Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUI. ért. 78. szám Ára: 1,80 Ft 1981. áprillt l. csütörtök A kormányszóvivő nyilatkozata <2. oldal) Művészeti kitüntetések (3. oldal) SPORT­MAGAZIN Í7. oldal) A A krími testvérmegye küldöttsége Bács-Kiskunban • Megbeszélés a megyei pártbizottságom. 1 Kedden este — rövid budapesti program után — Bács-Kiskun me­gyébe érkezett a krími testvér- megye pártdelegációja. A küldött­séget P. P. Paskov, az UKP Krím Területi Bizottságának osztályve­zetője vezeti, tagjai: V. Ny.Ma- ruszenko, a keresi városi pártbi­zottság első titkára, P. A. Vla- szenko, a szevasztopoli városi pártbizottság titkára és L. Ny. Karpov, a bahesiszeráji fogyasz­tási szövetkezet elnöke. A szovjet vendégek tegnap Né­meth Ferencnek, a városi párt- bizottság titkárának kíséretében felkeresték a kecskeméti piac- csarnokot, majd a Centrum áru­házát nézték meg, ahol Kecskés Jánosné adott tájékoztatást a vállalat tevékenységéről. A prog­ram a Hollós József kórház meg­tekintésével folytatódott. A lá­togatás során dr. Losoncz Mihály főigazgató főorvos beszélt az egészségügyi ellátás rendszeré­ről, a kórház-rendelőintézetben folyó gyógyítómunkáról, s kü­lön is szólt az élelmezési részleg helyzetéről, feladatairól. Délután a küldöttség megtekin­tette a Bácshús húsáruházát, az Újonnan megnyílt büfét, majd az (autójavító vállalat munkájával ismerkedett. Itt Csontos Attila igazgató kalauzolta a vendégeket, i Fogadta a testvérmegye dele­gációját Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, aki tájékoz­tatást adott Bács-Kiskun helyze­téről, a társadalmi, gazdasági élet időszerű kérdéseiről, az életszín­vonal és a termelés összefüggé­séről, a megye sajátosságairól. Szólt az új gazdálkodási, válla­latvezetési formákról, módszerek­ről, amelyek lényege, hogy a ha­tékonyság, a gazdaságosság, a vállalkozás követelménye egyre szélesebb körben érvényesül­jön. A találkozón P. P. Paskov a krími testvérmegye előtt álló feladatokat ismertette, kitérve ar­ra, hogy milyen tennivalóik van­nak az átalakítás, a gyorsítás, a demokratizálás országszerte ki­bontakozó folyamatában. A delegáció programja ma Kecskeméten és Kiskunfélegy­házán folytatódik. V. T. JELENTŐS SZELLEMI TARTALÉKOK A MEGYÉBEN A tudományos kutatások összehangolása A megyei tanács 1983-ban hozott határozatot a tudományos koordinációs szakbizottság megalakításáról. A végrehajtó bi­zottsághoz tartozó társadalmi, szakmai tanácsadó testület fel­adata a kutatóintézetek és a tudományos tevékenységet is folytató intézmények, valamint a nem hivatásos kutatók ál­tal végzett feltáró és feldolgozó munka összehangolása. A bizottság legutóbbi Kecske­méten tartott ülésén Balázs Sán­dor, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja, a bizott­ság elnöke elmondta, hogy a tudományos munka jobb megis­mertetése, a megye érdekeit szol­gáló szervezése érdekében átte­kintették az intézményeknél, vál­lalatoknál végzett kutatásokat és fejlesztéseket és a nem szer­vezett kereteik között indult •.egyéni kezdeményezéseket. Ennek alapján megállapítot­ták, hogy a szellemi tőke kon­centrációja megyénkben kedve­zőnek mondható, csaknem húsz helyen háromszázhatvanhárom kutató számos tudományos te­rületen dolgozik. Annak ellené­re, hogy az összesítés nem tekint­hető teljesnek, hasznos informá­ciók birtokába jutottak. Kitűnt például, hogy a tudományos mun­kával foglalkozók nyelvtudása messze a kívánatos szint alatt marad. Ezért a szakbizottság fel­hívással fordult a megye kutató­helyeihez, hogy támogassák a nyelvtudás megszerzését, saját költségvetéséből is több kecske­méti és bajai kutató részére nyúj­tott eredményes közép- és felső­fokú nyelvvizsga után támoga­tást. Elhatározták, hogy a kutatási munkát ismét felülvizsgálják. . Az erre vonatkozó kérdőívek ada­tait jelenleg összesítik. A szakbizottság az elmúlt há­rom esztendőben nemcsak a : kutató-fejlesztő intézmények tevékenységét tanulmányozta, megismerte azok céljait, tudo­mányos eredményeit, hanem a gondokról is hiteles képet alko­tott. Baján és környékén kiala­kult tudományos kutatások segí­tése céljából megalakult a bajai albizottság. Ez utóbbi is tevé­kenyen működött, számos témá­ban sikerült mozgósítani a tér­ségben élő kutatókat és eredmé­nyes tevékenységükre felhívni a közvélemény figyelmét. A testület eddigi rövid műkö­dése alatt a rendelkezésére ál­ló szerény költségvetési támoga­tásból — bár nem feladata — a megyei szempontból kiemelkedő fontosságúnak ítélt, elsősorban orvostudományi és társadalom- tudományi témákat anyagilag is támogatta. Két alkalommal je­lentette meg folyóiratát, a Tudo­mányos Szemlét. E szerény ki­advány célja, hogy elősegítse a megyében dolgozó kutatók ered­ményeinek jobb megismerését, a közvélemény tájékoztatását a legfontosabb tudományos fel­adatokról, gondokról, eredmé­nyekről. A beszámolót követő élénk vi­tában részt vett Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a megyében jelentős szellemi tartalékok vannak, amelyek fel­tárása még várat magára, na­gyobb erőfeszítések szüksége­sek a kutatási eredmények gya­korlati megismertetése és al­kalmazása érdekében. . - K. 8. Rekordév a kishatármenti áruforgalomban Ülést tartott a napokban a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága. A kisha­tármenti árucsereforgalom helyzetéről és lehetőségeiről Horváth József, a Dél-alföldi Árucsereforgalmi Társaság elnöke tartott beszámolót. A társaság t980-ban alakult három megye: Bács-Kiskun, Csongrád és Békés részvételé­vel, jelenleg 82 tagvállalata van. megyénket 27 gazdál­kodó szervezet képviseli. A társaság elősegíti tagjainak bekapcsolódását az árucsere- forgalomba, javítja a lakos­sági ellátást és termelési együttműködések létrehozá­sát szorgalmazza. Az elmúlt év a gazdasági nehézségek ellenére összes­ségében rekordnak számít. A tőkés export tetemes árbe­vételt hozott, az import pe­dig igen jelentős választék­kal bővítette a hazfü kínála­tot. A kétoldalú tCkés ex­port-import elérte a 34 mil­lió dollárt, a szocialista for­galom pedig 43 millió rubelra emelkedett. A kétoldali áru­csere megfelelő gazdaságos­sággal alakult. Horváth József kifejtette, hogy a teljesítmé­nyek növeléséhez a tagvál­lalatok nagyobb aktivitására van szükség, Jobban kell él­nünk a szocialista országok­ban meglévő, de még kihasz­nálatlan lehetőségekkel. Mód van a termelési jellegű együtt­működések bővítésére is. összefoglalójában a bizott­ság elnöke, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyet­tese köszönetét mondott a megyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményező és irányító munkájáért, a Bel­kereskedelmi és Külkereske­delmi Minisztérium segítsé­géért, a Konzumex folyama­tos közreműködéséért, amit a kishatármenti áruforgalom bővítése érdekében kifejtet­tek. K. A. Margaret Thatcher Grúziában Mindkét fél hasznosnak minősítette a tárgyalásokat • Mihail Gorbacsov és Margaret TUatcher a szovjet—brit dokumen­tumok aláírása után. A hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban tartózkodó Margaret Thatcher brit mtnászitenetoök tegnap Moszkvából Tbiliszibe, Grúzia f óv árosába érkezett. Margaret Thatcher az utazás előtt a moszkvai Kreml György - termőben vett búcsút Mihadi Gor- bacsorvtól és feleségétől A biráft kormányfő a búcsúztatáson ki­jelentette, hogy elégedett látoga­tása eredményeivel. Ügy véleke­dett. hogy Nagy-Britanmia és a Szovjetunió jelentős lépést tett a nemzetközi kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatokról folytatott párbeszéd fejlesztéséiben. Az SZKP KB főtitkára válaszá­ban szintén megállapítottal, hogy a látogatásnak nagy jelentősége van a kétoldalú viszony és a nemzetközi politika szempont­jából. A moszkvai tárgyalások megerősítették, hogy a két ország vezetői a gyümölcsöző párbeszéd folytatására, az időszerű problé­mák megoldását szolgádé együtt­működésre törekednek. A brit (kormányfő és kísérete a Kremlből motorosok díszkísé­retében a Vnukovói repülőtérre hajtatott, ahol a moszkvai híedy- őrség díszalalkudaita tisztelgett a vendégek előtt. A repülőtéren Nyiikolaj Rizskov kormányfő é& Eduard Sevardnadze külügymi­(Folytatás a 2. oldalon.) NEB-vizsgálat kezdődik a lakásárakról Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a megye vezetőinek feladategyeztető megbeszélése Feladategyeztető megbeszélést tartottak tegnap Kecskeméten, a megyeházán, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, valamint a megye veze­tői. A tanácskozás résztvevői Jlantner Antal minisz. éerhelyettes, Tóth Gábor minisztériumi főtanácsos, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese és Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság osz­Szólt arról, hogy a tanácsi vál­lalatok gazdálkodása kiegyensú­lyozott, a Bácsépszer kiemelke­dő munkát végez, jövedelemter­melése és nyeresége az ország­ban is a-legjobbak közé sorol­ható. A Kunép és a Bajai Épí­tőipari Vállalat rugalmas vállal­kozási politikájának köszönhe­tően fejlődött, a Kunép bővíti tevékenységét: Bácsalmáson és Kiskunmajsán építésvezetősé­geket szervez. A szövetkezeti építőiparban stagnálás és visz- szaesés jelei mutatkoznak, a ki­vitelező építőipari ágazatból az elmúlt öt évben már hét szövet­kezet átkerült a vegyesipari ága­zatba. A kecskeméti Épszisz megbízható munkáját folytatva tavaly leányvállalatot is alapí­tott. A Dutép helyzete külön téma­körként szerepelt. A vállalat fi­zetőképességét a szanálás (a vesz­teségek központi és vállalati forrásból történt rendezése) hely­reállította, a mostani gond: mi lesz a sorsa a mintegy 200 mil­lió forint értékű, külföldi mun­kával 'kapcsolatos fizetési kö­telezettségének, amely ha a vál­lalatra hárul, ismét a szanálás előtti helyzetet idézi elő. Erről későbbi döntés várható, mon­dotta a miniszterhelyettes. Azt a törekvést viszont a tárca tá­mogatja, hogy a vállalat bajai építésvezetősége leányvállalattá tést finanszírozó szervezet ver­senytárgyalást hirdet a kivitele­zők körében. Az említettek ha­tására az árak az ország egy-két helyén (például Borsod megyé­ben) nem emelkedtek. Szükség lenne több építőipari szerveze­tet megnyerni Bács-Kiskunban