Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
2 « PETŐFI NÉPÉ • 4981, április 29. FELHATALMAZÁS A TÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSÉRE Magyarország és az EGK kapcsolata Várkonyi Péter Ausztriába utazott Várkonyi Péter külügyminiszter Alois Mock osztrák külügyminiszter meghívására kedden aa ■esti órákban Ausztriába utazott. KGST -tanácskozás A KGST tagállamainak illetékes miniszterelnök-helyettesei, országaik állandó KGST-képvi- selői hétfőn találkozót tartottak Moszkvában. A tanácskozáson Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes elnökölt, magyar részről Marjai József, a minisztertanács elnökhelyettese vett részt. A ROMÁN PARLAMENT TAVASZI ÜLÉSSZAKA A kormány fokozza A Közös Piac külügyminiszterei hétfői ülésükön megadták a felhatalmazást az EGK bizottságának a Magyarországgal való kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására. Mint ismeretes, Magyarország és a Közös Piac viszonylatában hazánk legfőbb célja, hogy a többi GATT-partnerünkhöz hasonlóan a Közös Piac a gyakorlatban is ismerje el Magyarországot a nemzetközi kereskedelem egyenrangú résztvevőjeként, és tartsa tiszteletben az egyenlő és meg- különböztetésmentes elbánásra vonatkozó GATT-jogainkat. Indokoltnak tartjuk a diszkriminatív mennyiségi korlátozások fokozatos eltörlését olyan vám-, illetve lefölözési kedvezmény nyújtását mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink bevitelénél, amelyekkel más, velünk versenyben álló szállítók már rendelkeznek, valamint ipari termékeink vámhátrányának mérséklését. A Közös Piac országai és Magyarország közötti normális kereskedelmi kapcsolatok megteremtése azért is fontos, mert például a VI. ötéves tervidőszakban exportcikkeink 16—18 százaléka az EGK piacain talált gazdára, s innen származott behozatalunk 24—26 százaléka. Az EGK azonban jelentős mértékben nehezíti a szocialista országok termékeinek bevitelét. Az export fele olyan termék, amelynek importját az EGK így vagy úgy korlátozza. Ennek következtében hazánk és a Közös Piac közötti árucsere-forgalom soha nem volt kiegyensúlyozott, a kereskedelmi mérleg számunkra jelenleg is nagymértékben deficites. Magyarország 1973-ban lett az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tagja, amelynek a Közös Piac és tagországai is szerződő felei. A nemzetközi szervezet szabálya szerint a GATT-tagoknak törekedniük kell arra, hogy az egymás közötti kereskedelemben felszámolják a korlátozásokat és nem alkalmazhatnak diszkriminációt. Mind ez ideig az EGK Magyarországgal szemben nem számolta fel a különböző diszkriminatív korlátozásokat, ezek továbbra is több száz terméket érintenek. Gorbacsov—Atanaszov találkozó ellenőrző és végrehajtó szerepét Főleg gazdasági kérdéseket vitatnak meg a román Nagy Nemzetgyűlés tavaszi ülésszakán. A román parlament kedden kezdte meg tavaszi tanácskozását Nico- lae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, a köztársaság elnökének Jelenlétében. Constantin Dascalescu miniszterelnök az első negyedévi terv- teljesítésről szólva megállapította, hogy több ágazat nem teljesítette az exporttervet, a termelékenység javítását célzó mutatókat. Rendet, fegyelmet, nagyobb igényességet sürgetett, majd hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben fokozni kívánja ellenőrző és végrehajtó szerepét. A Szovjetunióban kibontakozott átalakítás az egész nép ügyévé vált, s ez a legjobb biztosíték arra, hogy következetesen végig vigyék — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában Georgi Atanaszovval tartott találkozóján. A bolgár kormányfő hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra a szovjet fővárosba. Georgi Atanaszov elmondta, hogy Bulgáriában nagy érdeklődés kíséri a szovjet átalakítási folyamatot. Hangoztatta: azok a sikerek, amelyeket ezen az, úton haladva a Szovjetunió elér, segítik azt is, hogy a BKP megvalósítsa az egész népgazdaság fejlődésének gyorsítására irányuló politikáját. A gazdasági együttműködésről szólva Mihail Gorbacsov kiemelte a szocialista országok közötti termelési kooperációk, a vállalataik és tudományos kutató szervezeteik közötti közvetlen kapcsolatok fontosságát. Bulgária miniszterelnöke kijelentette: hazája azért száll síkra, hogy mielőbb ültessék át a gyakorlatba a gazdasági együttműködés új formáiról kötött megállapodásokat. Kedden elutazott Moszkvából Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök. A LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOKON A Fehér Ház „nem törekszik összekapcsolásra” WASHINGTON Reagan elnök szóvivője szerint az Egyesült Államok nem kapcsolja össze az európai nukleáris eszközök egyes típusainak felszámolására vonatkozó tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erők csökkentésének kérdésével. Mariin Fitzwater kijelentette: az amerikai kormányt ugyan „nyugtalanítja az egyensúly hiánya” az európai fegyveres erőket illetően, de „ezt a kérdést nem kell felölelnie egy olyan egyezménynek, amely a közepes hatótávolságú eszközökkel foglalkozik”. Elbocsájtják a sztrájkoló bányászokat ? Három hete tart a labini szén- Ttvedence bányászainak sztrájkja. A sztrájkolok a béremelés mellett egyéb követeléseket is hangoztatnak: a kombinát igazgatójának és néhány közvetlen munkatársának elbocsátását, a lakásépítési kölcsönök folyósítási feltételeinek módosítását, az adminisztratív állomány létszámának csökkentését és a vállalat egyik elhibázott beruházását kierőszakoló személyek felelősségre vonását. A kombinát kommunistái taggyűlésükön a munka újrafelvéte- le mellett foglaltak állást, majd ezt követően a munkástanács a labini tanácstól az úgynevezett társadalmi-védelmi intézkedések bevezetését kérte. A társadalmi-védelmi intézkedések hétfőn léptek életbe. Alkalmazásuk egyebek között azt jelenti, hogy az igazolatlanul öt napot hiányzók munkaviszonya automatikusan megszűnik. Az osztrák államfő nemkívánatos személy az USA-ban Az amerikai kormány úgy döntött, hogy Kurt Waldheim osztrák államfőt a beutazás szempontjából a nemkívánatos külföldiek listájára helyezi. A rendkívüli lépést Washingtonban azzal indokolták, hogy Kurt Waldheim háborús bűnök részese volt. A vádakat az államfő ismételten cáfolta. Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter a leghatározottabban visszautasította a washingtoni döntést, rámutatva: a régi keletű vádakra semmi bizonyíték sincs. A Fehér Ház állásfoglalása válasz volt azokra az ellenvetésekre, amelyek szerint a közepes, illetve a rövid hatótávolságú európai nukleáris eszközök felszámolásával .^szovjet erőfölény” jön létre az európai kontinensen. Nixon volt amerikai elnök, egykori külügyminiszterével, Henry Kissingerrel együtt cikkben bírálta az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját ebben a kérdésben, de Sam Nunn, a szenátus katonai bizottságának elnöke is felvetette: Washington iktasson be olyan kikötést a szerződés szövegébe, amely lehetővé teszi számára annak felmondását, ha a Szovjetunió meghatározott időn belül nem csökkentené erőteljesen hagyományos fegyverekkel felszerelt európai erőit. A szóvivő azt hangoztatta, hogy a kormányzat „minden ezzel kapcsolatos észrevételt megfontol és a döntés meghozatala előtt semmit sem zár eleve ki”, de „politikájában nincs változás” és „nem törekszik összekapcsolásra” — bár a hagyományos fegyveres erők csökkentését is a leszerelési folyamat részének tekinti. „Minderről megbeszéléseket folytatunk a szövetségesekkel” — mondotta. I Weinberger ismét az űrfegyverkezés mellett Elutasította az űrfegyverkezési programmal szemben támasztott bírálatokat Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Egy Seattle-ben elmondott beszédében ismét azt sürgette, hogy az Egyesült Államok mielőbb hozza meg döntését a fegyverrendszer első elemeinek telepítéséről. Azt mondotta, hogy bár az első elemek rakétatámadás esetén nem nyújthatnának teljes védelmet, mégis jelentős mértékben . hatástalaníthatnák a támadó rakétákat. Weinberger csak röviden és elutasítóan utalt arra, hogy vezető amerikai tudósok a múlt héten közzétett és igen megalapozott szakvéleménye szerint az űrfegyverek típusainak kifejlesztéséhez még legalább egy évtizedig további kutatásokra van szükség. A miniszter ezzel szemben azt bizonygatta, hogy már az első szakaszban telepítésre kerülő fegyverek is „több rétegű” védelmet nyújtanának. A hadügyminiszter ismét azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy titokban űrvédelmi kutatásokat folytat és „előbbre tart”, mint az Egyesült Államok. Kijelentette továbbá: a Szovjetunió „meg akarja gátolni az amerikai program végrehajtását, hogy megőrizze előnyét”. A JKSZ KB ÜLÉSE Önvizsgálatra indító beszámoló A szocialista önigazgatás tökéletesítésének és a szocialista demokrácia fejlesztésének időszerű eszmei-politikai kérdéseiről tanácskozott kedden Belgrádban a JKSZ Központi Bizottsága. Az ülésen Stipe Suvar, a KB elnökségének tagja tartott vitaindító beszámolót. A plénumot igen gondos, öthónapos előkészítő munka előzte meg, amelynek során a KB elnöksége 14 országos találkozót szervezett a társadalom különböző rétegeinek képviselőivel, köztük tudósokkal, írókkal, pedagógusokkal, munkásokkal, mezőgazdasági dolgozókkal, vállalatvezetőkkel. hogy megismerje véleményüket: miért nem sikerült az elmúlt, három évben elérni a gazdasági stabilizációs program céljait, s miért gyengült meg a párt eszmei és cselekvési egysége. Suvar referátumában kifejtette, hogy az utóbbi évek jugoszláv társadalmi-gazdasági válságát eddig azért nem sikerült leküzdeni, mert nem tudták igazán megszilárdítani a szocialista ön- igazgatási rendszer anyagi alapjait, s a rendszer fejlődése megtorpant. Továbbá formálisan kifejlesztették a szocialista önigazgatási demokrácia mechanizmusát, de a demokrácia a dolgozók, a széles tömegek szempontjából tartalmilag leszűkült. A fő problémát — mondotta — nem a szocializmusellenes erők, hanem saját mulasztásaink, a kommunista szövetségben tapasztalható eszmei zűrzavar okozzák. A polgári jobboldal lényegében kis elitcsoportokból áll. bár hat a közvélemény formálására. A pártnak tehát a szocialista közhangulat kialakításáért kell harcolnia. a fórummunka helyett a politikai tömegmunkát kell figyelme középpontjába állítania. A beszámoló feletti vita z .té- ső délutáni órákban is tartott. MOSZKVAI SAJTÓÉRTEKEZLET Megfelelő alap a tárgyalások sikeréhez Május végén Berlinben rendezik meg a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülésszakát — jelentette be kedden Moszkvában tartott nemzetközi sajtóértekezletén Borisz Pja- disev helyettes külügyi szóvivő. Pjadisev elsősorban a genfi, a nukleáris és űrfegyverkezésről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások menetével foglalkozott, és emlékeztetett arra, hogy hétfőn a szovjet küldöttség előterjesztette javaslatait a középhatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoport ülésén. A szovjet szóvivő elmondta, hogy a tervezet alapját a Reyk- javíkban, illetve Shultz külügyminiszter moszkvai tárgyalásai során kialakított megállapodások képezik. A szovjet javaslatok kompromisszumos jellegűek, figyelembe veszik az amerikai álláspontot, a korábban előterjesztett amerikai javaslatok elemeit: így egyebek között különbséget tesznek a hadrendbe állított, illetve a még nem telepített eszközök között, valamint a szakaszos csökkentésre vonatkozó elképzeléseket Is. Egyértelműen megfogalmazták benne, hogy mindkét félnek egyidejűleg le kell szerelnie, meg kell semmisítenie a közép-hatótávolságú nukleáris eszközöket Európában. az engedélyezett számú robbanótöltetet pedig csak úgy helyezhetik el nemzeti területükön, hogy azok ne érhessék el a másik ország területeit. Pjadisev hangoztatta, hogy a szovjet álláspont értelmében a harcászati-hadműveleti rakétákat, eszközöket ki kell vonni Európából. globális egyensúlyt kell kialakítani addig is. amíg nem születik megállapodás teljes megsemmisítésükről. A szovjet szóvivő emlékeztetett a napokban a nyugat-európai tévéláncon sugárzott Shultz- interjúra, amelynek tartalma azt bizonyítja: a korábbi megbeszélések és tárgyalások nem voltak hiábavalóak. A rakétaelhárító védelmi rendszerekről szóló szerződés megszilárdítását célzó szovjet kezdeményezéseket értékelve Pjadisev hangsúlyozottan szólt arról, hogy Shultz moszkvai tárgyalásai során — amikor a tárgyalások helye, illetőleg formája vetődött fel —, azt javasolták az amerikai félnek, hogy az 1972-es szerződés betartásának ellenőrzésére létrehozott állandó konzultatív bizottság legközelebbi, még ebben az évben megtartandó ülésszakát szenteljék kizárólag ennek a kérdésnek. Az Afganisztán körül kialakult helyzetet elemezve a szovjet szóvivő rámutatott, hogy a nemzeti megbékélés folyamatát külső erők — elsősorban Pakisztán — akadályozzák. Pjadisev nyilatkozatban ítélte el Geoffrey Howe brit külügyminiszter — most befejeződött ázsiai és csendes-óceáni körútja során tett — kijelentéseit és megnyilatkozásait, amelyek torz képet festenek a Szovjetunió politikájáról e térségben. Pjadisev hangsúlyozta, hogy a „szovjet fenyegetésről” szóló állítások minden alapot nélkülöznek, s ezt a brit külügyminiszternek js tudnia kellene, hiszen a szovjet- brit csúcstalálkozó alkalmából részletesen tájékoztatták őt a Szovjetuniónak a térséggel kapcsolatos politikájáról. A Szovjetunió nem tart fenn katonai támaszpontokat a térségben, s nem is rendez itt hadgyakorlatokat — jelentette ki Borisz Pjadisev. Az EGK-ról szólva Pjadisev kijelentette. hogy a Szovjetunió józan, tárgyilagos kapcsolatokat akar a Közös Piaccal. NEGYVENNÉGYEZREN JELENTKEZTEK Egyetemi, főiskolai felvételik Az idén 44 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozataira: az egyetemeken, a főiskolákon az új tanévben mintegy 16 800 elsőéves hallgatónak jut hely — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. A legfrissebb adatok szerint az 1987—88-as tanévben csaknem 2000-rel többen kívánnak tovább tanulni mint azt megelőzően: a növekedés aránya megegyezik az érettségizők számának emelkedésével. A korábbi évekhez hasonlóan magas a tudományegyetemekre — elsősorban a bölcsészettudományi és jogi karokra — pályázók száma. Az ELTE BTK-ra például 4,7- szer, jogi karára 4,3-szor, a József Attila Tudományegyetem jogi karára 3,3-szor többen jelentkeztek, mint amennyi felvehető. Több éves tapasztalat, hogy folyamatosain nő az érdeklődés a közgazdasági jellegű egyetemek, illetve főiskolák iránt: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre csaknem háromszoros, a Külkereskedelmi Főiskolára több mint négyszeres a túljelentkezés idén. Ugrásszerűen megnőtt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára jelentkezők száma: itt több mint 1500-an, a felvehetőknél 4,7-szel többen szeretnének tanulni. örvendetesen magas a pedagógusképző intézményeket választók száma. A tanárképzőkbe csaknem 7300-an, a tanítókép. zőkbe mintegy 5000-en, az óvónőképzőkbe 1350-en jelentkeztek: az előbbiekben tehát több mint 2,5-szeres, az óvónőképzőkben átlagosan kétszeres a túljelentkezés. Az orvostudományi egyetemeken belül az idén ismét nagyobb volt a fogorvosi karok iránti érdeklődés, ezekbe az intézményekbe egyébként átlagosan csaknem háromszoros a túljelentkezés. A műszaki egyetemek és főiskolák helyeire 1,7- szer többen pályáztak: a legtöbb diákot az építész- és villamosmérnöki karok vonzottak, ám egyes karokon — például a kohászati szakterületen — keve- sebb jelentkező volt, mintamenynyi felvehető. A Színház- és Filmművészeti Főiskola minden egyes helyére ezúttal 17-en pályáznak. A matematikából, fizikából, biológiából és kémiából felvételizők május 18—19-én írják közös érettségi-felvételi dolgozatukat, a többi tárgy írásbeli vizsgái június 23—24-én lesznek, a szóbeliket pedig június 22. és július 3. között tartják meg. Az idén először minden felvételiző megtekintheti kijavított dolgozatát, amellyel kapcsolatban észrevételt tehet. Ezt 24 órán belül írásban kell benyújtania a felsőfokú intézményhez. Ugyancsak új vonás, hogy a szóbeli eredményét közvetlenül a vizsga után közlik. Az egyetemek és főiskolák július 15-éig döntenek a felvételekről: a felvettek-el- utasítottak névsorát nyilvánosságra hozzák, s az érintetteket Írásban értesítik. A fellebbezéseket a döntésről szóló határozat kézhezvételét követő II napon belül, de legkésőbb július 31-éig kell eljuttatni az intézményekhez. Az idén az eddigiektől eltérő lesz a jogi karok magyar írásbeli vizsgáinak formája. A korábbi fogalmazást — az elbírálás egységesítését és a dolgozatok összevethetőségét fokozva — egy, a helyesírási és nyelv» helyességi ismereteket felmérő nyelvtani teszt, és egy, 10—15 rövid kérdésből álló irodalmi teszt váltja fel. Ezek egyebek között egy-egy irodalomtörténeti korszak legfontosabb tudnivalóira, írók, költők pályájára, alkotásaik ismeretére, valamint különböző művelődéstörténeti összefüggésekre vonatkoznak, s szigorúan a középiskolai törzsanyagra épülnek. E formai változásról az érintett egyetemek jogi karai, valamint az Állam- igazgatási Főiskola illetékesei előzetesen tájékoztatják a pályázókat. MUNKÁSŐRSÉG Bemutató Kiskunhalason Április 27-én, 28-án Kiskunhalason a Brinkus Lajos munkásőr- egységnél módszertani bemutató foglalkozásra került sor. A bemutatót megtekintette Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese, Babinyecz Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára, Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára, az országos parancsnokság munkatársai és a megyei parancsnokok helyettesei. A foglalkozásokon az éve» kiképzési tervben meghatározottakat hajtották végre a kiskunhalast egység munkásőrei. Képünkön: a jánoshalmi alegység egyik raja. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A Pravda főszerkesztője Varsóban Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára kedden Varióbas rogadta Viktor Afanaszjevet, a moszkvai Pravda főszerkesztőjét, * Szovjetunió újságíró-szövetségének elnökét. Afanaszjev a LEMP KB központi napilapja, a Trybuna Ludu meghívására tartózkodik a les« gyei fővárosban. • Az olasz kormány nem kapta meg a bizalmat Amintore Fanfani olasz miniszterelnök kormánya kedden nem kapta meg a bizalmat a képviselőházban. A törvényhozás tagjai egyhetes- vita után szavaztak: Fanfani kormánya ellen 240, mellette 131 képviselő adta voksát, 193-an tartózkodtak. A bizalmi szavazásra egy „darabjaira” hullott parlamentben került sor, olyan belpolitikai helyzetben, amelyben már semmiféle parlamenti többséget alkotó pártszövetség megalakítására nem volt kilátás. A parlament felos*« latása most már elkerülhetetlen, az erről szóló rendelet szerdáit várható. • Labdarúgás Magyarország olimpiai labdarúgó-válogatottja Vincze és Plotlír góljával 2—0-ra győzött Franciaország ellen.
