Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

yxjytä proletárjai, egyesüljetek! PETŐFI NÉPE ■ JÍZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BUSOtTSACÁNAK NAPILAPJA XLII. «Vf. 110. szám Ára: 1,80 Ft 1981. május 1». kedd Szűrös Mátyás nyilatkozata a Pravdában EGYÜTTES LÉPÉSEK — SZILÁRD HÁTTÉR A szocialista országok közps külpolitikád lépései szélesítik ' a magyar diplomácia erőfeszítései­nek színterét, növelik a magyar külpolitika jelentőségét, erősítik tekintélyét — mondotta a Pravda tudás:'tóinak adott nyilatkozatá­ban Szűrös Mátyás, az MSZMP fíB titkára. A lap hétfői számában terje­delmes írásban tekinti át a ma­gyar külpolitikát. Ebben megszó­laltatja Garat Róbertét, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóját és Barabás Miklóst, az Országos Bé­ketanács főtitkárát is. — A magyar külpolitika alapját és szilárd hátterét a szocialista közösség biztosítja. E politika ki­indulópontja a testvéri orszá­gok egyeztetett külpolitikájá­nak megvalósításában való rész­vétel,. Jelenleg például a közösség országainak 'megbízása alapján Miagyarország a Varsói Szerződés tagállamai Politikai .Tanácskozó Testületének a múlt év nyarán Budapesten tartott ülésén szüle­tett általános megállapodások megvalósításán munkálkodik — mondotta Szűrös Mátyás. A KB titkára részletesen szólt a Szovjetunióban folyó átalakítás kedvező visszhangjáról; — ezek a konkrét változások elősegítik a szocializmus vonzerejének, nem­zetközi tekintélyének erősítését, a szocialista országok békepolitiká­ja hatékonyságának növelését — mondotta1. Beszélt Magyarország földrajzi,, történelmi és gazdasági helyzeté­ről, a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainak jelentőségéről és hangsúlyozta, hegy Magyarországi egyidejűleg széles körű és kölcsö­nösen előnyös kapcsolatokra tö­rekszik Európa és a többi föld­rész minden országával, kezdemé- nyezően lép fel' e kapcsolatok fejlesztése érdekében. A KÜLKERESKEDELEM VEZETŐI KECSKEMÉTEN ÚTTÖRŐK BÉKEMENETE Napfény, meleg kellene! Még dolgoznak a vetögépek A májusi csapadék — vagy annak hiánya —- jelentős mér­tékben megváltoztathatja a mezőgazdaság kilátásait. A Kecs­keméti Agrometeorológiai Obszervatórium adatai szerint eb­ben a hónapban, ezideig, bővelkedett a térség az égi áldás­ban. Az ötven éves átlagnál majdnem húsz milliméterrel több, 54 milliméter eső esett. A hőösszeg és a napfényes órák száma azonban valamivel elmarad a sokéves átlagtól. BOKROSODÓ ŐSZI KALÁSZOSOK r-X, ■ m A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban esőben is palántázták a paradicsomot. (Pásztor Zoltán felvétele) Az exportnövelés feltétele a jobb minőség A Külkereskedelmi Minisztérium és a megye vezetőinek leiadategyeztető tanácskozására került sor tegnap Kecskemé­ten. A megbeszélés előtt dr. Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettest fogadta Romány Pál, a megyei pártbizott­ság első titkára, majd a KKM osztályainak és több vállalatá­nak, a megyei párt- és tanácsi szervek vezető munkatársai­nak jelenlétében Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság tit­kára nyitotta meg a feladategyeztető tanácskozást. Vázolta azokat a törekvéseket, amelyek a megyében jellemzőek vol­tak az elmúlt időszak exportmunkájában, és említést tett több megoldásra váró, vagy információt igénylő témakörről. Dr. Bányainé Bajzik Magda, a KKM megyei megbízottja az írásos tárgyalási anyagot kiegé­szítve arról beszélt, hogy a kon­vertibilis export növelésének pél­dául a feldolgozottság fokozásá­val igyekeznek megfelelni a me­gyei vállalatok. Szóvá tette, hogy az exportfejlesztő pályázati rend­szerben a mezőgazdasági mel­léküzemágak bekapcsolódását is érdemes lenne elősegíteni; be­szélt a testvérvárosi, illetve -me­gyei kereskedelmi kapcsolatok szerepéről is. Beke Ödön, a Monimpex vezér­igazgató-helyettese törekvéseik között megemlítette: a boriroda mimikájába tíz megyei export- orientált vállalatot és szövetke­zetei bevonnak. A tőkés piaci igényekhez való alkalmazkodást, vagyis a minőség javítását hang­súlyozta. A Kalocsakömyéki Ag­ráripari Egyesülés tagjaként a hagyományos és új (nemcsak fű- szerpaprika) termékek piacá­nak bővítési lehetőségén dolgoz­nak. Az elmúlt két évben sike­rült a paprikaexport-mennyisé- get megduplázni, az újabb fize­tőképes piacok minőségigényé­nek (az országok saját szabvá­nyainak) teljesítése további mű­szaki fejlesztést kíván. Kárpáti Tamás, a Terimpex fejlesztési főmérnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szarvas- marhahús világpiaci árának emelkedése — ami várhatóan tar- tósabb lesz — a hazai termelés­politika módosítását igényli. Nagy László, a Generálimpex vezér­igazgató-helyettese elmondta, hogy a tavalyi tőkés exportjuk csaknem tíz százaléka Bács-Kis- kunból származott, sok úgyneve­zett apró cikkel foglalkoznak, és újabb termékek külpiacának meg­keresésére vállalkoznak. Kifej­tette: szükség van arra is, hogy a megyében piacorientáltabb ter­mékskála alakuljon ki, és ennek érdekében a termelési szerkezet elemzését, felülvizsgálatát java­solta. Dr. Nemes Tibor, a Hungaro- fruct vezérigazgatója szerint a minőség határozza meg, hogy a kereskedők milyen piacon (és mennyiért) értékesíthetik a ter­mékeket. Bács-Kiskunban a kü­lönböző fejlesztésekben tőkével is részt vesznek. Badacsonyi Ti­bor, a Hungavis vezérigazgató­helyettese arról beszélt, hogy a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal gyorsbüfékben áru­sítható új termékek gyártását, valamint nyugat-európai igények­nek megfelelő libamájkonzerv készítését tervezik. Féderer Alf­réd, a Komplex vezérigazgató­helyettese a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek remélhe­tőleg fölfelé ívelő exportpiaci ke­resletének kihasználására tett lépésekről tájékoztatta az érte­kezlet résztvevőit; a korszerűsí­tés első helyen szerepel. Dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese az öntözés- fejlesztésre és a kertészeti, vala­mint a fehérjét adó növények (például a szója) termelésében a mennyiségi és minőségi összefüg­gésekre hívta fel a figyelmet, Tohai László általános elnökhe­lyettes pedig egyes importcikkek termelési, egészségügyi, oktatá­si célú szükségességére. Dr. Melega Tibor a külkeres­kedelmi vállalati munkában a termelőkért folyó verseny elsőd­legességét hangsúlyozta; mivel jelenleg még a külkereskedelmi vállalatok többségénél főként a vevőkért való verseny tapasztal­ható. A „mit termeljünk?” kér­dés helyes megválaszolása érde­kében a Konjunktúra és Piacku­tató Intézet (KOPINT) munkájá­nak, információs rendszerének igénybevételét ajánlotta. Abban is hasznos tanácsot tud adni az intézet: hol és milyen lehetőség (igény) kínálkozik vegyesválla- ( Folytatás a 2. oldalon.) K Az utóbbi évtizedben szem­betűnően változtak kulturá­lis igényeink, lehetőségeink, szokásaink. Azon persze már lehet vitatkozni, hogy ezek a változások az örvendetes, vagy inkább az elkeserítő jelzővel illethetők-e. Gazdasági éle­tünk megtorpanásai egyfelől a kultúra drágulását idézték elő, másfelől — az úgyneve­zett második gazdaság elter­jedésével — megváltoztatták az emberek életmódját, élet­vitelét. S különösen a művé­szetek iránt legfogékonyabb értelmiségiek anyagi gondjai aggasztók. Nem csoda, hogy rohanó vi­lágunkban egyre inkább az úgynevezett passzív befoga­dási formákat — a tévézést, a videózást, az újságolvasást stb. — választják kulturális igényeik kielégítésére az em­berek. Ennek a térhódításő/t statisztikai adatok bizonyít­ják, mint ahogy azt is, hogy a színház- és koncertlátoga­tók száma stagnál, a különbö­ző művelődési, művészeti kis­közösségek — klubok, szakkö­rök, amatőr együttesek stb. — száma pedig csökken. Csökken, ám mindig halla­ni újak születéséről szerte az országban, Kecskeméttől Deb­recenig, Békéscsabától Pé­csig. A magyarázat valószínű­leg az emberek önkifejezési vágyában keresendő. Furcsa kényszer ez, mely arra ösztö­kél, hogy valamilyen módon, formában — vászonra festve, kőbe vésve, a zene, a tánc nyelvén, avagy versbe öntve — elmondjuk, megmutassuk mindazt, amit érzünk, gondo­lunk önmagunkról, illetve a körülöttünk derülő vagy bo­ruló világról. Ez a kényszer általában erősebbnek bizo-, nyúl a szükségesnél, neme­sebbnek az anyagi fontolga­tásoknál. Ugyanakkor — lé­vén az ember kollektív lény — egy másik kényszerrel pá­rosul: megmutatni másoknak, mit (ilyen-olyan színvonalon) alkottunk. Valahol itt keresendő az azonos érdeklődésű emberek­ből szerveződött közösségek jelentősége, amelyekben a be­mutatkozásra, illetve a neve­lő-segítő kritikára egyaránt alkalmat teremtenek. S mind­ez újabb ösztönző erő lehet az önkifejezésre, az alkotásra. Persze kulturális életünket tekintve, egyoldalú lenne, ha csak a művészeti közösségek jelentőségét méltatnánk. A különböző klubok — dicsé­retes példaként említhetők az ország legkülönbözőbb ré­szén szerveződött, jórészt ér­telmiségieket tömörítő Üj Tü­kör Klubok — a lehetőségek sokaságát kínálják az új is­meretek, esztétikai vagy egyéb élmények szerzésére. Vagyis a nem kimondottan alkotásra,t hanem „csak" művelődésre inspiráló közösségekben ki­tűnő alkalmak vannak arra, hogy a hasonló érdeklődésű tagtársak — sok esetben S meghívott előadókkal, írók­kal, művészekkel stb. közösen —* megbeszélhessék, amit érez­nek, gondolnak e világról, il­letve jelenségeiről. S a véle­ménycseréknek, a vitáknak változatlanul megvan az a nagyszerű tulajdonságuk, hogy nemcsak gyarapíthatják: el is mélyíthetik az ismereteket, több oldalról világíthatnak meg egy-egy kérdéskört, je­lenséget. Emellett — szintén nem mellékes — közösségi szemléletre, magatartásra ne­velnek az együtt töltött órák, évek. Változó és egyre gyorsuló világunkban sokan elfordul­nak a művelődést szolgáló vagy az önkifejezést, az alko­tást segítő, ösztönző kiskö­zösségektől. De mindig szü­letnek újak, amelyeket — a bennük rejlő lehetőségeket is­merve — örömmel üdvözöl­hetünk. Kolob Elek Magyar— szovjet barátsági napok Bácsalmáson és Baján A magyar—szovjet barát­sági napok keretében tegnap Bácsalmáson rendeztek, ma pedig Baján tartanak meg­emlékezéseket. Az ünnep­ségsorozat a bácsalmási mű­velődési központban, a Szov­jetunió életéről szóló kiállí­tással kezdődött, melyet Pa­vel Jenkovszki, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság bu­dapesti képviseletének titká­ra nyitott meg. Ugyanekkor történt a város és térsége óvodásai és általános iskolá­sai részére meghirdetett gyermekrajzpályázat értéke­lése, majd Pavel Jenkovszki előadást tartott a két nép ifjúsági békemozgalmáról. Ezt követően a városháza ta­nácstermében ünnepi gyűlés volt. (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei, tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán úgy vélik, a májusi eső az őszi kalászosoknál valóban aranyat ér. A kora tavaszi állapotbecs­léskor ezeket a növényeket gyen­gének ítélték a felmérést végzők, most a Bácskában és a Duna mellékén jól bokrosodó gaboná­kat látni. A Homokhátságon iga­zán átütő minőségű változást nem okozott az időjárás. A tavaszi vetésű növények miagvainak talajba juttatását las­sította a csapadék, úgy tűnik, ezen a héten még dolgoznak a vetőgépek. A megyében mintegy 500 hektárral több tavaszi árpát, ugyanennyivel több zabot vetet­tek, mint tavaly, örvendetesen bővült a szója területe, 4300 hek­táron van a mezőgazdasági nagy­üzemekben. Kétszeresére nőtt a magborsó — a takarmány- és az étkezési szárazborsó — vetése. Az ismét meghirdetett kukorica- többlettermelési pályázat hatá­sára 99—100 ezer hektárra szá­mítanak ebből a növényből. A napraforgó hasonló nagyságren­det képvisel az idén a vetésszer­kezetben, mint tavaly, hasonlóan a cukorrépához. Ez utóbbinál már folyamatos a növényvédelem, mert támad a répabarkó és a csipkézőbogár. Az előirányzott 19 ezer 700 hek­táros szántóföldi zöldségnövény nagyobbik részének magja, illet­ve palántája már földben van. A