhatáron már fel­tűnt a különböző drogok, ká­bítószerek fogyasztása. Mér­téktelen a gyógyszerszedés. Összefügg ez a több évtize­de zajló urbanizációval, az országon belüli népvándor­lással, az önmagunkkal szem­beni felelőtlenséggel, a csa­ládi kötelékek lazulásával, a következő nemzedékkel szem­beni felelősség csökkenésével. A szemünk előtt sorakozó kö­vetkezmények bizonyossá te­szik, hogy az említett ténye­zők egymással összefüggés­ben játszanak jelentős szere­pet. Továbblépve azt is lát­nunk kell, hogy a fontos po­litikai kérdésként kezelt felis­merésekkel és az intézkedések­kel, a társadalmi szervek és intézmények törekvésével nincs azonos szinten a közösség, a család és az egyén magatar­tása. Pedig az egészség akkor válik drágává, amikor meg­lep a betegség. Segítséggel jó a tanács! Változtatni kell az életmó­dunkon, mert az intézmény- rendszer önmagában nem old meg semmit. Javítani kell a munkaképességet, a veszélyez­tetettekre jobban kell figyelni. Legyen vonzóbb az egészséges életvitel és taszít óbb a káros! Legyen alacsonyabb a csecse­mőhalandóság, s csökkenjen a középkorú lakosság halálo­zása. A megelőzés kapjon na­gyobb rangot! (1983-ben a me­gyében keringésrendszeri be­tegségben 4392-en, dagana­tos kór miatt 1388-an lelték halálukat.) A korábban ismert kórt, a tuberkulózist, már nem- csapásként kezeljük. (Az első világháború táján tízezer lé­lekből hazánkban 37-en, Ang­liában 17-en haltak meg eb­ben a betegségben.) A megelőzéshez tartozik a megfelelő élettér biztosítása. Álljanak rendelkezésre a víz és a tiszta levegő adta lehető­ségek, és belátható időn belül az okok közül tűnjön el az ár­talmas hulladékanyag. Az egészség védelme épüljön az iskolai oktatás terveibe. Segí­teni kell a kisnyugdíjasok, egyedül élő emeberek sorsán. Az egészséghez adott a jog az állampolgárok számára. De védelme kötelesség isi Csak egészséges egyedek al­kothatnak egészséges nemze­tet! Az önpusztitáshoz vezető okok számának csökkentésé­hez rendelkezésre áll intéz­ményrendszerünk, a kórházak szakmai és technikai felké­szültségének észrevehető ml- * nőségi változása. Mindez azon­ban csak a prevenció okos, ön­védelemre berendezkedő ala­nyaival együttesen oldható meg. így valósul meg a mon­dás: ép testben ép lélek. W. B. Nemzetiségi nyelvű családi szertartások A jövőben szélesebb körbeír használjál: a nemzetiségi anya­nyelvet a magyarországi dél­szlávok, németek, románok és szlovákok családi szertartásain: házasságkötéskor, névadón, te­metésen. Ezt a törekvést segíti a Művelődési Minisztérium ön­álló nemzetiségi osztályának új kiadványa, amely elvi, módszer­tani, esztétikai és szervezési út­mutatást ad a családi események­hez kapcsolódó ünnepi rendez­vények lebonyolításához a nem­zetiségek lakta településeken. Régi óhaj teljesült ezzel, hl- . szén természetes igény, hogy az emberek életük ünnepi esemé­nyein is anyanyelvükön nyilat­kozhassanak meg. Eddig azon­ban többnyire híján voltak az alkalomhoz illő, a hivatalos ak­tust kiegészítő irodalmi és ze­neműveknek. A szakemberek ál­tal összeállított kiadvány gaz­dag választékát kínálja a nem­zetiségek nyelvén megszólaló ver­seknek és énekeknek, s közli a választható nemzetiségi kereszt­nevek listáját is. Baranyában érthető érdeklő­déssel fogadták a Művelődési Minisztérium újszerű kiadvá­nyát, hiszen itt él a hazai néme­tek csaknem negyven százaléka és a délszlávok egynegyede. A megyei tanács nemzetiségi bi­zottsága és illetékes szakigazga­tási szerve ennek megfelelően 39 német és 18 délszláv lakta tele­pülésre juttatta el a kéziköny­vet. Természetesen csak abban az esetben tartják a szertartá- ' sokat németül, illetve szerbhor- vátul, ha az érdekeltek kérik. Nagy ritkán eddig is rendeztek családi ünnepet nemzetiségi nyel­ven a baranyai falvakban, de in­kább csak a köszöntés vagy egy- egy vers, ének hangzott el né­metül, illetve szerbhorvátul. ' ÉillI :■ V.-:­HÁROM MEGYE RÁDIÓJA SZEGEDEN Július elsején élő adás! iS Megújult köntöst, megváltozott cégért visel a hajdani ügyvédi kamara 91 éves háza Szegeden. (Straszer András képriportja) & Készül a sajtó- archívum — most éppen a Petőfi Népe segítségévei. A múlt év nyarán már működött tíz na­pig * Mapar Rádió szegedi körzeti stú­diója, kísérleti jelleggel. Időközben elké­szült a volt KISZ-székház felújítása és a legkorszerűbb technikájú stúdiók, így sincs akadálya, hogy Bács-Kiskun, Csöng­rád és Békés megye lakosai önálló műso­rokat hallgathassanak. A júliusba.;, induló adásokat egy szegedi adó a 100 MHz-es CC1R, a szentesi 70 MHz-es OIRT-sávban sugározza. Él A mikrofon a július elsejei start után lesz valóságosan la „aktiv”. $ Előgyakorlat. számító, géppel. m A műszakiak „élesztik” a korszerű, sztereó- technikára alkalmas rendszert. NŐ A „FALUSI BANKOK” FORGALMA Növekszik a bizalom a taka­rékszövetkezetek szolgáltatásai iránt, az év első négy hónapjá­ban tovább emelkedett pénzügyi forgalmuk. Nagyobb betétállo- , mánnyal rendelkeznek, mint ko- '* rabban bármiíkor, és több köl­csönt is folyósítottak a tagoknak. A „falusi bankok” betétállo­mánya május elején meghaladta a 42,5 milliárd forintot, s ez 6,5 milliárd forinttal voit több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt időszakban a lakosság körében a szokottnál is nagyobb ér­deklődés mutatkozott az if­júsági takarékbetét iránt, amely egy év alátt csaknem megháromszorozódott. Jóval több a nyereménybetétkönyvben és & takaréklevél formában elhelye­zett pénz is, ezek együttes össze­ge megközelíti a 3,9 mdlldárd fo­rintot. A takarékszövetkezetek köl- csöaállomárnya is nagyobb. A hi­telállomány meghaladja a IS. milliárd forintot, amely majdmrss 60 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volít. Egyébként május 1-jétől a ta­karékszövetkezetek is alkalmaz­zák a betét- és hitelfajtákra meghatározott új kamatrend­szert A betétek kamatainak növeke­désévé* egy Időben néhány hi­telfajta kamata is emelkedett. A személyi kölcsönök kamata wgy év alatt Itiz százalék, egy év után azonban évi 12 százalék. A Ids* termelők kölcsönének kamata $<= hói 8 százalékra emelkedett Alt ha a kistermelő mezőgazdasági nagyüzemmel áfésezei vagy felvásárló vállalattal S2erzftd6Jf, 8 százalék kamattal vehet » kölcsönt 75 ezer forfwUg, A takarékszövetkezeteknél Ja« kásépítésre é# -vásárlásra adssti# kölcsönök feltételei: nem váíww^ tsle, i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom