Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ■ i" ­. v v ', h ' •'*'* ’ ______•' -n '__ ' ■ ' ■ ' '' ' ■ ' ' ' . . . - _________C A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 88. szám Ára: 1,80 Ft mi. április 1«. kedd KISZ-delegáció utazott Moszkvába Tegnap Moszkvába utazott a KISZ Központi Bizottságának delegá­ciója, amely Hámori Csaba első titkár vezetésével részt vesz az össz- szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség április 15—18. kö­zött sortra kerülő XX. kongresszusára. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztuikalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. « KÜLDÖTTSÉG A TESTVÉRMEGYÉBŐL Szakszervezeti tapasztalatcsere A kdaűialkult hagyományok sze­rint az idein tavasszal is Kecs­kemétre láltogiaitoitt egy testvér- megyei, krimi—szimferopoli szak- szervezeti küldöttség. Grisko Vladimírt, a szakszervezetek Krím területi tanácsának titká­rát és Genadij Andrejevicset, a Ferevánii Szovhoz szakszervezeti bizottságának dinekéit Princz László SZMT-!ti|tkiár fogadta. A vendégék megtekintették Bodri Ferenc kiállításéit a kecskeméti Kzatesze rvezeti székházban (ké­pünk),. Ezt követően meghallgat­ták dr. Kőrös Gáspárnak, az SZMT vezető titkárának tájékoz­tatóját, majd a megyei SZMT- titkárolk jelenlétében tartalmas munkamegbeszélés alakult kV. A tapasztalatcserére megyénk­be látogató krími küldöttség ma a Mezőgép Vállalattal ismerke­dik. HAZÁNKBA ÉRKEZETT POUL SCHLÜTER Magyar—dán kormányfői találkozó Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívásá­ra tegnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnö­ke. A dán kormányfőt magyar- országi útjára elkísérte felesége. A dán és magyar nemzeti lo­bogókkal díszített Ferihegyi re­pülőtéren katonai tiszteletadás­sal fogadták a magas rangú ven­déget. Elsőként Lázár, György és Várkonyi Péter külügyminiszter üdvözölte Poul Schlüter,t, aki ezután vendéglátója társaságá­ban fogadta a felsorakozott dísz­század tisztelgését. A dán és a magyar himnusz elhangzása után Poul Schlüter és Lázár György kölcsönösen bemutatták a je­lenlévő magyar, illetve dán sze­mélyiségeket. Poul Schlüter fogadtatásán je­len volt Hans Kühne, Dánia bu­dapesti, valamint Király András­áé, hazánk koppenhágai nagykö­vete, s ott volt Lázár Györgyné Is. A dán minisztere Inak a délliutá- ni órákibain megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hő­sök terén, majd Poul Schlüter és (Folytatás a 2. oldalon.) AZ ATOM- ÉS ŰRFEGYVERKEZÉS KÉRDÉSEIRŐL Szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások MOSZKVA Moszkvában tegnap dél­előtt megkezdődtek a szovjet— amerikai külügyminiszteri tár­gyalások. Az eszmecserék homlokterében a leszerelés kérdései állnak. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter hétfőn reggel érkezett a szovjet fővárosba. Az amerikai diplomácia veze­tőjét a repülőtéren Alekszandr Besszmertniih szovjet kül­ügyminiszter-helyettes és más hivatalos személyiségek üd­vözölték. Ezután Eduard Sevard- madze, az SZKP KB PB tag­ja, külügyminiszter és ameri­kai kollégája megkezdte tár­gyalásait az atom- és ürfegy- vérzetekkel kapcsolatos kér­désekről1. A ‘két külügyminisz­ter megvizsgálja az európai közép-haté távolságú atomra­kéták felszámolását oélizó szovjet—amerikai megállapo­dás kidolgozásának lehető­ségeit. Eduard Sevardnadze a nap folyamán ebédet adott Geor­ge Shultz és kísérete tisztele­tére. KUKORICÁBÓL ÉS SZÓJÁBÓL MEGÉRI A TERÜLETNÖVELÉS Feladategyeztető megbeszélés a MÉM és a megye vezetői között A több esztendeje rendsze­res év eleji feladategyeztető tanácskozásra tegnap került sor a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és a megye vezetői között Kecske­méten, a pártbizottságon. J>r. Papócsi László miniszterhe­lyettest és munkatársait Ro- mány Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára köszöntöt­te. Részt vett a megbeszélé­sen dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke, valamint a pártbizottság, a tanács és a tsz-szövetségek agrárgazdasá­gi témában illetékes vezetői és munkatársai. Dr. Gól Gyula, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetője az írá­sos tájékoztatót kiegészítve be­szélt a pillanatnyi helyzetről, az elmúlt hónapok időjárása miatt várható veszteségekről. A fel­mérések szerint ez megközelíti az egymilliárd-kilencszázmillió forintot, s a károk zöme a Ho­mokhátságon gazdálkodó szövet­kezeteket érinti: az ősziárpa-, a rozs- és a búzavetés kipusztulása, és a szőlők elfagyása a legsúlyo­sabb. Az ipari tevékenység fej­lesztése a piaci (és ipari) gon­dok miatt nehezebb, a tavaszi munkát pedig több fontos vegy­szer hiánya nehezíti. Dr. Papócsi László véleménye: elsősorban a helyi cselekvések­re kell összpontosítani, mert költ­ségvetési támogatásra aligha számíthatnak a gazdaságok. A vegyszergondok enyhülnek, bár így is lesz, amit importból nem tudnak beszerezni, de ezt helyet­• A feladategyeztető megbeszélés tesítő szerek rendelkezésre áll­nak. S, hogy mit vessenek a kiszán­tott területekre, s mi legyen a szőlő- és borágazattal? Erről a következő, összesíthető megál­lapítás mondható el. Ahol csak lehet kukoricát, ugyanis hektá­ronként ezer forint adókedvez­ményben részesül minden gazda­ság, amelyik ezt a fontos nö­vényt termeli. A napraforgóte­rület növelésére kicsi a lehető­ség, de amiben tud, segít a mi­nisztérium. Ugyancsak szüksé­ges (és érdemes) a szójatermő terület növelése, az ehhez kap­csolódó programot a MÉM rövi­desen meghirdeti. A mostani helyzet megoldásában a minisz­térium és a megye illetékes ve­zetői gyors egyeztetésekkel lesz­nek segítségükre a mezőgazda- sági üzemeknek. Egyetértettek a tanácskozáson abban, hogy a Tisza menti ön­résztvevői. (Méhes! Éva felvétele) tözésfejlesztési és meliorációs program keretében jöjjön létre üzleti kapcsolat az osztrák Bauer céggel, és e térségben valósul­jon meg egy referencia jellegű öntözőrendszer. Szó volt a vesz­teséges kelebiai és öregcsertői szövetkezetek pénzügyi rende­zésének lehetőségeiről, továb­bá a gabona minősítéséről, amely az idén is a tavalyival azonos lesz; a kistermelés társadalmi hátterének növeléséről, a szója- feldolgozásról. Ez utóbbiról dr. Papócsi László elmondta: Füzes- gyarmaton sikerrel kipróbálták az OMFB találmányát, amely­nek lényege, hogy lucernaszárí­tó kis átalakítással alkalmassá tehető a szója extrudálására. Ígé­retet kapott a megye a jobb mi­nőségű és elegendő mennyiségű takarmányellátásra. A miniszté­rium és a megye illetékesei együttes munkacsoportot alakita­(Folytatás a 2. oldalon.) A BAKONYBAN ÉS VÉRTESBEN ESETT A LEGTÖBB ESŐ Kisebb áradások, belvizek Az utóbbi négy napban álta­lában 30—40 milliméter csapadék hullott az országban, de egyes helyeken — mint például a Ba­konyban és a Vértes hegységben — a csapadék elérte a 100, Bu­dapesten és környékén pedig a 85 millimétert. A sok eső áradá­sokat és belvízi elöntéseket oko­zott. A Duna magyar szakaszán a hétvégén elindult kisebb ár­hullám tegnap hajnalban már tetőzött Dunaremeténél, majd délben Győrnél is. A Tisza is lassan árad, s csu­pán a Lónyai-csatorna torkol«-, ta és Csöng rád közötti szakaszon tartanak elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Mellékfolyói közül a Krasznán közepes árhullám ala­kult ki, ezért kirendelték a má­sodfokú árvízvédelmi készültség erőit. A folyó romániai szaka­száról azonban már apadást je­leztek, ami hamarosan átterjed a magyar oldalra is. A vízügyi igazgatóságok a Tisza völgyében további hét mellékfolyón tarta­nak elsőfokú készültséget, arai csak megerősített figyelőszolgá­latra korlátozódik. Az esőzések a dombvidékek kis patakjait, vízfolyásait mozgat­ták meg a legjobban, s ezek, ami­lyen hirtelen kiáradtak, olyan gyorsan vissza is húzódtak med­rükbe. Átmenetileg azonban tíz­ezer hektárnyi terület került víz alá. A belvíz is terjeszkedett, fő­leg a Tiszántúlon, a nyíregyhá­zi, a debreceni és a szolnoki vízügyi igazgatóság körzeteiben, s kisebb részben Észak-Dunán- túl térségeiben. Általában első- és másodfokú belvízvédelmi ké­szültséget tartanak. Jelentősebb beavatkozásokra nem került sor. Az országban, összesen 35—40 ezer hektárt borított el a belvíz. A hidrometeorológiai jelzéséle szerint már megkezdődött a csa­padékzóna eltávolodása, ami ked­vez a vizek apadásának. (MTI) Zsebbe vágó tanulságok • A Sza­badszállási Sportcoop Kisszövet­kezet ter­mékeit s ni. vósabbak, különlege­sebbek között áru­sítják sz üz­letekben. ;-v *;• l:: t i \ - ‘ • ? J \ > ^ V . 1* J?; Ilii A szabadszállási kisszövetkezet megtalálta piacát A KISVÁROSOK SZEREPE NAPJAINKBAN • Holland tudósak a megnyitón. Holland—magyar földrajzi szeminárium A hajdani szabadszállási gép­javító és vegyesipari szövetke­zetből kivált Sportcoop kisszö­vetkezet mindjárt az első neki­futásra magas mércét állított maga elé: 1983-ban tőkés bér- -munkával kezdte önálló életét. Termékeik — dzsekik, konfek- cióruhák — eljutottak az NSZK- ba, Franciaországba, Ausztriába, sőt Angliába és az Egyesült Ál­lamokba is. Minderre joggal lehettek vol­na büszkék, ha ez a magas igé­nyű munka „ráadásul” jól is fi­zet. Ez azonban rajtuk kívül ál­ló okok miatt nem így volt, sőt ellenkezőleg. A nyugati partne­rek nemcsak a minőségre voltak különösen igényesek: egy-egy fazonból csupán néhány tucatot kértek, ami végső soron meg­drágította a termelést. De sem ezt, sem az egyéb (rezsi stb.) költ­ségnövekedést nem ismerték el -éráikban. Sorra le kellett m<yi- dani megrendeléseiket. Új piacokat itthon kerestek a szabadszállásiak. Tudták: áttö­rő sikert a fazonban, minőség­ben a nyugati megrendelésre ké­szítettekhez hasonló termékekkel arathatnak. Erre pedig igényt tar­tottak, ennél alább nem adták, mivel azzal is tisztában voltak: a kínálati piacon csak ez jelent­heti számukra hosszabb távon az értékesítési biztonságot. Szándékuk mellé — talán mon­dani sem kell — tudás, tapasz­talat is társult, csak éppen meg­felelő alapanyagot, kelléket nem kaptak. A hazai gyártmányú anyag minőségét sem a külföldi fazon, sem a „szövetkezet pénz­tárcája” nem bírta el. Ugyanis hiába volt — aránylag — olcsó, szövés-, vagy színhiba miatt nagy részét nem tudták felhasználni. Megfizették volna a jobb minő­ségűt is, de nem kaptak. Hozzájutottak viszont vala­mennyi, importból származó anyaghoz. Elkészítették első mo­delljeiket —, és valóban osztat­lan sikert arattak a kereskedők között, az árat volt nehéz kiala­kítani. Mert, bár átlagon felüli minőséget nyújtottak és az im­portanyag ára is „átlagon felü­li” volt, a realitásokat nem hagy­hatták figyelmen kívül. Neveze­tesen azt, hogy a kereskedelmi árrést is magában foglaló fo­gyasztói ár termékük kelendősé­gét erősen behatárolja. Zsebbe vágó kompromisszumokkal egyez­tek meg végül is a kereskedők­kel az árat illetően —, de „leg­alább” bölcsebbek lettek egy tanulsággal. A lényeg azonban mégis az volt: jól sikerült a bemutatko­zás, a kereskedelmi partnerek „jegyezték” a szabadszállásiakat. A következő évben már megta­lálták a jobb minőségű hazai alapanyag beszerzési forrásai­hoz vezető utakat. Termékeiket a nívósabbak, különlegesebbek között árusítják elsősorban az Aranypók, a Skála-COOP, a Fel­sőruházati Kereskedelmi Vál­lalat üzleteiben, áruházaiban. A szövetkezet termelési, gaz­dálkodási eredményei híven mutatják sikerüket. A belföldi mellett immár egyre növekvő mértékű szovjet megrendelésre is dolgoznak. A „nagy ugrás” éve 1986 volt. Dolgozóik száma mind­össze nyolccal növekedett, árbe­vételük viszont megduplázódott. A hatékonysági mutatók is so­kat javultak ebben az esztendő­ben: az egy dolgozóra jutó nye­reség húszezer-ötszáz forintról harmincezer-ötszázra növeke­dett. Erre az évre nem terveztek ugyan tőkés exportot, soron kí­vül mégis elvállaltak egy fran­cia megrendelést, a korábbiak­nál jobb feltételekkel, kb._ egy­millió forint értékben. Ez' nincs benne a 14,5 millió forintos ár­bevételi tervükben, aminek na­gyobb részét — tízmillió forintot — a szovjet export jelenti. A szabadszállásiak számára elő­nyös ez az arány, mert bár ter­mékeik kelendőek, a hazai pia­con jelenleg kínálat van konfek­cióruhából', nem egy termelő cég értékesítési gondokkal küszkö­dik. A Sportcoop kisszövetkeze­tet nem fenyegeti ilyen veszély: erre az évre teljes kapacitásu­kat lekötötték megrendeléssel. * A. M. A tudomány: nemzetközi. A különböző országokban elért ered­mények ismerete nélkül sehol sem számíthatnak gyors előreha­ladásra, a lényeges folyamaitok pbratos fölismerésére. örvendetes, hogy az itt műkö­dő tudományos intézetek révén Bács-Kiskun is mind hatéko­nyabban bekapcsolódik a nem­zetközi információcserébe. Tegnap délután Enyedi György akadémikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Regionális Ku­tatások Központjának főigazga­tója üdvözölte a II. holland— magyar földrajzi szeminárium résztvevőit az intézet kecskemé­ti településkutató csoportjának könyvtárszobájában. A Marc de Schmidt professzor vezetésével Magyarországra érkezett holland kutatók (valamennyien egyete­mi oktatók), a kisvárosok szere­pével foglalkoznak hazájukban. Mint a megnyitó ünnepségen megtudtuk, sokat várnak a kecs­keméti tanácskozástól. Kedden és szerdáin hét holland és kilenc magyar kutató számol be arról, hogy a kisvárosok napjainkban mennyire képesek betölteni kis­térségszervező feladatkörüket. Miként segítik a vonzáskörzetük­be tartozó kisebb települések ellátását, az adott kulturális igé­nyek kielégítését? Az eltérő tár­sadalmi rendszerek és a külön­böző történelmi fejlődés ellené­re, feltehetően számos hasonló feladattal kell megbirkózniuk a holland és magyar terület- és településfejlesztőknek, a kisvá­rosok irányítóinak. A II. holland—magyar földraj­zi szeminárium hallgatói csütör­tökön Kalocsára látogatnak. A program pénteken Kecskeméten városnézéssel fejeződik be. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom