Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 84. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 9. csütörtök Az ifjúsági törvény végrehajtásáról és a további feladatokról, a költségvetési ellenőrzések tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun Megyei Hanács Végrehajtó Bizottsága. A testület először jelentést fogadott el a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd tudomásul vette azt a tájékoztatót, amely a megyei tanács tisztségviselőinek két vb-ülés közötti, testületi feladatokat érintő tevékenységéről készült. Második napirendi pontként került a végrehajtó bizottság elé az ifjúsági törvény végrehajtásáról és az ezzel összefüggő további feladatokról szóló -jelentés, amelynek előadója dr. Gerí István, a megyei tanács elnökhelyettese volt. A jelentés tárgyalásán részt vett és a vitában felszólalt — a testület tagjain kívül — Bernáth István, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal osztályvezetője és Molnár Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. Amint a testület megállapította, az utóbbi években bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások, a tanácsi rendszer korszerűsítése, a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság ifjúságpolitikai állásfoglalása, illetve határozata, a családjogi törvény, az oktatásii törvény, az ifjúsági és sportmunka egységes rendszerbe foglalása szükségessé tette az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásának eredményeit és gondjait számba venni. Ez a felismerés eredményezte, hogy az utóbbi években nőtt a tanácsi testületek munkájában az ifjúságot érintő napiredi pontok száma és jelentősége. .Bács-Kiskun megyében a lakó- népességnek megközelítően 47 százaléka gyermek- és ifjúsági korosztályú. Arányuk az elmúlt 25 év során számottevően nem változott, de önmagában az a tény, hogy a lakosságnak majdnem fele a fiatalok kategóriájába tartozik, nagymértékben megnöveli az ifjúsági kérdésekkel foglalkozó szervek, szervezetek, testületek és személyek felelősségét. A_ feladat rendkívül szerteágazó — kezdve az óvodáknál, folytatva az általános, majd középiskoláknál, a szakképesítés megszerzésénél, a munkánál, a családalapításnál, egészen az önálló ■otthon megteremtéséig. S ezzel még nem merült ki a felsorolás, mert említenünk kell az egészségvédelmet, a sportot, a művelődést, szórakozást, az ifjúsági szervezetek mozgalmi nevelő, politikai orientáló szerepét, s mindazt, ami az ezekkel összefüggő feladatok ellátásához épületekben, felszerelési tárgyakban, eszközökben szükséges — s természetesen a szakemberek létszámát. De beszélnünk kell — erre a jelentés is kifér — a hátrányos vagy veszélyeztetett gyerekekről, fiatalokról, az állami gondozottakról, a bűnözésről és az úgynevezett szenvedély-betegségekről, azok megelőzéséről. A helyi tanácsok irányítói, koordináló munkájukat meghatározott feladatterv szerint végzik, de egyes körzetek településeinek ifjúságpolitikai tevékenysége •— a biztató kísérletek mellett — nem eléggé összehangolt. A végrehajtást hátráltatják a gazdálkodásban, az együttműködésben és az ellenőrzésben meglevő hiányosságok. A testület a jelentést a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat és kiegészítéseket is figyelembe véve azzal fogadta el, hogy azt a megyei tanács soron következő ülése elé terjeszti végleges jóváhagyás és a feladatok részletes meghatározása érdekében. A továbbiakban a testület Kőtörő Miklós pénzügyi osztályvezető és Dómján Jenő PM főrevizor előterjesztésében az 1986. évi költségvetési ellenőrzések tapasztalatairól készült beszámolót, illetve a múlt évi ellenőrzési naptár végrehajtásáról, annak tapasztalatairól szóló tájékoztatót vitatta meg. Meghívottként részt vett a napirendi pontok tárgyalásán és vitájában dr. Princz János, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. Végül egyéb ügyeket tárgyalt a végrehajtó bizottság. Ennek keretében egyetértett leányvállalatok alapításával, döntött Az ipar kiváló mestere kitüntető oklevelek adományozásáról és egyéb, a hatáskörébe tartózd személyi kérdésekről. G. ». HOLNAP: JUBILEUMI GÁLAMŰSOR X. Előadóművész Fesztivál Holnap este rangos esemény színhelye lesz a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ: itt rendezik meg a X. Előadóművész Fesztivált. A nagyszabású találkozót első ízben tartják Bács-Kiskun megyében. Magyarországon, más 'országokhoz viszonyítva, meghökkentően nagy kultusza van az előadóművészetnek. Évente mintegy tizennyolcezer teljes estét betöltő versműsort rendeznek, s ennél sokszorta több az alkalmi, versmondások száma. A két világháború közötti időszakra visszanyúló politikai előtörténetéből fakadóan ma elképzelhetetlen, hogy bármely ünnepünkről költemények nélkül emlékezzünk meg. Nem csoda hát, hogy az országban több mint hatszáz hivatásos előadóművészt tartanak számon. Nemzeti Kultúránkban jelentős helyet foglal el ez a sajátos művészet, de lévén individuális tevékenység, sokáig mintegy búvópatakszerűen rejtőzködött. Ezeket az áttekintő gondolatokat Nagy Attilától, a Magyar Színházművészeti Szövetség szi- (Folytatás a 2. oldalon.) MA: Mihail Gorbacsov Csehszlovákiába érkezik A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására április 9-én, csütörtökön hivatalos baráti látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba érkezik Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon) Népi ellenőrzés Kalocsán (3. oldal) Nehéz évek a gazdaságban (5. oldal) SPORTMAGAZIN (7. oldal) GAZDASÁGPOLITIKAI AKTÍVA KECSKEMÉTEN Az iparban az élénkülés jelei mutatkoznak Kecskeméten az SZMT székházában tegnap gazdaságpolitikai aktívát tartottak, amelyen ott voltak a megye ipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalatainak, szövetkezeteinek vezetői. Az aktíván elnöklő Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, az elnökségben helyet foglaló Földes! Istvánt, a KB új megyei instruktorát, Tohai Lászlót és dr. Matos Lászlót, a megyei tanács elnökhelyetteseit, Princz Lászlót, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkárát, majd vázolta az aktívaülés célját, amelyen az ország, s hangsúlyozottan a megye gazdasági helyzetét, az idei teljesítések tapasztalatait beszélték meg, s a kilátásokról és a tennivalókról is eszmét cseréltek. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára mondanivalóját Illyés Gyulától kölcsönözött mondattal kezdte: növeli a bajt, aki elfödi azt, vagyis őszinte hangra, a helyzet reális értékelésére van szükség — mondotta. Ennek szellemében beszélt arról, hogy az országban a tervektől elmaradtak a teljesítmények, a költségvetés passzívuma a tervezett időarányos értéknél több, a külkereskedelmi mérleg nem javult, s a termelő ágazatok többsége nem állt rá a növekedési pályára. Az erőfeszítések azonban számottevőek, dicséretes az az igyekezet, amit a vállalatok, szövetkezetek kifejtettek a kemény tél okozta elmaradás pótlásáért, s ezért köszönet jár valamennyi érintett gazdálkodó szervezetnek. A mezőgazdaság idei kilátásairól ma még nem lehet megbízható képet adni, folytatta Szakolczai Pál. Annyi már bizonyos, hogy kevesebb szőlő terem, a szántóföldi kultúrák körében — elsősorban ahol agrotechnikai szempontból is fegyelmezett munkát végeztek — még jó közepes termésre is van remény. A megyében az ipari termelésben (a ruházatit kivéve) élénkülés jelei tapasztalhatók, tehát folytatódik a tavaly már érzékelt folyamat. Az eredményes, exportot is növelő vállalatok számára kedvező, hogy nyereségadó- visszatérítésben részesülhetnek, s az is, hogy a megyei ipari kapacitások, a rendelésállomány tükrében, teljesebben lekötöttek, mint a múlt év hasonló időszakában. Gátolja viszont a folyamatos munkát az alapanyaghiány, aiz importigényesség, s fez utóbbi megnőtt, meghaladja az exportot. Nem számíthat importanyagokra a veszteséges termékeket gyártó vállalat; ilyen jellegű igény nem indokolt, s ahhoz a tevékenységhez sem, amely megszűnőiéiben van. A preferencia, az állami támogatás csökkentése viszont nemzetgazdasági szempontból szükséges; nem lehet költségvetési finanszírozásra termelési tevékenységet építeni. Kiemelte: elsősorban a szellemi értékek jobb kihasználásával, a vezetői munka színvonalának javításával lehetséges az idei gazV ároskapuk Baján tavaly fogadtak el egy városkapu-tervet. Kecskeméten is értékelték az északi iés a déli városkapunak kinevezett csomópontra kiirt pályázatokat. A tervezők másutt is fontolgatják; hogy miként lehetne “fölhívni a gépkocsival utazók figyelmét arra, hogy sajátos arculatú településre érkeztek. Tévedne, aki .nosztalgikus múltba révedezésnek vélné a szimbolikus kapuk kialakítását. Csökken az országhatárok jelentősége. Több mint fél évszázada megszüntették nagyobb városaink árumegállító jogát. IMa már csak építészeti emlék — például Baján — az egykori vámház. A helyi elöljáróság nem döntheti el, hogy \ki keresheti boldogulását a település „falai között”. Országos előírások szabályozzák az életet. Az elmúlt lévszázadban állami üggyé vált az oktatás, a bíráskodás, a rendfenntartás. Világszerte szembe kellett nézni városainknak az urbanizáció kihívásaival. Néhány évtized alatt megtöbbszöröződött a városokban élők 'száma. A motorizáció, a civilizációs követelmények szinte megoldhatatlan feladatok elé állították a nagyobb településeket. Csak három-négy nemzedék óta természetes, hogy a város gondoskodik lakói vízellátásáról, házhoz szállíttatja az elektromos energiát. Kisemmizettnek érzik magukat a kábeltévétől vagy a földgáztól átmenetileg még megfosztott utcákban élők. A polgárok fölháborodnak a kövezetlen utcák miatt, haragosan követelik a köztulajdont rongálók megfékezését, a megsebzett utcák mielőbbi gyógyítását. Az elmúlt években nyilvánvalóvá rvált, hogy a központosított irányítás nem vállalhatja át az évszázadokig városi illetékességű feladatokat. Napról napra érzékelhettük, hogy a város öntörvé- nyűbb szerkezet, mint azt sokan tévesen gondolták. Indokoltan hivatkozott arra a Magyar Tudomány legutóbbi számában a világhírű szakember: „a városnak emlékezete van, korrigálja önmagát, kapcsolatot teremt múlttal és jövővel”. Következésképpen csak akkor tekinthető egészségesnek és arányos fejlődésre képesnek az élő folytonosságé város, ha lakói és még inkább irányítói minden döntésüknél számolnak az elődök és az utánuk következő nemzedékek szavazataival. Nagyobb településeink számos gondja, az építészeti környezet mai állapota társadalmunk tudati, működési ellentmondásainak, a létrehozók és a használók átmeneti igény- telenedésének következménye, a közérzetet sajnos még sokáig rontó megnyilvánulása. A városi közösségek, a településeket irányító szakemberek, a tudósok már ismerik a gyógymódot. Ritkán tapasztalható egyetéi- tésben sürgetik a jól felfogott városi érdekek érvényesítését, az ehh'af szűk_ séges mechanizmusok kialakítását. Csak így remélhető, hogy a városkapuk a hatékony, a teremtő energiákat élesztő és okosan hasznosító helyi önállóság, a meglévő értékeire büszke, a jövőjéért felelős közösségek ígéretes jelképeivé válnak. Heltol Nándor dasági terveket teljesíteni. Ebben valamennyi szintű pár.tszervnek jelentős tennivalója van, nevezetesen: a káderpolitikai elvek érvényre juttatásában, a kezdeményező vezetők segítésében és támogatásában. Ugyancsak a legfontosabbak között említette a műszaki fejlesztés felgyorsítását, a biotechnológia széles körű alkalmazását, valamint a szelektív fejlesztést, mert ezzel is csökkenthetők a veszteségforrások. Szakolczai Pál előadásában kitért a vegyesvállalatok alapításának (a külföldi tőke bevonásának) szükségességére, az export- termelést segítő pályázati rendszer megyei eredményességére, a bankrendszer változásával tapasztalható kedvező folyamatokra, á jövő évben várhatóan bevezetésre kerülő adórendszer hatására, valamint a bérezésre. Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: a teljesítményekkel arányos bérnövekedés elfogadható és indokolt, csakis ez lehet ösztönző hatású a dolgozók körében is. Az első hozzászóló Tóth Gyula, a SZIM kecskeméti gyárának igazgatója volt, aki csatiatkozva az előadó utóbbi mondatához bírálóan megjegyezte: veszteséges vállalatoknál is ugyanolyan bérfejlesztés volt most is, mint a magas nyereséget elért SZlM- toen, ami bizonyítja, hogy az elvek és a gyakorlat összhangja hiánycikk. Fontosnak mondotta e téren is a határozottabb kormányzati cselekvést, mint ahogyan szükség van erre a szerződéses ígérvények és megállapodások betartásában is. A szabályozórendszerhez alkalmazkodnak, de azt várják, hogy az következetesebben szolgálja a nép- gazdasági érdekeket. Dömötör Tibor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője gazdaságos ipar- telepítés lehetőségére hívta föl a figyelmet Bácsalmás és Kiskőrös térségéiben. Dr. Lakatos Lajos, a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés igazgatója az átmenő készletek finanszírozásának megvonását tette szóvá, ami különösen súlyos — a népgazdasági célokkal esetükben ellentétes —, mivel jól értékesíthető exportcikkről, a fűszerpaprikáról van szó. A külkereskedelem nagyobb és közvetlenebb érdekeltségét is szorgalmazta. Prjncz László a forintleértékelés hatásáról, az életszínvonal-politikában szükséges lépésekről beszélt, s felhívta a figyelmet a munka- verseny-mozgalom megújításának szükségességére. Szakolczai Pál összefoglalójában kitért arra a helytelen vállalati stratégiára, amelynek középpontjában a munkaerő-csökikenités áll; ehelyett a munkaerő hatékony termelési, foglalkoztatási szférába történő átirányítását — egy-egy város üzemei, illetve a szomszédos községek között — mondotta a követendő cselekvési iránynak. Tóth Ferenc zárszavában a teendők közé sorolta a megyén kívüli tőkebevonást, a tudományos eredmények gyorsabb alkalmazását, a korszerű táplálkozás érdekében történő fejlesztések előtérbe helyezését, az együttműködés ’fokozását és bővítését. Cs, I. NÉPFRONT-KEZDEMÉNYEZÉS Családvédelmi tanács alakult Tegnap tartotta alakuló ülését Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei családvédelmi tanácsa. A testület elnökéül dr. Hideg Ferencet, a megyei bíróság elnökhelyettesét, titkárául pedig Tóthné dr. Bíró Magdoilnát, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanszék- vezetőjét választották. A tanács létrehozásáról aHNF nő- és társadalompolitikai bizottsága határozott, egyik korábbi ülésén. Indokai között nem utolsósorban az szerepelt, hogy a társadalom legszélesebb rétegeit tömörítő tömegmozgalomnak is meg kell tennie minden tőle telhetőt a család egységének védelmében. A népfrontaktivisták dolga e tekintetben kettős, hangsúlyozta a tegnapi ülésen dr. Gayer Gyuláné szociálpolitikus, a HNF OT családvédelmi tanácsának titkára. A legfontosabb a megelőzés, mondta. A jól funkcionáló családok körében kell elkezdeni a munkát, hogy ne sodródjanak veszélyhelyzetbe,, hiszen az újbóli talpraállás már jóval nagyobb feladat. A családvédelmi tanács tevékenységének másik fontos területe a már bajba jutott életközösségek segítése. Ez a nehezebb, mert itt a különféle gondok — szegénység, alkoholizmus, alacsony műveltség — általában halmozottan jelentkezik. Az előadó — mintégy javaslatként a helyi munka beindításához — ismertetett több példát is az országos családvédelmi tanács kezdeményezéseiből, önsegélyező csoportok, nyugdíjas egyesületek létrejöttének támogatása, önismereti, személyiség- formáló tanfolyamok szervezése szerepelt a többi között felsorolásában. Az elhangzottakat a megyei családvédelmi tanács tagjai saját elgondolásaikkal, ötleteikkel egészítették ki. Ám — mint az egyik hozzászóló megfogalmazta — az új testület létrehozásának csak akkor volt értelme, ha az a problémák felismerésén és hangoztatásán túl konkrét ügyek konkrét megoldását i» felvállalja. 6z. K. Tavasz Kiskőrösön (Méhest In (elvétele)
