Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. április 24. MUNKÁSMOZGALMI EMLÉKMŰVEK, EMLÉKHELYEK FI LM JEGYZET Történelmi időket, tetteket idéznek A kecskeméti városházán 1918 őszéig csak jobb megélhetést, több jogot kérő, követelő küldöttségek tagjaként tárgyalhattak hivatalos ügyekben munkás- és parasztszervezetek megbízottai. 1903 júliusában — például — Berényi Pál vezetésével földmunká­sok jártak Kada polgármesternél. A napszámbérek radikális csök­kentése rrtiatt tiltakoztak. Proletárok a városházán A Szociáldemokrata Párt teljes jogú képviseletet csak az 1918. november 2-án megválasztott Nemzeti Tanács­ban kapott. Három nap múlva a Mun­kástanács megbízottai is helyet foglal­hattak az ülésteremben. November 18- án itt jelentették be ünnepélyesen, hogy Budapesten kikiáltották a köztársasá­got. Az 1919. január 3-án újraválasz­tott Nemzeti Tanács már felerészben szociáldemokratákból állt. Árkádjai alatt március 21-én este ol­vasta fel a Tanácsköztársaság létrejöt­tét tudató távirattal a nyomdába siető Tóth László, főispáni titkárjelölt, a két munkáspárt egyesítéséről, az új állam­formáról a kecskemétieket értesítő közleményt. A Kisfaludy utca 6. számú Munkásotthonban (elsősorban ma­gántisztviselők, kereskedelmi dolgozók látogatták) megszervezett Direktórium később a városházán működött, ha­sonlóan a Munkás-, katona- és föld­műves tanácshoz, az április 10-én meg­választott Intéző Bizottsághoz. Külön­böző feladatokkal a magyar munkás- mozgalom számos vezetője — Bokányi Dezső, Rákosi Mátyás, Vágó Béla — tárgyalt a városházán. Olyan forradal­márok dolgoztak az épületben, mint Sinkó Ervin, Berkes Ferenc. Kecskemét főterén hirdette meg a mezőgazdaság átszervezését 1948. au­gusztus 20-án az MDP akkori főtitká­ra. „A színház a miénk” A városközpont szinte minden na­gyobb kiöblösödésében tartottak nép­gyűlést a helyzetükkel, a politikai vi­szonyokkal elégedetlen kétkeziek, ifjú értelmiségiek. Az egyik legelsőt — ha nem az elsőt — a tornyos palotáktól kissé távolabbi Kistemplom ( ma Czollner) téren enge­délyezték az illetékes hatóságok. A ko­rabeli sajtótudósítás szerint az építő munkások gondjait, a munkásvédtör- vényeket, a társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket megvitató gyűlés „a legnagyobb rendben ért véget” (Népszava, 1900. január 18.) „Telistele verődött az egész táj” a kollégium előtti (ma Kálvin) tér a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének megalakításá­hoz hozzájáruló belügyminiszteri leirat ismertetésére 1903-ban. A katonai ter­hek emelése miatt itt tiltakozott 1911 szeptemberében Garbai Sándor. A mozgalom erősödésével, a helyzet éleződésével mind forgalmasabb he­lyen rendezték a tömeges összejövetele­ket. Az első világháború előtt számos népgyűlés volt a városközpont össze­kapaszkodó terein. Az 1912-es orszá­gos válság feszült heteiben több ezren fejezték ki felháborodásukat a Lestár téren. Főként a helyi mozgalom kezdeti szakaszában hirdették a tudás forra­dalmasító szerepét. Jelképes tettnek számított a Petőfi munkásszínjátszók színházi bemutatkozása. Szalagcímben hirdette a Magyar Alföld 1913. szep­tember 21-én: „A színház a miénk”. Telt ház előtt, meggyőzően mutatták be Bródy Sándor Tanítónő című drá­máját. Számos felvilágosító előadást tartottak a Tanácsköztársaság hónap­jaiban. A kultúra csarnokában beszé­det mondott Gaál Gábor, Nagy Endre, Sinkó Ervin, Tóth László is. Feltétlenül említést kíván, hogy a Batthyány utca sarkán álló épületben kapott helyet a negyvenes évek végén a MADISZ. A Piros Alma A Csányi utca 6-os számú épület te­kinthető a mozgalom helyi bölcsőjé­nek. Az elmúlt század utolsó évében itt gyűltek össze a szocialista elvek kecs­keméti érvényesítését elhatározó fiata­lok: Vágó Endre, Vágó Béla, Csibra József, Hajnal József, Horváth László, Horváth Ambrus és Lőwy Ödön. A legidősebb is közelebb volf a húsz­hoz, mint a harminchoz. Elhatározták, hogy szervezetbe tömörülve harcolnak a társadalmi, gazdasági és kulturális haladásért. A közeli Rózsa — ma Szilády Károly — utcai Piros Almában rendszeresen találkoztak az első helyi szocialisták. A spriccerek szopogatása, a kártyázás közben elő-előkerült a Népszava egy- egy száma. A pesti híreket a hétvégeken hazalátogató Söröli József tudatta. Fi­gyelték a detektívek, ezért is változtat­ták a gyülekezőhelyeket. Összejöttek a Klátik-féle vendéglőben (a régi Petőfi Sándor u. 235.), Bekénél (Mezei u. 4), Vida Józsefnél (Mezei u. 118.), Kecskés kocsmájában, a szabók a Klapka utcai Ugrik (előtte: Dunszt) féle vendéglő­ben. A cipészek egy Szolnoki úti ven­déglőben találkoztak. Külterületiek, szegényparasztok A Szarvas utca 15. számú ház is a munkásmozgalmi emlékhelyek közé sorolható, özvegy Palkovics Józsefné, született Csontos Máriától tudom, hogy a rossz állapotú épületet 1937-ben vásárolták meg a szervezett (építő)- munkások. Összegyűjtött filléreikből és a maguk munkájával csinosították. A felszabadulás után itt működött a Szociáldemokrata Párt negyedik kerü­leti, az egyesülés után az MDP egyik körzeti szervezete. A ház egykori gond­noka, Palkovicsné édesapja által alapí­tott építőmunkás-szövetkezet is itt ala­kult. Az Arany János utca 4. számú épü­letben toborozta tagjait, szervezte a fia­talokat 1919-ben a KIMSZ. A volt Fürj u. (ma Vizkelethy u.), régi számozás szerint 103-ban lakott Benedek József lakatosmester, a Kecs­keméti Munkás kiadója, szerkesztője. A város külterületén élő szegénypa­rasztok közül a Klábertelepiek több­ször is sztrájkoltak, először 1902 áprili­sában. A hetényegyházi kubikusokra és leszármazottaikra biztosan számít­hatott a magyar fölmunkásmozgalom az első világháború előtti években, de később is több család vállalt politikai feladatokat. * * * Ezzel a közleménnyel fejezem be a négyrészes (1986. október 20., 28., 1987. január 3. és mai keltezésű), a kecskeméti munkásmozgalmi emlékhe­lyeket bemutató sorozatomat. Bízom abban, hogy kedves olvasó­ink újabb közléseivel, az emlékezéseket pontosító, esetleg kiigazító leveleivel lehetővé válik ismereteink bővítése. Mindenképpen kívánatos modern küllemű, a szokványostól eltérő emlék­jel olyan történésekben gazdag épüle­tekre, mint a volt Munkásotthon. Meg kellene jelölni Tóth László szülő-, Be­nedek József lakóházát, műhelyét. Heltai Nándor Vakvilágban Gyarmathy Lívia, akinek a közel­múltban nagy sikerrel vetítették a mo­zik Egy kicsit én, egy kicsit te című szatirikusán egyéni hangvételű filmjét, ezúttal egyetlen nap sorsfordító esemé­nyeibe sűríti mondanivalóját. Huszon­négy órányi időt ad csak, hogy két, külön szálon futó, egymástól látszólag független történet kapcsán gondolkod­junk el felelősségünkről sorsunkért, hogy nem élünk-e csak úgy a „vakvi­lágba” ... Az első történet főszereplője Sándor, aki egy tanárnő feleséggel és két gyer­mekkel átlag lakótelepi lakásában nor­mális, nyugodt, biztonságos átlag­életét éli. Amikor kollégáival együtt megkapja a régóta esedékes újítási pénzt, egy vidám, családias összejöve­telt szervez. A lelkesedés hangulata azonban gyorsan elszáll, az ital nem a vágyott kikapcsolódást, mámort, ha­nem a mindennapos félelmeket, gátlá­sokat, elfojtásokat hívja elő. Sándor nehéz, fegyelmezett élettel, sok munká­val a háta mögött sokkal többet várt ettől az estétől... Az éjszakai mulató­ban döbben rá megalázottságára, élete ellentmondásaira. A másik történetben Károlyt, a pin­cért ismerhetjük meg, aki Évával, sze­relmével a Tátrában próbál kiszakadni a gyötrő mindennapokból, ahol első­sorban anyja erőszakos szeretete veszi körül. Éva szereti Károlyt és viszont, együttlétük mégis csupa feloldhatatlan görcs, félreértés, bizonytalanság. Ha­zaérkezésük estéjén Sándort és Károlyt a véletlen egymás útjába sodoija. Egyi­küket gyilkosként, másikukat áldozat­ként. Gyarmathy Lívia eddigi müveiben is drámai módon közelített a valósághoz. Új filmje a tavaly készült produkciók jelentős részéhez hasonlóan meglehető­sen sötét színekkel festi a mindennapja­inkban érzékelhető, életünket megha­tározó jelenségeket. Filmjének nyilvá­nos bemutatóján arról kérdeztem, mi­ért érzi tipikusnak levezetetlen feszült­ségekkel terhelt hőseinek tragédiáját? — Az események színhelye a nyolc­vanas évek Magyarországának az a li­dérces, a kisemberek számára szinte teljes mértékben kiismerhetetlen tarto­mánya, melyben sohasem fehéren és feketén jelennek meg a problémák. Komplikáltan bonyolult korunk egyik jellemző alapgondjának tartom a világ brutalizálódását, az együtt és egymás mellett élésünkben lépten-nyomon fel­bukkanó agresszivitást, amit a felhal­mozódó, látszólag jelentéktelen, kiélet- len vágyak szülnek. Ezek vezetnek vé­gül a filmjeimben is „főszereplő” tragé­diákhoz. Minden alkalommal a veszte­sekről próbálok beszélni, az ő pártju­kon állok. Érzékenységükkel, fokozott sérülékenységükkel együtt közel állnak hozzám, ám problémáikat nem is olyan könnyű feltárni. Filmem hősének, Sán­dornak a sorsa csak egy a számtalan lehetséges változat közül arra, hogy el­fogadható pótcselekvést nem találva, ez az erő hogyan képes pusztítani, rom­bolni. Azt hiszem, ezek a számomra égetően fontos kérdések nem kis mér­tékben mindannyiunkat érintenek. Az élet sokkal bonyolultabb annál, hogy- sem — akár közvetetten is, például egy filmmel — igazságokat lehetne oszto­gatni. Végül is a Vakvilágban nem vál­lalkozott arra, hogy elemezze, körvo­nalazza a szélsőségesen bonyolult hely­zetet. Talán egy évtized is el fog múlni, mikorra kikristályosodnak ezek az igazságok. A kérdéseket viszont addig fel lehet, fel is kell tenni. Károlyi Júlia Tanárok a vizsgapadban? Meghökkentő végkövetkeztetésre jutott néhány, nemrég kiadott, hosszú évek munkájára támaszkodó amerikai tanulmány. A neves egyetemi oktató bevonásával, széleskörű nemzetközi összehasonlítások alapján lefolytatott vizsgálatok azt tárták fel, hogy az Egyesült Államok tanulóifjúságának matematikai tudása a leggyengébbek közé tartozik a felmérésbe bevont húsz nemzet között. Nem kevés izgalmat keltett az utóbbi időben az Egyesült Államokban az a kezdeményezés is, amely — az össze­függés nyilvánvaló — váratlan húzás­sal magukat a tanárokat ültette vissza a tanulói padokba. Pontosabban fogal­mazva: az az egyre több szövetségi ál­lamban fontolgatott, s néhol már el is fogadott törvényjavaslat, amely a taná­rokat újabb alkalmassági vizsgákra kö­telezné. Tesztkérdések tucatja, megértési és fogalmazási gyakorlatok sora várja a nemegyszer évtizedek óta katedrán álló tanerőket, akik közül igen sokan épp ezért feleslegesnek és méltánytalannak ítélik az ismételt próbatételeket. Az ok­tatás színvonalának emelése persze aligha megkérdőjelezhető cél, s tény, hogy az igazán felkészült tanerőket a viszonylag egyszerű feladatok nem hozhatják zavarba. De az a néhány ezer(!) közülük, aki mégsem éri el a kívánt szintet, bizony elbúcsúzhat állá­sától. A texasi tanárok szakszervezete ezért kísérelte meg, hogy bíróság előtt vonja kétségbe a reformintézkedések jogos­ságát. Keresetüket első fokon elutasí­tották, így fellebezésükben másodszor­ra faji megítélésekre hivatkozva igye­keztek jogorvoslatot nyerni, s a tanári „pótvizsga” diszkriminációs voltát ki­fogásoltak. Az adatok valóban egyér­telműek: míg a fehér tanárok alig egy százaléka „bukik meg”, addig a spa- nyol-ajkúak hat, a fekete bőrűeknek pedig 18 százaléka nem birkózott meg a felmérés kérdéseivel. (A tizenötezer néger tanár közül tehát csaknem há­romezer.) Az is könnyen előre látható, hogy az ismételt vizsgák kötelezettsége a taná­rok után előbb-utóbb más hivatásokra is ki fog terjedni. E. É. • A számtan tengerében fuldokolva — a Time magazin karikatúrája KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig es­te 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folya­matosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyerme­keknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pa­vilon, földszinti ambulancia. T.: 22- 822. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apo'-i.i": Dunavecse, központi rendelő (T.: Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunb. e. Kerekegyháza, központi rendelő 71-101); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, egészségház, T.: 42- 105); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Béresé- ’ nyi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18., T.: 44- 162). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11- 244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csá- taljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sü- kösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (t.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szomba­ton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőin­tézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügye­let idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a lászlófalvi bete­geket látják el (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő­Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10,122,134. Éjszakai ügyelet: 213- as mellék. URH-szoba: 219-es mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u: 9. T.: 27); Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jásszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshal­ma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. u. 106. T.: 30). GYÓGYSZERTÁRAK ^ A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő £[_ gyógyszertárak tartanak---------- ügyeletet: K ecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 21.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/a.; Kalocsa: Széchenyi-lakó­telep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskun­félegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tisza- kécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ALLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Ne­mesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a. T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bács- bokod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bács­borsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörös­marty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Ál­lampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Har­ta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Ko- hány S. (Harta, Védgátsor), Dunapa­taj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Babos L. (Dunapa­taj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, öreg­csertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Tanácsköz­társaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bátya- BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vö­rös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecs­kemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvé­cia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecske­mét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862), Jakab­szállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófal- va, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlő- rinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmi­zse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunba- racs, Ladánybene: dr. Talabér Zs. (Ke­rekegyháza, Arany J. u. 24.) KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.), Kun­szentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 24), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kis­kunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 62- 455), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy-né (Lakitelek, Petőfi u. 3/a T.: 42- 118), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyos­pálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Jásszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jásszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 6), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kun­szállás, Kossuth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, So­mogyi B. u. 13.), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom