Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

YILÄG FBOLETARJAI, EGYESÜLJETEK! perm NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 87. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 13. hétfő LOS ANGELES, LONDON, PÁRIZS, BONN, MOSZKVA Gorbacsov javaslatainak világvisszhangja Ma hazánkba érkezik a dán kormányfő Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke. (Poul Schlüter életrajzát a 2. oldalon ismertetjük). Itt a puma, hol a puma? (3. oldal) SPORT Hétvégi eredmények (7. oldal) Mihail ’Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége, vala­mint kíséretének tagjai szomba­ton Pozsonyból hazautaztak Moszkvába. A főtitkár, aki Gustáv Husák és más csehszlovák vezetők tár­saságában érkezett 1 Prágából a szlovák fővárosba, elbeszélge­tett a fogadására összegyűlt és őt üdvözlő pozsonyi lakosokkal, felidézve, hogy először 1969-ben járt Pozsonyban. A szlovák fő­város lakóival való találkozó után a szovjet vezető koszorút helyezett el a szlovák nemzeti felkelés, valamint a szovjet hő­sök emlékművénél. A Szlovák Kommunista Párt KB elnöksége délben díszebé­det adott Mihail Gorbacsov és felesége tiszteletére. A díszebé­den mondott pohárköszöntőjé­ben Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák KP KB első titkára megállapí­totta: Szlovákia annak köszönhe­ti az utóbbi negyven évben vég­bement fejlődését, hogy a CSKP megvalósította a szocialista tár­sadalmi változtatások lenini politikáját, alkotó módon követ­te a szovjet példát. Ez lehetővé tette — mondta —, hogy Cseh­szlovákia nemzetei és nemzeti­ségei egymással való kapcsola­taikat a közös szövetségi állam­ban az egyenlőség alapján, test­véri kötelékekként alakítsák. A csehszlovák nép őszinte Az SZKP KB főtitkára szombaton hazatért Csehszlovákiából rokonszenvvel viseltetik a Szov­jetunió forradalmi megújulása iránt — jelentette ki Lenárt, hozzátéve: „A CSKP Központi Bizottságának vezetésével , ne­künk is bátrabban kell rálép­nünk az új forradalmi változta­tások útjára. Tudjuk, ez nem könnyű, hogy ezen az úton jár­va le kell küzdenünk sok aka­dályt, saját múltunk terheit”. A délutáni órákban Gorbacsov találkozott a Szlovák Kommu­nista Párt elnökségének és tit­kárságának tagjaival, majd el­látogatott egy Pozsony környé­ki termelőszövetkezetbe, ahol megismerkedett a 480 tagú kol­lektíva munkájával. (Folytatás a 2. oldalon.) A KÖLTÉSZET FESZTIVÁLJA ___________ N agy találkozás a közönséggel Szocialista brigádverseny a kutatóintézetekben Pénteken este zsúfolásig megtelt a kecskeméti Er­dei Ferenc Művelődési Központ színházterme. A mű­sorközlő a X. előadóművész-fesztivált bevezető sza­vaiban nem véletlenül üdvözölte a közönség mellett a rádióhallgatókat is: a Kossuth rádió egyenes adás­ban közvetítette a rangos eseményt. Valójában a költészet fesztivál­jának lehettünk élvezői, A meg­jelent költők egymás közti, sajá­tos világukat egymás segítségé­vel, ha csak egy pár pillanatra is feltárni igyekvő beszélgetése, s az előadóművészek — részben alkotótársak — tolmácsolása, a poétika embert nemesítő szépsé­gét tárták löl a közönség előtt. Az egybegyűlteket és a rádió- hallgatókat dr. Gt’ri István, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a költészet napja elő­estjén. Kállai Ferenc Kossuth- díjas kiváló művész, a Színház­művészeti Szövetség elnöke beve­zető szavaiban a mai magyar lí­ra megfejtéséhez vezető szép és izgalmas barangolást ígért a hall­gatóknak. Néhány gondoláit ere­jéig a versek, s egyáltalán a köny­vek iránti igény lanyhulásának okait kutatta, majd mintegy el­lenpontozásául a tényeknek, figyel­meztetett arra, hogy a költészet nélkül mennyivel szegényebb len­ne a világ. Hiszen aki a költé­szetben hisz, az emberben hisz. Ezután következett az az ünne­pélyes pillanat, amikor a megyei tanács elnöke, dr. Gajdócsi 1st­Nyitni kell! Csaknem egyéves a szol­gáltatók nyújtott idejű és szombati nyitva tartásáról szóló kormányrendelet. Beváltotta-e a hozzá fű­zött reményeket a társada­lom és a dolgozók érdeké­ben — a munkaidőn kívü­li szolgáltatásokra — ho­zott minisztertanácsi ha­tározat? Egyszerű dolgunk volna, ha most arról számolhat­nánk be, hogy a rendelet­hez betűről betűre tartja magát minden szolgálta­tó, a szabályozás révén jobban kihasználhatjuk a munkára való időt. Ám akadtak ellenzői is ennek a törekvésnek. Tizennyolc óra után már a kutya sem jön be hozzánk! Szomba­ton nyitva lenni? Ki hal­lott ilyet! — így ódzkod­tak több helyütt a kormány­határozat végrehajtásától, ahol csak azt látták ben­ne, hogy igyekszik véget vetni egyfajta megszokás­nak a maguk kialakította munkarenddel kapcsolat­ban. Alkalmazkodjanak az állampolgárok, ne ők! Ez a — kényelmességet lep­lező — felfogás abból az elmúlt időszakból való, amikor némelyik üzlet vagy műhely kilincsét péntek délután és szombaton már csak lenyomni lehetett. Az ajtó zárva volt. Lassanként kimozdul a holtpontról a rugalmatlan nyitva tartás. A tanácsok és még néhány más álla­mi intézmény mutatnak ebben elsősorban követés­re méltó példát, azon kí­vül, hogy a kereskedelem­ben is bevált a csütörtöki bevásárlónap. A javító­karbantartó szolgáltatók húzódozása az alkalmaz­kodástól alábbhagy. Kez­detben néhány vállalat úgy tett, mint a piacon: „alku­dott” a rendelettel, kényel­mesen középutat választ­va a nyitva tartásban. Egy- egy napon a szokásosnál ugyan később zárták szol­gáltató üzletüket, de — például csütörtökön — ko­rántsem 20 órakor. Annál előbb. A Kecskeméti Vá­rosi Tanács ipari osztálya tud olyan javító szervizről, ahol porhintésül a géemká- zók esti továbbfoglalkoz­tatásával — de nem lakos­sági szolgáltatással —„vá­laszoltak” a kormányha­tározatra. Ahogyan minden telepü­lésen, a megyeszékhelyen is nem kis mértékben azon múlik a fő munkaidőben dolgozók ellátása: milyen a szolgáltatók — köztük az itt lévő ezerháromszáz kis­iparos — alkalmazkodó­készsége a csütörtöki nyúj­tott és a szombati nyitva tartáshoz. Egy éve még csupán öt kisiparos jelezte a tanács ipari osztályának, hogy a szóban forgó követelmé­nyek figyelembevételével kivan dolgozni. Azóta há­romszázan jelentkeztek, hogy megváltozott munka­rendjükkel segítik a lakos­ság munkaidőn túli szol­gáltatói ellátását. Sokan fölújították cégtáblájukat, és a nyújtott idejű kiszol­gálásról tájékoztatják meg­rendelőiket. Másoknak az ajtajában viszont tovább­ra is „Szombaton zárva!” feliratú tábla lóg, annak jeléül, hogy valami oknál fogva hallani sem akarnak a már egy éve esedékes változtatásról. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy bár­mennyire előremutató és közhasznú is ez a rende­let, nem helyettesítheti a szélesebb körű nyitva tar­tásra ösztönző személyes érdekeltséget. Azért, hogy a szolgáltatók mindenhol rendelkezésre álljanak a többi dolgozó ember ellá­tására, nem nélkülözhetik a piac serkentő hatását. Mihelyt a munkaerő haté­kony foglalkoztatása tár­sadalmi méretűvé válik — nemcsak az árunak, ha- nem a munkaerőnek is lesz valóságos piaca —, a gaz­dasági élénkülés nyomán a szolgáltatók ismét széle­sebbre tárják az ajtót. Rendelet nélkül, maguktól is. Ennek a nyitásnak ven­nénk igazán hasznát! . Kohl Antal ♦ Gyakorlati alkalmazásra ajánlják a szocialista brigádok a posztere­ken bemutatott eredményeiket. ván, átadta Vas Istvánnak a Pe­tőfi Sándor-díjat. A mai magyar líra jeles képvi­selői közül Burányi Ferenccel, Fo­dor Andrással, Gorái Gáborral, Pintér Lajossal, Sumonyi Zoltán­nal, Szokolai Zoltánnal, Vas Ist­vánnal, Veress Miklóssal és Vészi Endrével találkozhatott szemé­lyesen a fesztivál közönsége. Ju­hász Ferenc és Nemes Nagy Ág­nes egy-egy költeményével volt jelen. A verseket a magyar elő­adóművészek legjobbjai mond­ták: Keres Emil, Káldy Nóra, Sütő Irén, Szabó Gyula, Berek Katalin, Vallat Péter, Papp Zol­tán, Csecsödi Mária, Nagy Attila, Lukács Sándor és Hegedűs D. Géza, néhány költemény pedig a Kaláka együttes feldolgozásá­ban hangzott el. (További képes beszámolónk a 3. oldalon.) H. K. E. Űrhajós­bravúr Jurij Romanyerako és Alek- szandr Lavejkin, a Mir űrállomás két utasa az első az űrhajózás történetében, akit a nyílt világ­űrben talált a szakmai ünnep, az űrhajósok napja. Kevéssel a moszkvai idő szerinti éjfél előtt elhagyták a Mirt és mintegy húszméteres út megtétele után a Kvant-modul és az űrállomás dokkolórendszeréhez érkeztek. A dokkolórendszerek szemre­vételezése során megállapították, (Folytatás a 2. oldalon.) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kutatást és fejlesztést végző intézmé­nyeiben hetedik éve sajá­tos, az eredmények gya­korlati hasznosítását gyor­sítani akaró munkaverseny folyik a szocialista brigá­dok részvételével. A moz­galom múlt évet értékelő tanácskozását szombaton rendezték meg a Zöldség- termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál, Kecskeméten. A brigádok eredményeit bemutató ki­állítást is ekkor nyitották meg. Dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkár értékelte azt az idő­szakot, amely a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem Karcagi Ku­tató Intézete Marx Károly szocia­lista 'brigádjának felhívása óta eltelt. Elmondta, hogy a mozgal­mat érdemes folytatni, hiszen eredményei — 107 újítás, 25 talál­mány. 39 szabadalom — az ere­deti célnak megfelelően, elősegí­tik az új tudományos eredmények gyprs gyakorlati bevezetését. A múlt évben népgazdasági szinten elért löbbleteredmény meghalad­ja a négvmiiliárd forintot. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese, dr. Szűcs István a kutatás-fejlesztés előtt álló fela­datokat elemezte. Létkérdéssé vált a tervezett regionális, terü­leti műszerközpontok és a kuta­tás információs rendszerének kia­lakítása. Az ezekhez kapcsolódó intézmények érdekeltségét is meg kell teremteni, hogy a legújabb eredményeiket közkinccsé tegyék a kutatók. A városi tanács általános elnök- helyettese, Horváth Antal Kecs­kemétnek a zöldség- és a szőlő­kutatásban betöltött szerepéről szólt. Bejelentette: a megyeszék­hely tervei között szerepel a nem­zetközi kertészeti kiállítás meg­rendezése 1995-ben. A kutató-fejlesztő szocialista brigádok közül évről évre más indítja, szervezi meg a munka­versenyt. A múlt évben ezt a fela­datot a ZKI Lippay János kol­lektívája vállalta. Dr. Milotay Péter, a brigád vezetője értékel­te a versenyzők eredményeit, majd dr. Soós Gábor a legkiemel­kedőbbeknek átadta a díjakat: a Kertészeti és Élelmiszeripari Egye­tem Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézete Komplex és Requi- nyi Géza, a ZKI kalocsai kutató­állomása Fűszerpaprika és a •Kecskeméti Konzervgyár Kalmár László szocialista brigádjának. A munkaverseny idei elindítá­sára a szarvasi öntözési Kutató Intézet Vásárhelyi Pál szocialis­ta brigádja vállalkozott. Dr. Szí­tó János brigádvezető tette köz­zé felhívásukat, mely szerint az idén a kutatás-fejlesztés hazai és külföldi eredményeinek, a haté­konyabb technológiáknak a gyors bevezetése a cél az ágazat ver­senyképességének fokozása ér­dekében. G. E. „A MÚZSÁK TESTVÉRISÉGE” Táncostalálkozó Szabadszálláson ,,A múzsák testvérisége” mottóval rendezték meg szomba­ton délután Szabadszálláson megyénk táncegyütteseinek ta­pasztalatcseréjét. A rendezők — az Erdei Ferenc Művelődési Központ, valamint a szabadszállási közművelődési intézmé­nyek — dr. Bak István tanácselnök, országgyűlési képviselő megnyitója után rövid költészet napi megemlékezést is szín­padra vittek, a Hegedűs együttes, valamint a szabadszállási „Kiskun” népdalkor közreműködésével. A hangulatos bevezető után tizenöt alkotóközösség fergete­ges műsorában gyönyörködhe­tett a közönség. A szombatihoz hasonló tapasztalatcserét — tudtuk meg a megyei amatőr- mozgalom lelkes szervezőjétől, Font Saroltától — kétévenként rendeznek. A közbeeső időszak­ban vannak a minősítő bemuta­tók, amelyekre a fölkészülés szintén feszített tempót követel meg az együttesektől. A szombati találkozóra ön­kéntes jelentkezés alapján ne­vezhettek a csoportok. (Mitaga­dás, ez egy kicsit érződött is a rendezvény színvonalán.) Nem nyújtotta a délután megyénk néptáncmozgalmának teljes ké­pét. Éppen azok a táncosközös­ségek hiányoztak a szabadszál­lási Helyőrségi Művelődési Ház színpadáról — tisztelet a kivé­teleknek —, amelyekre hivat­kozni szoktunk, amikor a me­gyei folklórmozgalom eredmé­nyeiről adunk számot. Nem lát­hatták a résztvevők például a kecskeméti, a solti, a kiskőrösi, a szeremlei csoportok bemuta­tóit. A kalocsai néptáncegyüt­tes is csak a hagyományőrző csoportját küldte el, melynek szép műsora sikert aratott. Nagyon tetszett a bemutatón — ez is mutatja: többségükben hagyományőrző táncosok pro­dukcióiban gyönyörködhettünk Szabadszálláson —, hogy minden korosztály szerepet kapott a kö­zösségekben. Családok táncol­tak együtt: nagyapa, apa, anya, fiú, lány — ez a dicséretes szo­kás a hagyomány folyamatossá­gának garanciáját nyújtja. Szé­pek, színesek, a táncokhoz, ko­reográfiákhoz illők voltak a ru­hák, és egy-két kivételtől elte­kintve most a kísérő zenekarok teljesítményével és a szereplők énekével is elégedett lehetett a (szinte kizárólag szakmabeliek­ből verbuválódott) közönség. A szombati rendezvény ismét bizonyította azt is, hogy nagyon kevés Bács-Kiskunban a jó ko­reográfus. Elgondolkodtató, hogy egy megyében, ahol nemzetközi folklórfesztivált és számos orszá­gos táncostalálkozót szerveznek, nincs egy országosan is Ismert, • A Keceli Nevelési Központ utánpótláscsoportja Is bemutatkozott: rangot adó művekkel bizonyító táncos szakember. A megyei tapasztalatcserén egyébként, munkája elismerésé­ül, minden résztvevő kapott tárgyjutalmat. A szakmai ta­nácsadó testület — Varga Zol­tán. a VDSZ Bartók Béla Tánc- együttesének koreográfusa, Nagy Albert, a Dél-alföldi Táncosta­nács titkára és dr. Kálmán Lajos, a Kóta elnökségi tagja — a ba­jai néptáncegyüttes (vezetője: Nagy Dezső), az öregcsertői né­pi együttes (vezetője: Kalapos Ist­vánná), valamint az úszód! ha­gyományőrző népi együttes (ve­zetője: Okvátovity Istvánná) műsorát emelte ki (e közösségek kapták a megyei tanács művelő­désügyi osztályának 3—3 ezer forintos külön jutalmát.) A rendezők jóvoltából a hasz­nos együttlétet a VDSZ Bartók Táncegyüttesének fergeteges mű­sora és Kása Béla „Széki nép­élet” című fotókiállítása Is gaz­dagította. A tartalmas progra­mot záró esti táncház alatt a csoportok videofelvételről meg» tekinthették saját produkcióju­kat. F. P. J. i EREDMÉNYEK A GYAKORLATNAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom