Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

1987. május 25. • PETŐFI NÉPE • 5 .• Kiskőrösön, a Bem József Általá­nos Iskolában kertészkednek, gyü­mölcsöt termelnek az iskolaszövet­kezeti tagok. ok szó esik az iskolák nyi- tottságáról, ami a tanintéze- K-J tek és az üzemek, intézmé­nyek élő kapcsolatát jelenti, lehető­séget ad arra, hogy a tanulók jobban felkészülhessenek az életre. A kö­zoktatás stratégiájában is fontos szerepet kap a termelés és az iskola kapcsolatának erősítése. A dolog kétoldalú, hiszen a munkahelyeknek is érdekük, hogy a pályakezdők az elméleti felkészítés mellett gyakor­lati ismereteket is elsajátítsanak, amelyek segítik beilleszkedésüket. Az említett kívánalmak megvaló­sulásának egy részét jelentik —je­lenthetik — az iskolaszövetkezeti csoportok. Valószínű a fenti gya­korlatba ültetése is ösztönzi az isko­lákat és a szövetkezeteket csopor­tok alakítására. Jelenleg 40 iskola­szövetkezeti csoport működik a me­gyében 3540 taggal. A közelmúlt­ban megyei tanácskozást tartottak munkájukról, működésük tapaszta­latairól. A tanárelnökök sok hasz­nos tapasztalatot mondtak el és szá­mos javaslatot tettek. Az 1982 és 1983-as években több mint 20 csoport alakult, azóta las­sult az ütem, aminek egyik oka az információ hiánya. A kiskunfélegy­házi Integrál Áfész nemrég tájékoz­tatót adott ki a mozgalom jelentősé­géről a körzetéhez tartozó iskolák­nak. Ennek eredményeként már alakult is egy csoport. A MUNKÁRA NEVELÉS JÓ MÓDSZERE Szövetkező fiatalok A megyei tanács művelődési osztá­lya, a megyei úttörő elnökség, a KISZ megyei bizottsága az utóbbi időben ko­molyan foglalkozik az iskolaszövetke­zeti mozgalommal. Érdemes a tapasztalatokból néhá­nyat megemlíteni. Elmondták a tanács­kozás résztvevői, hogy a legtöbb cso­port iskolaboltot nyitott. A kis bolto­sokat segítik az anyaszövetkezetek, és az az üzlet, ahonnan az árut kapják. Legjobban az a módszer vált be a bol­tokban, hogy egy-két hetes turnusok­ban reggel és óraszünetekben árusíta­nak a tanulók. Az áruszállításba, a visszáruzásba, a bolt és a raktár rende­zésébe más-más diákokat vonnak be. A nagy taglétszámú csoportokban vi­szonylag kevés a konkrét munkát vég­ző tanuló, ezért mindenképpen meg­vizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehetne bővíteni a csoport tevékenysé­gét. A boltokban dolgozó csoportok egy része helyiséggondokkal küzd. Jó lenne az iskolák bővítésekor erre már a terve­zéskor figyelni. Tiszakécskén gondol­tak erre. Többen szóvá tették azt is, hogy az élelmiszernél, különösen a tej­nél elkerülhetetlen a veszteség. Erre a szövetkezeteknek is gondolniuk kell. Jó lenne, ha legalább egyszázalékos ká­lót kaphatnának a csoportok. Az iskolák nagy részében van már számítógép, több helyen gondolnak ar­ra, hogy az anyaszövetkezettel együtt­működhetnének ezek jobb kihasználá­sára. Különösen a takarékszövetkezeti csoportok adminisztrációját könnyíte- nék ily módon. Foglalkoznak termeléssé, kisállat- tenyésztéssel is, e téren szintén vannak jó tapasztalatok. Mélykúton például nyúltenyésztésből tesznek szert jövede­lemre. Az iskolaszövetkezeti csoportoknál a munkára nevelés mellett más pedagó­giai értékekről is beszélhetünk. A többi között az önkormányzat is szerepet kap. A döntésben a csoport minden tagja részt vehet. A tagi értekezleteken határozzák el például a nyereség felosz­tását. Általában rangot jelent gyerekek körében a szövetkezeti tagság. Sajnos az is tapasztalat, hogy nehezen akad vállalkozó a pedagógusok közül a ta­nárelnöki tisztségre. Néhány helyen sem az anyagi, sem az erkölcsi elisme­rés formája nincs tisztázva. Őszre vár­ható, hogy a tanárelnökök díjazását rendezik. A mozgalom csak néhány évre tekint vissza, de máris hasznos tapasztalatok­ról adtak számot az eddigi tanácskozá­sok. A Mészöv ennek alapján — a szö­vetkezetekkel és az illetékes szervekkel együttesen akarja segíteni a további fej­lesztést. Hangyási Józsefné Meszöv-főelőadó Intelligens műszerek A félvezetőgyártás és a számítástech­nika rohamos fejlődése az utóbbi évek­ben jelentős változásokat hozott a mű­szer- és méréstechnikában. Megjelen­tek az úgynevezett intelligens mérőmű­szerek, amelyek a beépített elektoniká- nak köszönhetően merőben új mérési lehetőségeket biztosítanak. E korszerű konstrukciók arra szolgálnak, hogy le­hetőleg minél jobban megkönnyítsék a műszer kezelését és mentesítsék a fel­használót a mérési eredményekkel kap­csolatos esetleges számítási műveletek alól. Az intelligens műszerek egyik fő jellemzője a programozott vezérlés. Az ilyen felépítésben nem feltétlenül az előlapon levő kezelőszervek működte­tésével történik a jellemzők beállítása és az egyes mérési funkciók indítása. A programozott vezérlésű műszerek működését a felhasználó általában bil­lentyűzet segítségével irányítja. Az in­telligens műszerek legtöbbször önellen­őrzők és önhitelesítők is. Az önellen­őrzés azt jelenti, hogy esetleges hiba jelentkezésekor az annak jellegére uta­ló hibakódok jelennek meg a készülék képernyőjén. Ugyancsak ellenőrzi a be­rendezés a felhasználó által kijelölt mű­veleti utasítások helyességét is. Érvény­telen vagy ellentmondó utasítások ese­tén alfanumerikus „hibaüzenet” segíti a korrekciót. Képünkön: egy hazai gyártmányú, vi­lágszínvonalú műszeripari produktu­mot, a TR—4901/A típusú nyolcsuga­ras memória-oszcilloszkópot láthatjuk. Ez a digitális memóriával rendelkező, mintavételező elven működő készülék pozitív és negatív feszültségű logikai rendszerek vizsgálatára alkalmas; la­boratóriumi és üzemi célra egyaránt használható. Különösen alkalmas egy impulzussal indított rendszerek méré­sére. m * m.- V TfS­NC X K PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Kecel és Vidéke Áfész 1987. július 1-jétől 1990. június 30-áig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre átadja a következő egységeit: 2. sz. vegyesbolt Kecel, Sallai u. 1. 6. sz. vegyesbolt Kecel, Kalocsai u. 8. sz. vegyesbolt Kecel, Vasútállomás 14. sz. házibolt Imrehegy, Halasi u. 14. 34. sz. vegyesbolt Császártöltés, Csala II. 35. sz. vegyesbolt Császártöltés, Csala I. 42. sz. benzinkút Császártöltés, Keceli u. 12. sz. cukrászüzem Kecel, Rákóczi út 3. 1987. augusztus 1-jétől, 1990. július 31-éig: 17. sz. ételbár III. oszt. (Teakonyha) Kecel, Vasút u. A pályázatokat 1987. június 25-éig kell írásban benyújtani az Áfész központjába: 6237 Kecel, Szabadság tér 3. A versenytárgyalás 1987. június 25-én 9 órakor lesz. Tájékoztató adatokat, bővebb felvilágosítást az áfész kereskedelmi főosztálya ad. KECEL ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ * 7K * w % w $ VILÁGGAZDASÁG Nemzeti keretek, közös piaci gondok Könnyen lehetséges, hogy a nyugat- európai gazdasági közösség kutatási, fejlesztési program nélkül marad, és ha ez megtörténik, a közös fejlesztési ter­vek súlyos válságba kerülnek. Ezt a vésztjósló jövendölést a Közös Piac el­nöki tisztét betöltő Belgium kutatási minisztere fogalmazta meg a minap. Hosszas tárgyalások után sem képes beindítani a közösség az integrációs szintű fejlesztési programot, jóllehet az új öt évre szóló tervnek ez év elején már életbe kellett volna lépnie. Az EGK kormánya, a bizottság azt javasolta, hogy a tagországok indítsa­nak a csúcstechnológiai fejlesztésekre olyan programot, amely elengedhetet­len lenne ahhoz, hogy a 12 nyugat­európai ország lépést tartson az Egye­sült Államok és Japán fejlesztéseivel. Harminc éve vitatéma A számítástechnika, a biotechnika, a távközlés terén 8,9 milliárd dollárt kel­lett volna a tagországoknak összeadni, hogy aztán e programban szereplő „ke­retösszeghez” a tagországok vállalatai további erőforrásokkal társuljanak. A bizottság, amely igyekezett kompro­misszumos döntést kialakítani, mérsé­kelte igényét, eredetileg ugyanis 12 mil­liárd dolláros összeget javasolt — de még ezzel sem nyerte el valamennyi tagország tetszését. Csak Franciaország adta föl ellenál­lását, az NSZK és Nagy-Britannia vál­tozatlanul sokallja a közös kutatások­ra fordítandó milliárdokat. S mivel a Közös Piacban fejlesztési témában a döntéseket változatlanul egyhangú sza­vazással hozzák, a tagországok egye­tértésének hiánya lehetetlenné teszi az előrelépést. Néhány százmilliós fejlesztési terve már korábban is volt az EGK-nak, a „nagy ugrást” azonban az 1987—91 közötti időszakban szeretné végrehaj­tani a szervezet, az erők egyesítésével. A tagországok ellenállása azonban az­zal a veszéllyel fenyeget — mondta a belga miniszter —, hogy számos kuta­tási csoportot fel kell oszlatni, a tudó­sokat pedig szélnek ereszteni. Ezek az események a Közös Piac fennállásának három évtizedes jubileu­mával egyidejűleg zajlanak és arra utal­nak, hogy a „nemzeti önzés” ma is a legfontosabb akadály, a jövő szem­pontjából életbevágóan fontos terüle­teken gátolja az együttműködést. Nemcsak a kutatások, fejlesztések, de a környezetvédelem és az energetika korszerűsitése, a regionális különbsé­gek megszüntetése is újfajta megközelí­tést feltételezne. Szakértők éppen a ju­bileum alkalmából állapították meg, hogy a közösség fennállása óta soha­sem szembesült még ennyire sürgős megoldásra váró gondokkal. A tét: a lépéstartás A tét a lépéstartás, a távlati techno­lógiai versenyben való helytállás, ami­ben a közösség máris óriási hátrányba került a versenytársakkal szemben. A tagországok, amelyek a hagyomá­nyos termékek forgalmazásában együt­tesen jelentős kereskedelmi többletre tesznek szert, a legkorszerűbb gyárt­mányok forgalmazásában lemaradtak, összes ített deficitjük 15 mii liárd dollár­ra rúj;. Ugyanezen árucsoportban Ja­pán exportja 43 milliárd dollárral ha­ladja meg a behozatalt. Ámi az újfajta követelményeket ille­ti, az.ok lényege az integrációs szintű gond olkodás elterjesztene lenne a szűk nemzeti szemlélettel szemben. Ezt tár­taim azza az a két évvel ezelőtt elfoga­dott terv, amely a val ódi nyugat-euró­pai gazdasági unió megteremtését, a piac: teljes egységesít ését célozza meg. Reformra várva Finnek az új „nyugat-európai” épít- mé nynek éppen a tudományos-techni­kait forradalom v ívmányaira kellene tá­maszkodnia. Mas szóval a legfejlettebb műszaki termékek termelés bővülése szempontjából alapvető fontosságú a cé l, hogy az anyag, a tőke és a munka­erő szabadon áramolhasson a tagor­szágok közöt t és a termékek forgalmát nie akadályozzák kereskedelmi korláto­zások. A közösség erejét, pénzét azon­ban leköti a. mezőgazdasági feleslegek finanszírozása, a legfejlettebb techno­lógia közö's kifejlesztését pedig hátrál­tatja a nemzeti keretekben való gon­dolkodás. A valóságos Közös Piac létrejötte, a tagországok műszaki fejlesztésének gyorsulása elképzelhetetlen szervezeti reforrot, a többségi döntéshozatal alkal­mazása nélkül. A kutatási terv kudarca is érzikelteti, milyen akadályokat kell legyőznie a fordulat véghezvitelekor a negyedik évtizedébe lépő gazdasági kö­zösségben. Marton János BALOTASZÁLLÁSI MAGVETÉS 0 A Balotaszállási Kossuth Termelőszövetkezet traktorosa, Sütő Lajo s tízhektáros táblán veti a kukoricát. (Straszer András felvétele) 1 A „JÓTEVŐK” MÁR NEM NYÚLNAK A ZSEBÜKBE Hogyan érvényesül a lengyel csődtörvény? Lengyelországban már idestova három éve van érvényben a vállalati csődtörvény. Ez idő alatt alig néhány üzem jutott a tönk szélére. A csődeljárással szemben ugyanis mindig adódott számos — ha nem gazdasági, akkor társadalmi — érv, s majd mindig akadt jótevő, aki a bajba jutott üzemen segített. Most azonban egészen más a helyzet, a jótevők már nem nyúlnak a zsebükbe, s ezért a csőd nem egy céget utolér, noha ez még nem jelent rendkívüli gondot a gazdaság számá­ra. A gyökeres változás oka a gazdasági reform második szakaszának következetes megvalósításában kereshető. Nincs többé lehetőség az olyan cégek fejlesztésére és mester­séges életben tartására, amelyek állandó nehézségekkel küz - denek, mert nem rentábilisak, nem megfelelő az irányításuk.. Ezeket előbb utóbb (de inkább előbb) eléri a csődtörvény . Amennyiben a bank megállapítja, hogy a vállalat ne m hatékonyan, hanem rosszul gazdálkodik, figyelmezteti a „bűnöst” és a javulást kikényszerítő intézkedéseket követ el. Ha a figyelmeztetés eredménytelen, s a vállalat nem t ud változtatni helyzetén, akkor a bank törvényes jogával é Jve beszünteti a hitelnyújtást. Ez viszont már maga után vo nja az úgynevezett belső eljárást. Ennek lényege, hogy a váll alat kénytelen a helyzete javítását szolgáló programot benyúj tani a banknak jóváhagyás végett. Ezt általában igen éles ha.ngú egyeztető tárgyalás követi. Végeredményben olyan progra­mot hagynak jóvá, amely biztosítja a vállalat pénzügyi hely­zetének javulását, vagyis fizetési kötelezettségei teljesí tését. A legfontosabb: az említett program nem lelhet ideig 'lenes jellegű, hanem garantálnia kell a vállalat távlati fejlődé ;sét és biztosítékot kell nyújtania, hogy néhány hét vagy hónap múlva nem kerül újra hasonló bajba. A bank megvonta a hitelt Ez történt például a külföldön is közismert piastówi Sto- mil gumiipari vállalat esetében. A bank egy évvel ezelőtt megtagadta a további hitelnyújtást. Hosszú és fá radságos munka eredményeként megszületett a vállalat íszanálási, helyzetrendezési programja, amelyet azonban a fiánk nem fogadott el. Csupán a második változatot hagyta jóvá. Ak­kor az üzem egész kollektívája nekilendült. Ebben a buzga­lc imban kétségtelenül a munkahely sorsáért és a zsákutcából való kijutásért érzett aggodalom játszotta a főszerepet. Min- ' denekelőtt a beruházások rendezéséhez fogtak hozzá, mert ezen a téren követték el azokat a nagy hibákat, amelyek miatt a tönk szélére került a vállalat. Gyors ütemben befejez­ték a gumihengerde építését, ami addig egy évtizeden át húzódott. Ezt követően a gyár kölcsönt kapott a gumiab­roncs-futófelület felújítási alaptól, persze nemcsak jószívű­ségből. A Stomil a kölcsön fejében kötelezettséget vállalt, hogy ellátja nyersanyagai a futófelületek felújítását végző szövetkezetét. Az intézkedéseknek köszönhetően jelentősen emelhették a dolgozók bérét, ami hozzájárult a foglalkozta­tottság megszilárdításához, valamint a munkaerő elvándor­lásának csökkentéséhez. A Stomil lassan kilábalt a bajból. S noha még sok a tennivalójuk, a csődeljárás veszélye már elmúlt a fejük felől. Kormánybiztosi vezetőség Ha viszont az olyan belső intézkedések, mint amilyeneket a Stomilban hajtottak végre, eredménytelenek, a törvény két lehetőséget nyújt. Az alapító szerv — a miniszter vagy a vajda — elrendeli a vállalat felszámolását vagy pedig a válla­lat igazgatását kormánybiztos, más esetben kormánybiztosi vezetőség veszi át. Az első esetben a felszámolásra ítélt válla­latot egy taásik jól dolgozó vállalat felvásárolhatja — ez a gyakoribb —, vagy ténylegesen felszámolják — ez a ritkább. Á második esetben a kinevezett kormánybiztos vagy kor­mánybiztosi vezetőség széles körű felhatalmazást kap, s az önkormányzati szervnek, a dolgozók tanácsának a hatáskö­rét a minimálisra csökkentik. Ez utóbbi például elveszti döntéshozatali hatáskörét is. Erre olyan vállalatok esetében kerül sor, amelyeknek a termelésére feltétlenül szükség van, mivel a felszámolás komoly gazdasági vagy társadalmi káro­kat okozna. Miután a kormánybiztos megszilárdította a céget, visszaállítják a korábbi vezetési rendet. A csődbejutás klasszikus példája a piaseeznói Unitra- Elmasz vállalat, amely rrlegfelelő előkészítés és körültekintés nélkül óriási veszteséget okozó termelési profitváltoztatást hajtott végre. Olyannyira megromlott az üzem helyzete, hogy már a kormánybiztos sem volt képes segíteni a bajon. A céget végül az Unitra Polkolor képcsőgyár vásárolta fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom