Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
1987. április 29. • PETŐFI NÉPE • 5 ÉRZELMI KÖZELEDÉS, KÖTŐDÉS A pártépítés módszerei a kalocsai Rubinnál Csinos fiatalasszony Katus Istvánná, a kalocsai Rubin Ruházati Vállalat társadalombiztosítási előadója, a párt- alapszervezet titkára. El sem hinné az ember, hogy két fia közül az egyik már felnőtt ember, sőt közéleti személyiség, a KISZ megyei bizottságának titkára. Katusné hét éve végzi ezt a munkát, s irányításával a három pártcsoport, az alapszervezet igen szép eredményeket ért el, főleg a pártépítésben. Arra kértük mondja el: hogyan, milyen módszerekkel dolgozik. — Azzal kezdem, hogy korábban nem nagyon dicsekedhetett az alapszervezet pártépítési tevékenységével. Ennek az volt az oka, hogy a vezetőség tagjai közül sokan és sokat betegeskedtek. Nem jutott sem erő, sem idő erre a nagyon is fontos tennivalóra. Az új vezetőség első dolga volt, hogy kiderítette a vállalatnál dolgozók közül kinek a családjában van párttag, s először őket kerestük meg. Úgy véltük, s ma már beigazolódott elképzelésünk, hogy ahol a szülők, hozzátartozók kommunisták, ott érzelmileg közel állnak a párthoz azok is, akik eddig még nem léptek be. A módszer bevált, mert míg 1980- ban csupán eggyel szaporodott az alapszervezet létszáma, 1986-ig összesen huszonkilencen kérték felvételüket a pártba. Az újonnan felvettek közül huszonhét nő, s tizenheten harminc éven aluliak. A fizikai munkások közül huszonnégyen léptek be, s a KlSZ-alap- szervezet tizenhét fiatal ajánlója volt. — Azt természetesének tartottuk — folytatta az alapszervezet titkára —, hogy a nevelési tervben szereplőknek pártmegbízatást adjunk. Arra kértük őket, hogy dolgozzanak a szakszervezetben, a KISZ-ben, a Vöröskeresztben, a Hazafias Népfrontban, a Munkásőrségben, legyenek szószólói a fiataloknak, a lakókörzetben élőknek vagy éppen az érdekvédelemnek. Ezek a fiatalok, de néhány idősebb jelölt is bizonyította: nem választottunk rosz- szul, képesek, alkalmasak arra, hogy a párt politikáját képviseljék. Az üzemben nagyon jók az emberi kapcsolatok. Többek között ennek is köszönhető az a másik módszer, amellyel a pártalapszervezet vezetőségének tagjai, az ezzel megbízott kommunisták dolgoznak. — Az egymás munkája, családja, gondjai iránti érdeklődés teremtette meg nálunk a megértést, az együttérzést, s természetesen az együttgondolkodást, az alkotó vitát. A jó baráti, munkatársi együttlét során kinyílnak az emberek, elmondják örömeiket, bánatukat, vágyaikat is. A pártvezetőség tagjai, a gazdasági vezetők, kommunisták hívták fel a figyelmet arra, hogy néhány dolgozónk, amikor megemlítették előttük a párthoz vezető utat, kijelentették: már várták, hogy szóljanak nekik. Ezekben az esetekben a jelölteket pártoktatásra küldtük, megbízatásokat adtunk számukra, s ma már ők maguk is részesei ennek a munkának. A pártalapszervezet vezetősége gondol a jövőre is, ugyanis nem elégedhetnek meg csupán ezzel a két módszerrel, keresik, kutatják az újat, a lehetőségeket, de egyben mind magasabbra emelik a mércét. — Alapszervezetünknek hatvanegy tagja van, s ma már egyre nehezebb olyan felnőttet vagy fiatalt találni, aki alkalmas és vállalja is a párttagsággal járó követelményeket. Ezért a szakmunkástanulók köréből szeretnénk a nevelési tervünket összeállítani. Ehhez természetesen igénybe vesszük a KISZ segítségét, oktatást szervezünk számukra, s megbízatásokat is adunk. Ebben az évben egyébként három fiatalt szeretnénk felvenni, de ha nem sikerül, akkor sem keseredünk el, mert azt tartjuk: csak olyan embereket veszünk fel a pártba, akik a munkában, a magánéletben példát mutatnak, s elkötelezettek, értik, érzik, mi a tennivalójuk. A kalocsai Rubin Ruházati Vállalat kommunistái jól tudják, kissé elöregedett az alapszervezet — az átlagéletkor 42 év —, ezért mindenki feladatának tartja ezt a munkát a termelés mellett, illetve azzal együtt. Az alapszervezetet a legjobb pártépítőnek tartják a városi pártbizottságon is, amelyet a beszámoló taggyűlésen ismertetett minősítés is bizonyított. Gémes Gábor ÖREG GÉPEKKEL KORSZERŰ TERMÉKET A Hernádi Március 15. Termelőszövetkezet csipkeverő üzemet létesített Újhartyán- ban, ahol hagyományos — klöpli — díszítő csipkét és függönyt készítenek, csak pamut alapanyagból. Az öreg gépek — amelyek rendszeres karbantartás mellett hibátlanul üzemelnek — modern termékek előállítására is képesek. A változó piaci igényekhez alkalmazkodva egyre nyereségesebben termel a szövetkezet. Hogyan készül az europaletta? A Garam folyót övező sűrű erdők ősidők óta a megélhetés forrásai — nem csoda, ha a helyi lakosság mindig igyekezett hatékonyan kihasználni és növelni a természet gazdagságát. Volt rá gondja, hogy ne csak rablógazdálkodást folytasson, megbecsülte a kenyeret adó erdőt. A fát nem csak kitermelték, fel is dolgozták. így aztán a fürge hegyi patakok energiájával működő fűrésztelepek a táj szerves részévé váltak. Némelyiket azóta lebontották vagy felújították, némelyik értékes ipari műemlékké vált. A régi időkből maradt meg a Fekete Balog-i keskeny vágányú erdei vasút is, amelynek szerteágazó vonalai valamennyi jelentősebb kitermelési területet érintették. A vasút hossza elérte a száz kilométert. Ma a Felső-Garam mente — a közép-szlovákiai hegyvidék — már jóval kevésbé mutat idillikus képet. Őrzi ugyan eredeti szépségét, de fűrésztelepek helyett jelentősebb ipari létesítmények tarkítják a tájat. A vidék erősen iparosodik, de a környezetvédelmet nem hagyják figyelmen kívül. A faipari program mintaintézménye a polomkai faipari kombinát. A korszerű nagyüzemben a technikai gépsorok teljesen automatizáltak, a munkahelyek nagy részénél csak ellenőrzési feladatokat lát el az ember. Míg korábban a fafeldolgozó üzemekben többnyire szakképzetlen munkásokat foglalkoztattak, ma a kombinátban alig van dolgozó, aki ne vett volna részt a szakipari képzés valamilyen formájában. Az 500 dolgozó zöme Polomkáról és a környező kisebb falvakból jár be. A diplomások száma 15, sokan középiskolát vagy szakmunkásképző intézetet végeztek. Szakmai tanfolyamot a többieknek is el kellett végezniük. A faipari kombinátban éppen a szak- képzettség az egyik legfontosabb előfeltétele a korszerű gyártástechnológia alkalmazásának. A tágas csarnokban a nagy teljesítményű gépsorok mellett tiszta, pormentes környezet várja a munkásokat. Az erdőgazdaságból vagonokban szállított fa osztályozásától egészen a késztermék csomagolásáig mindent a gépek végeznek. Már az előkészítő gépsoron is számítógép ellenőrzi a faanyag elosztását. Ezután következik a fa méretre vágása. Emberi kéz itt sem érinti a munkadarabokat. Az úgynevezett eu- ropalettát — a szabványos szállítólapokat —, melyből évente mintegy 250 ezer darabot gyártanak, egész Európába exportálják. A vékony, 3—8 milliméteres fűrészporból préselt lapokat, a pozdorját a bútoriparnak szállítják. A bútorgyártásban használják fel az itt készülő vastag pozdorjalemezeket és a lécekből ragasztott lapokat is. Már az építésnél számoltak azzal, hogy a kombinátban fiatalok keresnek munkát. Ezért kellő számú lakást építettek és oktatási intézményeket létesítettek. Polomkán rövidesen megkezdik a kombinát bővítését, s így újabb 150 dolgozónak teremtenek munkalehetőséget. Változások a KGST együttműködésében Az idei évtől kezdődően a Szovjetunió külkereskedelmének már tekintélyes részét új alapokon bonyolítják le a vállalatok — a teljes szovjet árucserének 20 százalékát, a gépek és berendezések forgalmának több mint 40 százalékát közvetlen a gyártók, illetve az arra szakosodott külkereskedelmi szervezetek forgalmazzák. A KGST együttműködési programjában meghatározó feldolgozóipari, gépipari gyártmányok esetében a szovjet kivitel 65 százalékát a külkereskedelemre frissen jogosítványt kapott szervezetek viszik majd külföldre. Közismert, hogy a változások 20 minisztériumot, illetve a közvetlen külkereskedésre felhatalmazást kapott 70 egyesülést, vállalatot érintenek. Főként a Szovjetunió szocialista országokkal folytatott együttműködésében nyithat új távlatot ez a szerepcsere, hiszen a Szovjetunió teljes árucseréjének felét a kelet-európai országokkal bonyolítja le. Nem lehet másodhegedűs A változások azon a felismerésen alapozódnak, hogy a kereskedelmi, a tudományos-műszaki és a termelési kapcsolatok a hagyományos módon már nem folytathatók — hangsúlyozta az Ekonomicsesz- kaja Gazeta szemleírója. Vagyis olyan irányban kell megváltoztatni a termelő egyesülések, vállalatok irányítását, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a külpiacokkal, hogy megszűnjék a külkereskedelem és a termelés merev szétválasztása. A vállalatoknak a külgazdasági munkában is részt kell venniök, mégpedig a gazdasági önelszámolás és önfinanszírozás elve alapján. Az „önállósulás”, szovjet elképzelések szerint a pénzügyi műveletekre, a valutáris elszámolásokra is kiterjedne — a termelés korszerűsítéséhez szükséges gépeket, alkatrészeket a vállalatok az exportjukból származó bevételeikből finanszírozzák majd. A szocialista együttműködés, az árucsere előkészítésében ez.údáig nem sok szerepet játszottak az együttműködés tényleges főszereplői maguk a vállalatok. A célok, a fő irányok meghatározásában is másodhegedűs szerepkörre voltak kárhoztatva, csakúgy mint a kooperáció olyan fontos részletkérdéseinek kidolgozásában, mint a termékek és szolgáltatások árának, minőségének meghatározása, a szállítások feltételeinek megszabása. A gazdasági önelszámolás csak akkor működhet — írja az idézett szovjet lap —, ha kialakul a hazai és a világpiaci árak elszámolási kapcsolatának rendszere, és ha a vállalatok a szerződés kimunkálásában lényeges szerephez jutnak. Átváltható közös pénzt Magától értetődő, hogy teljesen új pályára nem lehet egyik napról a másikra állítani a szocialista országok vállalatközi együttműködését. Nem elég ugyanis jogszabállyal felhatalmazni a szocialista országok vállalatait, hogy mondjuk közvetlenül és önállóan választhatnak maguknak partnereket a másik országban, aláírhatnak kooperációs szerződéseket velük — ennél sokkal bonyolultabb gondokat kell orvosolni. , A szocialista országok közgazdászainak az a véleményük, hogy a KGST-n belüli együttműködés mechanizmusa szorul korszerűsítésre, új alapokra kell helyezni az irányítási rendszert, ezt viszont csak szakaszosan, hosszú idő alatt lehet megvalósítani. Főként azért, mert az együttműködés mechanizmusa szoros kapcsolatban áll azzal, hogy milyen irányban és ütemben változik, fejlődik a tagországok belső gazdaságirányítási rendszere. Ha az egyik ország vállalata ma exportálni kíván egy másik szocialista ország vállalatának, akkor több — az elszámolással, hitelezéssel, ármegállapítással kapcsolatos — akadályba ütközik. Ha az exportőr transzferábilis rubelhez jut a szállítás teljesítése után, az összeget nem tudja szabadon konvertálni, másik ország árujának megszerzésére fordítani. Nem csak szándékok kérdése, hogy a transzferábilis rubel konvertálható legyen, hogy a „megszerzett pénzt bárhol el lehessen költeni...” A tagországoknak ehhez jelentős devizatartalékokkal kellene rendelkezniük, továbbá a vállalatoknak is vonzó hitelkamatokkal kellene előnyössé tenni a pénz birtoklását. Új árképzés Az sem mellékes persze, hogy az adott esetben a vállalatok milyen áron számolják el a kicserélt árukat — nem a tényleges világpiaci árakon folyik ugyanis jelenleg az üzlet; a világpiaci árak csak befolyásolják a képzett, a bukaresti árelv értelmében az ötéves átlag alapján kialakított árakat. Amikor a különböző országok vállalatait felmérik, milyen termékcsere vagy kooperáció megvalósítása járhat kölcsönös előnyökkel, ki-ki azt is mérlegeli, hogy a termék hazai értékesítése, vagy éppen a szocialista kivitele az előnyösebb. Közismert, hogy az egyes szocialista országokban eltérőek az árrendszerek, így különböző az is, kinek, milyen megoldás kifizetődőbb az adott esetben. A közgazdász szakértők azon elmélkednek, miként, lehetne az árfolyamok, az árak képzésének új rendszerével javítani az együttműködés minőségét. Folyik tehát a vita, az eszmecsere a szabályozás részletkérdéseiről —erre a munkára a KGST legmagasabb szintű értekezlete is bátorította a szakértőket. Marton János Pneumatikus szerszámok A pneumatikus — sűrített levegővel működtetett — szerszámok, amelyeket nagy fordulatszámú elektromos szerszámok helyett alkalmaznak mind több iparágban, igen gyorsan fejlődtek ki. A különféle pneumatikus csavarhúzók után jöttek a köszörűgépek, majd a fúrószerszámok, a forgó szerszámfélék után az ütőszerszámok. A szerelőszalagoknál alkalmazott pneumatikus szerszámoknak körülbelül 20 százaléka csavarhúzó. Ezeket használják mindenféle könnyű szerelőmunkánál, egészen 15 newtonméter (Nm) forgatónyomaték-értékig. Ez a felső határa annak az ellennyomatéknak, amelyet a kézben tartott szerszámmal még ki lehet fejteni. A nyomatékot a pneumatikus motor tengelyéről hajtómű és tengelykapcsoló adja át, amely utóbbi nagyon pontosan betartja a nyomaték értékét. A motorok, áttételek és hajtóművek különféle típusai a nyomaték- és a fordulatszám gazdag választékát biztosítják. Úgynevezett ütőcsavarhúzókat főként a nehéz szerelőmunkáknál alkalmaznak. Ezekkel a szerszám súlyához viszonyítva nagy forgatónyomatékot lehet elérni, miközben a munkásra ható ellennyomaték minimális. Erről egy speciális ütőmechanizmus gondoskodik, amely a forgórész és a kalapács kinetikus energiáját nyomatékimpulzusokká alakítja át. A különféle pneumatikus szerszámok közül igen gyakran használatosak még a menetvágók, a szegecselőgépek, ollók, köszörűk stb. Hogy bizonyos technológiai és biztonsági követelményeknek eleget tehessenek az üzemekben, egyes munkafolyamatokat egyszerre, párhuzamosan kell végrehajtani. Ezért többorsós) szerszámokat is kifejlesztettek, amelyeknek több motorjuk van, és ezek egyszerre, egy időben több anyát vagy csavart húznak meg. A többorsós szerszámok jelentős költséget és időt takarítanak meg a szerelőszalagokon. Képünkön: egy pneumatikus szögcsavarhúzót láthatunk munka közben.
