Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
2 • PETŐFI NÉPE * 1981. április 80. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Köztársaság szövetségi elnökének, Poul Schlüternek, a Dán Királyság miniszterelnökének magyarországi látogatása; Lázár György brüsszeli tárgyalásai Wilfried Martens belga miniszterelnökkel és római megbeszélései Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. A magyar kormányfő és II. János Pál pápa vatikáni találkozóján hangsúlyozták a béke és biztonság érdekében teendő erőfeszítések fontosságát, megerősítették a magyar állam és az egyház közötti rendezett viszony folyamatos fenntartását, kapcsolataink továbbépítését a Vatikánnal az eddigi szellemben. O A szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt jól szolgálták Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének damaszkuszi megbeszélései Háfez Asz. száddal, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével, valamint Mir Hoszein Muszavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszter- elnökének magyarországi látogatása. II. A Központi Bizottság áttekintette a múlt év novemberi határozata végrehajtásának és az idei első negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatait. Megállapította, hogy az ország gazdasági helyzetéről és az idei feladatokról szóló novemberi határozatát a, közvélemény nagy várakozással és megértéssel fogadta. Ez jutott kifejezésre abban, hogy az irányító szervek és a gazdálkodó egységek vezetői fokozott gondot fordítottak a határozatból adódó teendők kidolgozására és abban is, hogy a munkahelyi kollektívák eredményes erőfeszítéseket tették és tesznek az év eleji rendkívüli időjárás okozta termeléskiesés pótlására. O Az év első három hónapjában az ipari termelés ágazatonként egyenlőtlenül, összességében 3,4 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. A mezőgazdaságban az idei hozamokat megalapozó őszi munkálatokat idejében elvégezték, de « kedvezőtlen időjárás késleltette a fejlődést, és növel« te a ráfordításokat. A vágóállatok és állati termékek felvásárlása a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 9 százalékkal növekedett. A népgazdasági beruházások a negyedév végére megélénkültek, és az ilyen célú kifizetések meghaladták az elmúlt év azonos időszakának összegét. A fogyasztói vásárlóerő kiáramlása az év eddig eltelt időszakában a tervezett kereteken belül maradt. A kiskereskedelmi forgalom árumennyisége több mint 2 százalékkal, a tervezettet meghaladva emelkedett. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében a gazdálkodó szervezetek %gy részénél javulás tapasztalható, de népgazdasági méretekben a novemberi '/ határozatban is igényelt és feltétlenül szükséges fordulat még nem következett be. A népgazdaság egyensúlya nem javult. A gazdasági munka hatékonyságában, az exportképesség növekedésében, a gazdálkodás javításának köz- gazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás. Az éves terv céljainak eléréséhez több területen további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erősítésére van szükség. Ezeknek arra kell irányulniok, hogy elősegítsék a tervezett konvertibilis áruforgalmi egyenleg megteremtését, a termelési szerkezet átalakítását, a műszaki fejlődést, az állami költségvetés hiányának jelentős mérséklését. Az intézkedések a gazdálkodás feltételeinek szigorításával egyidejűleg bővítsék a jövedelmező, jól működő gazdasági egységek fejlődési lehetőségeit. A Központi Bizottság felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdaságirányító szerveket, hogy tekintsék elsődleges feladatuknak a gazdaságpolitikai célok elérését, az / 1987. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak teljesítését. III. A Központi Bizottság megvizsgálta a nyugdíjrendszert, és megállapította, hogy az kifejezi a felszabadulás óta bekövetkezett társadalmi-gazdasági átalakulás eredményeit. A nyugdíjjogosultság fokozatosan bővült, s ma már minden kereső foglalkozásra kiterjed. Hazánkban., jelenleg 2 millió 300 ezer személy, a lakosság több mint 21 százaléka részesül nyugdíjban. A nyugdíjfeltételek időről időre javultak, és több szempontból nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek. Nyugdíjakra a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát fordítjuk, és ez az arány folyamatosan emelkedik. Az időskorúak anyagi helyzetében a nyugdíj szerepe meghatározó: jövedelmüknek átlagosan 70 százalékát biztosítja. A nyugdíjasok anyagi-szociális körülményei személyenként rendkívül eltérőek, egy részük jó körülmények között él, mások segítségre szorulnak, az egyedül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társadalmi megítélése ellentmondásos. A nyugdíjak értékét nem sikerült teljeskörűen megőrizni, ami gyengítette a nyugdíjasok szociális biztonságérzetét. Nőtt áz újonnan és a régebben megállapított nyugdíjak közötti különbség. A kialakult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok annak ellenére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében több intézkedés történt. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a nyugdíjrendszer módosítását, hogy az társadalmilag igazságosabb legyen, és a jövőben nagyobb szociális biztonságot nyújtson az idős állampolgároknak. A nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog. A nyugdíjakban jobban' ki kell fejeződniük a munkában eltöltött éveknek és a teljesítményeken alapuló kereseteknek. Az eddiginél jobban megalapozott nyugdíj- rendszer megkívánja annak vizsgálatát, hogy hosszabb legyen a munkában eltöltött életszakasz. Az időskorúak szociális biztonságát a nyugdíjak érték- megőrzésének intézményes ki- terjesztésével, a régi nyugdíjak emelésével kell erősíteni. A nyugdíjkülönbségeket indokolt csökkenteni. Üj, önkéntes biztosítási formákkal is bővíteni kell a nyugdíjaséletre való egyéni felkészülés lehetőségét. A követelményeknek megfelelően ki kell dolgozni és a társadalmi szervezetek vezető testületéinek véleményét kikérve ismét a Központi Bizottság elé kell terjeszteni a nyugdíjrendszer módosításának alapelveit. IV. A Központi Bizottság áttekintette a gazdaság működésének eddigi tapasztalatait, és megtárgyalta az adó- és árreform, a jövedelemszabályozás elvi kérdéseit. A vállalati adózás, a támogatások és az elvonások mai bonyolult rendszere nem teszi lehetővé a hatékony gazdálkodáshoz szükséges tisztánlátást, nehezíti a termelési folyamatok és költségviszonyok reális megítélését. A vállalati adórendszert úgy kell átalakítani, hogy kevesebb legyen az adófajták száma, váljon áttekinthetőbbé a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolata, csökkenjen a költségvetés szerepe a jövedelmek újraelosztásában, mérséklődjenek a termelői és a fogyasztói ártámogatások, a nyereség fejezze ki a hatékonyságot. A lakossági jövedelemszabályozás mai gyakorlata nem ösztönöz kellően a teljesítmények növelésére, nem képes megakadályozni az indokolatlan jövedelmi egyenlőtlenségeket, nem biztosítja az igazságos, arányos társadalmi közteherviselést. A lakosság adózásában olyan változtatás szükséges, amely az eddiginél jobban ösztönzi a teljesítményeket, lehetővé teszi a jövedelmek egységes szabályozását, az arányos közteherviselést, és megfelelő költségvetési bevételt biztosít. Az új szabályozásnak hozzá kell járulnia a társadalmilag elfogadható jövedelemarányok kialakításához, az adózás alól eddig kivont jövedelmek adóztatásához, a társadalmi juttatások igazságosabb odaítéléséhez. Ezért meg kell vizsgálni a személyi jövedelem- adó bevezetésének lehetőségét, feltételeit. A Központi Bizottság figyelembe véve a téma horderejét, felkérte az állami és társadalmi szervek vezető testületéit, a tudományos és gyakorlati szakemberek széles körét, hogy véleményezzék a vállalati adózás és a lakossági jövedelemszabályozás lényeges, elvi kérdéseit. A kialakított javaslatokat a Központi Bizottság soron következő ülésére be kell terjeszteni. Várkonyi Péter bécsi tárgyalásai A magyar diplomácia vezetője kétórás, beható tárgyalást folytatott házigazdájával. Ennek keretében áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A kelet—nyugati viszony, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben az álláspontok alapvetően azonosak, vagy igen kö- zelállóak voltak. A két külügyminiszter megvitatta az európai biztonsági és együttműködési folyamat helyzetét, a bécsi utótalálkozóra váró legfontosabb feladatokat, s állást foglaltak a helsinki folyamat fenntartása, erősítése mellett. Alois Mock tájékoztatást adott arról, hogy a semleges és el nem kötelezett országok külügyminiszterei május 15—17-én Cipruson tanácskoznak a bécsi találkozó kérdéseiről. Az osztrák külügyminiszter egyebek mellett felvetette: célszerű volna, ha a két ország törvényhozói kapcsolatainak keretében parlamenti bizottságok is együttműködnének. Várkonyi Péter a nap folyamán látogatást tett a Parlamentben, ahol Leopold Gratz-cal, a nemzetgyűlés elnökével és más tisztségviselőkkel tanácskozott a kapcsolatok fejlesztéséről. Tárgyalásaikat követően a két külügyminiszter egyezményeket írt alá. Az egyik módosítja, illetve kiegészíti a közös határ jelzéséről, s az ezzel összefüggő kérdésekről 1964-ben aláírt államközi szerződést. A másik államközi egyezmény a kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdéseket szabályozza a nukleáris létesítmények terén. A Várkonyi Péter tiszteletére adott ebéden pohárköszöntőjében Alois Mock emlékeztetett arra, hogy személyesen első, 1967- es látogatása óta tevékeny részese a két ország kapcsolatai fejlesztésének, s örömének adott kifejezést a viszony különlegesen jó alakulása felett: nemcsak a felsőszintű kapcsolatok jelzik ezt, hanem az is, hogy mindkét irányból az emberek százezrei lépik át a határt évről évre. Válaszában Várkonyi Péter ugyancsak aláhúzta, milyen kiemelkedő szintet értek el minden területen a két ország kapcsolatai, hogyan fejlődnek dinamikusan immár két évtizede példát adva Európa más részei számára. Utalt arra, milyen fontos a bécsi utótalálkozó sikeres befejezése, az, hogy a konferencia megerősítse a helsinki folyamatot, egyúttal annak új lendületet adjon. Külügyminiszterünk végül örömmel nyugtázta vendéglátója kijelentéseit arról, hogy Ausztriának a pártok egyetértésén alapuló, régen követett külpolitikája folyamatos és változatlan marad. Reagan védelmébe vette a megáliapodástervezetet Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Reagan amerikai elnök szerint a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről való esetleges megegyezés „nem jelentené Európa teljes mentesítését a nukleáris fegyverektől”, az Egyesült Államok több ezer nukleáris fegyvert hagyna a kontinensen. Az amerikai elnök ezzel azokra az ellenvetésekre válaszolt, amelyek szerint az amerikai eszközök kivonása esetén a Szovjetunió fölénybe jutna nagyobb hagyományos erői miatt. Az elnök védelmébe vette a szovjet—amerikai megállapodás tervezetét, a megállapdás — mint mondotta — kormányzatának legfontosabb célkitűzései közé tartozik. Reagan megismételte, hogy az Egyesült Államok a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök terén .globális egyen, súlyt” akar elérni. Szeretné, ha az összes közepes hatótávolságú rakétát felszámolnák, de elfogadja, hogy egyelőre száz-száz robbanófejet megtartsanak. Ugyancsak aláhúzta, hogy Washington a helyszíni ellenőrzés kérdéseinek megoldását kulcsfontosságúnak tartja. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „a hagyományos erők egyensúlyát is figyelembe kell venni és erről is tárgyalunk a Szovjetunióval”. Korábban Reagan szóvivője határozottan leszögezte: az Egyesült Államok nem kívánja összekötni a megállapodásról folyó jelenlegi tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erők csökkentésének problémájával. „Hibás az a feltételezés, hogy mi nem törődünk ezzel a kérdéssel” — jelentette ki Reagan. Sevardnadze találkozott a frontországok képviselőivel Afrika déli részén tovább tart az egész nemzetközi légkörre is kedvezőtlenül ható robbanásveszélyes helyzet, amelyet a Dél- afrikai Köztársaság fajüldöző rendszere okoz. Ezt a közös álláspontot fejtették ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és a frontállamok külügyminiszteri küldöttségének szerdai moszkvai találkozóját. Sevardnadze megerősítette: a Szovjetunió arra törekszik, hogy fokozódjanak a dél-afrikai helyzet igazságos politikai rendezésére irányuló nemzetközi erőfeszítések az ENSZ, az el nem kötelezett országok mozgalma és az Afrikai Egységszervezei bevonásával. A találkozó résztvevőinek azonos véleménye szerint e térség tartós békéjének megteremtése szükségessé teszi a Dél-afrikai Köztársaság agressziójának megszüntetését, a namíbiai nép valódi függetlenségének haladéktalan megadását és végül a dél- afrikai fajüldöző rezsim felszámolását. A küldöttség tagjai köszönetét mondtak azért a támogatásért és önzetlen gazdasági segítségért, amelyet a Szovjetunió a függetlenségüket és területi sérthetetlenségüket védelmező, a gyarmatosítás maradványai ellen küzdő afrikai államoknak nyújt. A KECSKEMÉTV1NNÉL: HÁROM NAP TÁRSADALMI MUNKA Értékelték a szocialista brigádokat A Kecskemétvin Borgazdasági Kombinátban negyvenkét szocialista brigád tevékenykedik, s az elmúlt esztendőben is jelentősen hozzájárultak a 116 millió forintos nyereség eléréséhez. Egy esztendő alatt összesen 15,5 ezer társadalmimunka-órát teljesítettek, ami azt jelenti, hogy minden szocialistabrigád-tag három napját áldozta fel a lakó-és munkahely környezetének ápolására, szépítésére. Tíz brigád patronál idős embereket, kettő szociális otthonnál segédkezik, tizenegy kollektíva pedig bölcsődékben, óvodákban és iskolákban vállalt munkaidőn kívüli különféle tevékenységet. A kommunista szombatok munkabéréből iskolaépítéshez az izsáki, mozgássérültek támogatásához a kiskunfélegyházi, az SOS-gyermekfalu építéséhez a kiskunhalasi, a helyi nyugdíjasklub segítéséhez a csengődi, a gyermekintézmények eszközei, nek bővítéséhez a soltvadkerti pincészet, illetve a gyáregységek utaltak át kisebb-nagyobb ösz- szeget. A vállalati lakásépítéshez a ceglédi gyáregység szocialista brigádjai 61 ezer forinttal járultak hozzá. Teljesítették termelési vállalásaikat, egyebek között jelentős költségmegtakarítást értek el. 32 újítást adtak be, amelynek több mint felét már hasznosítják a kombinátban. Szerveztek az elmúlt esztendőben sport-, kulturális vetélkedőket és a brigádtagok több mint fele részt vett szakmai és politikai továbbképzéseken. A múlt évi eredmények alapján 27 szocialista brigád ért el pénzjutalmat is érdemlő — kiváló, arany, ezüst és bronz fokozatú — kitüntetést. G. E. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. A testület a mezőgazdasági szövetkezetek tavalyi gazdálkodásának eredményeit értékelte. Foglalkozott továbbá a tartósan fizetésképtelenné vált termelőszövetkezetek gazdálkodásának idei, első negyedévi tapasztalataival. A felszámolásról és az állami szanálásról — mint ismeretes — 1986. szeptember 1-jétől új eljárási rend lépett hatályba, amely a fizetőképesség megteremtését, illetve helyreállítását segíti. Ennek a törekvésnek egyik fontos része az az előzetes egyeztetési eljárás, amelynek során az érdekeltek megpróbálják az adós szövetkezet fizetőképességét helyreállítani. Abban, hogy minél előbb megegyezés jöjjön létre az adós és a hitelező között, jelentős szerepet vállalnak a tsz-ek területi szövetségei. Tevékenységükkel nem csak az egyeztetési eljárás sikerességét segítik, a szövetkezetek előzetes felkészítéséért is sokat tettek az év eddig eltelt időszakában. Az elnökség megvitatta a területi szövetségek ellenőrzési irodáinak 1986. évi tevékenységéről, és az ellenőrzés főbb tapasztalatairól szóló előterjesztést. Az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy a vizsgált szövetkezetek érdekeit szolgáló — megelőző jellegű — érdekképviseleti javaslatokat, kezdeményezéseket a korábbinál jobban hasznosítják a gazdaságok. Az alacsony hatékonyságú vagy csökkenő jövedelmezőségű szövetkezeteknél a vizsgálati megállapításokra épülő javaslatok megvalósítását s a. hiányosságok felszámolását az érdekképviseleti szervek fontos feladatuknak tekintik. Az ellenőrzési irodák országos vizsgálat keretében 100 mezőgazdasági szövetkezetben tájékozódtak a szövetkezeti termelőszövetkezetek bérbeadásának gyakorlatáról, a bérleti üzemeltetés helyzetéről. Megállapították, hogy a bérleti jogviszony megfelelő keretek között jól beilleszthető a sokszínű szövetkezeti belső vállalkozási rendszerbe, s alkalmas a nagyüzemileg már nem hasznosítható eszközök munkára fogására. A hulladékhasznosítási program eddigi eredményei A melléktermék- és hulladékhasznosítási kormányprogram eddigi eredményeiről és jelenlegi ötéves tervi feladatairól tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Parlamentben. Szász Sándor, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztály- vezetője elmondta: egy közelmúltban végzett felmérés szerint hazánkban évente mintegy 100 millió tonna hulladék keletkezik, aminek jelenleg átlagosan 50—53 százalékát feldolgozzák, újrahasznosítják. Ez az arány jóval alacsonyabb, mint a legtöbb, fejlett iparral rendelkező országban, ezért is vált kiemelt programmá a melléktermékek és hulladékok hasznosítása. A program megvalósítása azért is fontos, mert Magyarország közismerten szegény nyers- és alapanyagokban, ráadásul a felgyülemlett hulladékok veszélyes környezet- szennyezők. A kormányprogramot 1981- ben indították, s tavaly a VII. ötéves tervidőszakra szólóan meghosszabbították. A jelenlegi terv célul tűzte ki, hogy 1990-re mintegy 60 százalékkal, 18—19 milliárd forintra növekedjék a hasznosuló hulladékok értéke, a felvásárlók pedig — köztük a MÉH, a Temaforg és a Metalloglóbus — több hulladékot gyűjtsenek öszsze, s ehhez bővítsék raktár- és szállítókapacitásaikat is. A következő években az üzemekben új, korszerű préseket, öntvénytö- rőket, tépő- és zúzóberendezéseket szükséges munkába állítani. Tervezik az akkumulátorólomhulladék hazai feldolgozásának megszervezését, egyelőre azonban az NDK-ban végzik ezt bérmunkában. 1990-ig a hulladékok és melléktermékek hasznosítását elősegítő fejlesztésekre, beruházásokra összességében 11—13 milliárd forint fordítható, a vállalatok pályázatok útján is hozzájuthatnak központi fejlesztési forráshoz. Az árhivatal főosztályvezetője ezután a múlt évi és az idei eddigi tapasztalatokról szólt, arról, hogy 1986-ban 13,5 milliárd forintnyi hulladékot hasznosítottak a vállalatok, döntően a korábbi fejlesztő beruházások eredményeként. Ugyanakkor a lehetőségeknél jóval kevesebb új beruházásba kezdtek, a tervezett keretnek alig 40 százalékát használták fel. Kevés vállalat adott be új pályázatot, s úgy tűnik, e2 e tendencia az idén folytatódik. Mindez megtorpanást jelent a program feladatainak megvalósításában. összességében az idén a korábbinál szerényebb eredményekre lehet számítani. RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen, aki április 27-ére virradóra Szekszárdon a Széchenyi utca 45—47. szám alatti ideiglenes lakásán megfojtotta Miklósi György Jenő, 34 éves segédmunkás budapesti lakost. A rendőrség az ügy felderítése érdekében keresi Kovács Béla 29 éves segédmunkás, szekszárdi lakost. Kovács Béla sze- mélyleirása: 180—185 centiméter magav • -ős testalkatú, 100 kiló körüli lestsúlyú, barna, rövidre nyírt hajú, feje tetején kissé kopaszodó, barna szemű, széles orrú. Utolsó ismert ruházata: drapp színű, húzózáras szövetdzsekí, sötétbarna színű szövetnadrág, A rendőrség kéri, hogy aki Kovács Béla hollétével kapcsolatban, valamilyen információval rendelkezik, személyesen, telefonon vagy levélben jelentkezzék « Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon (7100 Szekszárd, Mészáros Lázár utca 19—21. Telefon: 74 körzetszám, 11-199-es hívószám) vagy bármelyik rendőr! szervnél. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Sport Hollandia—Magyarország 2—0 Rotterdam, 55 000 néző, v.: Courtney (angol). Gólszerzők: Gullit, Muhren. V