is a lakásépítkezésre. Az első kezdeményezést, a Tolna megyei vállalat itteni kivitelezéseit, eb­ből a szempontból is hasznosnak mondotta. Tóth Ferenc bejelen­tette: a lakásárakkal kapcso­latban Bács-Kiskunban NEB- vizsgálat kezdődik, amely föl­deríti, hogy az árak mennyiben alapulnak valódi költségeken és tisztességes hasznot tartalmaz­nak-e. A tár gyaláson részt vevők köl­csönösen kifejtették, hogy az ÉVM és a megyei szervek között intenzív, jó munkakapcsolat ala­kult ki, megfelelő az informá­cióáramlás és a napi ügyek meg­oldásában az együttműködés is példás. A megbeszélés után Jantner Antal megnézte a kecs­keméti színház rekonstrukciós munkáit, majd a Bácsépszernél dr. Gátay Ferenc igazgató, vala­mint a Bácstervnél Farkas Gá­bor igazgató' tájékoztatójából részletes ismertetést hallott a jelenlegi helyzetről, valamint a tervekről. Cs. I. alakuljon még azelőtt, hogy a Dutépnél vállalati tanács szer­veződik. A lakásépítésről esett a leg­több szó a megbeszélésen. A me­gyében, mint tavaly, az idén is felépülnek a tervezett lakások, azonban az árak jelentősen ma­gasabbak az országos átlagnál. Ez utóbbi tavaly (a statisztikai adatok szerint) négyzetméteren­ként nem érte el a 13 ezer fo­rintot, a megyében viszont a panelos lakások négyzetméter­ára 17—19, a hagyományos épí- tésűeké 19—23 ezer forint között alakult. Az OTP is visszavonuló­ban van a lakások finanszírozá­sától, mert — mindent összead­va — 7 százalékos haszonért nem tartja jövedelmezőnek a befek­tetést. Ma már egy 50—54 négy­zetméteres lakás, szociálpolitikai kedvezményekkel, kölcsönnel együtt számított megvásárlásá­hoz 400—500 ezer forint kész­pénz szükséges, s emiatt a fi­zetőképes kereslet igen alacsony. Jantner Antal elmondta, hogy országos gond a lakáshoz jutás, azonban most folyik a lakásépí­tési program előkészítése, amely­ben a vásárlási feltételek diffe­renciált meghatározásával sze­retnének enyhíteni a jelenlegi helyzeten. Hasznos kezdeménye­zésnek említette azt, amikor az építővállalatok maguk értékesí­tik a lakásokat, valamint az épí­Nagyobb szerepet kap a számítástechnika Kistérségi együttműködés Kiskunfélegyháza környékén A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövet­ségének kistérségi együttmű­ködési tánácsa a napokban tar­totta ülését a Kunszállási Alkot­mány Termelőszövetkezetben. Az időszerű kérdésekről, szövetke­zeti feladatokról Ivicz Vilmes, a Kiskunsági TESZÖV titkára tartott tájékoztatást. A múlt esztendő értékelésekor egyebek között elmondta, hogy a térség gazdaságainak többsége ered­ményes évet tudhat maga mö­gött. A nyereségük között azon­ban egyre nagyobb szóródás fi­gyelhető meg. Hárommillió fo­A legkorszerűbb szovjet tech­nológiát vezették be az idén a hazai jégeső-elhárításban. Az Or­szágos Meteorológiai Szolgálata licencszerződés keretében olyan új, komplex rendszert vásárolt meg, amelynek alkalmazása — várhatóan — hatásosabbá teszi a jégverések elleni védekezést. A magyar jégeső-elhárítás szov­jet gyártmányú felszereléssel mű­ködött eddig is, a most átvett technológia lehetővé teszi az al­kalmazott szovjet módszer to­vábbi tökéletesítését. Az idei szolgálatot tegnap kezd­te meg a Baranya megyei raké- tás jégeső-elhárító egység. A me­zőgazdaság igényének megfele­lően hét hónapon át — április 1. és október . 31. között — figyelik a szakemberek a védett terület felett kialakuló zivatarfelhőket és szükség esetén beavatkoznak az esetleges jégeső megelőzésé­rintnál kevesebb nyereséget mondhatott magáénak kilenc gazdaság, harmincmillió fölöt­tit hét szövetkezet. Az előbbiek­nél az egyszerű újrátermelés feltételei sem látszanak biztosí­tottnak. A kiskunsági mezőgazdasági üzemek legtöbbje a tavalyi ered­ményeket tervezi megismételni. Az időjárás eddig semmi jóval nem biztat, még mindig nem ítélhető meg, hogy az őszi kalá­szosok milyen mértékben káro­sodtak. A kipusztult növények (Folytatás a 2. oldalon.) re. A Pécs közelében működő ra- kétás egység — az első magyar jégeső-elhárító rendszer — most második évtizedébe lépett. Az egység 1976 tavaszán kezdte meg a működését, s ma már másfél ezer hektárnyi termőterületet ol­talmaz az elemi csapástól. A védekezés lényege az, hogy a radar képernyőjén megfigyelt jégveszélyes felhőkbe rakétákat lőnek, amelyeknek hatóanyaga szétszóródik, s elejét veszi an­nak, hogy a jégszemek „meghíz­zanak” és jégeső keletkezzék. A védelmi rendszer „szeme” — az időjárási radar — a Tenkes-he- gyen működik, onnan irányítják a tizenöf rakétakilövő állomást. A védekezést egybehangolják a szomszédos Bács-Kiskun megyei rendszerrel, amelyet 1985-ben állítottak fel. A két terület a Du­fFolytatás a 2. oldalon.) Napfényre várnak a földek A hét első felében újabb hát­rányt szenvedtek a mezőgazda- sági munkák; a meg-megújulő esőzések miatt az üzemek tovább­ra sem indíthatták a gépeket, holott most már nagy szükség lenne a korai vetések megkezdd sére. Alapos lemaradás mutatko­zik például a zöldborsónál és a tavaszi. árpánál, ezeket jobbára már el kellett volna vetni. A szak­emberek szerint a tavaszi mun­káknál immár csaknem három­hetes lemaradás mutatkozik, a természet vegetációja pedig már­cius végéig leginkább két héttel megkésett. • Az esőzések segítik a talaj fel- töltődését. Az ősszel elvetett nö­vényeknek azonban igazából most nem is a nedvességre van szük­ségük, hiszen a talaj felső réte­ge elegendő vízzel töltődött fel, hanem melegre és napfényre. Mindkettő hiányzott március vé­gén, ezért az őszi vetések álla­pota általában továbbra is gyen­ge. Az agrometeorológiai mérések szerint a talaj vízkészlete egye­lőre megfelelő. A talaj egyméte­res mélységében 80 százalék fe­lett van a feltöltődés. A téli csa­padék megtette a magáét, a hóié akadálytalanul szivárgott a mé­lyebb rétegekbe, mivel a föld a vastag hóbunda alatt mindössze mínusz 1—2 fokra hűlt le, és a hóréteg elolvadásával egyidőben fölengedett. Nem keletkeztek hát nagyobb felszíni vizek, a csapa­dék az alsó rétegekbe jutott eí és ott jó szolgálatot tesz későbft- a növényeket táplálva. A talai felső félméteres szel­vénye általában szintén megfe­lelőien telítődött nedvességgel,« tekintetben a zsenge vetések nem szenvednek hátrányt. Az ország északkeleti sávjában 80—90 szá­zalékot mértek, az Alföldön 70 százalékos az érték. Itt még min­dig érezteti hatását a tavalyt aszály. (MTI) í A TENKES „SZEME” BACS-KISKUNNAK IS SEGÍT Hatásosabb védelem jégesők ellen tályvezetője, valamint munkatársaik értékelték as egy évvel ezelőtt hozott határozatok teljesítésé^ megállapítva, hogy a megjelölt célokat elérték. Ez­után az építőipari ágazatban tevékenykedő megyei szervezetek munkájáról Sándor Béla. a megyei ta­nács osztályvezetője adott tájékoztatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom