Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-26 / 122. szám
1987. május 26. • PETŐFI NÉPE • 5 Az ember és a munka (Méhesi Éva felvételei) • Megkezdték a lucernabetakarítást, a közös gazdaság 77 hektáron termeszti az értékes takarmánynövényt. Kovács István traktoros forgatja a rendre vágott termést. • Azok a tagok, akiknek nincs gépi eszközük és munkaerejük, a termelőszövetkezettől segítséget kapnak. Oravecz István és családja 1600 négyszögölön termeszt paprikaféléket. Az említett terület palántázása gépi segítséggel félnapi munka. A gép mögött a családtagok „igazítják” a növénykéket. • A fűtött fóliák alatt öntözéssel is serkentik a növények fejlődését. Egy fóliasátor 1000 négyzetméteres. Képünkön Fliebert Jánosné és Liliom Györgyné kertészeti dolgozó a paprikapalántákat gyomlálja. (Balról) A Tompái Kossuth Termelőszövetkezetben április 30- áig befejezték az összes szántóföldi munkákat. A búzavetés a kedvező időjárás és a gondos növényápolás hatására sokat javult — és ha az időjárás ezután közbe nem szól —- jó termést ígér, az őszi árpa állapota is kielégítő. Jelenleg a legtöbb munkát a zöldségtermesztés adja. Forczek Dániel elnök elmondja, hogy a nagyüzem irányításával mintegy 200 hektáron termesztenek paradicsomot, paprikaféléket a háztájiban. Rugalmasan alakították ki a kapcsolatrendszert. Akinek nincs saját traktora és palántázógépe, a közös gazdaságtól igényelhet eszközöket, sőt munkásokat is. Egy palántázógépen hét nő dolgozik. A tagok térítés ellenében kapják a palántákat, a gépet és a munkáskezeket. Mintegy 20 ezer négyzetméter területen neveltek az idén fűtött fóliák alatt zöldségpalántákat. Nagyrészt saját részükre, de jutott a társgazdaságoknak is. Az érdeklődést bizonyítja, hogy az utóbbiaknak 75 hektár területre elegendő kis növényt értékesítettek. Jövőre igény szerint bővítik a palántanevelést, mert erre megvan a lehetőségük. 4 Gyomirtás a levegőből Jánoshalmi földek felett Eső után nemcsak a haszonnövények, hanem a gyomok is gyorsan nőnek. A sok helyütt mély talaj miatt most különleges jelentősége van a repülőgépes vegyszerezésnek, gyomirtásnak. Képünkön a Jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet földjei felett dolgozik a repülőgép. (Pásztor Zoltán felvétele) Telefon — vezeték nélkül Már a nevében is benne van, hogy a rádiótelefon vezeték nélküli telefonkapcsolatot jelent. Múltja azonos a rádiózás történetével. A mai értelemben vett rádiótelefon az igazi helyét a hírközlésben mégis akkor foglalta el, amikor az ultrarövid frekvenciasávot kezdték használni. Ha rádiótelefonról van szó, a köznapi elnevezésnek megfelelő „URH- rádiótelefónra” gondolunk. Az URH-frekvenciasáv kapacitás- és terjedési tulajdonságai lehetővé tették, hogy a rádiótelefon hatalmas mennyiségben elterjedjen szerte a világon. Rövid idő alatt a közigazgatás, a segélyszolgálatok, a biztonsági szervezetek, a gazdasági élet nélkülözhetetlen eszközévé vált. Egymás után létesültek az úgynevezett nyilvános hálózatok, amelyek ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, mint a vezetékes telefonhálózat, azonban nem helyhez kötötten. A rádiótelefon-készülék felépítése viszonylag egyszerű: tartalmazza az adó- és vevőegységet, ezenkívül a legtöbb típusnál egybeépítik az antennaegységet és a tápegységet is. Az adó a beszédnek megfelelő hangfrekvenciás jelből amplitúdó- vagy frekvenciamodulációval ultrarövid hullámú rádiójelet állít elő adott frekvencián, és ezt az antenna segítségével kisugározza. A vevő a jelet demodulálja, majd kellően felerősítve a hangszóróban vagy a telefon kézi beszélőjében hallhatóvá teszi. Az URH-frekvenciatartományban a rádiótelefonok több sávot használnak. A frekvenciák kiosztását nemzetközi előírások szabályozzák a televízió- vagy rádióadókhoz hasonlóan. A különféle típusú rádiótelefon-készülékek és -rendszerek eltérhetnek egymástól telepíthetőségben, méretben, teljesítményben, hívási rendszerben, csatornakapacitásban, megbízhatóságban, modulációs rendszerükben, üzemmódjukban stb. Ezt a széles választékot a változatos igények alakították ki. Mikor használunk rádiótelefont? Alkalmazhatjuk fix pontok közötti összeköttetéseknél, helyi munka- és műveletirányításnál, személyhez kötötten, és mozgó (általában gépkocsi) rendszereknél. A hordozható készülékek a rádiótelefonok legegyszerűbb fajtái. Egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a készülékekkel, különböző munkaterületeken. Használják a rendőrjárőrök, hasznos segítőeszköz nagyobb tárgyak (hidak, víztornyok stb.) beemelésénél stb. A hordozható készülékek elvileg más, egyszerűbb fajtája az, amikor rövid (néhány tíztől néhány száz méterig) távolságra drót nélkül meghosszabbítja a telefonkészülék hatótávolságát. A telefonkészülék és egy kézi beszélő jön létre, amellyel a telefonelőfizetők bizonyos körzetén belül vezetékes kapcsolat nélkül éppúgy használhatja a telefont, mintha ott lenne mellette. BÉREK ÉS LEÉPÍTÉSEK Teljesítményelvű gazdálkodást! Amire éveken át nem — vagy csak alig — volt példa, arról most egyre-másra érkeznek a hírek: ez, az és amaz a vállalat is vagy már csökkentette, vagy csökkenteni tervezi munkavállalóinak számát. Voltak ez ügyben már parázs sajtóviták, voltak nem éppen a jelenséget üdvözlő hivatalos megnyilatkozások, vagy éppenséggel aggodalmaskodó kijelentések, és vannak változatlanul a remények: talán végre megindul az egyes munkahelyeken egészségtelenül nagyra duzzadt létszám csökkentése, de legalábbis belső átcsoportosítása. S változatlan a remény — no meg az emiatti aggodalmaskodás — az ügyben is, hogy tán végre a nagy nehezen racionalízálódo munkaerő-gazdálkodás az olyannyira áhított szerkezetátalakítási törekvéseinket is szolgálja. Nem pótlandó létszám Nem szolgálja. Legalábbis olyan mértékben nem, mint amennyire szeretnénk. E létszámmozgatásoknak — fogalmazzunk magyarul: csökkentéseknek, elbocsátásoknak — nem annyira a szerkezetátalakítás a vezérlő elve, hanem inkább a bérezési gyakorlat diktálta megfontolások. Mostanság éppen olyan keresetszabályozási előírások érvényesülnek, amelyek értelmében érdemes a létszámot csökkenteni, mert ily módon, minden különösebb teljesítménynövekmény nélkül is növelhetők a bérek. Hogy miért? S egyáltalán: hogy miként képzelhető el a teljesítmenynövekmény elmaradása, ha egyszer ugyanazon a munkahelyen mától kezdve kevesebben dolgoznak? Egyszerűen csak úgy — illetve azért —, mert nálunk változatlanul jól ismert gyakorlat az a bizonyos és sokat emlegetett kapun belüli munkanélküliség. És e kifejezés jelentéstartalmát tessék szó szerint venni. Vállalataink nagy többségétől, szépen, lassanként tucatjával bocsáthatók el olyan emberek, akik egyszerűen nem hiányoznak. Vagy tucatjával nem pótlandók olyan nyugállományba kerülők, akik szintén csak nem pótlandók. Ugyanis nem volt érdemleges munA hegyi folyók szerepe A vízenergia nyerésére legalkalmasabb dagesztáni folyó a Szulák. Hossza mindössze 140 km, de vízhozama eléri a 167 m3-t másodpercenként. Bármilyen kicsi is a Szulák — mely a hegyi szakadékok mélyén folyik — „izmait” olyan hatalmas erővel tölti fel, hogy képes egy 2 millió kW teljesítményű vízerőmű turbináit hajtani. Jelenleg ezen a folyón a Csirkéi Vízerőmű működik 1 000 000 kW teljesítménnyel és két kisebb teljesítményű erőmű is épült. A Miatlin Vízerőműben nemrég indították be a második, 220 000 kW teljesítményű turbinát. — Természetesen az ilyen típusú erőművek létesítése ökológiai problémákat is felvet — folytatta Magomed Omarov. — Magától értetődik, hogy a vízerőművek nem szennyezik sem a vizet, sem a levegőt. Ugyanakkor természetesen kihatnak a környezetükre is: az építés során termékeny földeket árasztanak el vízzel és romlanak a haltenyésztés feltételei. A hatalmas víztározók hatást gyakorolnak a térség mikroklímájára is. Ezek a problémák leginkább a síksákájuk, s iga zából évek óta nem volt rájuk szükség. Ha most mennek — így vagy úgy — senki nem hiányolja őket.. A stop mtán No de aikkor miért voltak ott? Miért volt ;a munkakönyves munkahelyük? S!ok oka van ennek, s e rövid jegyzetben a kialakult helyzet aprólékos elemzésére sem vállalkozhatunk, így aztán legyen elég csak annyi., hogy a munkáltatók, nem minden és nem éppen szelíd kényszer né lkül, vállalták, mert vállalniuk kellett a teljes foglalkoztatás államilag — no és persze politikailag is — rájuk testált tennivalóit. (Ez például odáig ment, hogy ma is vannak egy es megyék, és ott egyes üzemek, amelyek hozzájuk abszolút nem tart ozó embereket is foglalkoztatnak — papíron — és fizetnek a valóságban. Olyan embereket, akik formailag ugyan X vállalat alkalmazottai, a valóságban azonban például az anyagilag jóval szűkösebben eleresztett helyi tanácsok vállalatainál dolgoznak.) Aztán volt ugye ez a bizonyos kvázi „bérstop”, amely alól április elsejével fölszabadultak a vállalatok. Többségüknél rögvest emelni kezdték az: alapbéreket, már csak azért is, hogy valamennyire ellensúlyozzák az áprilisi — és meglehetősen draszti kus — fogyasztói áremeléseket. Igaz: a kasszát, a jelek szerint nem ürítik ki, de egyelőre nincs sok foganatja az egész évi teljesítményekben való gondolkodásra intő második — és hagyományos módon, agitációsan bizony nagyon rosszul hangszerelt — kormány- ajánlásnak; mint ahogy úgyszólván nyoma sincs a teljesítmenyekhez kötött diff erenciálásnak sem. Mondom: a ka sszát csak kevesen ürítik a fenékig, de a többség sem tartalékol — egy megfontolt, s legalább az év végéig érvényes bérpolitikai el- képzelés.szerint — éppen a teljesít- menyarántyos béremelésre. A szakemberek pillanatnyilag úgy vélik, hogy a május végéig várható — jórészt az áremelések által indukált — bérkiáramlás júniustól megtorpa.n, s aztán egy hármas út gi folyókra érvényesek, a hegyiekre más te írvény szerűségek vonatkoznak. A Csirkéi Vízerőmű gátja például — mely a világ legmélyebb kanyonjában (1890 in) épült — a Szulák folyó szintjét 200) m-rel emelte meg. Ugyanakkor ennek a mesterségesen létrehozott tónak a. környező hegyek miatt nincs nagy víztükre; és olyan terület került víz alti, amely amúgy sem alkalmas mezőgazdasági művelésre. A legfontosabb pedig, hogy Dagesztán a Csirkéi Vízer őműnek köszönhetően csökkentette energiatermelési deficitjét. Vulcanus isten ajándéka A tűz ősi istene, Vulcanus „kazánfűtőt” ajándékozott Dagesztánnak, így a köztársaság olyan óriási termálvízkész- lettcil rendelkezik, hogy nem kell félnie a ki merüléstől. — Évente több mint 10 millió m3 termálvizet termelünk ki — folytatja Ma gomed Omarov. — Izberbas város táv fűtését teljesen megoldjuk ezzel, de sok épületet és üzemet fűtünk termálvíz zel Mahacskalában, az autonóm köztársaság fővárosában és Kizljár- ba n, ezen kívül több falut és gazdaságot látunk el meleg vízzel. Természetekereszteződéséhez érkeznek a vállalatok. Ha növelhetik a hozzáadott értéket — vagyis a tulajdonképpeni teljesítményt —, akkor persze emelhetik a béreket is. Ha nem növekszik a teljesítmény, de különböző megfontolások miatt mégis emelendő a bér, akkor ott — a manapság egyre kedveltebb — létszámcsökkentés lehetősége, hogy legalább a kulcsemberek kapjanak a teljesítményeiknek megfelelő bért. S ha egyik módszer sem megy, akkor marad az adózott béremelés lehetősége, ha egyáltalán van annyi pénz a kasszában, hogy az adó fizethető. S mert ez a harmadik út csak nehezen járható, a nyereség növelésepedig időbe telik, a legkézenfekvőbb megoldásnak a hirtelen történt létszámcsökkentés látszik. Terven belül maradni Igaz: ilyen indítékokból végrehajtva nem sokra visz. Néhány embernek, s nyilván a leggyengébbeknek felmondanak — velük ugyan mások mit kezdjenek? — s maradnak a többiek, esetleg a reménytelenül gazdaságtalan műhelyekben, részlegekben, gyáregységekben. Sokkal messzebbre vinne, ha e veszteséges üzemrészeket felszámolnák, ha nemcsak a leggyengébbeket, de a leghasznavehetőbb embereket is mozdulásra késztetnék, valóban hasznosítható munkaerőforrást teremtve a gazdaságosan dolgozó, de munkaerőhiánnyal bajlódó területek számára. Csak hát ehhez az is kellene, hogy végre a vállalatokon belül is következetesen érvényesüljön a teljesítményelvű gazdálkodás és a tel- jesítményekhez igazodó bérezés. És ezt ne csak munkáltatókon — pontosabban: ne csak a vállalatok és szövetkezetek vezetőin — kérjük számon. Ők kénytelenek engedni a bármi áron történő béremeléssel kapcsolatos társadalmi nyomásnak akkor, amikor a szakemberek remélik, hogy az idei bérterven belül maradunk, de nem garantálják, hogy az idei árterven is belül maradunk. Vértes Csaba • Termálvízzel fűtött üvegház sen, ezek csak apró dolgok a jövő terveihez viszonyítva. Jelentkezik egy olyan tényező is, amely egyelőre kizárja a geotermális energia szeles körű fel- használását: nincsenek még eléggé kidolgozva a felhasználás módozatai és technológiája. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Dagesztáni Intézetének tudósai folytatnak geotermikus kísérleteket is. Részben már megoldották a víz fel- használásának előkészítését, a ritkafémek kinyerését, a sólerakódás és a csövek korróziójának problémáját. — A kutatások eredményeként már a közeljövőben felemelhetjük a termálvíz kitermelését napi 280 000 m3-re. Szeretnénk egy kis geotermális hőerőművet is felépíteni, később pedig egy 300 000—500 000 kW teljesítményű erőművet. Tervezzük, hogy új, föld alatti összeköttetést építünk ki, melyen keresztül a forró víz eljut Mahacskalá- ba, Kizljárba és egy sor faluba is — folytatta Magomed Omarov. A „Nap” kísérleti telep Dagesztánban sokat süt a nap. A hegyi falvak lakói a nap melegét a mező- gazdasági terményeik szárítására és a víz melegítésére használják fel. Ezt az energiaforrást több mezőgazdasági üzem is hasznosítja. Ennek ellenére a szerves eredetű fűtőanyaggal való takarékosság még korántsem kielégítő mértékű. — A jövőben Dagesztánban szélesebb körben fogják felhasználni a napenergiát. A többi között megépítjük a köztársaság első, kísérleti naperőmüvét. Jelenleg pedig a „Nap” kísérleti telep építése folyik a Tudományos Akadémia Magashőmérsékleti Intézete számára. Itt a napenergia felhasználásának lehetőségeiről, a felhasználói rendszer létrehozásáról folynak majd kísérletek — fejezte be Magomed Omarov. Valerij Grigorjev APN—KS Szovjetunió Három óriási energiaforrás — A megújuló energiaforrások felhasználásával — mint a vízenergia, a termálvíz és a napenergia — köztársaságunkban évente mintegy 700 000 to nna szerves eredetű energiahordozót takarítunk meg. 1990-re pedig ez a szám 1,5 millió tonnára fog emelkedni —jelentette ki a Dagesztán Autonóm Köztársaság Tervbizottságának helyettes elnöke, Magomed Omarov. Véleménye szerint a vízenergia, a geotermális és a napéi lergia az a három pillér, melyen a köztársaság energetikai jövője nyugszik. A szerves eredeti i energiahordozók készlete csekély Dagesztánban, viszont hatalmas megújuló energiaforrásokkal rendelkezik. így a folyóvizek potenciálisan felhasználható vízenergia-készlete szempontját jól a Dagesztán Autonóm Köztársaság a Szovjetunióban a harmadik helyet foglalja el. A tern íálvízkészlet az előrejelzések szérint eléri az évi 2,2 milliárd m3-t. Ebben a hegyvidéki körzetbe n jók a napenergia felhasználásának lehetőségei: 300 körül van az évi napsütéses napok száma. 0 Napelemmel fűtött ház Rugalmas kapcsolatrendszer Tompán
