Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Beborult lesz az ég, országszer« te Ismétlődő eső. záporeső, néhol zi­vatar várható. A nyugati, délnyugati szél gyakorta élénk. Időnként erős lesz, A legmagasabb nappali hőmérséklet csupán 13 folt közelében alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA níL évf. 85. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 10. péntek Mihail Gorbacsov Csehszlovákiában Megbeszélések az egyetértés jegyében Mihail Gorbacsov, u SZKP KB főtitkára tegnap délelőtt megkezd­te hivatalos baráti látogatását Csehszlovákiában. Vele együtt érkezett a csehszlovák fővárosba feleségre, továbbá Vagyim Medvegyev. az SZKP KB titkára és több más vezető szovjet személyiség. A két ország zásaiéival fdtdí- szitett Prága-Ruzyne repülőtéren Mihail Gorbacsovot és kíséreté­nek (tagjait Gustáv Husik, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Lubomir Strougal minisz­terelnök, Vasil Bilak KB-titkár, valamint a csehszlovák párt-, ál­lami és társadalmi élet nagyszá­mú más vezető képviselője üd­vözölte. A repülőtérről a szovjet veze­tő, kísérete és vendéglátói a prá­gai várba hajtattak. A Hnadzsdn főterén sokezres tömeg jelenlété­ben a csehszlovák főváros 'leg­kedvesebb vendégeinek kijáró hagyományos fogadtatás! ünnep­ség zajlott le. Ezután az SZKiP KB főtitkára megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, Klementt Gottwaldmak, a szocialista Cseh­szlovákia első államfőjének sír­emlékét és a szovjet hősi emlék­művet. Délután Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák elkezdte megbe­széléseit, amelyeken — mint Prá­gában előzetesen közölték — a kétoldalú kapcsolatokról, vala­mint az európai helyzetről és más világpolitikai kérdésekről tanácskoznak. Az első találkozót négyszemközt tartották. Később a két pártfőtitkár kí­séretével sétát tett Prága bel­városában. Az egész útvonalon prágai járókelők és külföldi tu­risták ezrei vették körül és kö­szöntötték a sétáló vezetőket. Raisza Gorbacsova ugyanezek­ben az órákban külön programot bonyolított le. Az SZKP KB fő­titkárának felesége felkereste a Szent Ágnes-kolostor híres kö­zépkori műemlék-épületét, s megtekintette a XIX. századi cseh képzőművészet itt látható állandó kiállítását. A képtárból Gorbacsova asszony a Károly­egyetemre látogatott, megismer­kedett az 1340-,ban alapított in­tézmény múltjával és mai tevé­kenységével. • (Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák csütörtöki megbeszélésén ez elvtársi bizalom és nyíltság légkörében eszmecserét folytatott az SZiKP és a CSSKP tevékenysé­gének, a két ország kapcsolatai­nak 'legfontosabb időszerű kérdé­seiről, valamint 'nemzetközi prob­lémákról. Mint az erről kiadott közleményben olvasható, Gustáv Husák részletesen tájékoztatta vendégét a XVII. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről és a CSKP KB márciusi ülésén elfo­gadott intézkedésekről. Mint el­mondta, a CSKP következetesen igyekszik gyorsítani az ország gazdasági és társadalmi fejlődé­sét, s az ehhez vezető utat a tö­megek aktivizálásában, a szocia­lista politikai rendszer és a de­mokratikus intézmények további fejlesztésében látja Hangoztatta: a csehszlovák kommunisták egy­értelműen támogatják az SZKP K)B januári ülésének határozatait és ösztönzést merítenek belőlük saját munkájukhoz. Mihail Gorbacsov a Szovjetunió­ban végbemenő átalakítási folya­matról szólva rámutatott annak fontosságára, hogy ez a folya­mat a párt kezdeményezésére in­dult el, és jellegét a kommunis­ták,' a pártszervezetek határoz­zák meg. A szovjet vezető be­szélt a gazdasági reform lépései­ről és az egész közélet önigaz­gatási elemeinek erősödéséről, majd megállapította: a gyorsítást és átalakítást az egész szovjet nép a maga ügyének tekinti, s tevékenyen támogatja. A pártfőtitkárok kedvezően ér­tékelték a két párt és ország együttműködésének helyzetét. Megállapodtak, hogy tovább kell mélyíteni az állami és társadal­mi szervezetek közötti kapcso­latokat, gyorsítani a termelési szakosítás és kooperáció fejlődé- . si ütemét, bővíteni a tudományos, kulturális és egyéb irányú együtt­működést. Mindkét fél hangoz­tatta, hogy kész előmozdítani a csehszlovák—szovjet barátság erősítését, közösen munkálkod­ni a szocialista fejlődés új ered­ményeiért. A szovjet és a csehszlovák ve­zető nemzetközi kérdéseket érint­ve különösen nagy figyelmet for­dított a közepes hatótávolságú (Folytatás a 2. oldalon.) JAVASLAT a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országok katonai kiadásainak moratóriumáról A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának már­cius 24—25-ei moszkvai ülésén elfogadták a VSZ tagállamainak a NATO-országokhoz intézett javaslatát a két katonai-politikai szövet­ség katonai kiadásainak moratóriumáról. A Román Szocialista Köz­társaság április 9-én juttatta el a javaslatot a címzettekhez. O A Varsói Szerződés .tagál­lamai szilárdan és követ­keztésen síkraszállnak határozott lépésekért és konkrét intézkedé­sekért a fegyverkezési hajsza megfékezése terén, a tényleges leszerelésre való áttérésért és a háborús veszély felszámolásáért. A leszerelési kérdések áttekinté­sének komplex megközelítését tartják szükségesnek, hogy a nuk­leáris és más tömegpusztító fegy­verek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyver­zet csökkenése kísérje, a katonai kiadások megfelelő csökkentésé­vel együtt. A katonai kiadások gyors nö­vekedése fokozza a fegyverkezési hajszát, s ez komolyan, veszélyez­teti a nemzetközi békét és bizton­ságot; súlyos tehertételt jelent minden ország népének, függetle­nül azok gazdasági fejlettségétől, fékezi a gazdasági és társadalmi haladást. A Varsói Szerződés tag­államai efölötti mély aggodalmu­kat kifejezve úgy vélik, hogy a katonai kiadások csökkentése, mindenekelőtt az atomfegyverrel és a jelentős katonai potenciállal rendelkező államok részéről, ha­tékonyan hozzájárulna a fegy­verkezési hajsza megfékezéséhez és a leszerelésre való áttéréshez. A felszabaduló eszközöket a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés — be­leértve a fejlődő országokat — szükségleteire kellene felhasznál­ni. © Ezen megfontolásból kiin­dulva a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület 1983. január 5-ei, prágai ülésén elfogadott politikai nyi­latkozatban javaslatot tettek arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országok kezdjenek közvetlen tárgyaláso­kat abból a célból, hogy gyakor­lati megállapodást érjenek el a katonai kiadások befagyasztásá­ról, majd azt követő — százalékos vagy abszolút mértékű — csök­kentéséről. Ezt a kezdeményezést megerősítette és konkretizálta a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. július 28-ai moszkvai találkozója. A tanács­kozás résztvevői ismételten fel­hívással fordultak a NATO-or- szágokhoz, hogy kezdődjenek tár­gyalások, és jöjjön létre megálla­podás a katonai kiadások 1984. január 1-jétől kezdődő befagyasz­tásáról, és ezeknek az azt követő időszakban történő tényleges, köl­csönös csökkentésére vonatkozó konkrét intézkedésekről. 1984. március 5-én a Varsói Szerződés tagállamai javaslatot juttattak el a NATO-országok ­(Folytatás a 2. oldalon.) Miután la kecskeméti Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi üzeme —, amely a vállalati export döntő részét előállította — leányvállalattá alakult, a kecskemétieknek határainkon túli piacokat kellett keresni, ugyanis az egyre nehezebbé váló belföldi értékesítésből nem lehet megélni. Szocialista és tőkés országbeli megrendelés egjiaránt érde­kelte a megyeszékhelyi üzemet. Megismerve a piacokat, az igé­nyeket, mindezt összevetve lehe­tőségeikkel, kialakították ter­mékfejlesztési stratégiájukat. En­nek egyik alapvető koncepciója: a keresletnek megfelelően az úgynevezett szabadidő-lábbeli­ket érdemes gyártani, ezek kö­zül is a divatos, kényelmes, köny- nyű, hajlékony cipőket. Ugyan­akkor az anyagtakarékos (tehát gazdaságos) gyártmányokat és technológiákat helyezték előtér­be. Az első önálló gazdasági évü­ket, a tavalyit már ennek a szé­leskörű gyártmányfejlesztési programnak az indítása, megva­lósítása;, azaz pezsgő alkotó mun­ka, sok változás jellemezte. A termékskálájuk szélesítésére hi­vatott lábbelik egy részét már gyártják, egy részét az idén kez­dik, s vannak olyan modellek, amelyek fejlesztésén most dol­goznak. A több évre szóló szer­ződés alapján, svájci piacra ké­szülő, úgynevezett oldalszalagos túracipőkhöz fűződik a legtöbb sikerélményük, bár a megrende­lő cég szakemberei szigorú el­lenőrzés alá vetik az elkészült lábbelit. (Folytatás a 2. oldalon.) ALFÖLDI CIPŐGYÁR: • Külföldi megrendelésre készülnek ezek a sportos fiúfélcipők. (Mé­hes! Éva felvétele) IJj utakon—sportos cipőkkel Társuló tanácsok ,vMi úton-útfélen csepültük a járást — mondta tanácsel­nök barátom —, bizonygat­tuk, hogy fölösleges és korsze­rűtlen hivatal, lassítja a dön­téseket, nehezíti a kistelepü­lések fejlődését. Aztán, amint eltűnt ez a szó az államigaz­gatás szótárából, megiUetöd- tünk. Nem voltunk felkészül­ve az új feladatokra, s szinte visszasírtuk a régi időket." Barátom folytatta, de né­hány mondat után a vissza­emlékezésből átváltott az eredményeik fölsorolására. Olyan tényeket emlegetett, amelyek bizonyították: a kollégák összefogásával túl­élték az államigazgatás átszer­vezése utáni rövidke válságos periódust. Megtanultak élni az önállósággal. A legtöbb ötlet — tudtam meg egy városkörnyéki bízott- ság tagjától — a tanácsi tár­sulásoknál valósult meg. Olyan együttműködési formákat te­remtettek a helyi testületi ve­zetők, amelyekkel kedvezően befolyásolhatják saját tevé­kenységüket és természetesen jobban szolgálhatják a lakos­ságot. Jellemzői ezeknek a közösködéseknek, hogy „alul­ról", spontán és önkéntesen jöttek létre. Jól működnek például me­gyénkben is a városkörnyéki bizottságok. A testületek pénz­ügyi alapokat hoztak létre. Ezekből támogatják — fej­lesztési kölcsön formájában, ügyintézési költségek és ka­matok felszámolása nélkül, vagyis igen kedvezményesen — a falvak építkezéseit. Több települést érintő regionális beruházások szervezését is felvállalják e testületek. Hasznosak az igazgatási tár­sulások is. Ezek a költségkí­mélő, szakemberpótló kezde­ményezések azért kellenek, mert a járások megszűnésével és az önállóság növekedésével számos hatáskör, döntési jog a települések tanácsaihoz ke­rült. A falvakban azonban az új szakterületen gyakorlattal rendelkező szakember csak elvétve akad(t). Feladat sincs annyi, hogy főállású előadót alkalmazzanak. Így alakult ki a mai gyakorlat: több tele­pülés társulása eredménye­ként négy-öt községben is szolgálhat egy jól képzett sza­bálysértési, gyámügyi, közte­rület-felügyelői, végrehajtói, építési, egészségügyi, költség­vetés-ellenőrzési előadó. Sokasodnak a kommunális együttműködések is. Ezek leg­főbb mozgatója, hogy a sze­mét- és szennyvízszállítás kor­szerű kellékeinek megvásár­lása milliós terhet ró a terü­letgazdákra. És ha ezeket a fejlesztéseket — központi ala­pokból, pályázatok útján szer­zett támogatásokkal — még meg is tudnák vásárolni a he­lyi szervek, hatékony mű­ködtetésüket egyedül már nem oldhatják meg. Ilyen gazdasá­gossági megfontolások alap­ján egyre gyakrabban hallunk több községet szolgáló kukás gépkocsikról, szennyvízszál­lító tartálykocsikról. Olyan körzet is van, ahol e környe­zetkárosító anyagok tárolásá­ról is több település által lét­rehozott gazdasági társulás gondoskodik. Az egészségügyi alap- és sürgősségi ellátás korszerű­sítésével jöttek létre a kör­zeti egészségügyi központok, hétvégi orvosi ügyeletek. Az érintett szakigazgatási , szer­vek közösen vásárolták szá­mukra a — CB-rádióval is felszerelt — orvosi gépkocsi­kat. És sorolhatnánk még a példákat... Megyénkben — Baranyá­hoz, Zalához, vagy Borsod- Abaúj-Zemlén megyéhez vi­szonyítva — aránylag nagy az átlagtávolság két szomszéd te­lepülés között. Nem minden helyen ajánlható tehát az ilyen korszerűsítés, vannak azonban olyan régiók, ahol — például Izsák, Szabadszállás, Orgovány, Solt, Apostag, Dü- naegyháza, Dunavecse, Tass, vagy Jánoshalma, Borotá, Rém, Felsőszentiván térsége — előnyös lehet minden ilyen próbálkozás. Az ésszerűsítésnek — több megyei példa is bizonyítja ezt — nem lehet akadálya a me­gyehatár sem. Ahol a topog­ráfiai közelség indokolta, több­féle együttműködés indult. Szeremle Dunafalvával, Solt és Dunaegyháza Dunaföld- várral alakított munkaközös­séget. Az előremutató, kölcsönö­sen hasznos vállalkozásokat egyértelműen üdvözölhetjük. Az ajánlatok mérlegelésénél azonban nem szabad elfeled­kezni a tanácsi munka demok­ratizmusáról sem. Tudni kell: a tanács, mint választott tes­tület, szerződéskötéskor fel­ügyeleti jogát is átruházza egy más testületre. Ügy kell tehát a társulásoknak működ­ni, hogy az állampolgári jo­gok ne szenvedjenek csor­bát; a szomszéd falu szakelő­adója olyan lelkiismeretesen járjon el a lakosság ügyes­bajos dolgaiban, mintha saját választópolgárairól lenne szó; a közös alapba átutalt, s on­nét kölcsönadott forintnak pedig meg kell térülnie. Farkas P. József Az ipar korszerűsítéséről tárgyalt a kormány A Minisztertanács tegnapi üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György tá­jékoztatóját Georgl Atanaszowal, a Bolgár Népköztársaság Miniszter­tanácsa elnökével folytatott tárgyalásáról. A kormány az ipari miniszter előterjesztése alapján megvitatta az ipari termelési szerkezet korszerűsítésére elhatározott program végre­hajtásának helyzetét Megállapította, hogy a felmutatható eredmények ellenére az előrehaladás üteme nem kielégítő. Ezért, valamint figye­lembe véve az iparnak a népgazdaság intenzív fejlesztésében betöl­tött kiemelkedően fontos szerepét, további intézkedéseket tart szük­ségesnek a követelményekkel összhangban álló szerkezetátalakítás (meggyorsítására. (A szóvivői értekezlet ismertetése a 2. oldalon.) TAVASZ A FÖLDEKEN — VETÉSI BEMUTATÓ Kettős és nyújtott műszakok Vége felé tart a metszés A Bábolnai Iparszerű Kukori­catermelő Közös Vállalat — az IKR — a tavaszi munkákra való felkészülés jegyében tartotta .meg vetési (bemutatóját tegnap a Vá­rosföldi, Dózsa Termelőszövetke­zetben. Madari Jenő elnökhelyet­tesi (tájékoztatta a taggiazdaságok szakembereit a szövetkezet előtt' álló (tavaszi feladatokról. Az IKR főmérnöke; Antos Gábor arról beszélt, hogy a rendelkezésre álló rövid időt csak jó szervezéssel, kettős és nyújtott műszakok be­vezetésével lehet kihasználni. Kiss István, az IKR egységve­zetője a múlt évi vetési tapasz­talatokat elemezte, majd elmond­ta, hogy aiz idén (tavasszál több mint harmincezer hektár előké­szítését, gyomirtását, vetését kell elvégezni, amihez néhány olcsó gyomirtószer kivételével vala­mennyi eszköz, anyag rendelke­zésre áll. A vetömagellátás nem okoz gondot, a magvak a szüksé­ges mennyiségben a .taggazdasá­gokban vannak. A részt vevők gyakorlati gép­bemutatón nézhették meg a Cyclo vetőgépek .gépkapcsolását, á Har­dy elemakkél átalakított SP—2002 permetezőgépet, valamint a szó­ráskép egyenletességét ellenőrző permetezőmön! tort. Országszerte befejezéshez köze­ledik a tavaszi munkák egyik legfontosabbika, a gyümölcsfák és a szőlők metszése. A nagyüze­mekben csaknem mindenütt el­készültek ezzel, a kiskertekben viszont van még hátra munka, amely várhatóan a hét végén a legtöbb helyen (befejeződik. A kerti munkáknál mintegy négyhetes késés mutatkozik. Ké­sői lesz tehát a virágzás is és gyümölcs- és szőlőszüret ideje várhatóan ugyancsak kitolódik. A MÉM szakemberei szerint a téli és a kora tavaszi fagykárok érté­két egyelőre még mindig nem le­het megállapítani. Annyi bizo­nyos, hogy az alföldi részeken és a síkvidókeken komoly pusztu­lás mutatkozik a csonthéjas gyü­mölcsösökben, mindenekelőtt a kajszibarackban. A dombos, lej­tős vidékeken azonban szerencsé­re lényegesen kisebbek a károk, itt még remény van arra, hogy az élő szervezet úgy-ahogy rege­nerálódik. A szőlősökben Bros a fagykár. Most indult meg a tő­kékben a nedvek keringése és az elfogyott részek valójában csak ezután mutatják majd meg, hogy mit lehet tenni — egy utólagos metszéssel — a termőképesség fenntartásáért, a kiesés ellensú­lyozásáért. Ott, ahol különösen kemény fogyok jártak, megtör­ténhet. hogy a hótakaró védelmé­ben volt növényi részeken indul majd meg a fejlődés, itt itömek elő olyan rügyek, amelyekből azután újra termőkarak, -ágak nevelhetők. A tapasztalatok sze­rint az úgynevezett főrügyek és a mellékrügyiek egyaránt károsod­tak. A korábban telepített szőlők közül az idén mintegy háromezer hektár fordul termőre. Ez azon­ban semmiképpen sem ellensú­lyozza a várható terméscsökke­nést, hiszen helyenként ezek na ültetvények is fagykárokat szen­vedtek, s amúgy is lényegesem nagyobb a kiesés annál, hogy ekkora terület termése feledtet­hetné a veszteségeket. • A Soltvadkerti Jó remény ség Szakszövetkezetben kétszáz hektárom termesztenek búzát. Bénik István crögépvezető ée Vén Ferenc növény­védő szakmunkás gabonafutrinka elleni permetezéshez töltik fel a (év tartályát. (Méhesi Éva felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom