Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

A kisliba nevelése és a Derzsy-féle betegség Hazánkban a libatartásnak több évszázados múltja és hagyománya van, ez mindenekelőtt a liba sokirányú hasznosíthatóságának (hús, máj, toll) köszönhető. A libatartás nem igényelt épü­leteket és az állomány fenntartása sem okozott gondot, hiszen az évről évre meghagyott né­hány tojó és egy-két gúnár természetes szaporu­lata elegendő volt a háztáji udvarok libaállomá­nyának fenntartásához. Tájkörzetek alakultak az országban, elsősorban a legelőterülettel ren­delkező megyékben. Bács-Kiskunban Kiskun­félegyháza, Bugac, Kiskunmajsa és Lajosmizse környékén. A liba és termékei (elsősorban a máj) mindig kelendő exportcikkek voltak. Egyre több háztáji udvarban foglalkoznak sok liba nevelésével. A törzsállománytartás és a keltetés nagyüzemi, de az előnevelés — mun­kaigényessége miatt — a kisüzembe került, ahol általánossá vált a több ezres létszámú falkák nevelése is. Gyakran tapasztaljuk, hogy a kisli­bák tartása, nevelése során olyan hibákat kö­vetnek el, amelyek később már helyrehozhatat- lanok. Kelés után 24 órán belül a kislibákat fűtött nevelőbe kell helyezni és meg kell etetni. Az ólban, fogadáskor 30—32 Celsius-fok a megkí­vánt hőmérséklet, amely az életkor előrehalad­tával csökkenthető, 5—10 napos korban 24— 26,15—20 napos korban 18—20 Celsius-fok az optimum. Kéthetes kislibákból 8—10 helyezhe­tő el egy négyzetméteren, két héten túl pedig 6 —7. Fogadáskor két dobozalj számítható száz kisliba részére etetőként, kéthetes korig hat Dr. Hedrich Károly, a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állo­más baromfi-egészségügyi szakállatorvosa (48 éves), 1968 óta foglalkozik baromfi-egészségügyi kérdésekkel, a betegségek megelőzésével és a gyógyító munkával. A megyében hosszú évek óta a nagy- és kisüzemekben egyaránt járványmen­tes a baromfiállomány, amelyben az állomás or­vosainak és személy szerint dr. Hedrich Károly- nak is jelentős érdeme van. Most olyan baromfi­betegséget ismertet, amely elsősorban a háztáji libatartók számára tartalmaz hasznos informáci­ókat és tanácsokat. centiméteres, 3—4 hetes korig tíz centiméteres etetővályúhossz a javasolt libánként. Ajánlatos kezdettől fogva zsenge, zöld takarmányt adni a libáknak és célszerű kisebb csoportokat kiala­kítani ideiglenes választóval úgy, hogy egy-egy csoportba 250—500 állat kerüljön. Ügyelni kell a tömörülés—taposás okozta, fulladást kiváltó tényezők (ijesztő zaj vagy mozgás, különösen éjjel, túl alacsony hőmérséklet) — kiküszöbölé­sére. A tömörülések elkerülésére éjszaka világí­tani kell. Ha a külső hőmérséklet legalább 15 —20 Célsius-fok, a kislibákat már egyhetes korban ki lehet engedni a kifutóba, gyepre. A nevelőkben a kislibák 3—4 hetes korukig maradjanak. A hatvanas évek közepén új betegség, úgyne­vezett libainfluenza terjedt el és okozott töme­ges elhullást. E betegséggel hazánkban dr. Der- zsy Domokos állatorvos foglalkozott behatób­ban és kutatásai alapján tisztázódott a beteg­ség. A Baromfitenyésztők Világszövetségének javaslata alapján róla nevezték el Derzsy-féle betegségnek. Ennek vírusa csak a libákat betegíti meg. A lappangási idő általában 7—10 nap, ezért legkorábban egyhetes kor körüli libákban je­lentkezhet. Meg kell jegyezni, hogy minél ko­rábban lép fel a betegség, a kártétel annál na­gyobb lesz. Kezdetben a kisliba bágyadt, nehe­zen lélegzik, lázas, hasmenése van, mozgása nehézkes. A takarmányfogyasztás lecsökken, egyes kislibák nem fejlődnek, tolihiányosak lesznek. Az elhullás 2—5 napig tartó bágyadt- ság után következik be. A veszteség az állo­mány 8—10 százalékától akár 70—80 százalé­káig is terjedhet. A betegség megelőzése érdekében a nagyüze­mi libatörzsállományokat a Derzsy-féle beteg­ség ellen oltják, vakcinázzák, azonban a tojás- rakási időszak előrehaladtával a tojó védettsége csökken, ezért a tojószezon végén kevesebb ellenanyagot képes a tojáson keresztül a kikelő kislibának juttatni. Ezért jelentkezik gyakrab­ban a betegség a „sarjú libák” (az utolsó kelés­ből származó állatok) között. A kislibák naposkori szérumos oltással is megvédhetők e betegség ellen. A beteg állatok szérumos oltása elkésett beavatkozás, a látszó­lag egészséges állatok oltása után is jelentős elhullások fordulnak elő. A 7—10 napos kortól 30 napig fogékony a kisliba erre a vírusra. A keléskor és az átvétel­kor a kislibák egészségesnek látszanak, mert a betegség még csak lappang bennük. Ezért a betegség eredete — az esetek zömében, szava­tosság szempontjából — visszavezethető a kel­tetőüzemig, esetleg a törzsállományig is. Előfordulhat fertőzés a nevelés helyén, ha egy beteg falka takarítás és fertőtlenítés nélküli helyén naposlibákat fogadnak. A 30. nap után fertőződött állatok viszont már nem beteged­nek meg, és tünetmentesen üríthetik a kóroko­zót. A Derzsy-féle betegség nem pusztán önállóan okoz kártételt, mert az állatok természetes el­lenállóképessége lecsökken. Más kórokozók könnyebben megbetegitik, s az e miatti elhullás is jelentős veszteséget okoz a libatartónak. A megelőzés és a kártétel csökkentése érde­kében célszerű lenne az egyes törzsállományok tenyésztojásait külön keltetőüzemben vagy gépben kikelteni és az utódokat is külön helyen felnevelni, mert a fertőzött tojásokból kikelő kislibák is fertőzhetik az egészségesen kikelő­ket. Másrészt, azokat az ólakat, ahol libát tar­tottak, alaposan fertőtleníteni kell, hipóval vagy formáimnál. Természetesen a mérgező, maró anyagokkal fokozott óvatossággal bán­junk. Dr. Hedrich Károly megyei baromfi-egészségügyi szakállatorvos A KERTBEN . Három héttel i­ezelőtt közöltünk " egy táblázatot a i NOVtsw fl«l slIEREK fSUSVfLTlUUYAK KEVERIimfc&it Zineh HO ♦ + x- + xo + - +- ♦ ♦♦oxx-oa* Bi 5* EC Di trtfon SO WP Fiiból E MiUc 20 EC Pirimor SO DP Pol - A karitox Sainton 40 WP Kevin U WP Cnii.« SO EC ♦ ♦ Q ♦ X ♦ •♦♦♦♦♦♦a*- ♦ X - ♦ - ♦ ♦ ♦ ♦ r t.+ o-f-f-x-D ♦ ♦ + X X ♦ O ♦ ♦ ♦ x ♦.♦♦♦ ♦ ♦ ♦♦“♦♦♦Dxxo + o* ♦ ♦♦“♦O+'-f + x + 'fxx X-kevwtotArf« Mm via^Alt CJ "17«» lilefjecMi állandó k növényvédő sze­rek keverhetősé- géről, mostani táblázatunk azt mutatja be, mi­lyen növényvédő szereket és levél­trágyákat lehet összekeverni. Ja­vasoljuk a levél­trágyák használa­tát, mivel ezek a levélen keresztül gyorsan felszí­vódnak, serken­tik a növekedést és mikroelemtar­talmuknál fogva bizonyos hiány­betegségek is megszüntethetek velük. Két sürgős fel­adatuk van most a kiskerttulajdonosoknak. Az egyik a gyomok irtása, amit elsősorban kapá­val javaslunk, de vannak úgynevezett szelektív vegyszerek, amelyeket gyü­mölcsösökben, szőlőkben és zöldség- növény-kultúrában is lehet használni. A másik a különböző gomba- és állati kártevők elleni védekezés. A szamóca- ágyásokat ilyenkor érdemes még mű­trágyával beszórni, főleg nitrogénható- anyag-tartalmú szert alkalmazni és ezt a talajába bedolgozni. Védekezni kell a szamócaeszelény, a bimbólikasztó, va­lamint a levélfoltosság ellen, ehhez Bi 58EC vagy Unifosz 50EC vagy Ditri- fon 50WP valamint Zineb 80 vagy Dit- hane M—45 szereket javasoljuk. A vi­rágzás kezdetén a szürkerothadás ellen Chinoin-Fundazol 50WP vagy Topsin- Metil 70WP szereket használjanak. Ha az almatermésű fák még nem virágoztak, illetve piros bimbós álla­potban vannak, a veszélyes kórokozók fertőzését Dithane M—45-tel vagy Fundazol 50WP-vel megakadályozhat­juk; ha levéltetvek, levélbolhák jelenlé­tét tapasztaljuk, akkor Bi 58-at is hasz­náljunk. Ilyenkor már réztartalmú nö­vényvédő szerrel nem ajánlatos perme­tezni, mert perzselést okozhat. Szirom­hullás után -Fundazol 50WP és Bi 58 szerekből készült permetlevet hasz­náljunk, az őszibarackot, kajszit, cse­resznyét és a meggyet veszélyeztető ká­rosítok ellen. Folyamatosan ültethetők a paprika- és paradicsompalánták a szabadföldi ágyásokba. A paprikapalántát kiülte­tés előtt mártsuk bele Folicote 5 száza­lékos oldatába, amely a vízvesztést megakadályozza. Ugyanezt javasoljuk a paradicsompalánták kiültetésekor is. A 4—6 leveles paradicsompalántákat védjük meg a szeptóriás és alternárás levélfoltosság ellen Dithane M—45, Zi­neb 80WP szerekkel, a hatékonyabb tapadás érdekében használjunk Nonit vagy Nu-Film készítményeket a perme­tezőszerhez. Sok kárt okoznak tavasszal eső után a meztelen csigák. Népies irtásmódja: a késő esti órákban konyhasóval kör­beszórják a veteményes ágyásokat, ami elriasztja a csigákat, illetve a csigákat megszólják sóval, amitől elpusztulnak. Korszerű csigaölőszer is van, ez a Me- taldehid 5 G, de olyan zöldségfélékben, amelyek zöld növényi része is fogyasz­tásra kerül (zöldhagyma, kapor, petre­zselyem, saláta, sóska, spenót stb.) tilos felhasználni. I | l urxmle 8u|«r (7. Ilit hant M -45 ! llunoin - Kumiaaol 50 WP Mill«» Special I Orthund SOWP Pi >1 vnun Combi I Inon klórul 50 WP Itkiomil Plus Dithane M - 45 szabad idő Divat tavaszra, nyárra Egy-egy évszak elején alapanyag- gyártók, konfekcionáló vállalatok, szövetkezetek, bőr- és cipőkészítők, -forgalmazók részvételével sorra ren­dezik a divatbemutatókat. Legutóbb például a Gundel étterem kongresszusi termében az S-Modell Kereskedelmi Közös Vállalat szervezett reprezentatív „felvonulást”. Mint ott és a korábbi bemutatókon is kitűnt: az idei tavaszi-nyári szezon­ban sokféle a módi. Egyaránt érvénye­sül a választékos elegancia, a fiatalos bolondosság, az egzotikum; s a távol­keleti hatások is jelen lesznek. Hogy mindez hogyan fér össze? Nos, termé­szetesen nem egy öltözéken belül. A fő stílusirányzatot így foglalhatjuk össze: vissza az egyszerű formákhoz, előny­ben a nőies sziulett és mindenekfelett győz a praktikum. Az öltözékek puha, könnyű anya­gokból készülnek, a vállak továbbra is szélesek, válltömővel hangsúlyozottak (még a nyári ruháké is). A nagyon bő és az egészen testre szabott öltözékek egyaránt hódítanak. A szoknyák hosz- sza is változó: rövidek, térdig érőek, vagy jótékonyan takaró hosszúak. Oly­kor meg a ruha eleje rövidebb, mint a hátulja. Hangsúlyozott a derékvonal, a kánikularuhák gyakran szabadon hagyják a hasrészt, a hátat, merész geo­metrikus, aszimmetrikus kivágásokkal. Nagy fehér gallérok, zsabók teszik ün­nepélyessé az egyszerű fazonú — akár régebbi — ruhákat. A blúzok között a selyeming, az óriás munkásing, a szolid ingblúz a választék, fantáziadús díszí­téssel. Kánikularuhák, ingruhák a kis­sé V-formájú, szinte szabásvonal nél­kül készült, vagy a bő, kényelmes, egy­szerű és praktikus kétrészesek egyaránt divatosak. Tovább él a tengerészöltö­zék — nadrággal vagy szoknyával, csí­kos felsőrésszel. S ehhez a sokféle divathoz sokféle szín társul: élénk, vidám összeállítások. Az uralkodó színek a nap-, a kukorica­sárga, a homok és a Szahara színei, a narancs, a mályva, a rózsa, a sötét és türkiz, a kék és az örök fekete, fehér — sok arany, ezüst csillogással, kiegé­szítővel vagy élénk ékszerekkel, gyön­gyökkel. Mindezekből kitűnik: nyugodtan előszedhetjük régi darabjainkat, egy­két újabb kiegészítővel, kisebb átalakí- utolsósorban gazdaságosan — öltöz- tásokkal máris divatosan — s nem ködhetünk. Inkognito Rejtvényünk tizennégy magyar írói álnevet tartalmaz. VÍZSZINTES: 1. Ady Endre írói ál­neve. 7. Csokonai Vitéz Mihály álneve. 13. Kínai hosszmérték. 14. Kutrica. 15. Gaál Mózes írói álneve. 17. Hegyfok, franciául. 19. A tantál vegyjele. 21. Építési anyag. 22. Benedek Elek álneve. 24. Mértékegységekkel összetéve azok milliószorosát jelenti. 25. Csapadék. 26. Gléda. 27. Szeged író-régésze. 29. Mint a 19. számú sor. 30. Víkend ré­sze!. 31. Szögfüggvény röv. jele. 32. In­diai légitársaság. 33. Pro ... (művésze­ti kitüntetés.) 35. Teherautógyáráról ismert szovjet város. 36. Darabolok. 38. Hazafi. 39. Ezt az álnevet Gábor Andor használta. 40. Ezen az álnéven Kisfaludy Károly írt. 42. A kobalt vegy­jele. 43. Régi római pénz- és súlyegy- ség. 44. Bortároló. 46. Helyrag. 48. ... es Salaam (afrikai főváros). 50. Megye és folyó. 51. Harminc része! 53. Iskola rövidítése. 55. Felszabadult yarmat Indiában. 57. Szolmizációs ang. 58. Az ilyen hír — álhír. 59. Pető­fi Sándor költeménye. 61. Napszak rö­vidítése. 62 .........-fi. 63. A legismertebb csil lag. 64. Vérpájya. 65. Egészségügyi intézmény. 66. Úgy látszik, röviden. 67. rés. 70. Japán táblajáték. 71. Cika egynemű betűi. 72. Ezt az álnevet Jósi­ka Miklós használta. 75. Bessenyei György használta ezt az álnevet. FÜGGŐLEGES: 1. Szirti Gyula ál­neve. 2. Párbeszéd. 3. Északi férfinév. 4. Kőkorszaki falfestményeiről híres bar­lang a Pireneusokban. 5. Dekaméter rövidítése. 6. Ice betűi. 7. Ez a fű gyógynövény. 8. Görög betű. 9. Síkság. 10. Zúdít. 11. A neodim vegyjele. 12. Czuczor Gergely egyik írói álneve. 16. Szintén nem. 18. Bírósági eljárás. 20. Goriot. .. (Balzac). 23. A legszebb me­zei munkák egyike. 25. Kisfaludy Sán­dor álneve. 28. Vörösmarty Mihály köl­teménye. 30. Csiky Gergely írt e néven. 32. Fegyverhordozó nemesi ifjú a kö­zépkorban. 34. Törvénykönyv, rövidí­tése. 35. Bordázott szövet. 36. Árúház­típus. 37. Egykori hosszútávfutó világ- rekorderünk. 38. Román népi tánc. 40. A Nana írója. 41. Arany János ezt az álnevet használta. 44. Lakrész. 45. Gár­donyi Géza írt e néven. 47. Szárító. 49. Kisebb tömör gömb, névelővel. 52. Történelmünk gyászos színhelye. 54. Adnak neki. 56. Csokonai-vers. 58. Az amerikai Nagy-tavak egyike. 60. „ ... tánca” (Poncielli: Gioconda című operájából). 61. Középkori itáliai álla­mok vezetője. 67. Égtáj jele. 68. Lám. 69. Szintén ne. E. B. A május 6-án. közölt rejtvény helyes megfejtése; KÖNNYEBB ANNAK, AKI FELEJT, MINT ANNAK, AKIT ELFELEJTENEK. Beküldendő: a tizennégy írói álnév. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Szabó Gábor, Nemesnádud­var; Kovács Gáborné, Bácsalmás; Tom­pái János, Apostag; Szalai Gabriella, Kiskunhalas. Jogi tanácsok ELHELYEZKEDÉSI TÁMOGATÁS A felszámolás alatt lévő gazdál­kodó szervek dolgozóinak munka- lehetőségét a munkáltatóknak az illetékes munkaerő-közvetítőkkel karöltve kell megoldaniuk. Amennyiben az érintett dolgozók elhelyezését a munkáltató bejelen­tését követő 30 nap alatt nem tud­ják megoldani, és a dolgozó vállal­ja az együttműködést a továbbiak­ban azért, hogy mielőbb legyen másik munkahelye, felmondási ideje meghosszabbítható, és erre az időre átlagkeresetét kapja. Mivel a dolgozó nem kötelezhe­tő, hogy maga keressen másik munkát magának ez alatt az idő alatt, és az is előfordul, hogy a munkaközvetítő útján sem sikerült a meghosszabbított felmondási idő alatt elrendezni ezt a problémát, más megoldást kell keresni. Erre szolgál az elhelyezkedési támoga­tás. Ez további hat hónapig jár. Az elhelyezkedési támogatás viszont már csak az elmaradt munkabér egy részét tudja pótolni. A folyósításának első három hó­napjában a támogatás a nettó (vagyis a nyugdíjjárulékkal csök­kentett) átlagkereset hetvenöt szá­zaléka, az ezt követő három hó­napban pedig a nettó kereset hat­van százaléka. A dolgozót az elhelyezkedési tá­mogatás folyósításának ideje alatt is ugyanolyan együttműködési kö­telezettség terheli a munkaerő­közvetítő szervvel szemben, mint a meghosszabbított felmondási idő alatt. Amennyiben ennek neki fel­róható okból nem tesz eleget, vagy ha a dolgozó akár a munkaerő­közvetítő segítségével, akár a ma­ga erejéből helyezkedik el, ugyan­csak elveszti jogosultságát az elhe­lyezkedési támogatásra. Meg kell szüntetni a támogatást akkor is, ha a dolgozó öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban ré­szesül; sorkatonai szolgálatra vo­nul be; terhességi-gyermekágyi se­gélyben, gyermekgondozási díj­ban, illetve segélyben részesül; elő­zetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. Az elhelyezkedési támogatás táp­pénzzel, betegségi segéllyel egyide­jűleg folyósítható. Az elhelyezke­dési támogatás a meghosszabbított felmondási idő leteltét követően az állandó lakóhely szerinti munkae­rő-közvetítő szervnél igényelhető. Folyósítása havonta, utólag törté­nik. Az illetékes munkaerő-közve­títő szerv a felmondástól számított kilencedik hónap elteltével az elhe­lyezkedési támogatást csökkenti (az átlagkereset hatvan százaléká­ra) és erről a dolgozót értesíti. A felmondást követő egy év letelté­vel a támogatás folyósítását meg­szünteti. A támogatás folyósításának időtartama munkaviszonyban töl­tött időnek számít. A társadalom- biztosítási jogszabályok szempont­jából az elhelyezkedési támogatást munkabérként veszik figyelembe, tehát ez az időtartam szolgálati időként is beszámít. pr g

Next

/
Oldalképek
Tartalom