paradicsom-, paprika-, káposzta- és dohányföldeken még dolgoz­nak. A zöldborsó és a zöldbab ve­tésének utolsó szakaszához ér­keztek a gazdaságokban. A Csengődi Aranyhomok Szak­szövetkezet igen nagy változatos­ságot mutató talajain közepesnek mutatkoznak az őszi kalászosok, bár helyenként belvíz károsít. A háztáji kukoricaföld egy részére sem tudnak a gépek rámenni a sár miatt. A tagi, hézagpótló sző­lőtelepítéseket most végzik a gaz­daságban, Zalagyöngyét, Ezer­jót, Sárfehéret ültetnek. A kivá­gott erdők helyére három—hét­hektáros területeken ebben az időszakban telepítik a kicsiny akácokat és nyárfákat. A Városföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben megkezdődött a 800 hektáros lucerna kaszálása, feldolgozása. A pellet nagyobbik részét tőkés exportra szállítják. Befejezték a gabonák fejtrágyá­zását és gyomirtását, valamennyi tavaszi vetésű növény magja földben van már. Napraforgót 700 hektárra vetettek, a kukori­ca pedig kel a 730 hektáros te­rületen. A jeget kapott és egy részén újra vetett 165 hektáros cukorrépa szépen nő, rovarkárte­vői ellen kétszer is védekeztek. Az étkezési és takarmány száraz- borsó igen szépen fejlődik, már araszos. A Foktői Béke Termelőszövet­kezetben kétszer fej trágyázták és a gyomirtást is elvégezték a jó állapotú, 530 hektáros őszi kalá­szosban. A kukoricát 500, a nap­raforgót 270 hektárra vetették. Hiányzik a napfény, a meleg a zöldborsónak, a zöldbabnak és az idén először fővetésben termesz­tett szójának. Tegnap kezdték palántázni a háztáji gazdaságok földjein a pritaminpaprikát, melynek szaporítóanyagát a ta­gok maguk állították elő. G. E. Szakmunkásképző épül Kalocsán Kalocsán, a 619-es Ipari Szakmunkásképző Intézet eddig igen mostoha körülmé­nyek között, a város külön­böző részein levő szükség- tantermekben működött. Most 80 millió forint költség­gel új, korszerű iskola épül: nyolc tanterem, tizenkét ki­szolgálóhelyiség, tornaterem és sportudvar lesz benne. A jövő őszre elkészülő épületben jó körülmények között tanulhatja a 29 szak­mát több mint ötszáz fiatal. (Pásztor Zoltán felvétele) Incidens a Perzsa-öbölben Az amerikai hadügyminiszté­rium közölte, hogy a Perzsa-öböl­ben támadás érte a Stark nevű amerikai rakéta-fregattot. A ha­jó megsérült, fedélzetén tűz ütött ki, de képes volt folytatni útját Bahrein felé. A személyzet tagjai sorában a szóvivő közlése szerint „legalább egy” halálos áldozat is van. A sebesültek számát nem közölte, más források szerint azonban több súlyos sérültet men­tettek ki. A Pentagon közlése szerint a hajóra állítólag egy iraki Mi- ragé típusú repülőgép lőtt ki egy vagy két Exocet-rakétát, de nem nyilatkozott arról, viszonozta-e az amerikai hajó a tüzet. A szó­vivő szerint a hajót „teljesen vé­letlenül” érte a támadás. Felté­telezik, hogy az éjszakai őrjáratot teljesítő iraki repülőgépek az amerikai hadihajót iráni olaj- szállítónak nézték. Az amerikai külügyminiszté­rium haladéktalanul tiltakozást jelentett be Iraknál. Az amerikai jegyzék azonnali magyarázatot kér és követeli a felelősség meg­állapítását. Mint ismeretes, az Egyesült Ál­lamok jelentős haditengerészeti erőt tart készenlétben az öböl közvetlen közelében, amerikai ha­dihajók rendszeresen teljesíte­nek járőrszolgálatot az öböl vi­zein is. Washington azt hangoz­tatja, hogy a felvonultatott erők­kel biztosítani kívánja a hajó­zás szabadságát az öböl bejára­tánál, a Hormuzi-szorosban, és készen áll az öböl menti „baráti országok” megsegítésére, ha azo­kat iráni támadás érné. Az el­múlt időben Washington igyeke­zett rendezni kapcsolatait Irak­kal, amelyek — részben az Irán­nak titokban teljesített amerikai fe gyversz á 11 í t ások köv etkeztébefi — alaposan megromlottak. Shultz amerikai külügyminisz­ter „rendkívül súlyosnak” nevez­te az ügyet, annak ellenére, hogy amerikai részről feltételezik: ira­ki repülők amerikai hajó ellen nem akartak támadást intézni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom