Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. április 11. SZOVJET—CSEHSZLOVÁK BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS PRÁGÁBAN Mihail Gorbacsov beszéde Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Marjai József, a miniszterta­nács elnökhelyettese és Alek- szej Antonov miniszterelnök-he­lyettes, a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság társelnökei, a két orsáág állandó képviselői a KGST-ben, pénteken Moszkvában tárgyal­tak. Megbeszélték a két ország gazdasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatai, a szocialista gazdasági integráció továbbfej­lesztése és a KGST átalakítása időszerű kérdéseit. Értékelték a jamburgj gázlelő­hely művelésbe vonásában, a Jamburg és a Szovjetunió nyu­gati határa közötti gázvezeték és a Kasz.pi-ten.ger menti síkság kő­olaj- és gáalelőhelyein létesült objektumok építésében folytatan­dó magyar—szovjet együttműkö­désről 1985. december 30-án alá­írt kormányközi egyezmény vég­rehajtásának helyzetét, a részt­vevő magyar és szovjet vállala­tok munkáját, és meghatározták az ezzel kapcsolatos további ten­nivalókat. Egészségmegőrzés és táplálkozás Póntekon a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tes­tület áttekintette a lakosság táp­lálkozásának helyzetét, illetve az egészség megőrzését szolgáló táp­lálkozás-egészségügyi feladatokról tanácskozott. Az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézet írásos tájékoztatója megállapította: a falusi háztartásokban 1965—83 között a húsfélék fogyasztása egyenletesen növekedett, a tej- és tejtermék-, a liszt-, a kenyér-, a zöldség- és gyüimölcsvásáriás vi­szont csökkent. A munkáscsalá- döfehan ugyanezen időszakban a fogyasztás jellegzetességei hason­lóak voltak a parasztságéhoz, az­zal az eltéréssel, hogy az e réteg­hez tartozók több zöldség- és gyümölcsfélét vásároltak. A szel­lemi foglalkozásúaknál a zsiradé­kok. illetve a tojás és a cukor felhasználása csökkenő tendenciát mutatott ezekben az években. Az alapvető cél a néptáplálko­zásban tapasztalt kedvezőtlen fo­lyamat — a túlzott zsír- és cukor- fogyasztás — visszafordítása, a vezető halálokok között szereplő és más gyakori betegségek táplál­kozási kockázatának csökkentése. Ennek érdekében indokolt i abban kihasználni az élelmiszergazdaság lehetőségeit. Ezért célszerű foko­zottabb figyelmet fordítani a kedvezőbb táplálkozás-élettani mutatókkal rendelkező élelmisze­rek termelésének növelésére, il­letve választékának bővítésére. Nagyobb választék az Agrokernél (Folytatás az 1. oldalról.) nem tudtak a kistermelőknek erőgépet, szivattyút, háti moto­ros permetezőt és motorosfű­részt adni. Ügy tűnik, a most kö­vetkező hónapokban valame­lyest enyhíteni tudnak ezek for­galmazásának gondjain. A sokat emlegetett alkatrész- ellátás ebben az évben jobbnak ígérkezik. A vállalat mintegy 80 gyártóval vette fel a kapcsola­tot az import alkatrészek he­lyettesítésére. Speciális kört ké­peznek azonban az egyes szer- vestrágyaszórók, az IFA teher­gépkocsik és a Zetor traktorok alkatrészei, amelyekből nem tudnak elegendőt a gazdálkodók rendelkezésére bocsátani. Sokat javult viszont az MTZ traktorok alkatrészeinek, a csapágyaknak és a műszaki áruknak a válasz­téka. A konszignációs raktárak, amelyek ma már szinte behálóz­zák a megye területét, sokat len­dítenek egy-egy körzet gép- és alkatrészellátásán. Szerencsés az is, hogy ezekben a raktárakban az adott területen termesztett nö­vények, kultúrák műveléséhez szükséges eszközök, gépek kö­zül szinte mindegyik megtalál­ható. Az idei évkezdetet a Kecske­méti Agroker Vállalat 43 ezer tonna nitrogénműtrágyával' vár­ta. A tavaszi szállításoknak ez­zel a mennyiséggel meg tudtak felelni, az agrokémiai telepek is kiegyenlítették az ellátást. Idő­szakos hiány mutatkozott kénsa­vas káliból, mert a 2000 tonnás megrendelést még nem teljesí­tették a gyártók. A Tiszai Ve­gyi Kombinát kéthetes nagyja­vítása miatt pedig átmenetileg hiányzik az 50 kilogrammos am- mónium-nitrát. A Vuxal alap- anyaghiánya azt eredményezi, hogy ezt a szert csak egy-, öt-és tízliteres csomagolásban lehet kapni, igaz kínálnak helyettesítő szert, bármilyen mennyiségben. A vegyszerek szállításának dömpingje most kezdődött. A gombaölő szerekből megfelelő az ellátás a Zineb kivételével, amit viszont mással pótolhatnak majd a felhasználók. Bő a választék á rovarölő szerekből — a környezet­kímélőkből is —, kis csomago­lásban Is. A gyomirtó szereknek csak 90 százalékát Igazolták visz- sza a gyártók, de ezeket helyet­tesíteni lehet. A mezőgazdasági segédanya­gokból kiemelkedően jó a kíná­lat. Sokan keresték a fóliaháza­kat, a szőlő-támberendezések- hez való huzalokat. Az épület- szerkezetek, az acél nyílászárók, a modul barakkok előállításához újabb gyártókat is megnyertek, így, ezekből időben elegendő áll a vásárlók rendelkezésére. G. E. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Kihallgatták a 7 milliós devizaügy vádlottak (Folytatás az 1. oldalról.) :rámutatott: olyan helyzet állt •lő, amelyen apró javítgatások­kal már nem lehet segíteni, tel­jes átalakításra van szükség. Jól ismertek a Szovjetunió sike­rei, de épp az elért eredmények •fényében váltak tűrhetetlenné a hetvenes években megnyilvánult komoly problémák és stagnálást mutató jelenségek. Nyíltan mond­juk ki: igen éles ellentmondások Jelentkeztek. A Szovjetunió egyfelől hatal­mas mennyiségű acélt termel, a világon a legnagyobb nyers­anyag- és energiaforrásokkal rendelkezik, mégsincs belőle ele­gendő a pazarló, nem hatékony hasznosítás miatt. A világon az elsők közé tartozik a gabonater­mesztésben, mégis évente több millió tonna takarmánygabona behozatalára szorul. Égy lakosra számítva a Szovjetunióban van a legtöbb orvos, kórházi ágy, még­is súlyos hiányosságok mutatkoz­nak az egészségügyi ellátás mi­nőségében. Rakétáink megdöb­bentő pontossággal érik el a Hal. ley-üstoköst, száguldanak a Vé­nusz felé, miközben nyilvánvaló a lemaradás a tudományos ered­mények népgazdasági igények­nek megfelelő gyakorlati alkal­mazásában, bántó módon kezdet­legesek a legegyszerűbb háztar­tási gépek — mondotta. Ezért azonban nem a szocialista rend­szer a hibás. A valóság „problémamentes” ábrázolása miatt szakadék ala­kult ki a szavak és a tettek kö­zött, ami társadalmi passzivitást szült, megingatta a hirdetett cé­lokba vetett hitet. Épp ezért a Szovjetunió erőfeszítései az egész társadalmi mechanizmus átala­kítására irányulnak. — A gazda­ságban ez azt jelenti, hogy az extenzívekről az intenzív mód­szerekre térünk át, s a legkor­szerűbb műszaki-tudományos alapokon gyorsítjuk meg a tár­sadalmi és a gazdasági haladást. Forradalmi jellegű fordulatra van szükség — Politikai téren a széleskö­rű demokrácia és a népi önkor­mányzat kibontakoztatását, a bürokratizmus és a hatalmasko­dás kiirtását, a szocialista tör­vényesség erősítését jelenti, az ideológiai, szellemi szférában a marxista—leninista elmélet al­kotó továbbfejlesztését. Gyöke­res, forradalmi jellegű fordu­latra van szükség mind tevé­kenységünk szervezésében, mind pedig a társadalmi tudat terén — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. Az átalakítás végső célja az, hogy jobb életet teremtsünk a szovjet emberek számára, és hogy megszilárdítsuk a társa­dalomszervezés és a szociális igazságosság fejlettebb, modell­jeit. Megvalósítható-e ez a cél? — tette fel a kérdést az SZKP KB főtitkára. Határozottan állíthat­juk, hogy igen. Igazán nagyoka lehetőségeink; teendőnk, hogy teljes kapacitással működtessük azon társadalmi mechanizmuso­kat, amelyek eddig csak félgőz­zel, olykor akadozva működtek — mondta, majd így folytatta: mi lehet az átalakítás motorja? Nézetünk szerint szocialista de­mokráciánk továbbfejlesztése, a dolgozók nagy tömegeinek bevo­nása az ország irányításába. A szovjet gazdaság hatékonyságá­nak növelésénél a legfontosabb az, hogy a lehető leghamarabb az élvonalba kerüljünk a műsza­ki-tudományos fejlődés kulcs­ágazataiban : az informatikában, a számítástechnikában, az elekt­ronika és a robottechnika nép- gazdasági alkalmazásában, a biotechnológiában és egy sormás területen. Nagy reményeket fűzünk az új gazdaságirányítás és az ösztön­zés önelszámoláson alapuló új rendszeréhez. Ennek az a szere­pe, hogy biztosítsa az egyének, a kollektívák, a társadalom, a termelők és a fogyasztók, a terv és a piac érdekeinek összehan­golását. Határozott átalakításra van szükség a legfelsőbb irá- .nyítás szintjén. Ennek lényege, hogy a központi szerveknek a •stratégiai feladatok megoldásán kell munkálkodniuk. A tervezés­ben normatív módszereket kell alkalmazni és az irányítást gaz­dasági ösztönzők segítségével kell megvalósítani. Tudatában vagyunk annak, hogy még csak az út elején járunk és a neheze még hátravan, Óva intünk min­denkit attól, hogy lemásolja a nálunk bevált módszerekét. Min­den szbcialista országban érvé­nyesülnek a nemzeti sajátossá­gok, és ezek figyelembevételé­vel a szocialista országokban már megtörtént, vagy folyamatban van azoknak a problémáknak a megoldása, amelyek most a Szov­jetunió előtt állnak. A „pereszt­rojka” a világ kommunistáinak, a szocializmus barátainak, a de­mokratikus érzületű emberek széles tömegeinek rokonszenvé- re talált. Lényegében csak aleg- elvakultabb reakciós és milita­rista körök viszonyulnak nyílt ellenszenvvel ezekhez a változá­sokhoz, mert megértették, hogy az átalakítások következtében a szocializmus tökéletesebb lesz, következésképpen növekszik vonzereje. Minden szocialista ország egyenjogú A szocialista országok közötti együttműködéssel foglalkozva Gorbacsov kiemelte, hogy ez is átalakításra szorul, mivel az együttműködés korábban kiala­kult formái, régi módszerei már nem feléinek meg a kor _ köve­telményeinek és a lehetőségek­nek. Hangsúlyozta, hogy minden egyes szocialista ország, és veze­tő pártja egyenjogú. „Senkinek sincs joga ahhoz, hogy különle­ges helyet követeljen magának a szocialista országok között” — fogalmazott. Sérthetetlen alap­elvnek nevezte azt. hogy minden párt a saját népének tartozik felelősséggel, és joga van szuve­rén módon megoldani a hazája fejlődésével kapcsolatos felada­tokat. Ugyanakkor hangoztatta azt a meggyőződését is, hogy a szocialista közösség csak akkor érhet el sikereket, ha minden párt, minden ország a közös ér­dekekkel is törődik — nemcsak sajátjaival — az egymás iránti tisztelet alapján. Különös hangsúllyal beszélt Gorbacsov egymás tapasztalatai­nak hasznosításáról. Valamikor a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország, ezért egy ideig a szovjet tapasztalatokait kötele­ző mintának tekintették. Napja­inkban ittáí égy sör'Olyan; szocia­lista ország van, amely sajátsá­gos, eredeti megoldásokat dol­gozott ki a szocialista építésben. Ma a kormányzó kommunista pártok komolyságát megbízhatóan le lehet mérni azon, hogy az adott párt hogyan viszonyul sa­ját tapasztalatai mellett a bará­tok tapasztalataihoz — húzta alá a szovjet vezető. A szovjet—csehszlovák gaz­dasági együttműködést illetően leszögezte: ezeket a kapcsolato­kat is lényegesen át kell alakíta­ni, egyebek között meg kell szün­tetni az együttműködés útjában álló bürokraitikus akadályokat. Jelezte, hogy már a következő ötéves időszakban lényegesen ja­vítani lehet a munkamegosztást. A Szovjetunió és Csehszlovákia esetében nyilvánvaló szükségsze­rűség, hogy fokozzák együttmű­ködésüket a legkorszerűbb ter­mékek előállítása terén; így pél­dául energetikai berendezések, robotok, gépkocsimotorok, kép­magnók és személyi számítógé­pek gyártásában. A Szovjetunió kész a nukleáris leszerelésre Mihail Gorbacsov prágai be­szédében ezután részletesen szó­lott az európai biztonság meg­szilárdítása céljából előterjesz­tett új szovjet kezdeményezések­ről. Állást foglalt a közép-ható­távolságú rakéták felszámolá­sáról szóló egyezmény megköté­se mellett, sürgette a hadműve­leti-harcászati rakéták korláto­zását, majd felszámolását Euró­pa földjén, és javasolta az Eu­rópában egymással szembenálló fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek nagyarányú kor­látozását. Az SZKP KB főtitkára kije­lentette, hogy ma az egész em­beriség sorsát érintő kérdések várnak megoldásra. A mai vi­lágban* a kölcsönös függés foka igen nagy. Nukleáris korunkban ugyanis új politikai gondolko­dásmódra van szükség, mert csak így kerülhető el az egész embe­riség pusztulásával fenyegető nukleáris katasztrófa. Mihail Gorbacsov hangoztat­ta, hogy az újfajta gondolkodás- módinak már van- visszhangjai, és több tekintélyes nyugati politi­kus és állaimifórfd hajilikaz újfajta megközelítés felé. Ezek azon­ban még csak az első — tétova —* lépések. A Szovjetunió a ma­ga részéről arra törekszik — folytatta az SZKP KB főtitkára —, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a nuk­leáris leszerelés megvalósításá­ra. Alapvető törekvés a hadászati támadó fegyverek radikális kor­látozása. A Szovjetunió kész ar­ra, hogy a következő öt év alatt 50 százalékkal korlátozza ezeket a fegyvereket, s arra is, hogy tíz év alatt teljesen felszámolja őket, természetesen abban az esetben, ha a felek betartják az ABM- szerződést, és a világűrben nem kezdődik fegyverkezési verseny. A leszereléshez vezető egyik igen fontos lépés megtétele vé­gett javasoltuk, hogy kössünk megállapodást a középhatótá- volsáigú KHT-raikótáfcról. Nyu­gaton ezekben a napokban sokat írnak és beszélnek a hadműveleti-harcászati rendel­tetésű rakéták kérdéséről. Ké­szek vagyunk e probléma építő szellemű megoldására, de ezt úgy kell elérni, hogy ne váljék még nehezebbé a középhatótá­volságú rakétákról szóló meg- áiíapodáis létrejötte. A KHT-ralké- tákról szóló egyezmény létrejöt­tének megkönnyítése végett a Szovjetunió javasolja, hogy kez­dődjenek tárgyalások az 500— 1000 kilométeres hatótávolságú, s az európai szárazföldön elhe­lyezett rakéták korlátozásáról, illetve későbbi felszámolásáról, úgy, hogy nem teszik e kérdés­től függővé a KHT-rakéták prob­lémája megoldásának menetét és kimenetelét. A felek kötelez­nék magukat arra, hogy a tár­gyalások ideje alatt nem növe­lik a hadműveleti-harcászati ra­kéták számát. A Szovjetunió amellett száll síkra, hogy radi­kális csökkenés jöjjön létre és végső soron Európában teljes egészében fel lehessen számolni a hadműveleti-harcászati raké­tákat. Ezért ellenzi, hogy a jövő­beli szerződésbe az ilyen raké­ták növelését és tökéletesítését lehetővé tevő különböző enged­mények kerüljenek. A kht. szerződés aláírása után és függetlenül a hadműveleti­harcászati rakétákról folyó tár­gyalások menetétől a Szovjet­unió — Csehszlovákia és az NDK kormányával egyetértésben — kivonja azokat a rakétákat e két országból, amelyeket a Pershing— 2 és a manőverező robotrepülő­gépek nyugat-európai telepíté­sére adott válaszként helyezett el oda. Az ellenőrzés a biztonság szavatolásának fontos eszköze A hadmű vei éti-harcászati ra­kétákról szóló megállapodást ter­mészetesen szigorú ellenőrzés­sel kell egybekötni. Ugyanúgy, mint a középhatótávolságú és hadászati nukleáris fegyverek esetében. Mivel az Európában állomá­sozó nukleáris fegyverek egész osztályainak csökkentéséről, sőt felszámolásáról van szó, minősé­gileg új jelentőségre tesz szert a jövőbeli egyezmények ellenőr­zése. Ilyen körülmények között az ellenőrzés a biztonság szava­tolásának egyik legfontosabb esz­köze. Az ellenőrzésnek — beleértve a helyszíni megfigyeléseket — magában kell foglalnia a raké­ták csökkentése után fennma­radó indítóállásokat, valamint olyan létesítményeket, mint a kísérleti terepek, a gyártó üze­mek és a gyakorló terepek. Le­hetővé kell tenni a megfigyelők belépését a másik félnek harma­dik országok területén lévő ka­tonai támaszpontjaira is. Ez azért szükséges, hogy teljes biz­tonsággal meg lehessen győződ­ni a szerződés betartásáról. Mihail Gorbacsov ezután az Európában egymással szemben­álló fegyveres erők kérdéséről és az ott felhalmozott nagy- mennyiségű hagyományos fegy­verekről szólott. Természetesen —i mondotta — Európa számá­ra Is elsődleges feladat a hadá­szati, a középhatótávojságú és a hadműveleti-harcászati raké­ták felszámolása. E téren sajná­latos módon mind ez ideig szin­te semmi lényeges nem történt. Csak úgy lehet javulást elérni, hogy létrejön a harcászati nuk­leáris fegyverek csökkentése, végsősoron pedig felszámolása és a meglepetésszerű támadások megelőzése érdekében sikerül radikálisan korlátozni a fegyve­res erőket és hagyományos fegy­vereket. Az európai fegyverek és fegy­veres erők csökkentésével kap­csolatban Mihail Gorbacsov fel­vetette: tartsanak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevői Bécsben kül­ügyminiszteri értekezletet, és ezen határozzák el, hogy tárgya­lásokat kezdenek a harcászati nukleáris fegyverek, a fegyveres erők és a hagyományos fegyve­rek radikális csökkentéséről. Gorbacsov kitért a Varsói Szer­ződés és a NATO Európában el­helyezett fegyverei között meg­lévő egyenlőtlenségekre, ame­lyek történelmi, földrajzi és egyéb tényezők következtében alakultak ki. Síkraszállunk a meglévő egyenlőtlenség felszá­molásáért, méghozzá úgy, hogy az a fél hajtson végre csökken­tést, amely valamely fegyverfaj­tából előnyben van a másikkal szemben. A vegyi fegyverek kérdésére térve Mihail Gorbacsov a követ­kező bejelentést tette: a Szov­jetunió beszüntette a vegyifegy­verek gyártását, és megtette az első lépést a vegyi fegyverek fel­számolására. A vegyifegyverek megsemmisítése céljából á Szov­jetunióban egy különleges üzem létesítését kezdték meg. Gorba­csov egyúttal közölte, hogy a Varsói Szerződés tagállamaiban a Szovjetunió területén kívül nincsenek vegyi fegyverek, mert a VSZ más tagországai sohasem gyártottak és sohasem tároltak területükön ilyen fegyvert, és a Szovjetuniónak sincsenek ilyen fegyverei saját határain kívül. Életre kell hívni az „összeurópai házat” A továbbiakban Gorbacsov ar­ról szólt, hogy az új szemlélet hívta életre az „összeurópai ház” gondolatát. Ez elsősorban egy­fajta összetartozásnak az elis­merését jelentené, jóllehet tag­jai eltérő társadalmi berendez­kedésű államok, s egymással szem­benálló katonai tömbök tagor­szágai lennének. Ez a ház egye­sítené magában a meglévő prob­lémákat és megoldási lehetőségei­ket is. Ideje elgondolkodni Európá két részének integrációs folyamatain is. A világgazdasági törvénysze­rűségek obj,aktívek. Emellett a műszaki-tudományos haladás is a kölcsönösen előnyös együtt­működés bizonyos formáinak ki­alakítását teszi szükségessé. A KGST jelezte, hogy e hidak kié­pítése minden európai nép érde­keit szolgálná. Várható, hogy a szocialista országok gazdaságai­ban kialakuló új folyamatok le­hetővé teszik az Európa két fele közötti gazdasági együttműkö­dés gazdagítását, új tartalommal! való megtöltését. Az „Atlanti­óceántól az Urálig” terjedő Euró­pa persze történelmi-kulturális kategória is. Európának így mi a sokarcú, mégis egységes kul­túra békés fejlesztését ajánljuk. Az „összeurópai ház” ajtaját ter­mészetesen nem zárnánk be má­sok előtt, sőt, úgy véljük, Euró­pa haladása elősegítené a világ többi részének haladását. Gorbacsov kitért olyan gon­dokra is, amelyek nem csupán Európa, hanem az egész viliág ellőtt állnak, mint például a kör­nyezetvédelem, a terrorizmus, a oarlkoimiáin-'a, az AIDS. A szovjet vezető Európa és az Európán kí­vüli országiclk világméretű együtt­működését sürgette e prohlémáfc megoldása érdekében. Ennék kapcsán uitaillt arra a csehszlovák ikezdeményezésme, hogy hív janak össze gazdasági fórumot. A Szovjetunió meggyő­ződése szerint egy ilyen fórum nagy szerepet játszana a,z álla­mok gazdasági biztonságának megsziiiláirdiításiáiban. a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fej­lesztésében.. Ugyané törekvés ve­zérelte a Szovjetuniót is — mond­ta Gorbacsov —, amikor az,t ja­vasolta, hogy az összeurópai ta­nácskozáson részt vevő állaim ok tartsanak értkeztetet Moszkváiban a humanitárius együttműködés fejlesztéséről. A helsinki folyamait nem hallt el. Léte lehetővé teszi, hogy lé­pésről lépésre erősítsük a bizal­mat az európai országok között. E szellemben kívánunk cseleked­ni. a közös érdekekre kívánjuk helvezmi a hangsúlyt. Arra törek­szünk, hogv mérséklődjék a ka­tonai izeimbená’liá.s. hogy eljus- surk arz atomfegyverektől men­tes világihoz — mondta végeze­tül Miibe,\1 Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. • Pénteken este Mihail Gorbacsov és felesége részt vett a prágai Nemzeti Színházban Smetana „Az eladott menyasszony” című operájának díszelőadásán. A Kecskeméti Városi Bírósá­gon Légrádiné dr. Wingert Zsu­zsa büntetőtanácsa március 26-a óta tárgyalja azt a bűncselek­mény-sorozatot, amelyet ifjú Ko­vács Jenő kecskeméti lakos és húsz vád lőtt-társa követett el a Kecskeméti Városi Ügyészség vádirata szerint. (A tárgyalásso­rozat kezdetéről lapunk március 27-ei számában írtunk. Tegnap befejezte a bíróság a vádlottak kihallgatását, akik gyakorlatilag tagadásban van­nak az elsőrendű Kovács Jenő vádlott vallomásához képest. Ezek a vallomások szinte sem­miben sem térnek el a nyomo­zás során elmondottaktól, vagyis mindenki kitart a korábbi állás­pontja mellett. Azt állítják, hogy a terhűkre rótt bűncselekménye­ket nem követték el, illetve a nyomozóhatóság által hamisnak tartott ajándékozási szerződések valódiak. Erre csak egy példa: Kovács Jenőnek 1983 végére a másodrendű vádlott Németh Im­rével szemben 620 ezer forint adóssága gyülemlett fel. Ezért Kovács felajánlotta, hogy a tar­tozás egy részének ellenértékéül nyugati márkájú gépkocsit sze­rez. Az ajánlatot Németh elfo­gadta és hajlandó volt személye­sen is megismerkedni Egyed Wilhelm NSZK-állampolgárral, akiinek közvetítésével Kovács a gépkocsiakciót lebonyolította. Németh részére egy Talbot Ho­rizont LD-Diesel típusú gépko^ csit vásároltak 20 ezer nyugat­német márka értékben. Ezt a valutamennyiséget Kovács még Magyarországon vette. Magát a* akciót viszont már az NSZK- han bonyolította le, ahová tu- ristaútlevéllel utazott. A sze­mélygépkocsi ajándékozási ok­iratát Neustadtban töltötték ki Németh Imre javára. Az autóval Kovács lépte át a határt Hegyes­halomnál, ahol közölte, hogy a járművet Németh részére aján­dékként szállítja. Budapesten a 7. számú vámhivatalnál az emlí­tett ajándékozási szerződés alap­ján kérték az egyébként 271 ezer forint belföldi forgalmi vámérté­kű gépkocsi vámkezelését. A bírósági tárgyalás április 29-én folytatódik, amikor 37 ta­nú kihallgatásába kezd Légrá- diné dr. Wingert Zsuzsa, büntető- tan ácsa. T. B, LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NB I-es férfi kosárlabda-mérkőzés a 3—4. helyért, Budapest: Csepel SC—Bajai SK 74—71 (40—38). NB I-es női röplabda-mérkőzés, Kecskemét: Dutép SC—Dunavar- sány 3:1 (7, 10, —10, 11). OB I-es bajnoki mérkőzés Kecskemét: Kecskeméti VSC—Szeged SC 7:7 (2—3, 4—2, 0—1, 1—1).

Next

/
Oldalképek
Tartalom