Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

'WiAci pmisRásúAi* mmssmjmmi PETŐ Ft NÉPE Áx Maaatr »ács-kiskun mecyb bizottságának napilapja 3KLII, étt m. nim Ára: 1,80 Ft »si. ts, »fitsrtsk Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség érkezett Berlinbe Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­rának vezetésével szerdán magyar párt- és kormányküldött­ség utazott Berlinbe, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésére. A küldöttség tagja Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, valamint Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével szer­dán este megérkezett Berlinbe az a magyar párt- és kormány- küldöttség, amely részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének csütörtökön kezdődő ülé­sén. A Varsói Szerződés tagállamainak zászlóival díszített ber- lin-schönefeldi repülőtéren Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NBK Államtanácsának elnöke, valamint az NDK párt- és állami vezetésének több más tagja köszöntötte a ma­gyar delegációt. Jelen volt Roska István, hazánk NDK-beli nagykövete. KIHASZNÁLNI A KEDVEZŐ TULAJDONSÁGOKAT Tanácskozás a homokföldek hasznosításáról A* együttesen mintegy irtásiéi millió hektárnyi hazai ho­moktalaj racionális hasznosíitásával foglalkozó országos ta­nácskozást tartottak szerdán Szegeden. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Biológiai Központjában mintegy 200 Bács- Kiskun, Csongrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár és Hajdn- Bihar megyei elméleti és gyakorlati szakember gyűlt össze. Az eszmecserét, amelynek alaptétele az volt, hogy a nép­gazdaság intenzív fejlődése elsőrendűen megköveteli a ho­moktalajok teljes értékű hasznosításának megoldását, Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Magyar Gáibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást. HUSZONKILENC MŰVÉSZ 101 ALKOTÁSA Bemutatkozik a Horizont A megyeszékhely közbiztonságáról Interjú dr. Bitó István rendőr ezredessel (3. oldal) Amint egyebek között rámuta­tott, a sokféle jellegű és minősé­gű hazai homoktalajra nem lehet egységes termesztéstechnológiát kidolgozni. A meglévő technoló­giák az átlagos vagy a kifejezet­ten jó minőségű kötöttebb tala­jokra érvényesek, örvendetes te­hát, hogy a Szegedi Gabonater­mesztési Kutató Intézet legújabb tervében már szerepelnek homok­talajokkal kapcsolatos kutatá­sok Is. Ezek alapján tehet majd eldönteni, hogy az egyes növény­fajták milyen arányban termel- hetök a legjobb hatékonysággal a homoktalajokon. A tanácskozás következő elő­adója, Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára többek között arról szó­lott, hogy a homoki talajoknak nemcsak kedvezőtlen, hanem számtalan kedvező tulajdonságuk is van. Nagy előnyük, hogy gyor­san felmelegszenek, s ezért az át­lagosnál korábban beérik rajtuk a gyümölcs, a zöldségféle és a fűszerpaprika. Ez utóbbinál, mint ezt külön hangsúlyozta, a korai- ság jobb minőséget is jelent. Meg­lévő és kiterjeszthető tapasztala­taink — mint az Akadémia fő­titkára befejezésül hangsúlyoz­ta — jelentős szellemi exportot is eredményezhetnek. A fejlődő országokban ugyanis rendkívül nagy szükség van olyan szakem­berekre, akik értenek a homok­talajok javításához, a homokföl­deken Való termelés komplex megszervezéséhez. A tanácskozás befejeztével a résztvevők megtekintették a sze­gedi homoki kísérleti telepet, ahol 21 elismert búzafajtát vizs­gáztatnak azzal a céllal, hogy megállapítsák, melyek termel- hetők közülük a legeredménye­sebben a homoktalajokon. Különösen Dicsérő oklevelet kapott a Kiskőrösi Állami Gazdaság exporttevékenységükben jeleskedtek A közelmúltban adtunk hírt lapunkban a kecskeméti Horizont Művészeti Alkotóközösség meg­alakulásáról, amely azzal a cél­lal jött létre, hogy a kínálkozó — s persze keresett — lehetősé­geik szerint, tagjai alkotásainak •értékesítését segítse. Április ele­ién húsz művész alapította meg e közösséget, ám a tagok száma azóta további tízzel emelkedett. Fő kérdésekben a taggyűlés, il­letve a választott vezetőség dönt. Kecskeméten, Esztergomban és őzegeden tervezik állandó galé­ria kialakítását. Az alkotóközösség most mu­tatkozik be először kiállításion, mely tegnap délután nyílt az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban. Szobrászok, festők, grafikusok, fotó- és iparművé­szek zsűrizett — árazott —mun­káit mutatja be ez a tárlat, saz alkotások megvásárolhatók. Meg­lepően nagy érdeklődés kísérte • tegnapi megnyitót, melyen részt vett R omány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is. — Ismét született valami re­ményteljes, valami új, itt a Du- nar—Tisza közén — mondta meg­nyitó beszédében Romány Pál. —. Hogyan, miért született meg a Horizont ilyen gyorsan? Mert maguk a művészek szervezték, felismerve a közösség hiányá­nak hátrányait, a létrehozás szük­ségességét, s mert a születő tár­sulást sokan, jó szívvel támogat­ták. Tudták, hogy nem lehetet^ lenre vállalkoznak. Mindannyi­an szeretnénk, ha Kecskemét művészi élete ismét úgy virágoz­na, mint a századforduló leg­szebb éveiben, ha műhelyei, al­kotói mind ismertebbé válná­nak itthon és határainkon túl. Fontos, hogy a művészileg érté­kes alkotások minél több ott­honba, közületihez eljussanak. kiszorítva a sivárságot, a tal­mit, a bántót szűkebb és tágabb környezetünkből egyaránt. Azaz szeretnénk, ha a közületek nem méltatlan dolgokra költenék a művészeteket is szolgáló anyagi eszközeiket. Ezzel is tölbb és szebb művészi munka kötődnék e tájihoz, több alkotó lenne meg­elégedett lakóhelye mecénás! ma­gatartásával. Meggyőződésünk, hogy mindez kedvezően hat a városokra, társadalmi életünk­re, a közgondolkodásra és köz­ízlésre. Végül szeretnénk, hogy a felnövekvő generációk vizuális kultúrája gazdagabb legyen, mint apáiké volt. S ez az alkotó­közösség — az állami szervek­kel, a tanügyi igazgatással kar­öltve — ezt a célt is eredménye­sen- szolgálhatja. A huszonkilenc művész löl alkotását bemutató kiállítást jú­nius 8-áig tekinthetik meg az érdeklődők. K. ■. A Kiskőrösi Állami Gazdaság­ban május 20-án rendhagyó bi­zalmi testületi tanácsülést tartot­tak. Első alkalommal ülésezett a bizalmitestület a szocialista bri­gádvezetőkkel és kiváló újítókkal együtt. A megszokottól éltérő ta­nácskozásra azért került sor, mert a múlt évi szocialista mun­ka verseny-mozgalom és a ki­emelkedő újítási tevékenység eredményeként a gazdaság dol­gozói kiérdemelték a mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter, valamint a MEDOSZ által ado­mányozott dicsérő oklevelet. Az elismerést igazoló dokumentu­mot dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára adta át Janik József­nek, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatójának. Az egybegyűltek a tanácsülés napirendi pontjaként megszavaz­ták a kollektív szerződés módo­sítását, majd beszámolót hallgat­tak meg az 1986. évi szakszerve­zeti munkáról, valamint a mun- kaverseny-mozgalomröl és újí­tási tevékenységről. Hozzászó­lásában Szénái István pártveze­tőségi titkár értékelte a beszámo­lóikat, kiemelte a műszaki fej­lesztés, a magasabb végzettsé­gűek munkába állításának, és a szükséges átképzéseknek a fon­tosságát. • A fagykár ellenére sem mondanak le a szőlőművelés fejlesztéséről. (Páaxtor Zoltán felvétele) Rigó Sándor, a MEDOSZ me­gyei bizottságának titkára utalt arra, mennyire meghatározó a térségben az állami gazdaság munkája. A dinamikus fejlesztés végrehajtásában megfelelő part­nernek tartotta a munkahelyi bi­NYÁRI TÁBOROK, PROGRAMOK Készülődés a szünidőre ÚJ ÜZEMORVOSI RENDELŐK Az iskolai (tanév végének kö­zeledtével egyre töhb szülő töri a fejét azon, hogyan oldja meg gyermeke nyári elhelyezését, Jküldje-e táborozná, engedje-e a gondos szülőd felügyelet nélkül nyaralni? Nyugodt lelkiismeret- tel olyan helyre küldi el min­denki a fiát és lányát, ahol jó kezekben itudja, s bízhat abban is, hogy azt a néhány napot hasz­nos élfoglaltsággal 'tölti. Ezeknek az elvárásoknak az úttörőtábo­rok megfelelnek. A tervek szerint, ezen a nyá­ron a különböző úttörőtáborok­ban mintegy tízezer gyermek nyaralhat. A váltóitáborolk álta­lában 7x10 napos turnusokban, alkalmanként hatvan—száz főt fogadnak majd. Ilyen lesz pél­dául a kiskunfélegyháziaké Ke­mencén, a kiskunhalasiaké Ki- r áld on, Sikondán, BalatonakaMh ■és Kúnfehértón, a bajai aké Ba- lataniberényben, Káptelamifüre- den és Parádfürdőn, ahová kecs­keméti diákokat is várnak. A ti- azaikécskei, a kecskeméti ós a kunszentmiklósi úttörőelnökség Bükkszéken és Pálházán rendez közösen viáltótábart. Az önálló táborok 26 úttörő- csapat körülbelül kétezer tanu­lóját nyaraltatják az idén, míg Csillebércen száz, Zárokén ötszáz, Parádsasváron pedig háromszáz­ötven apróság töltheti a vaká­cióját. A középiskolások számos szak­tábor közül választhatnak. Az öntevékeny diákcsoportok mód­szertani tábora Sikondán, az orosz nyelvi tábor Tiszakécskén, az angol Baján, a szlovák pedig Kiskőrösön lesz. A honvédelem Iránt érdeklődők, a környezetvé­dők és a Pro Musica zenei szak­tábor résztvevői a Sugovica part­ján kötik össze a szórakozást az ismeretszerzéssel. Az általános iskolásoknak a kecskeméti Szalvay Mihály Üttö- rőház báb, lovaglás, karate, an­gol, német és orosz nyelvi, kerá­mia-, természetvédelmi, számí­tástechnikai, városismereti, szín­játszó és jazabalett-szak táboro­kat szervez, a bajai Bokányi De­zső Üttörőház pedig a szerbhor­vát nyelv, a zene, a színjátszás, a tűzzománc, a számítógép, aka­raté és a népművészet híveit gyűjti majd össze a nyári szü­netben. A középiskolások nyári prog­ramját a diákcentrumok szerve­zik Bácsalmáson, Kiskunmajsán, Kalocsán és Kiskőrösön. Baján a diákegyesület csakúgy mint a tanévben, nyáron is rendszeres elfoglaltságot kínál a fiatalok­nak. Lesz program azoknak is, akik itthon maradnak, vagy éppen az ország más tájairól jönnek kikap­csolódni Bács-Kiskunba. Kecs­keméten a XXIII. nyári úttörő- olimpia, Kúnfehértón és a Tős- erdőn ifjúsági találkozó, János­halmán béketalálkozó lesz, júli­usban pedig a Szelidi Ifjúsági Napok rendezői várják a fiata­lokat. T. T. Kidolgozzák a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmi programját Egy év telt el azóta, hegy a mezőgazdasági Szemekben működő gyó­gyító szolgáltaidat összefogó szakbizottság közgyűlési tartott. Egyhan­gú határoikt alapján úgy döntöttek, hogy a testület a MEDOSZ elvi, politikai Irányításival végzi munkáját. A bizottság nemcsak nevében, hanem mankamódsserében is igyekezett megújulni. t)j elnökségi lo­goikat választottak, a rátermettre* és o tenniakarás követelménye mel­lett a területi és ágasatl elvet ts igyekeztek Üzem előtt tartani. A MEDOSZ üzetmegészségügyi szakbizottsága tegnap tartotta az SZMT székházában — a tag- gazdaságok igazgatói és üzemor­vosi részvételével — ez évi köz­gyűlését. Dr. Gábris László, me­gyei üzemegészségügy! szakfel­ügyelő főorvos megnyitójában utalt arra, hogy éppen tíz esz­tendővel ezelőtt született meg a gondolat a mezőgazdasági üzem­egészségügyi hálózat megszer­vezéséről. Az országban első­nek az Izsáki Állami Gazdaság­ban kezdték meg ezt a szolgál­tatást. A szakbizottság elnöke jelenleg is dr. Horváth István, a gazdaság igazgatója, aki tájékoz­tatást adott az évi munkáról. El­mondta: örvendetes, hogy újabb gazdaságokkal erősödött a szak- bizottság. Jelenleg 79 mezőgaz­dasági vállalat, üzem tagja és az egészségügyi szolgáltatások több mint 100 ezer mezőgazdasá­gi dolgozót érintenek. A továbbiakban szólt arról, hogy fontos feladatnak tekintik az üzemorvosok munkájának ál­landó támogatását. Alkotó lég­körben, megfelelő feltételek kö­zött, képességeik maximális ki­bontakozásával tudnak dolgoz­ni. Jelentősen hozzájárul a szol­gálat a mezőigazdasági dolgozók egészségvédelméhez. A szakbi­zottság jó kapcsolatot alakított ki a MEDOSZ-központtal, az egészségügyi szervezetekkel. En­nek is köszönhető, hogy hozzá­kezdtek a hajdúszoboszlói reha­bilitációs központ építéséhez. Az Izsáki Állami Gazdaságban évről évre bővítik az egészség- ügyi szolgáltatást, jelenleg is 1 millió forintot költenek labora­tórium építésére. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban július 1-jé- től nyílik az új orvosi rendelő, hasonlóképpen a Városföldi Ál­lami Gazdaságban is rövidesen elkészül az új épület. A vitában felszólalt dr. Girinyi Margit, az Egészségügyi Minisz­térium titkárságának vezetője, aki ai miniszter elismerését tol­mácsolta, Tájékoztatta a szakbi­zottságot, hogy az Üzemegészség­ügy! Tudományos Társaság fel­ajánlotta segítségét a kutatómun­kához, a mezőgazdaságban je­lentkező betegségeik eredménye­sebb gyógyítása' érdekében. Czir- may Tibor, a MEDOSZ központi vezetőségének titkára az egész­ségmegőrzés társadalmi prog­ramjának jelentőségét hangsú­lyozta. Egyik fő feladata az üzemegészségügyi hálózatnak is, hogy konkrétan kidolgozza a tennivalókat. Erről beszélt dr. Zsögön Éva, az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet fő­igazgatója is. Hozzátette, hogy a szűrővizsgálatokat tegyék folya­matossá a betegség megelőzése érdekében A mezőgazdasági dol­gozóknál például magasabb a mozgásszervi megbetegedések aránya, mint az ipari munká­saknál. Az egészségmegőrzé&i társadalmi program konkrét ter­veinek kidolgozása azért is fon­tos, mert ennek révén Időben felismerhetik, hogy milyen be­tegségeket kell megelőzni. A bizottság végezetül elfogad­ta a beszámolókat és az új szer­vezeti, működési szabályzatot. a. s. zalmitestületet. Hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi tevékenységre alapozva, a vállalati érdekek ér­vényesülése közben, az egyén is megtalálhatja a számításait. Dr. Dobi Ferenc elmondta, hogy 1986-ban az állami gazdaságok legnagyobb eredményeiket ér­ték el. A kiskőrösiek különösen exporttevékenységükben jeles­kedtek, de a brigád- és újítómoz­galom is hozzájárult a tervfel­adatok sikeres teljesítéséhez. Janik József felszólalásából megtudtuk: a szőlőt ént ismétlődő súlyos fagykár, a negyedik éve tartó aszály ellenére a Kiskőrösi Állami Gazdaság fennállása óta a második legnagyobb nyereségét érte el. A kollektíva összességé­ben 24 millió forint rendkívüli veszteséget gazdálkodott ki úgy, hogy közben a nyereség mintegy 16 millió forinttal haladta meg az előző évit. A többoldalú termelés kialakítása már korábban elkez­dődött a gazdaságban, ennek tud­ható be az egy főre eső 79tezer forintos átlagkereset. A jövőben állami segítségre nem számíthatnak, a gazdálkodás feltételeit saját maguknak keli megteremteniük. Ugyanakkor nem mondhatnak le a szőlő- és bor­termelés szintentartásáról, és va­lamennyi ágazat további fejlesz­téséről. A fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében kötvény kibocsátását tervezik. Az állami gazdaság dolgozói­nak Mátyási Ferenc, a megyei .pártbizottság munkatársa tolmá­csolta Romány Pálnak, a megyei pártbizottság első titkárának el­ismerő szavait. Méltatta, hogy e teljesítményt olyan gazdasági helyzetben produkálták, ami­kor a megyében a nyereséghá­nyad 30 százalékkal csökkent. JŐ munkájuk példa arra, hogy a ked­vezőtlen időjárás és a szabályo­zóváltozások ellenére is a dol­gozó kollektíva, a politikai és tár­sadalmi szervezetek közös össze­fogásával — lehet kimagasló eredményeket felmutatni. K. Ä.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom