Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

* m PETŐFI NÉPE « Í981, wájUs U

Barátsági nagygyűlés Bukarestben

(Folytatás az 1. oldalról.)

latokat nyitnak a különböző területeken folytatott együttműködés közös érdekek alapján történő további fejlesztéséhez. Mivel megállapították, hogy az utóbbi években bizonyos lemaradás volt a gazdasági kapcsolatok fejlődésében, megállapodtak, hogy mielőbb igyekeznek ezt felszámolni. Konkrét intézkedéseket tesznek a 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program lehető legjobb végrehajtására. Megállapodtak abban is, hogy fokozzák a román—szovjet együttműködést a KGST keretében, a tagállamok fontos népgazdasági problémáinak megoldását célzó egyeztetett programok végrehajtásában.

,.Érdeklődéssel figyeljük — mondotta ezután a román vezető — a szovjet embereknek, az SZKP-,nak azokat az erőfeszítéseit és törekvéseit, amelyek a társadalom átalakítására, a szocialista demokrácia, a gazdasági és a szociális szféra mindenoldalú fejlesztésére irányulnak. Szívből kívánjuk a szovjet népnek, hogy az SZKP vezetésével érjen el új, egyre nagyobb sikereket a fejlett szocialista társadalom . építésében.” » .

A továbbiakban Nicolae Ceaú- isescu részletesén szólt Románia szocialista fejlődésének eredményeiről, elsősorban az utóbbi .két évtizedben végbement változásokról, majd kifejtette: minden feltétel megvan ahhoz, hogy sikeresen. megvalósítsák az RKP XIII. kongresszusán kitűzött stratégiai feladatot, s Románia a fejlődés magasabb fokát elérve közepesen fejlett szocialista országgá váljék.

Nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére irányuló általános politikája keretében Románia megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hagy szüntelenül erősítse a barátságot és az együttműködést a Szovjetunióval — jelentette ki az RKP főtitkára, hozzáfűzve: országa erősíti együttműködését minden szocialista országgal, fejleszti kapcsolatait a fejlődő és el nem kötelezett országokkal, valamint a fejlett tőkés országokkal is.

A nemzetközi helyzetről szólva a szóndk megállapította, hogy világszerte egyre élénkébb küzdelem folyik a leszerelésért és a ..békéért, az., .enyhülés és az együttműködés új politikájának érvényes: téséért.

Romania üdvözölte és támogatja az összes nukleáris fegyver 2000-ig történő felszámolására tett szovjet javaslatokat, továbbá a közepes hatótávolságú európai rakéták megsemmisítéséről szóló egyezmény létrehozására irányuló szovjet törekvéseket. Síkraszáll minden atomfegyver- kísérlet megszüntetéséért és szükségesnek tartja, hogy gyakorlati lépések történjenek az európai hagyományos fegyverzet 25 százalékos csökkentésére, amint azt a- Varsói Szerződés tagállamai javasolták — mondotta a szónok.

' Ceasescu hangoztatta, hogy országa következetesen fellép a balkáni országok együttműködésének fejlesztéséért, azért, hegy tárgyalások útján. rendezzék a néhányuk között még meglévő problémákat. Támogatja, hogy a Balkán váljék a., jószorhszédság, a béke és az együttműködés övezetévé, amely mentes a nukleáris és vegyi fegyverektől, a külföldi ősapátoktól és katonai támaszpontoktól.

Román részről fontosnak tartják, hogy növekedjék az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szerepe a nemzetközi élet súlyos kérdéseinek megoldásában, az államközi kapcsolatok demokratizálásában. Ezzel .kapcsolatban a román vezető elégedetten állapította meg, hogy a Szovjetunió és Románia tevékenyen együttműködik az ENSZ-beri és Általában a nemzetközi színtéren a leszerelés, a biztonság, az együttműködés és a világbéke céljaiért.

Nicoaie Ceausescu kijelentette, hogy a Román Kommunista Párt bővíteni akarja kapcsolatait más kommunista pártokkal és továbbra is tevékenykedni fog azért, hogy erősödjék a kommunista és munkáspártok együttműködése és szolidaritása a teljes egyenlőség, minden egyes párt függetlenségének és önálló politika folytatásához való jogának tiszteletben tartása alapján.

A román vezető után Mihail Gorbacsov emelkedett szólásra.

Mihail Gorbacsov elégedetten szólt arról, hogy Románia és az RKP fejleszteni kívánja az együttműködést a Szovjetunióval, illetve az SZKP-val. Megállapította, hogy ennek minden feltétele megvan, s a Szovjetunió is kész mindent megtenni az együttműködés erősítéséért.

Az SZKP KB főtitkára röviden elemezte azokat az okokat, amelyek a Szovjetunióban elkerülhetetlenné tették az átépítésnek nevezett reformokat. Ennek az elemzésnek a bevezetőjében Mihail Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunióban tudják, hogy Románia egész sor nehéz problémával küzd, és vannak olyan gondok, amelyek a mindennapi életre is rányomják bélyegüket. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a román kommunisták és dolgozók képesek lesznek megoldani ezeket a nehézségeket. Gorbacsov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az átalakítás koncepcióját a Szovjetunióban nem egy valaki személyes akaratából, hanem a párt kollektív gondolkodása nyomán született.

Hangsúlyozta, hogy az átalakítás forradalmi feladat, amelynek megoldásához fel kell szabadj- tani az emberi kezdeményezőkészséget, s ehhez egyetlen lehetséges út vezet: a demokratizálás.

Hogyan oldjuk meg ezeket a feladatokat? A gazdaságban dolgozó kollektívák önelszámolása, önfinanszírozása és önigazgatása, a gazdasági vezetők megválasztása, a gazdasági módszerek megszilárdítása, a tervezés korszerűsítése révén. Az ideológia területén: alkotó módon, a valóság mély és elfogulatlan elemzése alapján a marxista—leninista elmélet fejlesztése révén; a politika belső és nemzetközi viszonyok elemzésére támaszkodó megalapozása útján; a múlt tanulságainak és a jövőbe mutató előrejelzéseknek figyelembevételével; az emberi tényező szerepének fokozásával, a nép szellemi energiáinak feltárása és felszabadítása révén. A politikai szférában a szocialista demokrácia intézményeinek korszerűsítésével, a választott szervek szerepének növelése, valamint az apparátus feletti ellenőrzésük fokozása révén. A demokrácia fejlesztésének elválaszthatatlan feltétele a nyíltság. Országunkban ezzel kezdtük meg a szocializmus megújításának folyamatát.

Megalapozottan jelenthetjük ki, hogy a nyíltság, a társadalmi élet negatív irányzatainak felszámolásáért folytatott határozott harc, a saját munkánkhoz való kritikai hozzáállás megerősítette a párt tekintélyét, a tömegek bizalmát a párt iránt. Határozottan megújítjuk a pártmun- ka módszereit és stílusát, nagy figyelmet fordítunk a káderkérdésekre. A vezető posztokra hozzáértő, elvthű és becsületes embereket állítunk: kommunistákat és pártonkívülieket. Ugyanennek a kérdésnek a másik oldala, hogy távozniuk kell azoknak, akik nem tudnak megbirkózni a feladatokkal, nem tartanak lépést a korral, s távozniuk kell főként azoknak, akik elvtelenséggel, pénzhajszával, a párterkölcs megsértésével szennyezték be magukat.

A pártmunka egyik legfontosabb irányvonala a dolgozók internacionalista nevelése, a népek barátságának erősítése. Ismeretes, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonított V. I. Lenin mindannak, ami a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos, milyen érzékenységet és finomságot követelt meg ezeknek a kérdéseknek a megoldásánál. Úgy vélem, Lenin ezzel kapcsolatos öröksége ma is időszerű.

A szocialista országok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének fontosságáról szólva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a testvérpártok vezetőinek tavalyi tanácskozásán született döntések jelentőségét. Ennek kapcsán leszögezte, hogy a KGST mindeddig megfelelően teljesítette feladatát, de most a közös tevékenység új módszereire, Irányításának modern formáira van szükség, amelyek lehetővé teszik a gazdasági együttműködés színvonalának lényeges emelését, a résztvevők hasznának növelését.

— Mint tudjuk, a KGST-tag- országok elfogadták a műszaki- tudományos fejlesztés 2000-ig szóló komplex programját. Ennek végrehajtása megkezdődött, de őszintén szólva egyelőre nem elég energikusan folyik. Véleményünk szerint lehetséges és szükséges is e nagy fontosságú ügy meggyorsítása — hangsúlyozta.

A szovjet—román gazdasági kapcsolatokra áttérve Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy az együttműködés minőségi javítása nemcsak anyagi előnyökkel járna, hanem gyümölcsözően hatna a szovjet—román kapcsolatok egészére, a két nép közötti barátság erősödésére is — állapította meg.

— Csütörtökön Berlinben ismét összeül a Varsói Szerződés Politika! Tanácskozó Testületé. Az ülésen elemezni fogjuk az Európában és a világban kialakult helyzetet, egyeztetjük legsürgetőbb együttes külpolitikai akcióinkat. Döntő mértékben közös erőfeszítéseinknek köszönhető, hogy sikerült megvédenünk a szocialista államok biztonságát és szuverenitását, sikerült akadályt állítanunk a háborús kalandorok útjába. Nem mondjuk azt, hogy minden közös lépésünk szerencsés volt és sikert hozott, de egyet bizton állíthatunk: mindig békére törekedtünk és ezt tesszük a jövőben is. Politikánk legfőbb célja a nukleáris katasztrófa megakadályozása, az emberiség megmentése.

Végezetül Mihail Gorbacsov szólt a Balkán-félsziget helyzetéről. Kijelentette, hogy a Szovjetuniónak a balkáni térségben nincs sem nukleáris, sem pédig vegyi fegyvere. A balkáni békeövezet megteremtésére vonatkozó, Románia és Bulgária állal előterjesztett javaslatról szólva hangsúlyozta: a Szovjetunió kész biztosítani az ehhez szükséges garanciákat, s ennek kapcsán felvetette, hogy további lépésként ki kellene vonni minden külföldi csapatot a Balkánról, fel kellene számolni minden külföldi katonai támaszpontot a félszigeten.

események — sorokban

SZÓFIA

Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára kedden Szófiába utazott, ahol részt vesz a Dimirovi Komszomol XV. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Venelin Kocev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete.

PRÁGA

Branko Mikulics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács

elnöke kedden, Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök meghívására kétnapos, hivatalos baráti látogatásra Prágába érkezett.

A jugoszláv miniszterelnök prágai tárgyalásain főleg a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről lesz szó, különös tekintettel arra, hogjf mindkét fél érdekelt a termelési kooperációk, s egyéb gazdasági együttműködési formák kibővítésében — hangsúlyozzák a csehszlovák fővárosban.

SZOVJET LAPOK VITACIKKEI

A történelmet nem lehet idomítani

A szovjet társadalom fejlődését fékező tehetetlenségi erő leküzdése elképzelhetetlen a múlt feltárása nélkül. Fél év alatt történelmi vitacikkek egész sorozata jelent meg, s ezek nem hagyják figyelmen kívül a szovjet párt első embereinek személyiségi vonásait, konkrét szerepét sem.

A Moszkovszkije Novosztyi egyik korábbi számában újra közölte Leninnek a Központi Bizottsághoz intézett levelét, amelyben Sztálin személyiségjegyeinek ellentmondásaira figyelmeztetett s megkérdőjelezte alkalmasságát a párt vezetőjének posztjára. Kevéssel később ugyanebben a laphan hangsúlyozta egy történész, hogy a jövő feladatai csak a múlt hibáinak teljes feltárása után határozhatók meg egyértelműen, hogy több szempontból át kell alakítani a történetkutatást, ki kell mondani a teljes igazságot, éppen azért, hogy a jövőben ne kelljen majd újra „javítani" a korábban kimondott véleményt. Párttanácskozások és ezek dokumentumai foglaltak állást a történettudomány tényekre épülő, alapos, átgondolt fejlesztése mellett.

Ugyancsak -a Moszkovszkije Novosztyi egyik legutóbbi számában hangsúlyozta egy, a régebbi nemzedékihez tartozó tudós, hogy a történelmet nem lehet a jelen igényeihez idomítani, a korábbi alapos kutatások következtetéseinek a továbbiakban és érvényeseknek kell maradniuk. Az első cikk szerzője válaszában hangsúlyozta, hogy a történettudomány nem egyenlő a tények halmazával, szemléletét, hasznát az azokból levont következtetések pontossága határozza meg.

Tények és legenda

Olvasói levélben feltett kérdés nyomán foglalkozott vasárnapi számában Sztálin szemilyésé- gének étékelésével az SZKP KB egyik napilapja, a Szocialisztyi- cseszkaja lndusztrija. A cikk szerzője, Alekszandr Szamszonov akadémikus, elsősorban a nagy honvédő háború történetének kiváló kutatója, megpróbál leszámolni azzal a legendával, hogy korábban a nép egybeforrott Sztálin személyével.

Mint a háború egykori résztvevője is visszautasítja azt az állítást. hogy a katonák „a hazáért, Sztálinért!” felkiáltással Indultak volna harcba. Ezt inkább a frontról származó tudósítások állították, s a személyi kultusz megnyilvánulásaként értékelhető buzgalom volt — írja. Ugyanilyen képet festettek az özvegyeknek küldött értesítések, amelyekben hősi halált halt férjükről a parancsnokok az állították, hogy ezzel a kiáltással indultak a végső rohamra. Személyes ismerőseinek példáján vonja kétségbe e levelek hitelét a szerző.

Bizalom az ellenségeknek

A tudós nem vonja kétségbe a sztálini időszak eredményeit, de felhívja a figyelmet arra, hogy a párt és a nép sikereit nem szabad csupán Sztálin nevével ösz- szekapcsolni. Sztálin súlyos hibákat követett el, egyebek között abból a téves elméleti megfontolásból, hogy a szocializmus erősödése során az osztályharc nem gyengül, hanem erősödik. Az ál- lambiztonsági szerveket már a háború előtt nem a párt, hanem saját ellenőrzése alá vonta, s a nép olyan ellenségeinek adott bizalmat, mint Jagoda, Jezsov, Be- rija. A koholt „Tuhacsevszkij- összeesküvés” ürügyén kiváló katonai vezetőket végeztetett ki: Tuhacsevszkijt, Jakirt, Bljuhert, Uborevicset, Jegorovot.

A szovjet katonai elképzelések értelmében az ellenséggel saját területén kellett volna harcolni, Sztálin viszont nem akarta „provokálni” a náci Németországot, így a nyilvánvaló jeleket is figyelmen kívül hagyta. A németeknek módjuk volt felderítő repüléseket és diverziós cselekményeket végrehajtani. Ennek — s nem a mondvacsinált „Pavlov- összeesküvésnek”, vagy más, állítólagos árulók tevékenységének — tudható be, hogy a háború első napján 1200 szovjet repülőgép semmisül meg a földön, hogy az ellenséges csapatok végül is Le- ningrádig, Moszkváig, Sztálingrádig jutottak. Sztálin nem vette figyelembe Richard Sorge hírszerző Tokióból küldött pontos jelentéseit, amelyek még a háború kezdetének napját, a felvonuló erők nagyságát is előre jelezték.

Sztálin 1942 őszéig óriási számítási hibákat követett el. Igaz, a katonák szaktudását kihasználva sikeresen megtanulta a korszerű hadviselés módszereit, s főparancsnokként a második szakaszban fontos szerepet játszott a győzelem kivívásában — mondja ki Szamszonov akadémikus. Hangsúlyozza, hogy Georgij Zsukov volt az igazi nagy szovjet hadvezér, „a tábornok, aki nem szenvedett vereséget”.

A művészeknek volt igazuk?

Ezzel lényegében igazat ad azoknak a művészeknek, akik — tudván, hogy a Sztálin és Zsukov közötti katonai viták széles körben ismertek — Zsukov személyét állították alkotásaik középpontjába, közvetetten kérdőjelezve meg Sztálin érdemeit. Ugyancsak regények és más műalkotások mutattak rá először arra, hogy a bekerítésbe, fogságba kerülés mekkora szégyen volt, az ilyen katonákat eleve „gyanúsakként” kezelték. A történelmet azonban nem lehet csak regények és filmek alapján tanulmányozni — hangsúlyozza a tudós, s maga említi több — részben Sztálin hibás számításai miatt — bekerített szovjet hadsereg sorsát, amely nem eléggé ismert, egyebek között azért, mert ezek a hadseregek megsemmisítették archívumukat is. Fel kell tehát kutatni a még élő szemtanúkat, az egykori résztvevőket, akikből mind kevesebben vannak —. ajánlja a tudós.

Alekszandr Szamszonov hangsúlyozza, hogy a történelemben nem lehetnek sem fehér foltok, sem elhallgatott tények. A kérdést feltevő olvasónak szólnak, de éppen a lap hasábjain szélesebb értelmet kapnak a következő szavai: „javaslom, hogy mélyebben gondolkodjék el azon, milyen szerepet játszott Joszif Visszarionovics Sztálin az elmúlt idők történelmében”.

Grósz Károly látogatása a néphadseregben

Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el főtitkára Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében tegnap látogatást tett a Magyar Néphadsereg hátország- védelmi alakulatainál.

Darányi Miklós vezérőrnagy, a hátországvédelmi alakulatok parancsnoka tájékoztatást adott a katonai szervezet feladatairól,

tevékenységéről. A PB tagja ezután megtekintette a Metró újpesti szakaszának építkezését, a káposztásmegyeri lakótelep kivitelezési munkálatait s találko- kozott a beruházásokon dolgozó katonákkal.

A program befejezéseként a Budapesti Pártbizottság első titkára a Magyar Néphadsereg Dunai Flottilláját látogatta meg,

Nicaraguái küldöttség

hazánkban

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására május 18. és 26. között látogatást tett hazánkban a Nicaraguái Sandinista Védelmi Bizottságok küldöttsége, élén Leticia Herrera főtitkárral (országos koordinátor), az Államtanács, első elnökhelyettesével..

A nicaraguai küldöttséget fo- igadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára.

A küldöttség találkozott Borbély Sándorral, a Munkásőrség

országos parancsnokával, Duschek Lajosnéval, a MNOT elnökével, továbbá a magyar szolidaritási bizottság vezetőivel. A Ribánszki Róberttel, a. HNF OT titkárával folytatott megbeszélésen a népfrontot és a Sandinista Védelmi Bizottságokat kölcsönösen érintő kérdéseket, a kapcsolatok fejlesztését és a további együttműködés erősítését szolgáló feladatokat tárgyalták meg. A nicaraguai küldöttség magyarországi programja során látogatást tett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a HNF megyei munkájával., ipari és mezőgazdasági létesítményeivel ismerkedett.

Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának Ülése

Az 1987. évi idegenforgalmi idényre való felkészülésről, valamint a zöldség-gyümölcs kereskedelem helyzetéről tanácskozott tegnapi ülésén — a siófoki Ezüstpart üdülőben — az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A képviselők — Nyers Rezsőnek, a bizottság elnökének vezetésével elsőként a Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatóját vitatták meg az idegenforgalom ez évi terveiről, és a tervek megvalósításának feltételeiről.

Az előterjesztésből és Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítőjéből egyaránt kitűnt, hogy az .idegenforgalom ma .hazánk, gaz» dóságának egyik legsikeresebb ágazata. A nemzeti jövedelem gyarapításában és a devizakitermelésben betöltött szerepe egyaránt indokolja az ágazat fejlesztését, s ehhez az idei előrejelzések kedvező feltételeket kínálnak. Reális lehetőség mutatkozik arra, hogy az 1987-re tervezett bevételnövekedést 6 százalék helyett mintegy 10 százalékra teljesítsék,

s így a tavalyi 365 millióval szemben 400—410 millió dolláros konvertibilis devizahozamot érjenek el.

A szálláshelyek gyarapítására a jelenlegi időszakban csak a fizetővendég-szolgálat bővítésével és a kempinghálózat fejlesztésével kínálkozik lehetőség.

Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága a zöldség-gyümölcs kereskedelem helyzetéről szóló ■ tájékoztató jelentésről tárgyalva megállapította, hogy termelési adottságaink a jelenleginél jobb ellátást tennének lehetővé. Változatlanul sok feszültség for- „ xása-a termelő- ós-felvásárlószervezetek közt a szerződéses fegyelem hiánya. Több képviselő javasolta, hogy az egyenletesebb ellátás és az indokolatlanul nagy árrések megszüntetése, a termelő és a fogyasztó közötti út rövidítése érdekében fordítsanak nagyobb gondot — és lehetőség szerint több anyagi forrást — a városi és községi piacok hálózatának fejlesztésére.

Az Állatorvostudományi Egyetem jubileumi ünnepsége

(Folytatás az 1. oldalról.)

munka szoros egységére; az egyetem mai vezetői — nagy elődeik munkásságának méltó folytatóiként — ápolják és erősítik ezt az egységet.

A KB titkára ezután a gazdaságfejlesztés mai teendőit elemezve elmondotta: a jelen időszakban a legfontosabb tennivalók a társadalmi termelés hatékonyságának radikális javításával, a forrásképzés és elosztás egyensúlyának megteremtésével kapcsolatosak. A társadalmi termelés hatékonyságának javításában meghatározó tényező a termelési struktúra megalkuvásoktól mentes, késlekedés nélküli és megfontolt átalakítása. Ebben az átalakításban — amely egyébként nem egyszeri, hanem szükség szerint rendszeresen megújuló és konfliktusokkal járó feladat —, döntő fontossága van a műszaki fejlesztésnek, a technológia korszerűsítésének, és annak a „szellemi infrastruktúrának”, amit a tudományos kutatás, az oktatás, a képzés és a továbbképzés teremt meg.

Átfogó reformokra, a régi módszerek feladására és új stílus kialakítására van szükség ahhoz, hogy a társadalmi rendszerünkben meglévő jelentős tartalékokat feltárhassuk, hasznosíthassuk.

— Amikor a tartalékokról szólok, akkor nem egyszerűen csak az anyagi erőforrásokban, hanem sokkal inkább a legfontosabb termelési tényezőben, a humán erőforrásban rejlő gazdag lehetőségekre gondolok.

Pál Lénárd ezután beszélt arról, hogy a társadalmi, gazdasági kibontakozásihoz alapvető prioritásaink szűkítésére van szükség. Elsődleges fontosságú a gazdaság szerkezeti átalakítása és az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges műszaki fejlesztés. Az ösz- szes többit ennek a fő prioritásnak kell alárendelni, úgy azonban, hogy azok viszonylagos háttérbe szorítása ne veszélyeztesse magának a fő prioritásnak az érvényesülését.

A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a gondolkodásmód jelentős átalakítására van szükség. Világossá kell tennünk, hogy az értéktermelés fokozásának követelménye meg kell hogy előzze a javak elosztásának és elfogyasztásának bővítését szorgalmazó igényeket. A fő hangsúlyt az anyagi források növelésére kell tenni. El kell érni, hogy kialakuljanak azok a feltételek, amelyek között a gazdasági szervezetek számára létkérdés a jövedelmezőséget növelő racionális gazdasági cselekvés.

Befejezésül hangsúlyozta, hogy csak akkor érhetők el a kultúra, az egészségügy, az oktatás és az életszínvonal fejlesztése érdekében' megfogalmazott célok, ha a gazdaságban megtermelt jövedelem jelentős mértékben emelkedik. Ám ez fordítva is Igaz, Csakis akkor remélhetjük a magyar gazdaság tartós megújulását, a gazdasági növekedés felgyorsulását és kedvező nemzetközi megítélésünk fennmaradását, ha az értékteremtő mun- 1 kának segítségére siet a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a kultúra minden jóakaratú, tettrekész dolgozója.

Losonczi Pál kitüntetéseket adott át a hazai állatorvostudo* many jeles képviselőinek. Kiemelkedő munkásságuk elismeréseként az Elnöki Tanács i Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta dr. Kovács Ferenc akadémikusnak, az Állatorvostudamá- nyl Egyetem, rektorának; az Április Negyediké Érdemrendet kapta dr. Horváth György egyetemi tanár, az egyetemi pártszervezet titkára; a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki dr. Lami Gyula egyetemi tanárt, rektorhelyettest.

A jubileumi ünnepség alkalmából hazai és külföldi tiszteletbeli doktorok avatására került sor.

. A bicentenárium alkalmából ma az Állatorvastudományi Egyetemen tudományos ülésszak kezdődik.