Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
jövőt alapozzák, a minőséget mutatják. Egy szoptatás alkalmával az ember szeme előtt szinte lepereg az egész evolúció. A tülekedés, a harc az erősebbek életrevalóságát igazolja. Amelyik malac ellöki a másikat, uralja a csecsbimbót, abban van vitalitás, abból lesz tenyészállat, az életösztön mellette szól. A gyámoltalanabb lemarad, segítségre szorul, legfeljebb hízó lehet belőle. Fő cél a minőség — A hatvanas évek közep én, mint legényember kezdtem el gazdálkodni. Kocáim között volt fehér, fekete, öves, nem válogattam. Most, hogy növekedtek a követelmények, mást parancsol a piac. A hibridizáció, az exportirányultság új feladatokat állít elénk. Először csak amolyan házi törzskönyvet vezettem, voltak nekem régebben is jó kocáim. De a mostaniak már államilag ellenőrzött és nyilvántartott állatok. Kolmann Péter statisztik át, hivatalos kimutatásokat vesz elő. A legfrissebb adatok, melyeket a teljesítményvizsgálaton regisztráltak, igen beszédesek: 12 malac került Miklóstelepre 6 kocától, 63 napos korban, 34 kg-os átlagsúllyal.' Ez már szinte az állatok teljesítőképességének felső határa. G ß rt> cfi e? S3 ifi N CD> Xfl 3 fD fD S1 *r o S3 w © ffi H >> as o N • • as 3 > o Kontra középszer ! • 1^' a o, p cz la is 35 CT 3 ©: N O Os —*■ o r a P E-“ t: P* iä “’S ©: W>1 OQ o>> CZ2 OFT O: N Os r-K r-F 3 M W » 03 PI >45SS5 Isi házunk tája művelődés KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁS TALAJ- ÉS LEVÉLVIZSGÁLAT NYOMÁN Farkas Menyhért (48 éves) az egy éve Kecskeméten megnyitott növényegészségügyi szakrendelő vezetője, agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök. Nagyüzemi gyakorlattal a háta mögött most is aktívan foglalkozik a szőlő, gyümölcs és zöldségnövények termesztésével szabadidejében, hobbikertjében. A növényegészségügyi szakrendelő szerteágazó munka- kapcsolatot tart fenn a növényvédő állomással, az Agrokerrel, a növényvédő szereket forgalmazó boltokkal, valamint a kertbarátkörökkel. Ennek a kapcsolatnak ápolója és szervezője, segítségükkel történik a szakrendelőbe eljuttatott talaj- és levélminták vizsgálata, analízise és a szaktanácsadás. A következőkben elsősorban arról szól, hogy milyen segítséget ad a szakrendelő a kistermelőknek. A kecskeméti Agroker Vállalat és a megyei növényvédő és agrokémiai állomás kezelésében működve tavaly másfélezer kiskerttulajdonosnak adtunk tanácsot. Kecskeméten az Agroker bejáratánál található szakrendelőben növényvédelmi jellegű, valamint talajvizsgálattal, tápanyag-utánpótlással összefüggő tanácsokat adtunk naponta reggel fél nyolctól délután öt óráig, szombaton 12 óráig. Nemcsak Kecskemétről és környékéről hoztak be talaj- és levélmintát, hanem Hódmezővásárhelyről, Soltról, Da- basról, Nagykőrösről, Ti- szaföldvárról, sőt még Sátoraljaújhelyről is volt érdeklődő. Minden esetben írásos választ adtunk kérdéseikre, viszonylag kis díjtétel ellenében. Talajvizsgálatot az elmúlt évben negyvenen kértek. Elsősorban három fő tápanyagtartalmat: nitrogént (N), foszfort (P), káliumot (K), valamint humusztartalmat, az összes só mennyiségét, a mikroelemek jelenlétét, és a talaj kémhatását (pH) vizsgáltuk. Aki kertjének, hobbiföldjének talajáról akar ismereteket szerezni, az a következőképpen végezze el a talajmintavételt. Mintát akkor vegyen, amikor a talaj művelhető állapotban van. Műtrágyázás után csak száz nap elteltével, szervestrágyázás után pedig csak hat hónap múltán vehető talajminta. Négyszáz négyszögölről érdemes egy kiló talajmintát behozni mégpedig úgy, hogy a területen átlós irányban 15 helyről egy ásónyi földet vödörbe összegyűjtünk, majd ezt jól összekeverjük és ebből nejlontasakba teszünk egy kilogrammnyit. Kertészeti kultúránál 0—25 centiméter talajszelvényből, gyümölcsösben és szőlőben 0—30 centiméter, valamint külön a 30—60 centiméter talajszelvényből, bogyós növények termőterületéről pedig a 0—20 és a 20—40 centiméter mélységből vett talajmintát hozzák be külön-külön. A nejlonzacskóba helyezzenek el cédulát, melyre írják fel a tulajdonos nevét, címét, a terület helyét; azt, hogy milyen mélységből vették a talajmintát és ez milyen növénykultúrából származik. A fóliatelepeken háromezer négyzetméterenként vagy sátranként az üvegházakban blokkonként, illetve ezer négyzetméterenként kell egy-egy mintát vételezni és behozni. Jelentős költséget, munkát és energiát lehet megtakarítani, ha ismerjük a termőtalaj állapotát. Általános tapasztalat, hogy a fólia alatti termesztésnél a műtrágyát túladagolják; ilyenkor a növény lankad, nem fejlődik megfelelően, a tulajdonos pedig arra gondol, hogy kevés a tápanyag, valamint még túl is öntözi a területet, ami további kedvezőtlen hatást eredményez. Gyakori jelenség, hogy a növények, gyümölcsfák, szőlők levele sárgul. Többen ilyenkor csak vashiányra gondolnak, holott ez abból is következhet, hogy a talajban túl sok a kálcium és emiatt lekötődnek a mikroelemek, s a növény nem tudja felvenni a vasat, rezet, mangánt, magnéziumot stb. De bizonyos talajoknál az is előfordulhat, hogy éppen meszezni kell, hogy feltáródjon, így a növény számára felvehető legyen az említett mikroelemcsoport. Ugyanakkor megtörténhet az is, hogy a talajból hiányoznak az említett elemek; ilyenkor pótolni kell vagy a talajba, vagy levéltrágyázás útján. De, hogy mi a helyes módszer és mi a sárgulás valódi oka, azt csakis talajvizsgálat után lehet biztonsággal eldönteni. Ezért, aki nem akar feleslegesen költekezni és helytelen tápanyag-kijuttatással gondját tovább növelni, az kérjen talaj-, illetve levélvizsgálatot. Az egész évi növényvédelmet most tavasszal kell megalapozni a lemosó permetezéssel. Egy-két gyümölcs rügye már kifakad a hétvégén; ezek permetezésére nem, de a többire javasoljuk a No- vendát, a Neopolt, az Ag- rolt, valamint a Neviként. Ajánlatos leltárt készíteni a múlt évről kimaradt növényvédő szerekről. Ha nem biztosak abban, hogy melyik milyen szer, vagy jó-e, felhasználható-e még, hozzák be a szakrendelőbe, ahol ezekkel kapcsolatban is tanácsot adunk. A növényvédő szer méreg; tárolását nagy gonddal végezzék! Lezárható ládába, szekrénybe vagy kamrába helyezzék el a vegyszereket, hogy illetéktelenek, gyerekek ne férhessenek hozzá! Az újabb vegyszerekre jellemző, hogy igen kis meny- nyiségben is nagyobb hatást fejtenek ki, mint a korábbi szerek nagy mennyiség fel- használásakor. Ilyen például a Fendona 10 EC, amely a burgonyabogár, a bagoly- pille-lárvák, az almamoly, az almailonca, a körtelevél- bolha elleni hatásos szer. Ebből például a burgonyabogár ellen négyszáz liter vízbe csupán egy deci szükséges, többet semmiképpen se tegyenek a permetezőiébe. A többi növényvédő szernél is feltétlen tartsák be az előírt mennyiséget. Érdemes a méréshez kis mérleget vásárolni, amely az Agro- ker-boltban beszerezhető. Ugyancsak költség-, munkaerő- és időkímélés, ha a növényvédő szereket egyszerre juttatják ki. Azonban vannak szerek, amelyek egymással nem keverhetők. S hogy melyik növényvédő szereket lehet egyszerre kijuttatni, erre is adunk szaktanácsot a növényegészségügyi szakrendelőben. Annak érdekében, hogy mielőbb friss zöldségfélékhez jusson a család, gyorsan pótolni kell a vetésbeni elmaradást. Tápkockába vethetünk patisz- szont, állandó helyére nyári fejes salátát (30 centiméter sortávolságra), valamint zöldborsót, gyökérzöldséget, sóskát, spenótot. El kell készíteni a palánta- ágyásokat, s aki ezen a munkán túlvan, megkezdheti a karalábé, a karfiol, valamint a nyári fejes káposzta palántáinak kiültetését. Ez utóbbiból a következő fajtákat ajánljuk; Enkhuizen diadala, Braunschweigi, Hajdúsági, Pallgi lapos és gömbölyű, valamint Csurgói. Retekmagot frissen istállótrágyázott földbe ne vessenek! A retektermesztés egyéb gondja; a talajban lévő pajor, lárva stb. megrágja. Ezért az elvetett retekmagsorok mentén szóljanak ki 10 méterenként 20 gramm Basudin 5 G granulátumot, kicsit dolgozzák be a talajba és öntözzék be az ágyást. Most a gyomok is gyorsan kikelnek, s főleg a sárgarépa- és petrezselyemágyásokban hátráltatják, meggátolják a kis növények fejlődését. Merkazin gyomirtó szert 5 liter vízben 12 —22 grammot (az első szám AZ UDVARBAN Elsősorban az egyoldalú takarmányozás következtében vagy a kifutó nélkül tartott állatok körében — különösen ebben az időszakban — vitaminhiány léphet fel. A-vitamin-hiány esetében kötőhártyahurut, nyáíkás orrfolyás tapasztalható. A beteg baromfi álmos, tántorog. Ilyen esetben zöld takarmányt, sárgarépát etessünk és A- vitamint tartalmazó kiegészítőt keverjünk a takarmányba! B-vitamin-hiány főként a kislibák betegsége. Az állat sántít, járása tántorgó, szárny- és lábbénulás jelei tapasztalhatók. Ugyancsak zöldtakarmány etetésével, B-vitamin-komple- xum adagolásával és takarmányba petrezselyem-, a második sárga- répaágyásokra vonatkozik) feloldunk s ezzel beöntözhetünk 100 négyzetméter területet. A szőlő metszését csak akkor kezdjék, ha meggyőződtek arról, hogy melyik vesszők nem fagytak el. A gyomok kiirtására a gyümölcsösben és szőlőben Gramoxont használhatnak, de vigyázzanak, mert minden zöld növényi részt leperzsel, totális gyomirtó szer és erős méreg! élesztő bekeverésével segíthetünk a bajon. D-vitamin-hiány akkor lép fel, ha a takarmányban kevés a mész, vagy nem megfelelő a mész és a foszfor aránya. Különösen a fiatal madaraknál tapasztalhatjuk, hogy bágyadtak, szárnyukat lógatják, puha, könnyen hajlítható a csőr és a csüd, az ízületek duzzadtak. A takarmányba keverjünk takarmányme- szet, etessünk füvet és használjunk vitaminkiegészitőt! E-vitamin-hiány jele, hogy a keltetőtojások kelési aránya csekély, a kiscsibéknél mozgászavar, rendellenes testtartás jelentkezik, a pulyka- pipék sántítanak. Az E-vitamin- hiányban szenvedő baromfikkal előcsíráztatott búzát etessenek, valamint vitaminkiegészítőt keverjenek a takarmányba! Az állatok az emberre is átvihetnek fertőző betegséget. A macska karmolása nyomán vírust adhat át az embernek, s ez a fertőzés 7—35 napon belül jelentkező 38 fokos lázLátványosság minden szobában az akvárium. A hosszú tél után most érdemes ezt is fölfrissíteni. A hálóval kifogott halakat tegyék az akvárium vizéből feltöltött, tiszta és zsírtalanított tálba, lábasba. Ha beteg halat látnak, a vízbe tegyenek még vegyszert, amit akvarista-boltokban beszerezhetnek, ahol a vegyszerhasználatra is tanácsot adnak. Itt vásárolhatnak új növényeket is, kicserélve az elöregedett, felkopaszodott növényeket. Az akvárium vizét gumicső segítségével engedjék le, a homokot műanyag vödörbe tegyék, engedjenek rá vizet, alaposan kevetjék föl, majd a vizet öntsék le. A műveletet addig végezzék, míg teljesen tiszta nem lesz a leöntővíz. Az akváriumot mossák ki, az oldalára felgyülemlett algákat kaparják le. A tiszta akváriumba tegyék a homokot, ültessék bele a növényeket, majd töltsék föl — ugyanzal, étvágytalansággal jár és a kar- molás helyén gyulladásos csomók és fekélyek képződnek. Különösen az erdőbe kijáró macskák okozhatják ezt a fertőzést, ugyanis a macskák is kapják (köztes gazdái a vírusnak) a különböző madaraktól, amelyeknek fészkeit fellelik és fiókáikat elpusztítják. csak gumicső segítségével - - tiszta, a szobában legalább 4 órát nyitott edényben tárolt vízzel. A víz hőmérsékletét állítsák be a kívánatos fokra, s ezután háló segítségével „merjék” át az akváriumba a halakat. VÁSÁROK Április 11-én szombaton. Országos állat- és kirakodóvásár: Kerekegyházán, Ócsán, Békéscsabán. Autóvásár: Ócsán, Makón, Siófokon. Április 19-én vasárnap. Országos állat- és kirakodóvásár: Kunszentmiklóson, Tiszakécs- kén, Dunaújvárosban, Cegléden, Nagykátán. Autóvásár: Szegeden, Szolnokon, Pécsett, Mohácson, Hódmezővásárhelyen. A SZOBÁBAN J ózsef Attila ma lenne 82 éves. Születésnapja 1964 óta a költészet napja hazánkban. Alkalom az emlékezésre, s alkalom arra, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljunk költőink, költészetünk felé: az oktatási és közművelődési intézmények sokasága szervez találkozókat, ankétokat, előadásokat, rendhagyó irodalmi órákat országszerte — így Bács-Kiskunban is. „A költő alkot, és ez nem jelent kevesebbet, mint hogy alakítja a világot, az emberi világot, az emberséget, azoknak a segítségével, akik a társadalmi munkamegosztás révén mással lévén elfoglalva, úgy osztoznak a költő tevékenységében, hogy művészetét szeretettel veszik magukhoz. Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az emberséget...” — vallotta József Attila, s ez a vallomás a költészet ünnepének mottója is lehetne. A hagyományokhoz híven, ez alkalomból a lírának szenteljük hétvégi összeállításunkat, melyben Bács- Kiskun megyei kötődésű alkotók verseiből olvasható válogatás. JÓZSEF ATTILA: Az istenek halnak, az ember él (részlet) Az ember azért ír verset, mert a szó szoros értelmében sürgősen szüksége van reá. Fölidézi a tárgyak lelkét vagy az együgyű népekről szóló tudomány polinéziai műszavával élvén, tondíját, s ez sikerül is annak, akinek manája, vagyis varázsereje van. A költő tehát a tudomány álláspontja szerint is vajákos, táltos, bűbájos. De minthogy a műalkotás bontatlan egész, valóságos egység, nyilvánvaló, hogy a költő a fölidézett több tárgynak egy bizonyos közös lelkét indítja mennynek a poklok ellen. Mert a szellemre az anyag poklai tátognak mindenünnen, ezek fölött kell, mint Madách mondja, „glóriával átallépnie”. Az anyag végtelen, határtalan. És noha minden egyes dologban rábukkanunk a lélekre, a dolgok egyetemének lelke mégis elsikkad előlünk. Hiszen a dolgok egyetemét nem szemlélhetjük közvetlenül, mint, teszem azt, egy cseresznyefát, hanem legföljebb elmélkedhetünk róla. A szellem így bele is veszne az anyag végtelenségébe, ha egyáltalában beletörődnék abba, hogy kívüle is legyen valami, ami határtalan. Ez az elme számára őrület volna, a képzelet számára képtelenség, a lélek számára — ne tessék mosolyogni — yilághiány ... A képzelet addig csapongott kép után a képtelenségben, míg meg nem teremtette a míthoszo- kat. A lélek pedig e legnagyobb szükség okából átlényegült ihletté, amely a szemlélhetetlen világegész helyébe szemlélhető műegészet alkot. Műalkotáson kívül egészet soha nem szemlélünk. Az ihlet tehát a szellemnek az a minősítő ereje, amely az anyagot végessé teszi. Ézek szerint a mű közvetlen egyetemesség, vagy szem előtt tartva, hogy belsejében kimeríthetetlen, határolt végtelenségnek is mondhatjuk (...) GOOR IMRE A negyedik térnegyedben Mikor látása elhomályosult, mert könnyei folytak, berepülte gyerekkorát. Hajót s tengert rendelt az első térnegyedbe. Fölötte szivárványban úsztak a halak. A másodikban 5 járt rókatáncot. Madarak le-föl szálltak körülötte. A harmadikba holt tárgyakat varázsolt, a halált, s játszott velük. A negyedikbe magát zárta be, s minden kulcsot elhajítva a síkokon merengett, melyek a teret osztották, vágták, szeletelték, mint egyéb világokat a képzelt rend, mint az ideák,.a dogmák, mint a fogalmak. RAFF A! SAROLTA Őrizz meg engem Elcsüggedni nem hagysz, te nem, félíves papír tört fehérsége, egy szál ceruzám megüszkült bélé s egy szál társam. A mindenségbe ívelsz akár, de elibém árnyak se kelnek. Éj van, s nem tudom. Látván látom: megéled régvolt barnaságom, a perc elbotlik, nem döccen tovább. Ámul papírom tört fehérségén, egy szál ceruzám, megüszkült bélén: a csodán. Hajnallik. Mozdulnak a fák. HATVANI DÁNIEL Kiéhezetten Markolnék e földbe kiéhezetten akár a nők s a csonthéjas gyümölcsök aranylón ruganyos húsába hogy halálomban is halljam az öröm felszisszenő roppanását De a tágranyílt szemek s az eleven gerezdek helyett csak a /: varckristály a nap hamispénze csillog eszeveszettül jegesen koldus akácoktól is megvetetten Markolnék a földbe kiéhezetten s tapadnak ujjaimra szakadt hajszálgyökerek enyészet szeméremszőrzete csigaházak mész-vulvái Mily mélyre kellene kaparnom ásókká növő tíz körömmel hogy megleljem a jövő évezred távoli csillagaival kivarrt bársonyos fekhelyem * Jődögélnek, mint az évek, fogvatartó kerítésnek, jődögélnek, meg-megállnak, ANTALFY ISTVÁN Ne feledd őrzői a karám-háznak, de csak jőnek, közelednek. Felszürcsölik vizeinket, zöld leveles ragtapasszal takargatják sebeinket. Mégis-mégis te védj meg engem: félíves papír tört fehérsége, toliam, ceruzám keserű bélé, s ki mindeneknek állasz elébe. Amikor az ég szívünkre borul, hogy felidézze rossz emlékeinket, talán a harangok is megkondulnak, és elfárad a szomorú tekintet, a katonák meghalnak a hazáért, himnuszokat zengenek a karok, de nyomorúságodat ne feledd: legyen kinek, legyen mit mondanod! Az anyák könnye tengerré dagad, a fájdalomtól felnyög a világ, amikor az ég szívünkre borul, elhervadnak a dáliák . .. 4 • PETŐFI NÉPE • 1987. április 1 I d őszerű kérdés: ugyan ki és mi módon ítéli meg azokat a cselekvőképes gazdasági vezetőket, akik az általuk irányított vállalat sikeréért, anyagi gyarapodásáért a cselekvéssel szükségképpen együttjáró kockázatot is vállalják? A mérce mindenki számára ugyanaz: tisztes — és nem áremelésekből származó — nyereség, biztos piaci pozíció, megújulási készség és stabil adófizetői képesség, no és persze — főleg a munkások és az alkalmazottak anyagi és más módon történő megbecsülésének eredményeként — nyugodt, kiegyensúlyozott vállalati, munkahelyi légkör. Nehéz, de a jelenkori gazdálkodási k örülmények között sem megoldhatatlan feladat, mint ahogy ezt sajnos nem túl sok gyakorlati példa is bizonyítja. S talán azért sem sorolhatók az efféle j ó példák túl hosszan, mert a gazdasági racionalitás által motivált cselekvőképesség gyakorta — s még viszonylag ideális állapotok esetén is szükségképpen — vezet kiélezett konfliktushelyzetekhez. És a konfliktushelyzetekben nagy hirtelen felszínre kerülő érdekellentétek megfelelő kezelése olyan politikai kultúrát és gyakorlati jártasságot követel(ne), amellyel bizony, lássuk be, manapság is hadilábon állunk. Aggasztó jelenség Az év emberének megválasztott vez érigazgató évtizedek óta — vagyis amióta az általa irányított vállalat folyamatosan a legjobbak közé tartozik AZ ÉVI BEVÉTEL ; M ÁSFÉL MILLIÁRD FORINT Kisvállalkozások a megyében A vállalati gazdasági munkaközösségek egyr e inkább belső munkaszervezetként működnek, némi vállalkozói jogokkal. Ezek a munkaközösségek adják a jogi személyiséggel nem rendelkező kisvállalkozások mintegy 59 százalékát. Működésüket — döntő többségben — a bér- és keresetszabályozási formák feszítő hatásának feloldása tette szükségessé. A megyében működő kisvállalkozásokn ak a nem jogi személyiségű belföldi társaságoknak [gazdasági munkaközösség (GM), vállalati gazdasági munkaközösség (VGM), polgári jogi társaság (PJT) és szakcsoport] 1986. évi működésükről és költségvetési kapcsolataikról az idén január 31-éig kellett adóbevallást benyújtani a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Bács- Kiskun Megyei Igazgatóságához. Az adatszolgáltatási kötelezettségeiknek a kisvállalkozások zömmel eleget tettek. Összesen 1286 bevallást küldtek be h atáridőre és ez 125-tel több, mint 1986- ban volt. A kisvállalkozásokból 747 a VGM, 409 az önálló GM, 71 az ipari szolgáltató szakcsoport és 59 a PJT. Nem nyújtott be bevallást 47 kisvállalkozás. A kisvállalkozások 1986. évi adataiból m egállapítható, hogy az összes bevétel elérte az egymilliárd-ötszázmillió forintot, amely félmilliárddal több, mint 1985-ben. A kifizetett nettó jövedelem 533 millió 900 ezer forint, míg 1985-ben 442 millió 600 ezer forint volt. A kisvállalkozásokban 14 182 fő dolgoz ott, amelyből 1272 volt főfoglalkozású. A főfoglalkozású tagok átlagos nettó (adózás utáni) éves jövedelme 67 ezer 500 forint. Ezen belül azonban igen nagy különbségek vannak, a legmagasabb jövedelem elérte a 400 ezer forintot. A kiegészítő tevékenységben dolgozó 12 910 fő átlagjövedelme 34 ezer 700 forint volt személyenként az elmúlt évben. A bevallott adó összege 170 millió 500 eze r forint, 1985-ben 146 millió 700 ezer forint volt. Az adózási morál általában jónak mondható, bár előfordul néhány kivétel. Az évvégén a kisvállalkozások kamatbet ét állománya 163 millió 800 ezer forint, a teljes vagyonuk pedig 224 millió 500 ezer forint volt. A bankbetét 33,6 millióval, a vagyonállomány 69,2 millió forinttal magasabb, mint 1985-ben. A kisvállalkozási formák bevezetésének é s működésének kedvező tapasztalatai mellett Bács-Kiskun megyében is sok olyan gond és feladat (például: összeférhetetlenség, teljesítményekkel arányban nem álló kifizetések, jogtalan költségelszámolások, a főmunkaidőben és kisvállalkozásban végzett munka szétválasztásának hiánya, a vállalati belső ellenőrzés lazasága) van, amelyek megoldásra várnak. G. I. • Kolmann Péter és felesége kilenc kocát gondoz, s ezek közül a felvételen látható három összesen 33 m alaccal „ajándékozta” meg a tenyésztőket. • Egyetlen emeléssel egy kisteherautónyi betont juttat a magasba a daru. A fehér Szalagház nemrég készült el K ecskeméten, a Dobó körúton, de szomszédságában már újabb épület bújik elő a földből. Napról napra, szinte szemlátomást egyre növekszik a — Du- tép-esek által csak 202-203-asnak nevezett — 104 lakásos épület. Esőben, szélben, tempósan dolgoznak a sisakos, pufajkás munkások. Kezük alá két óriás toronydaru emeli a súlyos vasbeton elemeket, zsalukat, vagy épp a több tonnányi betonozó konténert. Itt a Dobó körút és a Batthyány utca sarkán Csuka Sándor és Varga Antal, az ÉGV (Építőipari Gépesítő Vállalat) darukezelői segítenek a Dutép szakembereinek. Képriportunk Csuka Sándor munkájába ad bepillantást. Gaál Béla • Csuka Sándor biztos kézzel irányítja az acélmonstrum minden mozdulatát az üvegfalú fülkéből. rövidebb távon — népszerűtlen intézkedések sorozatát kell vállalniuk, tudván, hogy az esetleges eredmények csak hosszabb távon várhatók. Kockázat ez a javából, ám a legjobbak, a legképzettebbek, a profi szakemberek számára vállalható kockázat, mert megoldható feladat. S ha munkájukat esetleg vitatják is, de felesleges és értelmetlen akadékoskodással nem nehezítik, akkor talán sokkal kevésbé lesz vonzó a középszer státusza. Mert biztos, hogy e szürke középszerűségbe rejtőzve manapság is nagyon sok tehetséges vezető dolgozik, akikből mindeddig nem sikerült kihozni a lehető legtöbbet. És milyen kár, hogy ők semmiféle vitát nem kavarnak; ők csak úgy vannak, dolgozgatnak, különösebb gondok-bajok és figyelemreméltó eredmények nélkül Elutasítják a kiemelkedés lehetőségét, de a bukás veszélyétől sem kell félniük. Feletteseik és a közvélemény által történő megítélésük annyira egyértelmű, hogy az már semmitmondó, mert jellegtelen. Igazából nem az a nagy kérdés, hogy ő k, az óvatosak, vállalják-e a siker, vagy a bukás kockázatát, hanem sokkal inkább az, hogy olyan körülmények közé kerülnek-e, amikor ennek kockázatát igenis vállalniuk kell! Azt is tudva, hogy személyes működésüket nem annyira a „felsőbbség”, még csak nem is a politikai és a társadalmi intézmények, sokkal inkább — és megfellebbezhetetlenül — az általuk irányított munkavállalói kollektíva minősíti. Vértes Csaba Kívánatos a szelekció Ebből a szempontból egyébként nagyon figyelemreméltó a hír, miszerint a feldolgozóipar legjobbjai nyereségadókedvezményt kapnak. Nyereségükből tehát több pénzt tarthatnak meg és használhatnak fel béremelésre, vagy műszaki fejlesztésre. Ez — hosszú viták és főleg vállalati protestálások után — az első intézkedés az ügyben, hogy ne a jók és a legjobbak anyagi kárára próbálják eltartani a gyengéket és a legrosszabbakat. S ez az intézkedés egyúttal annak beismerése is, hogy ama bizonyos sokat emlegetett és vitatott „nagy kalap” elv sokáig már nem tartható, legalábbis az eddigi és évtizedeken át rögzült klasszikus formájában. S ha nem a legjobbaknak kell eltart aniuk a haszontalanokat, továbbá ha a gyengék az alkalmazkodás- és cselekvőképtelenség miatt elbukhatnak — s ha ez konzekvens gazdaságirányítási elv —, akkor remélhetően a mai vezetőgárda összetételére sem lesz hatástalan a gazdaságban is olyannyira kívánatos szelekció. Vállalni a kockázatot A vállalkozókedvűeknek persze nagyon kemény követelményekkel kell szembenézniük. Ráadásul — s főleg — kíméletlenül kemény hangvételű vit ák kereszttüzében kénytelen dolgozni. Egy-egy, a vállalat irányításával kapcsolatos akciója most már rendre országos beszédtéma — el nem baj —, szikrázó, indulatok kiváltója — és ez már figyelmeztető, mi több: aggasztó jelenség. Nem mintha a szóbanforgó vezérigazgatót és stábját jottányit is visszariasztanák a viták a további és határozott cselekvéstől. De ugyanezek a viták, vagy éppen ellenkezések — nem is minden gerjesztés nélkül — a kevésbé határozottakat, a kevésbé vezetésre termetteket igenis visszariasztják minden kézdeményezéstől és határozottságtól. „Kinek kellenek az ilyen rumlik?” — kérdik ők, s mitagadás, sok esetben okkal-joggal kérdik és döntenek úgy, hogy maradnak inkább a szokványos és biztonságos mederben. A szabályozók által behatárolt gazd álkodási mozgástér is olyan, hogy sokan inkább választják a középszerűséget; dolgoznak ugyan tisztességesen, de .aggályoskodva messze kerülik a látványos kiugrás lehetőségét, mondván: „a nagy törekvések szülte nagy eredményekből különösebb hasznunk nincs, viszont ha a jeles eredményeket azon- nyomban nem növelhetjük tovább, akkor abból csak bajunk lehet.” Elfogadható magatartás? Mondjuk inkább így: esetenként érthető, ám elfogadhatatlan.-------------------1 ■■■!_■ A Dél-Alföldi Állatteny észtő és Fejlesztő Vállalat kecskeméti teljesítményvizsgáló állomásán arról tájékoztattak, hogy a megye két kistermelői törzstenyészetéből, Kolmann Péter vaskúti sertéstenyésztőtől és Hargitai András csátaljai gazdálkodótól érkeznek minősítésre malacok. Felkerestem Kolmann Pétert, arról érdeklődve: mennyi munkával jár egy minőségileg is elismert állomány gondozása. Szakértelem é s megfigyelés Sajátos vallomással kezdi m ondandóját Kolmann Péter: — Az állatok biológiai saj átosságait behatóan ismer-' ni kell, hogy komolyabban foglalkozhassunk velük. Nem szabad sajnálni az időt a szakirodalom olvasásától sem. A helyi tapasztalatok és az elmélet szerencsés ötvözete együtt adják azt az ismeretanyagot, amivel feltétlenül rendelkezni kell. A tenyésztés komoly szakértelmet kíván, ennek hiányában sok a buktató. A sertés tenyésztését, tartását kiemelten figyelemmel kell kísérni. A kistenyésztők és állatszeretők szemében még ettől is többet jelent. A három-négyhetes, telt nyakú, sonkás malacok sikerélményt jelentenek, a biztos Az egységes tápon 168 nap os korban lettek vágásra érettek. Az objektív minősítésnél valamennyit első osztályba sorolták. A kiváló szaporaságú, nagyon jó nevelőképességű magyar lapály utódok bizonyítottak. A jelen buktatói — A saját nevelésemben b ízom — mutat az ól felé a tenyésztő. Köztudomású: az utóbbi években a felvásárlási ár és a takarmányeladási ár közötti arányok eltolódtak a sertéstartók kárára. Csökkent is az állomány. Az új intézkedések hirtelen megnövelték a keresletet. A kivágott kocák helyére kell a pótlás. Ilyenkor a húsipar föleszmél: vemhes süldőt állíttat elő nagy mennyiségben, s adja olcsón, részletre, kedvezményesen. A nagyüzemek kapnak az alkalmon, nem válogatnak kellőképpen, hiányos a biológiai előkészítés, higul a minőség. A felfutás ugyan lehet látványos, de egy csomó veszélyt hordoz magában. Véleményem szerint kényszerhelyzetekben sem fogadható el az ilyen hirtelen, tűzoltásszerű akció. Azért van szükség a háztáji tenyészetekre, mert egyfajta katalizátor szerepet töltenek be, egyensúlyban tudják tartani a keresleti-kínálati helyzetet. Zs. Kovács István • A Dobó körút látképe a gémek, kötelek, rögzítő vasak erdején át.
