Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. április 30.

MENTSÜK MEG A MEGMENTHETŐT ..

Vasműves örökség

A vasnak, mint jól formálható anyagnak előállítását, megmunkálását valamikor a XI. században kezdték el az egyházi szerzetesek. Sokáig féltve őrzött titok volt az eljárás, ami alig egy évszázad múltával (ahogy lenni szokott) bizony kiszivárgott a kőfalak birodalmából. Ezután már nem volt többé megállás, a világi emberek között gyorsan megindult a feltartózta (h a tat- lan fejlpdés, és terjedt a kemény anyag megdolgozásának módja és szeretete. Évszázadokon át hosz- szú és nehezen járható utat tett meg a román, a gót, a k: a bárok

kó stíl um. v . .i- kon keresztül egészen századunk elejéig, a szecesszióig. Soksok mestergeneráció adta állandóan to • ob a rohamosan előretörő, és nehéz körülmények között

űzött mesterség „stafétakalapácsát”. Amit ezekből ma láthatunk — kevés kivétellel —csak az utóbbi egy-két száz év lehiggadt díszítőkedvének erősen pusztuló maradványa. Pedig ezek régen nagyon megbecsült, közkedvelt munkák voltak. Olyannyira, hogy uralkodók, méltóságok isjól megfizetve készíttették palotáikba. Sót, sokat be is aranyoztat- tak közülük, melyek mint belső használati tárgyakként is szolgáltak. Az ilyen darabok a mester tudását és szakmai nagyságát is reprezentálták.

Magyarországon is voltak nagynevű vasmüvészek Fazola Henrik, Jungfer Gyula és mások személyében. Utóbbi például császári és királyi udvari műlakatos is volt. Kecskeméten Tiringer Ferenc, Végh Mihály, Reiszman Márton és Benedek József mülakatosnak találhatók temetőkben, lakóházakon firmá• Címeres kilincs a kecskeméti Széchenyi téri görögkeleti templom bejárati ajtaján.

• Kétszárnyú rácskapu Baján, a Tóth Kálmán tér 7. szám alatt lévő Alsóduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság épületén.

Méretével tiszteletet parancsoló a csipkefinom rajzolatú kapu. Kár, hogy itt-ott már hiányos. (A szerző rajzai)

juk. Az általam bejárt Bács-Kiskun megyei helységek — Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Tiszakécske, Lakitelek, Lajosmi- zse, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, es Kiskunfélegyháza — még sok szép hagyatékot őriznek. Tíz napon át 70—80 kilométer gyaloglás során összegyűjtöttem 68 darab olyan mestermű rajzát, amelyek méltán megérdemelnék elszegényedett díszítőkorunk nagyrabecsülését. Természetesen ezenkívül még nagyon / sokat lehetne gyűjteni, hiszen en csak az utcákban könnyen észrevehető darabokat láthattam és rajzolhattam le a helyszíneken. További gondos, célratörő kereséssel még sokat lehetne találni, mint ahogy például Szegeden is találtam: 440-et rajzoltam le. A legszebb példányok a Móra Ferenc Múzeumban, kisebb kiállításon láthatók.

Fentebb említettem, hogy az uralkodó méltóságok be is aranyoztatok

983 1

egyes, belső használatra készített vasműveket. Ez ma már nem várható el, bár jó néhány ma is megérdemelné. A legszebb darabokat épületbontáskor meg lehetne vásárolni, vagy a közösségi tulajdonban lévőket múzeumba szállítani. Ehhez azonban felmérést kellene készíteni, hogy nyilvántartásba lehessen venni valamennyi értékesebb darabot. Kinek a feladata ez ...? Bizonyára akad(na) vállalkozó.

Tenni kellene valamit azért is, mert szűkül az értékes vasművesremekek megmentésének lehetősége. Az aranykezű ismert és ismeretlen mesterekről — akik verejtékes munkájukkal dokumentálták egykori, megismételhetetlen tudásukat — sem lenne szabad megfeledkezni. Vigyázni kellene a fellelhető kincsekre, hogy unokáink is láthassák. Lehet, hálásak lesznek érte, de az is lehet, elítélnek nemtörődömségünkért. Próbáljuk meg együtt szeretni ezt a sok viszontagságos évszázadot túlélt mesterséget, még meglévő bizonyítékaival együtt. Tipity János

Mátyás király aranybullája

Értékes lelettel, Mátyás király aranybullájával gazdagodott a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A Tisza alacsony vízállásakor László Antal segédmunkás találta meg Mátyás úgynevezett kispecsétjét, amely jelentős okiratokon szerepelt, és akkor használta a király, amikor a bárói tanács megkerülésével akart intézkedni. Az ólommagú, aranybevonatú pecsétet a múzeum restaurátorműhelyében vizsgálják.

NEVELÉS A CSALÁDBAN

A munka személyiségformáló erő

Munkamorál dolgában bizony nem állunk fényesen. Hogy mi ennek az oka, arról sokat lehetne vitatkozni. Egy azonban bizonyos: gyermekeink munkára nevelésével, szemléletváltással javulhatna a helyzet. Hogy ez mennyire időszerű kérdés, bizonyítja az is, hogy az idei — szám szerint tizenhatodik — óvodapedagógiai nyári egyetem témája is a munkára nevelés lesz.

— Mi indokolja, hogy napjaink pedagógiájának egyik égető kérdésévé vált ez a terület? — kérdeztük dr. Major Imrénél, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola docensét.

— Családjainkban az elmúlt években nagy változások történtek. Ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy ma már nem a család a munka központja. Dolgozni járunk, s ezt egy időben úgy értelmeztük, hogy hamarosan megszűnnek a háztartási tennivalók. Bebizonyosodott, hogy a gépesítés megkönnyíti ugyan a házimunkát, de egyelőre nem szünteti meg. A mai szülőknek, iskoláknak fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy az okvetlenül elvégzendő feladatokhoz érzelmileg is megfelelően viszonyuljanak.

— Hol hibázunk leggyakrabban?

— A szülők nagy része — látván az iskolai terhelést, vagy visszaemlékezve saját nehéz gyermekkorára — meg szeretné kímélni gyermekét az otthoni

munkáktól. Pedig az a helyes, ha a fiatalok életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően elvégzik saját teendőiket, feladataikat, s emellett kiveszik a részüket a család közös munkájából is. A gyereknek természetes törekvése, hogy utánozza a felnőtteket, s ebben nem helyes gátolni. Kapjon már az óvodás is állandó megbízatásokat.

— Mi készteti leginkább a gyermeket a munkára?

— Kezdetben az együttérzés az anyával, a szülők szeretete, a sikerélmény, az elismerő mosoly, simogatás, majd a megszokás. így tíz—tizenhárom éves korban már erkölcsi kötelességként minősül számára a munka.

— Ezek szerint rendkívül meghatározó a szülők példája.

— A felnőttek — főként a szülők — modellkén? állnak a gyerek előtt. Amit közöttük tapasztal, azt viszi magával, tehát meghatározó lesz az életében. Régi — de sajnos ma is élő — felfogás a nemek szerinti munkamegosztás. Ne tanítsuk a gyereket „férfimunkára” és „nőire”. Legjobb, ha közösen tervezzük meg, közösen végezzük el a teendőket. A családi tevékenység pozitívumai semmi mással nem pótolhatók.

— A szülőknek legfontosabb, hogy fiuk vagy lányuk jól tanuljon. Gyakran azért mentik föl az otthoni segítség alól, hogy több idő jusson az iskolai teendőkre.

— Ez igen káros szemlélet, hisz így a gyerek számára két, egymást kizáró tevékenységgé válik a munka és a tanulás. Vizsgálatok bizonyítják, hogy azoknak a tanulóknak, akik otthon segítenek, semmivel sem rosszabb a tanulmányi eredményük, mint azoknak, akiket „megkímélnek” a háztartás gondjaitól.

— Hol célszerű megvonni a feladatok határát?

— Soha ne külső kényszer, csakis belső indíték késztesse a gyermeket. A parancs, a kényszer, a riogatás dacot, ellenszegülést szül. Ha kezdettől kielégítjük a kicsi munkavágyát, akkor erre nem is lesz szükség. Természetesen az sem helyes, ha a feladat meghaladja a gyerek erejét, mert a sikertelenség elkedvetleníti. S még valami, amit ne felejtsünk el: a munka soha ne legyen büntetés, csak jutalom.

— Milyenné válik az a gyermek, aki ilyen légkörben nő fel?

— Több ismeretre tesz szert, javul a megfigyelő képessége, a gondolkodása, hosszabb tartalmú fizikai erőkifejtésre lesz képes, összerendezettebb lesz a mozgása, önbizalmat nyer, fejlődik akaratereje, kitartása, egyenértékűnek tekinti majd a szellemi és a fizikai munkát... És még sorolhatnám. Egyszóval, jó irányba alakul, formálódik a személyisége.

Tóth Tímea

KÖNYVESPOLC

Napló korunkról

Bosszantó tapasztalataim visszatartanak könyveim kölcsönzésétől.

Kivételt kellett tennem Fodor András Ezer este Fülep Lajossal című önéletrajzi monográfiával.

Tudtam, hogy a kortörténeti naplóra kíváncsi egyetemi docens ismerősöm máskor a föld alól is fölhajtja a munkájához, tájékozódásához szükséges kiadványokat. Tudtam, napok alatt szétkapkodták a költő, a tanulmányíró, könyvtáros, szerkesztő, zenei szakíró, hivatásos barát és kovászember Fodor András húszegynéhányadik új munkáját. (A könyvkereskedelem ezúttal ismét rosszul becsülte meg a várható érdeklődést!)

Eltelt jó néhány hét, amíg kedves barátom a két vaskos kötet utolsó oldalához ért. Szintén irodalomtudós felesége alig várta, hbgy nekiülhessen a negyedszázadnyi kulturális közéletről sok, a megfigyelőt minősítő értékes információt, szempontot tartalmazó kötetnek.

Feltehetően más szerencsések kötetei is így vándorolnak kézről kézre.

Téved, aki netán szenzációs megmutatásoknak, az olvasóval megosztott bizalmas beavatottságnak tulajdonítaná a Magvető kiadványának sikerét. Fodor Andrásnak évtizedekig eszébe sem jutott, hogy valamikor sokszorosítják naplóját.

Szerencsére.

Miért is írt naplót?

A költő szép szavaival „szellemi mindenes” filozófus művészettörténész, hajdani bajai lelkész Fülep Lajos ösztönzésére? Tőle tanulta: naponta számoljon el önmagával. Értelmetlen

minden szépítés vagy torzítás. Bizonysággal állítható: nincs napló, ha a So- mogyból Pestre került, olthatatlan tu- dásszomjú bölcsész és szerinte (is) „a magyar művészet helyretevője” között nem alakul ki tanítvány—mester kapcsolat.

A rövidlátó elfogultsággal megszüntetett Eötvös kollégiumban úgy szívták magukba és dolgozták föl a világot a legfogékonyabbak, mint amilyen természetesen teszi dolgát fa, virág, madár. Az „idő foglya” versíró, az értékek számadója mindvégig gyönyörű kötelességének érezte a professzor kiselőadásainak, vélekedéseinek, találkozásainak megörökítését. íróhoz méltóan így nézett szembe az elmúlás terrorjával.

Aligha örvendeztethetett volna meg több ezer olvasót a Magvető ezzel a közelmúltunkat átvilágítva fölidéző könyvvel, ha Fodor kevésbé én-költő alkatú. (így kezdődik jegyzeteinek, kritikáinak többsége: „találkoztam vele”, „amikor érdeklődtem”, „házigazdája voltam az estnek”.) Benső irodalmi száműzetésekor kibeszélő menedék is volt számára naplója.

Naplóját lényéből adódó őszinteséggel vezette. Tanúként szinte kivetkőzött önmagából. Tudtommal ugyanis utálja a veszekedést, mint Petőfi a tejfölös tormát, de az igazmondástól várható haragszom rád és az őszinteség konfliktusában mindig a nyíltságot választotta.

A Fülep Lajos személye körül rétegeződé napló letehetetlen olvasmány. Fodor András szemléletesen, frissen ír. A pillanatot térben és időben tágítva ábrázolja. Kormos Pista, a szívbéli barát „meztelen talpa csattoghatott harminc-negyven évvel azelőtt a mezők között térés, lapos tájon kanyaruló, fasorral szegélyezett út"-on. Mi minden megtudható kis hazánk múltjáról, értékeiről az Ezer este Fülep Lajossal kötetből, hála az író műveltségének, tájékozottságának.

Elvaduló világunkban biztató érdeklődéssel közeledik írótársakhoz, barátokhoz, munkatársakhoz, irigyekhez. Mennyi szeretet fényesíti a Fodor Andrástól eltérő alkatú, más pályákon mozgó Váci Mihályt bemutató sorokat. Csipetnyi sértődöttségét sem titkolja: „Kiderül, hogy hazánk fő költője most Váci Miska .. .” mégis „mindezek után megértőbb vagyok Miska intellektuális hézagai, tájékozatlansága láttán. Tetszik nekem, hogy mindig józanul ítél magáról. . . lelkes hadarásai mögött változatlanul érzem, hogy van szive.” A kétkötetes mű elolvasása után úgy érzem, hogy nem ismerheti igazán Ily- lyés Gyulát, Kodály Zoltánt, Weöres Sándort, Vas Istvánt, Németh Lászlót, Domokos Mátyást, Hernádi Gyulát, Simon Istvánt, Király Istvánt, Lukács Györgyöt, természetesen Fülep Lajost és folytathatnám hosszan a fölsorolást, aki nem olvasta az új kiadást sürgető sikerű naplót.

Külön öröm számunkra, hogy Fodor András cselekvő részese volt a hatvanas években is a kortárs nemzeti értékeket népszerűsítő kecskeméti törekvéseknek. Jó néhányszor ír a hírős városban tartott előadásairól, a népzenei találkozókról, a megyeszékhely szép épületeiről.

Heltai Nándor

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől csütörtökig este 18 órától reggel 8 óráig tart; pénteken, szombaton és vasárnap reggel 8 órától folyamatosan hétfő reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822.

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyáriőri ne, Városföld gyermek- és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Éelsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállas, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpcszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavccse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő Kerekegyháza, Fülöpháza, Kerekegyháza, központi 71-101); Lakitelek: dr. (Lakitelek, Szécheny

(T.: '75Y Kun rend. Debit krl. 70;, Rákóczi u

iyi

dr. Sőreghi I. (Izsák, T.: 6); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (l iszaalpar, Alkotmány u. 18/A T.: 44-162);

BAJA: A hétvégi ügyeletét a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják cl. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmo- nostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, her-, cegszántói, nagybaracskai, nemesnád- udvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: á rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a környék és a város lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet pénteken reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62- 520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonoston, petőfiszállá- si és bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig, yelye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászlófalvi betegeket látják el. (T.: 41-261).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u._34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa

betegeit. Az ügyelet ideje pénteken reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt Jközségek.

Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10); Solt, Ujsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167).

KISKUNHALAS: A Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 21-011, 275-ös mellék. Itt látják' el a balotaszállási, harka- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállásig pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Mélykút, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK:

A csütörtök esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság

tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy.

u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. L; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Békeu. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet péntek reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Véber J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ:

dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344):

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szerelnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatosi. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13); Bácsszentgyörgy, Garam, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. 1/A. T.:

12-851); Felsőszenti ván. Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsuzsity J. (Csátalja, Damjanich u. 2.).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31.

T.: Kunszentmiklós 310); Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. uv 17/Ä.); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth^. 86. T.: 52); Harta, Dunatetét- len, Állampuszta: dr. Mészáros I. (Harta, Rákóczi u. 9.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45); Szakmár, Oregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8); Miske, Drag- szél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12); Fájsz, Dusnok, Bátya—BAFAMI: dr. Bajusz

I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.)

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Magvető u. 8. T.: 27-455); Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42); Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 137); Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispá- novity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.); Ágasegyháza,, Fülöphaza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u.

23. T.: 20); Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J.

(Szabadszállás, Szamuely T. u. l.j; Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó P. (Soltvadkert, Bocskay u. 83.); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3.); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Pe- tőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 81. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 168); Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3); Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16); Bugac, Kunszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 62-455).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Thury J. u. 20. T.: 22-299); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070); Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar g. 18. T: 415); Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471); Mélykút, Kisszállás: dr. Miké N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/ E. T.: 94); Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős. Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.).